Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
1970. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI* 3 Hosszútávú gondolkodók A nagycsaládokért — Van nekünk tizennyolc nagycsaládos dolgozónk. Olyanok, akiknek öt, vagy ötnél több gyerek kér otthonában mindennapi kenyeret. Dolgozik nálunk egy fúró- mester, akinek tizenhárom gyerek felnevelése a gondja, sorsa. Nagyszénáson a helyi tanáccsal közösen egy ugyancsak tizenhárom gyerekes kőolajfúró családnak szép házat építettünk. A nagycsaládosok ilyenkor, az iskolaév előtt különösen sok gonddal, bajjal birkóznak. Mi már jól tudjuk ezt, ezért legtöbbször meg sem várjuk, hogy segélyt kérjenek, adunk nekik 800— 1000 forintot, olykor még többet is. Helye van ott a pénznek, ahol sok a gyerek. Pongrácz Istvánná, a kőolajfúrási üzem vállalati szb-titkára nagyon jó ismerője a sokgyermekes munkáscsaládok életének. „Kapásból”, fejből sorolja a példákat hogyan, hol segítik azokat a dolgozókat, akiknek otthonában sok a gyerek. A martfűi Tisza Cipőgyárban a szak- szervezeti nőbizottság felmérése és javaslata alapján tavaly augusztusban 20 ezer forintot osztottak szét a sokgyermekes munkáscsaládok között, a cipőgyárban jó nevet találtak a gondoskodásnak. Szeptemberi tanulmányi segélynek nevezik, s az iskoláskorú gyermekek számától függően rendkívüli segélyt adnak a háromnál több iskolás gyermeket nevelő szülőknek. A tavalyi példa nem egyszeri. Az idén is megkezdődött a felmérés, hová, milyen összegű tanulmányi segélyt utaljanak, hogy kevesebb legyen a szülők gondja, amikor az első emberhónap beköszönt, iskolába indulnak a gyerekek. A két példa nem egyedüli. A szakszervezeti bizottságok sok üzemben, vállalatnál gondolnak a sokgyermekes családokra, különösen most az iskolaév kezdete előtt. Hasonló akciókról tudunk a vegyiművekben, a tejipari vállalatnál s más nagyobb gyárban is. Ahol sok gyerek van, elkél a segítség. Napjainkban egyre több terv, elgondolás van születőben a több gyermekes családok sorsának segítése érdekében. Országos fórumokon is elhangzott már, a társadalomnak jobban kell segítenie, nagyobb részt kell vállalnia, az új generáció felnevelésének gondjaiból. Nem is olyan régen egy televíziós vetélkedőn igen nagy sikert aratott egy fiatalember, aki azt fejtegette, ideje lenne már növelni a családi pótlékot. A tervek, elképzelések még születőben vannak. A szakszervezetek azonban eddig sem tétlenkednek. Lehetőségeik szerint máris a sokgyermekesek mellé állnak, segélyt adnak, hogy valamit könnyítsenek a családok sorsán. A jó példák, kezdeményezések bizonyosan sokhelyütt követésre találnak. Telnek a pincék Beszélgetés Samodai Árpáddal, a TÜZÉP Egyesülés igazgatójával Új távlatok A negyedik ötéves terv, — amelynek kidolgozásán már párhuzamosan dolgoznak a kormányszervek és a vállalatok, a népgazdaság fejlesztésének új távlatait nyitja meg. A jövő formálásából, az 1971—1975-ös esztendők arculatának kialakításából tevékeny részt vállalnak kezdeményezéseikkel a vállalatok, a szövetkezetek gazdasági műszaki szakembereinek tízezrei. Felelősségteljesen mérlegelik a népgazdaság helyzetét, lehetőségeit, a negyedik ötéves terv irányelveiben is vázolt célkitűzéseiket, a közgazdasági eszközök által diktált elvárásokat, a vállalat piaci kilátásait, értékesítési lehetőségeit, a gyártmány- és gyártás-fejlesztés követelményeit. Vagyis reálisan számbaveszik azokat a kereteket, amelyek a vállalatuk mozgási lehetőségeit objektíve behatárolják. De nem azért, hogy leszereljék a