Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-12 / 188. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 12. SZOMJÚSÁG Vízsótal.vnító \ állomás , a Kászpi-tenger mellett A! KÉPERNYŐJE A kutatók, a tudósok szomorú képet tárnak elénk a világ vízellátottságáról. Becslésük szerint kb. két és fél milliárd (!) embernek nincsenek kielégítően megoldva a vízgondjai, különös tekintettel az ivóvízre. S miközben a technika a nagyszerű vívmányok egész sorával ejti bámulatba a világot, évente sok tízezren szomjhalál következtében vesztik életüket. Miként lehetséges ez? Ha az emberi szervezet víztartalma a testsúly fél százalékával csökken, szomjúságot érzünk. Amennyiben a csökkenés eléri a 15—20 százalékot, a vízveszteség halálos lehet. Márpedig ez néhány nap alatt bekövetkezhet, ezért van az, hogy táplálék nélKül akár 2—3 hétig is elél az ember, a víz hiányába azonban — a körülményektől függően — 4—6 nap alatt belepusztul. Egyensúly a vízháztartásban A szomjúság a szervezetünk fontos jelzése: folyadékra, vízre van szüksége. A felnőtt szervezetnek 60—65 százalékát teszi ki a víz, fiatalabb korban még magasabb az aránya. Testünk az elvesztett vizet folyadékok és tápanyagok útján pótolja. A gyümölcs — általában a növényi táplálék — több mint 90 százaléK vizet tartalmaz. de a szilárd ételek víztartalma is 60—80 százalék között van. Átlagban napi 1,2 liter vizet veszünk magunkhoz a táplálékkal és kb. 1 liter vizet (folyadékot) iszunk meg. A szervezet belsejében lejátszódó égési folyamatokból napi mintegy 0,3 liter víz keletkezik (az emberi szervezet szempontjából ez utóbbi nem valami jelentős mennyiség, a sivatagi teve számára azonban az életet jelenti a testében felhalmozódott zsír „elégése”, illetve az abból felszabaduló víz). Tehát összesen kb. 2,5 liter a szervezet napi folyadékforgalma. A belső „vízháztartás” egyensúlyának érdekében a jelzett mennyiségnek el is kell távoznia a szervezetből (ha ez nem történne meg, a felhalmozódó víz súlyos következményekhez vezetne). Naponta átlagban 0,5 liter víz párolog el testünk felületéről, a tüdőnkből távozó levegő 0.35 liter vizet (párát) tartalmaz, a székletben 0,15 a vizeletben pedig 1,5 liter víz távozik. Ekként egyensúlyban marad a víz felvétele és leadása. Betegségek esetén a felsorolt számok nagyon megváltozhatnak. Cukorbetegek pl. naponta 10 liter vizeletet is kiválaszthatnak. a vérhasbetegek viszont csupán néhány decit, viszont akár 2—3 liter vizet is üríthetnek a székletükkel. Az erős izzadáskor is rendkívüli helyzet áll elő, 1—2 litert elérhet a verejték mennyisége (rendkívüli forróságban dolgozóknál napi 8—7 liter izzadság sem ritkaság). Ha a leadásra kerülő víz mennyisége fokozott, természetesen több vizet kell fogyasztanunk, de ugyanakkor pótolni kell az egyéb elvesztett anyagokat ? (pl. a különféléi sókat) *si , Idegrendszer és szomjúság Miként jelentkezik a szom. jóság érzete? A kutatóknak ' sikerűit megtalálniuk az agyban ia szomjúság központját. Állatkísérletek során az illető agyterület ingerlésére a kutya testsúlya egyötödének megfelelő mennyiségű vizet ivott, mígnem vízmérgezésben kimúlt. Ha viszont kiirtották az agyból ezt a központot, a vízzel telt edények mellett is szomjan pusztultak az állatoK., Á szomjúság központjához érkező jelzések értékelésében nem egyöntetű a kutatók véleménye. Egyesek szerint a csökkent nyálelválasztás és az ehhez járuló torok - és garatszárazság váltja ki a szomjúság érzését, illetve az agyba irányuló jelzést. Mások viszont a szervezetben helyet foglaló, a sejtekben és a sejtek között elhelyezkedő vízterek viszonyait tartják . a szomjúságkeltés alapvető ingerének. A sós ételek elfogyasztása után azért szomjazunk, mert a szervezet jelzőrendszere „soknak találja” a bekerült só mennyiségét, annak „felhígítását”, a koncentráció csökkentését igényli. E magyarázattal egyben arra is rámutattunk, hogy miért vezet halálhoz a sósvíz ivása. A tengervizet lenyelő hajótörött szervezete „hígító- anyag” helyett a töménységet csak tovább növelő, még kínzóbb szomjúságérzetet kiváltó anyagot kap, s a halál végeredményben a vér sótartalmának feldúsulása következtében áll be, a rengeteg sót ugyanis a belső szervek már nem képesek kiválasztani. Sótartalmú víz mérhetetlen mennyiségben rendelkezésére áll az emberiségnek, hiszen köztudomású, hogy a Föld felületének kétharmadát tengerek, óceánok borítják. Kézenfekvő tehát, hogy a szomjúság elleni világméretű küzdelemben elsősorban a tengervíz sótalanítását kell megoldani. A hatalmas — újabban atomerőművekkel kombinált — vízdesztilláló üzemek egyre-másra épülnek világszerte. Ma már a hajótörötteknek sem kell feltétlenül szomjan halniuk, még több hetes hányódás esetén sem. a mentőcsónakoknak ugyanis elmaradhatatlan tartozéka egy kis készülék, amellyel a tengervíz megfosztható sótartalmától. A sivatagi vándorok és az ott élő emberek számára pedig a napenergiát hasznosító vízsótalanító berendezések készülnek. * < Mr« W Cigányok Svájcban Még Svájcban is előfordul, hogy az úton vándorló cigánykaravánokkal találkozunk. Csak éppen az eleven lovakról áttértek a. lőerőre. Az autókhoz pedig modern lakókocsikat kapcsolnak. Sok cigánytörzs azonban még ma is a régi módon, nyomorban él. Kiszuperált teherautókban, vagy nyomorúságos sátrakban laknak, együtt a tyúkokkal, a libákkal és a kutyával. Koldulásból, jövendőmondásból tartják fenn magukat, vagy zenélnek, medvét táncoltatnak. Lovakkal kupeckednek, mindenféle bűvészkedéssel tüzes versenyparipává fiatalítják az öreg gebéket. A hagyományos foglalkozások mellett újak is kialakultak. Sok cigány autóval kereskedik, vásárokon ruhafélét, édességet, különféle bazárárut árusít, lövöldét és körhintát tart fenn. Svájcban is megkísérelték a cigányok letelepítését. A különböző társadalmi szervek igen sokat fáradoznak ezen. Lakást és munkát ajánlanak fel nekik, rábeszélik őket, hogy gyermekeiket iskolába járassák. Mindez azonban kevés eredménynyel jár. Mihelyt beköszönt a tavasz a cigányok ismét vándorútra kelnek és útjuk során más karavánokkal is összeakadnak, amelyek a határoknak fittyet hányva külföldről érkeztek. A jóltáplált, letelepedett életmódot folytató nyugati társadalmakban a cigányok — életmódjukkal, az értékek semmibe vevésével — nyugtalanítóan hatnak. A letelepedett életmódot folytató emberek — kommentálja a cigányok világnézetét a svájci Weltwoche, — mindig kötve vannak otthonukhoz, kénytelenek megszakítás nélkül dolgozni, rabjai egy abszurd fogyasztói társadalomnak és sohasem elégedettek teljesen. A cigányok azt állítják, hogy „az élet vándorút, mi állandóan úton vagyunk, születésünktől halálunkig.”. Olcsó életfilozófia, de mégsem lehet érdektelen olyan társadalmak számára, amelyekben felütötte fejét a hippi- mozgalom. Több hetes „kihagyás” után csaknem ugyanazzal az érzéssel ültem ismét a készülékem elé, mint hajdan, újdonsült tévétulajdonos koromban : várakozással, kiéhezve a képre. A balatoni napsütéshez szokott szemem — akkor még hétágra sütött — ugyan kissé hunyorgott idegenkedett a képernyő fényeitől, de hajtott a néző kíváncsisága: vajon mi újat láthatok, főképpen mi érdekeset. S aztán ahogy peregtek a műsorok, teltek az órák, látnom kellett, hogy a televízióban is javában tart még a nyár. A műsorban uralkodnak a szellős, levegős programok, s legfőképp a zene. No, persze bizonyos ismétlések is arra vallanak, hogy kánikulai melegben nehezebben születnek az új, eredeti produkciók. Az ismétlés önmagában még nem rossz — sőt. Egy- egy kiemelkedően sikeres program újbóli szembesítés? a nézővel