Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

1970. augusztus IX SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP 5 SZOLNOKRA RÖPÜLT A PÁVA Húsz kamerán tévélánc a moszkvai Egy népdalest megnyitóján mondotta Kodály Zoltán 1925-ben: háromszáz esz­tendővel ezelőtt ugyanaz a dal zengett még városon és falun, palotában kunyhóban. „Azóta a vár romba dőlt. Ha áll, lakója idegen, vagy hűtlen lett a magyar dal­hoz. Megőrizte a régi kincse­ket, díszruhákat, fegyvere­ket. A dalt abbahagyta. A kunyhó pedig hű maradt... Amit háromszáz éve az Esz- terházy-kastélyban daloltak, azt ott ma már nem tudják. A falu megmentette a tradí­ció folytonosságát. A mi dol­gunk átvenni tőle és tovább ápolni...” A Magyar Népköztársa­ság megvalósította ezt az 1925-ben még csaknem utó­pikusnak tűnő programot. A nemzeti érdekeinktől, kultú­ránktól és a történelem fej­lődésétől elidegenedett, az­zal végérvényesen szembe­került, magát „történelmi­nek” nevező történelmietlen osztályokat a népi demok­ratikus forradalom felszá­molta. A munkásosztály mű­velődéspolitikája — az álta­lános iskola kiépítésével — közös nemzeti alapműveltsé­get teremtett minden magyar állampolgár számára. A Fölszállott a páva tele­víziós népdalvetélkedő so­rán is a technika eszközét, a „városnak” hírközlő appa­rátusát és a társadalmi ak­tivisták lelkes seregét moz­gósította, hogy a népdal sze- retetét tovább ápolja, és a dalokat végérvényesen köz­kinccsé tegye. A régi ural­kodó osztályok, az Eszterhá- ziak, a Pallaviciniek pusz­tulni hagyták a nemzeti kul­túra örökbecsű értékeit. A hatalomra került munkás- osztály — mint a legnemze­tibb osztály — pedig nem­csak hogy megmentette a pusztulástól a népdalt, a „tüzet nem hagyta kialudni”, de a kunyhókból elvitte a dalt minden óvodába, isko­lába, művelődési házba, a la­kások millióiba, a hadsereg­be, az egykori kastélyokba, — sőt, még az egykori tőzsdepalotába is.., — ír­tuk az idén április 7-i szá­munkban, joggal és méltán elismeréssel adózva a Ma­gyar Televízió vállalkozásá­nak, a Röpülj páva vetélke­dő megrendezésének. A Szolnoki Nyár 1970 mű­sorában, hétfőn este a Ság- vári Endre megyei Művelő­dési Központban adtak hang­versenyt az országos vetél­kedő győztesei. Sajnos — betegsége vagy akadályozta­tása folytán — nem tudott fellépni Faragó Laura, Gál Károlyné és Simon Józsefné, kiknek neve a plakáton sze­repelt, hallhattuk viszont Halmos Bélát, aki gitár kí­séretében énekelt erdélyi és csángó népdalokat. Mara­dandó élményt nyújtott az ELTE zenekara, különösen a román táncok bemutatása volt magával ragadó. Felléptek a műsorban a Szolnok megyei versenyzők is, Csiky Pál, Molnár Klá­ra és Pély Lajos. A Szolnok megyei versenyzők annak idején — a zsűrinek bizo­nyára gondos és felelősség- teljes döntése nyomán — nem jutottak tovább az első fordulón, szórakoztató volt azonban most hétfőn este a Szolnok megyeieket hallgat­ni. Kár, hogy a hangverseny nem nagy közönség előtt zajlott, sokkal nagyobb lá­togatottságot és érdeklődést érdemeltek volna vendégeink és a megyei versenyzők. (CS) Befejeződött az anya­nyelvi konferencia Egy hetes előadássorozat után befejeződött