magasba törő kezdeményezéseket, a bátor kockázatvállalást, a minőségi lényegi változásra irányuló törekvéseket, hanem azért, hogv megismerjék a szárnyaláshoz szükséges felhaitó erőt, az aerodinamikai törvényszerűségeket. Merjünk álmodozni Milyen is az élet: volt idő (nem is olyan régen), amikor a TÜZÉP (Építőanyag és tüzelő kereskedelmi) vállalatok érdekképviseleti központjában az egyesülés vezetői szívesebben nyilatkoztak az építőanyag kereskedelemről, mint a tüzelőellátásról, — ma meg inkább az utóbbit firtató vendéget fogadják szívesebben. A legutóbbi fűtési szezonban nem volt zavartalan a tüzelőellátás. Ennek kapcsán több helyütt szóba kerültek a felkészülés, a készletezés, a nagykereskedelmi elosztás hiányosságai. Az első kérdés tehát az egyesülés igazgatójához: hol tartanak a felkészüléssel az idei szezonra, változott e valami a tavalyi tapasztalatok alapján? — Változott mindenekelőtt a készletezés módja, de szerencsére az értékesítés is. Így most a felkészüléssel jobban állunk, mint eddig bármikor. Felkészülni a télre ugyanis nemcsak a kereskedőnek kell, hanem a fogyasztónak is: a téli tüzelőt be kell raknia a pincéjébe, még a hidegek beállta előtt. — No, de a vevőnek joga olyan tételben vásárolni a tüzelőt, s akkor, ahogy az neki tetszik, vagy a pénztárcája megengedi... — Vagy amikor előnyösebb a számára... Azért ezt se feledjük ki. Tehát érdekeltté kell tenni a vásárlót is abban, hogy velünk együtt, egy időben, a nyári időszakban készüljön fel a télre. Erre —, hogy érdekeltté tegyük — 15 millió forintot fordítottak a TÜZÉP vállalatok, a bányákkal együtt. Bizonyos tüzelőfajtáknál 10 százalékos engedményt nyújtottunk (pl. a hazai brikettnél), vagy a tűzifát pl. ingyen szállítottuk haza, ha ebben az időszakban vásárolt valaki. — S önöknek ez a 15 millió forint hol térül meg? — Miért ez az „áldozatvállalás” a felkészülésért? — Megtérül. Ez kalkuláció eredménye. Ugyanis nagy mennyiségű tüzelőanyagot sokáig tárolni — telepeink nagysága, technikai adottságai mellett, a szabad ég alatt — nagy ráfizetés lenne. Tönkre megy a szén, szétporlik. Nem tudjuk eladni, vagy csak leszállított áron. — Ez történt különben 1968-ban, ha jól emlékszem; sok helyen sorbaálltak az emberek a friss szénért — mert a telepek régi elporosodott készletei nem égtek rendesen a kályhákban... — Így van. Ebből, akkor ^rengeteg vita adódott. Több telep árukapcsolással akart magán segíteni: frisset csak úgy adtak, ha régit is vittek melléje. Az eredmény: panasz panaszt ért... No, de a pincében, tehát nem a szabad ég alatt kis tételben — 15— 30 mázsás halomban — a szén kitűnően, akár évekig is táróiható. Végeredményben — ha különféle árkedvezményeket, szállítási kedvezményeket nem is adtunk volna — az a körülmény, hogy nyáron mindenki friss szenet kaphat, nála meg frissen is marad a tél végéig — már önmagában is kifizetődővé teszi a téli tüzelő korai beszerzését a háztartásokban. — A biztatás és a kedvezmények eredménye? — 1970 második negyedévében 37 százalékkal nagyobb volt telepeink forgalma, mint tavaly ugyanezekben a hónapokban. 63 ezer vagonnal több fogyott. 