lehetőséget ad régi élményeink tudatosítására, esetleg kontrolljára. A Röpülj páva felidézése ilyen szempontból is hasznos dolog. A Revizor tévéváltozatának újra műsorba iktatása pedig arra is alkalom volt, hogy aki elszalasztottá annak idején a bemutatót, — most megnézhesse Págerrel Gogol remekművét. Azon azonban már lehetne vitatkozni, hogy szükség van-e hétről hétre ismételni az Orion űrhajó fantasztikus kalandjait. Hisz a bemutató sem váltott ki osztatlan elismerést. Arról nem is szólva, hogy a jövőbe helyezett űrkonfliktus kulisszái mögé rejtett raffinált hidegháborús hangulata révén egyenesen ellenszenves sorozat. Mindezzel csak azt szeretném mondani, hogy jó az ismétlés, de alaposan meg kell gondolni mi érdemes az ismétlésre. A Zenes vagy kifejezetten zenei programok elszaporodása sem baj, ha igényesség jellemzi ezeket a műsorokat. Lehet az könnyűzene vagy klasszikus muzsika. Két jó példát is idézhetünk az elmúlt hét műsorából: a szombat esti zenés játékot és a vasárnap esti Kara- jan-koncertet. A Házasodj, Ausztria drámai szövetét — bár lazán —, de avatott kézzel szőtte Hubay Miklós a Mikszáth-regény anekdotáiból, hisz maga az alaptörténet, az Akii Miklós sem más, mint anekdótás szerelmi történet elmondása. A finoman romantikus mesébe pedig jól illeszkedett az ízléses muzsika, Kerekes János zenéje. A zeneszerző jól hallotta ki a mikszáthi romantikus idillekből az operett zenéjét, a könnyebb, „súlytalanabb” ooerettmuzsikát. S 'rangos szereplőgárda vonult fel a ' osztümös történelmi komédiában! Mindenek előtt Rajz Jánost említhetjük, aki nemcsak a jóindulatú, kissé pipogya uralkodót formálta meg nagyELŐTT szerűen, har.em játékának ironikus felhangjaival az általa megformált Ferenc császár kritikáját is adta. — Mikszáth szellemében valódi kispolgárnak ábrázolja — illúzió mentesen — a nevezetes történelmi személy figuráját. Egyébként az átdolgozás egészét áthatja — a kereteken belül — bizonyos fajta szatirikus ábrázolási igényesség. Például milyen kitűnően lepleződik le a korabeli magyar mágnások szolgalelkű udvarhűsége abban a jelenetben, amikor a büszke és vad Szepessy báróval Akii közli, hogy a lány, akit el akarnak rabolni, valójában a császár lánya. A nekibőszült nemes a szemünk láttára zsugorodott össze és hunyászkodott meg megsemmisül ten. (Mécs Károly alakította a bárót.) A Házasodj, Ausztria tehát nem csalta meg a nézőit; igényes szórakozást nyújtott, még akkor is, ha helyenként a játék lendülete nem érte el a kellő fordulatszámot, s nem is volt eléggé üde és hamvas. A Karajan-koncert még kevésbé. És most nem csupán, azaz nem főleg Beetho- ven-szimfónia nagyszerű előadását illeti a dicséret, hanem az előadásról készített filmet. Ahogyan a rendező megkomponálta képeit ahogyan megtalálta a képek kapcsolódásában rejlő kifejezési lehetőséget, ahogyan kialakította tónusait, a fény és árnyék hatásos játékát. Talán furcsán hangzik de nemcsak hallottuk, de láttuk is a muzsikát. Mindezt úgy kaptuk, hogy a vuzuális művészi megoldások nem tolakodtak a muzsika elébe. Kétségtelen a rendező Niebeling alkotó szándékkal készítette filmjét — s az igény meg is hozta gyümölcsét: csodálatos élmény. A sorozatok divatja is azt tükrözi: nyár van. Most is indult egy új 13 részes sorozat. Mire vége lesz, alighanem a nyár is elmúlik. Dickens regényéből készült angol film, 25 percekre szabdalva. Sötét világ, uralkodó komor színekkel, itt-ott egy kis derengő fény, a gyermeki tisztaság fénye, amelyet — csaknem kiolt a kizsákmányoló társadalom sötétsége. Jobb lesz-e ez a sorozat, — mint az átlag; több lesz-e egyszerű rutinmunkánál, — mint annyi más társa , — csak a folytatásokban dől el. A kezdet nem túlságosan biztató. S ha már a sorozatokról van szó, sajnos itt van a Maigret-sorozat is. Kiábrándítóan