Debrecen­ben a nyári egyetem kereté­ben megrendezett anyanyel­vi konferencia. A résztvevők kedden elutaztak Debrecen­ből Kecskemétre a Kodály- szemináriumra. Dr. Kálmán Béla profesz- szor, a nyári egyetem igazga­tója az alábbiakban összegez­te a konferencia munkáját: — A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Vi­lágszövetsége és a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem közös rendezésében első ízben megtartott anya­nyelvi konferencia összehívá­sa kezdeti lépés volt, amit a jövőben folytatni érdemes. A debreceni találkozón a kül­földi magyar iskolák tanárai, lapszerkesztők, magyar szár­mazású tudósok, magyar kul­turális egyesületek vezetői találkoztak és cserélték ki gondolataikat, hallgattak elő­adásokat. magyar népgazdasági kiállításon Az Elektroimpex külkeres­kedelmi vállalat 1955 óta évente rendszeresen rendez kiállítást a Szovjetunióban, exportcikkeinek legnagyobb felvevő piacán. Az idén a leg­szélesebb szakkörök és más érdeklődők tájékoztatására a legjobb alkalomnak az au­gusztus második felében Moszkvában megnyíló ma­gyar népgazdasági kiállítás kínálkozik. Az ágazati csoportosítás­ban elrendezett kiállításon az Elektroimpex exportcik­kei közül bemutatják többek között az új audiovizuális és programozott oktató berende­zéseket. Ezek bemutatását a közel­múltban a Lomonoszov egyetem és a vilniusi egye­tem is kérte, s így most lehetőség lesz arra, hogy ne csak e két nagy ok­tatási intézmény, hanem más egyetemek szakértői is meg­ismerkedhessenek az új ma­gyar gyártmányokkal. Az Elektroimpex képviselői jelen lesznek a stúdió-techni­kai és hangosítási berendezé­sek moszkvai bemutatóinál is. A Szovjetunióban egyébként az utóbbi tíz évben épült vagy korszerűsített rádióstú­diók 90 százalékában részben vagy egészben magyar beren­dezések találhatók. A Lenin- centenárium alkalmából fel­épült uljanovszki emlékköz­pontban és az ugyancsak ul­janovszki rádióstúdióban, va­lamint a taskenti Lenin Mú­zeumban magyar hangosító berendezéseket szereltek föl. A taskenti Lenin Múzeumban ezen kívül magyar gyártmá­nyú ipari tévéláncot alkal­maznak a relikviák bemutatá­sára. Ugyancsak magyar beren­dezésekkel látták el a ki­jevi, az Alma Ata-I és a tbiliszi film és koncertpa­lotát. A magyar népgazdasági kiállításon nem csupán be­mutatandó tárgy lesz, hanem a kiállítás szervezőinek mun­káját megkönnyítő berende­zésként működik majd a 20 kamerából álló ipari tévé­lánc. Egyrészt demonstrációs célokat szolgál, másrészt pe­dig segítségével tekinthetik át, milyen a forgalom a pa­vilon különböző pontjain, hogy torlódás esetén átterel­hessék a forgalmat. , László Miklós: NOSZTY MARI ESETE A TÓTH FIÚVAL I. Noszty Margit a főiskola hírneves tanára keresztelte Noszti Marivá. A név megmaradt, legális­sá vált. Nedelkó Mariska, a felszabadulás utáni első mű- vészgeneráci > legszebb szí­nészleánya volt. Tehetsége­sebb akadt — üdébb, jobb alakú, férfiszemeket vonzóbb aligha. A szőke "!vát Tóth Fe­renc a kollégium társalgójá­ban látta meg. A Szabad Nemzettől jött, főnöke, Bá­rót Ottokár küldte körinter­jút készíteni az Ifjú Gárda színpadi premierje előtt a magyar Ljubov