100 millió forinttal volt magasabb a beváltott tüzelőutalványok összege. így, jelen pillanatban az egész évre tervezhető forgalom több mint felét lebonyolítottuk már. — Ez az értékesítés. De van-e tartalék a TÜZÉP „pincéjében”? — A szövetkezetek készleteivel együtt — mintegy 8 ezer vagon — jelenleg 60 ezer vagon áll rendelkezésre. Ez a mennyiség majd egy hónap szükségleteit fedezi: a napi vásárlásokat ebből fedezzük. Forgatjuk tehát a készletet, változtatjuk, nehogy „megöregedjen”. A friss szállítás a készletbe kerül — az előző szállítmányokból pedig kiszolgáljuk a vevőket. Így öreg szén nem marad sem a mi, sem a vevő nyakán. — Állíthatjuk tehát, hogy amit ígértek a tavalyi zökkenők után, teljesítve lesz? — Kétség kívül... Az ún. közepes minőségű háztartási szenekből a szükséges meny- nyiség — már egyrészt a pincékben van, másrészt biztosított, hogy bármikor odakerülhet. S ebben palaszén már nincs egy deka sem, a nyerslignit is á néhány évvel ezelőtti 80 ezer vagonról 10 ezerre csökkent — csak a lelőhelyek közvetlen közelében „égetik”, szállítására már nem kell költenünk. Tehát van és lesz is szén, a minősége is jó. Persze e választékkal, a szemnagyságokkal kapcsolatos kívánságokat még ma sem teljesíthetjük maradéktalanul. Ezeket változatlanul a hazai bányászati adottságok határozzák meg. G. F. Egyenjogúság Ausztriában a dolgozók 40 százaléka nő. A nők a gazdasági élet valamennyi területén megtalálhatók, de jogi helyzetük távol áll az egyenjogúságtól. Ebben az országban ugyanis még mindig érvényben van az 1811. évi családi törvény. Nemrég az Osztrák Nők Demokratikus Szövetsége levélben követelte az igazságügyminisztertől, hogy terjesszék a parlament elé a családi törvény reformjának rég elkészült tervezetét. ír Hollandiában a nők a parlament alsóházának oktatásügyi bizottságánál tiltakoztak az ellen, hogy a kormány fel akarja emelni azoknak a szülőknek a jövedelemadóját, akinek gyermekei állami óvodákat és iskolákat vesznek igénybe. ír Az NDK-ban a népgazdaságban foglalkoztatott — 3 600 000 nő közül 160 000- nek van felsőfokú vagy szak- képzettsége, 2000 nő dolgozik művezetői beosztásban 1300 nőnek van vállalatvezetői — vagy más vezető beosztása. A mezőgazdaságban vezetőfunkciót 5200 nő lát el. — Minden negyedik iskolának női igazgatója van. Franciaországban a nőszövetség évek óta hadjáratot folytat az apa és az anya egyenlő jogának elismeréséért. Legutóbb elkészült az a törvénytervezet, amely javasolja, hogy a polgári törvénykönyvben az „apai felügyelet” kifejezést a „szülői felügyelet” kifejezésre változtassák és azt a megfogalmazást, hogy „az apai felügyeletet az apa mint családfő gyakororlja”, váltsa fel a következő megfogalmazás: „a házasságban az apa és az anya a szülői felügyletet együttesen gyakorolja”. Etiópiában a nők 1955-ben kapták meg a választójogot és 1957-ben az ország történetében először nőt is beválasztottak a parlamentbe. — Jelenleg Judith Emeru etiópjai külügyminiszterhelyettes képviseli Etiópiát az ENSZ-ben, Mary Tedessi pedig főigazgató az oktatásügyi minisztériumban. Etiópiában egyre több ápolónő, orvosnő és mérnöknő lesz. V Finnországban a dolgozók 48 százaléka nő. Az iparban foglalkoztatott nődolgozók többségének mintegy 38 százalékkal alacsonyabb bért fizetnek, mint a férfiaknak. Az azonos munkáért azonos bér elvet kizárólag a közigazgatás terén érvényesítik. Három évvel ezelőtt a gazdasági reform bírálói között még szépszámmal voltak olyanok, akik attól tartottak, hogy a vállalatok növekvő önállósága nyomán erősödnek majd a spontán, anarchisztikus elemek népgazdaságunkban, — veszélyeztetve elért eredményeinket, a tervszerű szocialista fejlődést. A legutóbbi két és fél év tapasztalata azonban rácáfolt az aggályoskodókra: a harMerjünk álmodozni — mondotta Lenin a polgárháború leverése után, amikor a szovjet hatalom szinte kilátástalan gazdasági helyzetben és nemzetközileg