gyenge darabját láthattuk vasárnap este. Nem élvezhettük sem a nyomozás — a híres nyomozó csak telefonálgatott vagy telefonáltatott, s mi pedig unatkoztunk Persze a sorozat folyamán nem először. De még ezt is megbocsátanánk, ha az idő járásában ismét visszaérne a nyár, — hisz akkor a kénernyőn is nyugodtan tarthat to'^bh — a nyár. V. M. igazságjelző készülék Csaknem 50 évvel ezelőtt két fiatal amerikai idegorvos, Leonard Keeler és John Larsson munkahelyén, a kaliforniai Berkeley város rendőrigazgatóságán azon törte a fejét, hogyan segíthetne a nyomozó kollegáknak a bűnözés elleni harcban. Céljuk az volt, hogy a betörőket, tolvajokat és csalókat rákényszerítsék; ismerjék be bűncselekményüket, amikor a rendőrség alapos okkal gyanúsította, de nem érte tetten őket. 1920 végén a két orvos el is készítette Polygraph nevű készülékét. Működési elve egyszerű volt. A gyanúsított karjához két elektródát erősítettek, mérték a növekvő elektromos áramot, amely a verítéknövekedés mértékéhez képest áthaladt a gyanúsított bőrén. Egy hajlékony gumikézelőn át, amely átfogta a felsőkart, mérték a vérnyomást, és az érverés gyorsulását. Végül egy recézett gumicső, amely körülveszi a mellkast, jelezte a lélegzés ritmusában bekövetkező változásokat. A feltalálók elgondolása azt volt, hogy ha az az ember, akinek testére a készülék jelzőműszereit ráerősítik, nem mond igazat, izgalmi állapotba kerül, tehát szervezetének érezhető és mérhető fizikai reakciói elárulják őt. A három jelzőműszer jelzéseit a készülék kezelője feljegyezte, s az adatok elemzése után kimondta a maga szubjektív ítéletét. Az új találmány vajmi keveset segített az amerikai rendőrségnek, bár 1936-ban Keeler még bizonyos módosításokat is végzett rajta. Aztán újabb évtizedek teltek el. S a Polygraph a rendőri és nyomozó szervek pincéiből váratlanul átkerült a köz- igazgatási épületekbe, bankokba, az üzletekbe, gyárakba: az egyszerű, — nem törvénysértő amerikai állampolgárok tevékenységi szférájába. Üj neve „hazugságjelző készülék” lett. A hazugságjelző készülékről sokat beszéltek a McCarthy-izmus sötét időszakában, jelenleg pedig az Egyesült Államokban az állami szerveken kívül több mint 150 különböző magánügynökség működik, amely arra szakosodott, hogy ellenőrizze az állampolgárokat a készülék segítségével. Üzletük virágzik. A Reader Digest című folyóirat adatai szerint az „Igazságkereső Társaság” a hírhedt Dallasban fejti ki tevékenységét — csupán 1965 folyamán 35 ezer ellenőrzést végzett a készülék segítségével. A Texas államban kialakult helyzetről az egyik nyomozó ügynökség tisztviselője a következőket mondta: „Vannak helyek, ahol' még takarítói munkát sem kap az, aki nem vállalja a készülékes vizsgálatot”. , Ma az Egyesült Államokban sok helyütt már nemcsak azt vizsgálják, aki valamilyen állást szeretne kapni, hanem ' azt is, aki a munkahelyét meg akarja tartani. A vállalatok munkásai és alkalmazottai ilyen kérdésekre kötelesek válaszolni: „Rokonszenvez-e a szakszervezetekkel? Tagja-e a Színesbőrűek Haladásáért Küzdő Szövetségnek? Nem titkol-e el valamilyen tényt önmagáról? Nem tartozik-e pénzzel valakinek?” s végül „Szereti-e a feleségét?” Az amerikai milliók között mind jobban növekszik azoknak a száma, akik felháborodva utasítják vissza, hogy ilyen durván betörjenek magánéletükbe. N. CT. Pályázati felhívás Szolnoki székhellyel megalakuló „Tiszamenti Vízgazdálkodási Vállalat” pályázatot hirdet GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTESI (főkönyvelői) állás elnyerésére. Pályázati feltétel: főiskolai végzettség, többéves banki vagy építőipari számviteli gyakorlat. A pályázatokat kérjük a pályázók eddigi részletes működési leírásával ellátva, az alábbi címre küldeni: VASADI JÁNOS, SZOLNOK, Vízügyi Igazgatóság