Sevcovákkal, Radik Jurkinokkal, Uljana Gromovákkal. Vallatta Marit is, csak ép­pen Krasznodár helyett — Csörnyeföldről kérdezte, szü­lőfaluiéról, EDiáról, anyjáról, önmagáról. Sőt, Feri — új­ságírótól szokatlan r ' Ion — mesélte saját életét, sorsát. Kiszámították: kettejük kö­zül Mari három órával idő­sebb. A cikk a Szabad Nemzet vasárnapi számában megje­lent. Hétfőn délelőtt Mari a szerkesztőségi értekezletről hívatta telefonhoz Ferit; a 82 sorból a róla szóló tizenket­tőt megköszönte. Kedden ta­lálkoztak. Szerdán is. Csütör­tökön szintúgy. Pénteken az Akadémia előtt várta Feri Marit, szombaton a nyom­dai inspekcióból éjféltájt ha­za induló fiút a lány. Hajna­lig mászkáltak a Körúton. — Vitáztak. H» "roztak: Tóth Ferenc szocialista drámát ír a Nemzeti Színháznak az új megváltozott valóságról, a főszerepet Noszty Mari játsz- sza... Tóth Ferenc szocialis­ta filmet ír az új, megválto­zott valóságról, főszerepre a Hunnia igazgatója Noszty Marit szerződteti... — Tóth Ferenc szocialista novelláját az új, megváltozott valóság­ról a rádióban Nószty Mari olvassa fel... A vasárnap Nószty Mari és Tóth Feri ünnepe volt. Hétfőn a redakcióbán a fiú bemutatta a lányt Bárót Ot­tokárnak. A főnök fejét jel­legzetesen féloldalra hajtva nézett Marira. A telefon szólt. Feri mondat közben vitte ki Marit Bárót szobá­jából. Moziba mentek, szabad­jeggyel. A híradóig hirdeté­seket vetítettek. Mari és Fe­ri nevették a hangos reklá­mot: Matracába? Epeda! Re- kamiéíába? Epeda! 2. — A gazda már három­szor káresett — fogadta más­nap Tóthot a szerkesztőség­ben a hivataHegéd. A fiú a szeretett, tisztelt Oti- hoz sietett. Bárót — Tóthnál két évti­zeddel idősebb, sokat nróbált férfiú — egyetlen szavára sem lehetett nemet mondani. (Nem is oróbálta senkii A főnök Feri jövőiéről szólott: iskolára javasolják. A beszélgetés végén, szóra Gárdonyi Géza: A láthatatlan Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál Amint helyreáll az egészsége, Zéta engedélyt kap fő, Hogy a délele ttokét a Tisza* parti réten töltse. Sok csatát látott oktatóik vezetésével itt tanulják a Hun ifjak a nyilazási, a lándisavetést, a csákány, a fokos, a buzogány kezelését, a kürt jelekkel irányított hadilovaglás nehéz tudományát.- •■z.'-—■— i-'s.. . Wo «yi Vagy fólesztendö Ult *1. Zita csak ke*ese! s meitxiröl láthatta Emőkét, de beéri ennyivel is. Egy napon nagy Hírrel toppan hasa y/'Telkészültél-e, fiú? / lila leítűzette a piros \ I zászlót. Hírnökök fut. j I nak c világ négy tója J V felé, hogy táborba sió- jf Irtsák a hadakat. Jól van, görögi Lóm, van benned virtus! Kevés idő kell haiiő, s máris megkezdődik a hadbasjállók ősőnlőse. Nemcsak a hunok gyüiekesnek, jönnek a kosarak, osztrogótok, gepidák, szarmaták, jászok, meg ki tudja még hányféle szövetséges nép. Végezetül számuk meghaladja a félmilliót. XEs ez a^' ' rengeteg népsokasóg még csak azt sem tudja, hová megyen. O tudja! Attila! És ez elégi \ Vírágkarnevál — 3 millió szál virággal A hagyományos sorrendben ötödik országos virágkarne­vált augusztus 20-án rende­zik Debrecenben — jelentet­te be keddi sajtótájékoztató­sem érdemes apróságként említette: — Te... az a tegnapi szí­nésznő... hogy is hívják... a Noszty-lány nem hozzád va­ló... Többet nem is találkoztak. Az iskolán Tóth Ferenc megismerte az egyetemi rek­tor leányát. A Noszty Mari külleméhez semmikép sem hasonlítható Hámos Évát is bemutatta a Szabad Nemzetnél. Bárót Ottokár gratulált. 