elszigetelten elkezdte a helyreállítást, a szocializmus építését. S a Goellro az első villamosítási terv hihetetlen álomból valósággá vált. Merjünk lelkesítő, nagv célókat kitűzni minden vállalatnál — így fogalmazhatjuk meg napjaink feladatát. A negyedik ötéves terv irányelveiben kitűzött célok: a 400 ezer lakás felépítése, a fogyasztás 30 százalékos növekedése, a jobb hús- és gépkocsi-ellátás, a kiemelt fejlesztési programok mind, mind ilven lelkesítő célok. A vállalatok vezetői szintén közölhetik majd dolgozóikkal a bérfeilesztés — nvereség alakulásától függő előirányzatát, feltételeit. a lakásépítés hozzájárulásait, a helyileg kiemelt gyártmányA vállalati ötéves tervek részleteinek kidolgozásában, a szükséges elemzések elvégzésében sok osztály sok dolgozója vesz részt. Ám a konA fiatal mérnök, még meleg diplomájával a zsebében az élet legfortyogóbb forgatagába vetette magát, azaz ellátogatott a gyár káderosztályára. — Igen, nagy szükség van mérnökre, — mondta a káderes. — Töltsön ki egy ívet, hozzon két fényképet... A fizetése száz rubel, de egy-két év múlva több is lehet, ha kijön a főnökséggel... A mérnök megköszönte a felvilágosítást és elment. Hazaérve félrelökte mérnöki diplomáját, elökotorta a már sárguló fedelű nyolcadik osztályos bizonyítványát és ismét elindult a fent említett káderosztályra. — Igen, nagy szükségünk van lakatosra. ívkitöltés, két fénykép... Kétszáz rubel, néhány hónap múlva kettő és fél, ha kijössz a főnökséggel. A mérnök lakatosként kezdett dolgozni és boldog volt. A főnökséggel jól kijött, — fényképe kikerült a dicsőségtáblára. Egyszer azonban igy szólt hozzá a művezető; — Jó melós lennél, tudod, de ma már a mi időnkben nyolc osztály nem ad elég madik ötéves terv magasabb színvonalon teljesül, mint azt valaha is remélhettük. — Nem volt megtorpanás, törés a fejlődés folyamatában, sőt, a tervgazdálkodás magasabb szintre emelkedett, felsőbb osztályba lépett. Ezt bizonyítja, hogy javult a munka hatékonysága, s a nemzeti jövedelem az ipari termelést meghaladó mértékben, 40 °’n- kal növekszik a harmadik ötéves tervben. és gyártásfejlesztés öt évre szóló feladatait. Vállalati szinten szerények az anyagi lehetőségek és nem látványosak a feladatok — mondhatják a beavatottak. Olyanok, amilyet éppen érdemelnek — válaszolhatjuk erre, hiszen mindenütt helyileg szabják meg a mércét alacsonyan, vagy magasan a feladatokat és az igényeket. A vállalatok között számottevő különbségek lesznek 1975- ben, attól függően, hogv hol milyen feladatok végrehajtására mernek vállalkozni. A lehetőségek persze hosszabb távon sem korlátlanok. De öt esztendő alatt az adott lehetőségek keretein belül is lényegesen meglehet változtatni a termelés, a gyártmányok, a piacok összetételét, a technika, a termelékenység színvonalát, a szervezettséget, a munkások, a vezetők fel- készültségét. cepciók, a stratégia kialakításában a felkészült és tehetséges vezető egyéniségek szerepe elvitathatatlan. — A szakismereteken, a megalaműveltséget. Beíratlak az esti iskolába, kilencedik osztályba... Nem lesz semmi baj, majd segítünk. Ezenkívül élmunkás vagy, példát kell mutatnod a többieknek. Munkatársai vettek neki egy iskolatáskát, a gyár szak- szervezeti bizottsága meg biztosította neki a tankönyveket, az igazgatóság megajándékozta — „Az iskolás könyvtára” című sorozattal, így hát szépen tanult a mi mérnökünk a kilencedik osztályban. „ Egyszer táblához hívták. Feladtak neki egy példát, — hogy oldja meg. Sajnos, mérnökünk már elfelejtette az iskolai algebrát, oldogatja a maga módján, a magasabb matematika képleteivel. Már teleirta az egész táblát — az eredmény azonban nem jött ki. Azaz nem a pontos eredmény. Mégegyszer ellenőrzi, keresi, hol követett el hibát. S ekkor hirtelen, majdnem a fél osztály súgni kezd: — Te bálfék, rossz helyen integráltál... Molnár Sándor fordítása. pozott népgazdasági, piaci és műszaki információkon túl bátor képzelőerőre van szüksége annak, aki a szokványos, a rutinon túllépve a holnapot körvonalazó kollektíva ihletésére, lendületben tartására vállalkozik. Nagy próbatétel ez a középtávú tervezés, az irányító posztokat betöltők számára, s az előrelátás mértéke, színvonala akaratlanul is a vezetői tehetség, a korszerű gondolkodás tükörképévé válik. Az ötéves operatív programok — többnyire csak — ilyenek készültek idáig a vállalatoknál — nem befolyásolhatják lényegesen a fejlődés menetirányát. öt évre előre viszont már lehet olyan terveket összeállítani, amelyek, ha nem is 180, de legalább 90 fokos fordulatot visznek a munkába. (Az persze kívánatos, hogy gondolják végig a 180 fokos fordulat lehetőségét is a hosszútá- vű, 10—15 éves vállalati tervekben, s ennek kidolgozottabb részlete szóljon a legközelebbi öt esztendőre.) S az ötéves terv olyan fő irányvonalat ad. amelynek alapián jobb éves tervek is készíthetők, s a váratlan helyzetekben szükségessé váló operatív döntések hosz- szabb távú kihatásait szintén mérlegelni lehet. Megfelelő előrelátással Megfelelő előrelátással elkerülhetők tehát a rögtönzések, a félmegoldások a napi munkában. Az előrelátás viszont soha nem lehet tökéletes, a kontúrok, a részletek óhatatlanul elmosódottak. E bizonytalansági tényezőket csökkenteni lehet ugyan sokoldalú, alapos információkkal, tervvariánsok készítésével, de megszüntetni nem. A kockázatmentes vállalati távlati terv fából vaskarika. — Szükséges erről beszélni, — mivel a kockázattól való görcsös félelem leszereli az alkotó kezdeményezéseket. A legjobb elképzelést is meg lehet torpedózni óvatoskodással: Mi lesz akkor, ha... Erre az egyetlen lehetséges válasz: mi lesz akkor. — ha nem merünk előre nézni, — gondolkodni szakítani mindazzal. amit már túlhaladott az idő. A legtöbbet, a jövőt kockáztatjuk, ha nem merünk kockázatot válFélidő Szegeden Félidejéhez érkezett a Szegedi Szabadtári Játékok idei programja. A tervezett tizenhat előadásból eddig nyolcat tartottak meg. Csajkovszkij Csipkerózsika című balettje Euripidész Trójai nők című drámája három-három alkalommal került színre. Kodály Háry János című daljátéka ugyancsak három alkalommal szerepelt a programon. Egy előadást azonban az esős idő miatt nem tudtak megtartani. így a nagyotmondó obsitos meséi csak kétszer kerülhetett színre. A nyolc előadásnak több mint harmincháromezer nézője volt. beleszámítva a kevésbé látogatott hétköznani előadásokat is. Egy egy este átlagosan több mint nésv ezren ültek a hatalmas színpad nézőterén. A fesztivál intézőbizottságának félide.ji jelentése szerint az idei ünnepi hetek 13 ipari, művészeti, és mezőgazdasági kiáll:.isát már száz- tizenháromezren tekintették meg. A szakszervezeti együttesek népitúncfesztiválján. a Fogadalmi terrnlom orgonahangversenyén. a TIT pedagógiai nyári egyetemén, az orosz nvelvi szemináriumon, a nemzetközi turista találkozón, az ifjúsági napokon és három egyéb kulturális rendezvény közreműködőinek, nézőinek, hallgatóinak száma meghaladta a 12 ezret E. Jonutisx: A tudomány végtelen A holnapot körvonalazva