3. Ä Tóth fiú hírlapíró ma is Pesten. Nem több — nem keve­sebb. Szikár, alig őszülő. Nincs adóssága. (Autója, telke, má­sodállása sincs.) Törvénye­sen elvált. Mostanában korhatárig te- geződik: az 1940-es évjárat­nál fiatalabbakat magázza. Ugyanakkor nem prédikál az újdondászoknak a régi csúf időkről, kri'ta-manuszokról, s más maradi marhaságok­ról. Tudatosan nem akar gvűlölt-röhögött * Vén Hülye lenni. Vigyáz magára. Sokat ír, még többet olvas. Hobbvja: alkohol ja.bódítója, sikerült durchmarscha a munka. Hiúsága: semmiből, lehetetlen témákból valamit produkálni. A múltkor is lenézett fel­adatot: háromperces rádió­hirdetést vállalt. Munkáso­ján a Magyar Sajtó Házában dr. Tardi Tibor, a szervező- bizottság vezetője. A látványos virágparádén több mint 30 hazai vállalat, kát toborozni, mindegy, hon­nan, mindegy, hogy kit a Kerepesi úti gyárba. — A „szempont-cédulát” olvasva eszébe jutott az ifjúkori, ka­cagott mozireklám: „Matra­cába? Epeda! Rekamiéjába? Epeda!...” Máris transzponált: „Jó kereset? Cordatic! Sza­bad szombat? Cordatic!... — Jöjjön a Cordaticba, várja a Cordatic...” A filmszínházban annak idején mellette ülő leányra nem gondolt. 4. Noszty Mária a Z.-i szín­ház komikája. — Húsz éve törzstag — mint mondja — a világvégi társulatnál. Min­dent játszott — mindent ját­szik. Tájol is. Az évadszüneteket Buda­pesten tölti. Pénzt keres. Statisztál filmgyárban, te­levízióban, szinkronnál, ’-á- dióban. A kollégiumi roman­tikát „kamatoztatja”, egy napra két percre protezsál- ják érdemes művésszé avan­zsált öreglányok, hívják Kos- suth-díjás agg fiúk. Tegnapelőtt a rádióban hirdetésfelvétel volt. Egv most végzett legénykével „csinálták” a reklámot: — Szabad szombat? — Cordatic! — Jó kereset? — Cordatic!.,. Jöjiőn a Cordaticba... Várja a Corda­tic! iskola, intézmény vesz részt A magyar kertészek remekein kívül bolgár, csehszlovák, ju­goszláv, osztrák és NSZK- beli virágkocsik is felvonul­nak. Az ország különböző ré­szein és Debrecenben 10 he­lyen már kiválasztották a kompozíciók összeállításához szükséges virágokat, összesen mintegy 3 millió szálat. A karnevál egy része lesz az egésznapos rendezvény- sorozatnak. Ennek keretében tartják meg a kelet-magyar­országi néptáncfesztivált. A debreceni képzőművészek „Virág a képzőművészetben” címmel rendeznek kiállítást, s az európai ifjú virágkötők szövetsége nyolc ország leg­ügyesebb fiatal versenyzőivel nemzetközi virágkötészeti be­mutatót • rendez. Kőműveseket, ácsokat, kubikosokat 15 éves kortól FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT keresünk Szabolcs megye, Fehérgyarmat mellé újjá­építési munkákra, kikül­detéssel, kiemelt bérrel. Újjáépítési munka után budapesti állandó mun­ka biztosítva. Jelent ke zés: ÁPRILIS 4. KTSZ Budapest VIII.. Auróra u. 23. Munkaügy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents