Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-29 / 202. szám
19 70. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az állattenyésztők ötéves terve Lesz-e elég téli tüzel© vidékem ? Ha egyáltalán szabad eny- nyire objektív témát szubjektív indítással kezdeni, akkor engedjék meg, hogy elmondjam egy élményemet. A közelmúltban tsz-elnö- "kök társaságában dániai és ' svédországi tanulmányúton vettem részt. A földeken ■ még csak ment a dolog. A csoportunkban lévő elnökök . — akik természetesen kiváló gazdaságokat vezetnek — minden további nélkül tudomásul vették a holdanként 30—35 mázsás termésátlagokat. Ha nem is széliében, de akad már ilyesmi • az ő gazdaságaikban is. Az istállókban azonban a szó - szoros értelmében elakadt a szavuk. Minden különösebb formai túlzások nélkül felépített deszkaépületekben olj-an gyönyörű állatokat, olyan magas hozamokat és olyan kifogástalanul működő, embert kímélő technológiát láttunk, amire hazai példát nem ismerünk. Viszont éppen ebből a szubjektív érzésből táplálko- kozik az a megállapításom, hogy a mi ötéves terveink csak a naptárban — illetve később a történelemben — határolódnak el egymástól élesen. Az életben összefolynak, egyik követi a másikat, illetve pontosabban egyik következik a másikból. Elsőrendű fontosságú Negyedik ötéves tervünk most nyilvánosságra került irányelvei például a mező- gazdasági témán belül az állattenyésztést elsőrendű fontosságú kérdésként kezelik. Ez azonban nem valami átmenet nélküli dolog. Idén záruló ötéves tervünkben a növénytermelés valóságos csodát művelt, gabonaproblémáról ma már nem beszé- ; lünk. Húsproblémáról viszont nem mi beszélünk, hanem elsősorban a háziasszonyok. Mi pedig egyre kínosabban érezzük a kiáltó ellentétet lassanként európai színvonalú növénytermesztésünk és a mérföldekkel utána kullogó állattenyésztésünk között. Ezt a ellentmondást fel kell oldani és a feloldás folyamata már meg is kezdődött. A közelmúlt időszakban ismét rendezték a fel- vásárlási árakat, szabaddá — és kielégítővé — tették a takarmányellátást, legalább két tucat különféle nagyüzemi állattenyésztő telepet próbáltak ki a gyakorlatban és a rendeletek csokra jelent meg a háztáji gazdaságok munkájának könnyítésére. Ax igényeknek'megfelelően Ennek az előkészítő munkának a gyümölcsét akarja learatni a negyedik ötéves terv. Az előbb féligazságot mondtam, hogy az irányelvek az állattenyésztés kérdését a mezőgazdaságon belül elsőrendű témaként kezelik. A pontos fogalmazás ife hogy a népgazdaság egészén belül kezelik különös figyelemmel. Az irányelvek számokat alig tartalmaznak. A húsellátással, hústermeléssel kapcsolatban azonban megjelent egy olyan fogalom, amellyel mostanában találkozunk sűrűbbenj „az igényeknek megfelelő mennyiségben". Az igényeket kielégíteni pedig olyan nagy munka, amely sem előfeltételeit, sem hatását tekintve nem fér bele a mezőgazdasági problémakörbe. / húst termelni. Ennek érdekében az utóbbi időben sok minden történt, az árakat, a dotációkat, kereskedelmi módszereket illetően egyaránt. Reméljük, hogy ami még hiányzik, azt a következő évek meghozzák. Hagyományosan nem lehet Keveset tettünk még a műszaki-technikai-tudomá- nyos területen. Hagyományos eszközökkel ugyanis ezt a célt elérni nem lehet. Ehhez olyan állatfajták kellenek, amelyek megfelelő gyorsasággal és hatékonysággal értékesítik a takarmányt és gondozást. Olyan istállók kellenek, amelyek nem beton és üvegcsodák, amelyek nem a szemnek, hanem a praktikus célnak Gondolkodjunk csak egy kicsit. Következő ötéves tervünk célja, az életszínvonal emelése, a zavartalan élelmiszerellátás megteremtése. Ez a húsellátás megoldása nélkül nem képzelhető el. Másik nagy célja a termelékenység növelése, a népgazdaság korszerűsítése. Ehhez is kell az állattenyésztők épülnek, és amelyek megfizethetők. Az istállókba pedig berendezés szükséges. Emberkímélő, viszonylag egyszerű, a célnak megfelelő. És működő. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, mert sajnos a mór beépített technológiák egyrésze éppen ezt a sajátosságot nélkülözi. Ez nem mezőgazdasági, hanem zel tehenet fejő, naponta 16 órát dolgozó, azután istálló- szagúan hazaballagó embereink lassanként elfogynak. Hozzáértő, alig kevesebb, mint technikusi fokon dolgozó állattenyésztőkre van szükségünk, akiknek nem is „alig", hanem valóságos ipari munkakörülményeket kell teremtenünk. Szabályozott munkaidővel és melegvízzel, tisztességes keresettel és a falusi társadalmon belüli becsülettel. És mindezeken kívül van még egy, szinte ellentmondó követelmény. Miközben megteremtjük az állattenyésztő nagyüzemet, biztosítanunk kell a korszerű állattenyésztő kisüzem boldogulásának feltételeit is. Igén, a háztáji gazdaságokra gondolunk, amelyek nélkül elegendő húst nem termelhetünk. De nem kívánhatjuk a földművesektől sem, hogy a régi módon etessék disznaikat, fejjék tehenüket. Gépek, — aprócska, megvehető, nagyon praktikus gépek — módszerek, ösztönzések szükségesek ahhoz, hogy az embernek legyen kedve, ereje még odahaza is állatokkal bailódni. És ez a bajlódás kifizetődjön szálpára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveiből félreérthetetlenül kicsendül a szándék. hogy az egyik fő célkitűzés teljesítésének mindezeket a feltételeit biztosítsa. Az egész nép, az egész népgazdaság érdekében. Amihez még hozzá kell tenni azt, hogy: az egész gazdaságpolitika és az ipar jelentős részének közreműködésével. _v. Földeák! Béla i. RMeglátogattuk a megye néhány TÜZÉP telepét, az iránt érdeklődve, hogy milyen lesz a tüzelőanyag ellátás? Utunk első állomása Tószeg Az ottani „Tiszakanyar” ÁFÉSZ-nek három TÜZÉP telepe van, amelyeknek négy falu tüzelőellátását kell biztosítani. Kun András kereskedelmi osztályvezető optimistább az idei kilátásokra vonatkozóan, mint tavaly. — Tavaly a szénhiány nálunk is éreztette hatását. A szükségesnél ezer tonnával kevesebb szenet kaptunk, ráadásul nagyrészt gyenge minőségű lignitet. Az idén tudunk először a kért meny- nyiségre, 5200 tonnára szerződést kötni. Sajnos ennek is 40 százaléka gyengébb minőségű szén, amit a lakosság nem szívesen vásárol. Brikettből és kokszból már nem állunk ilyen jól: az igényelt mennyiségnek csak 70—80 százalékát tudja biztosítani a TÜZÉP vállalat. Tűzifából 320 tonnára lenne szükségünk, ennyire is kötöttük meg a szerződést. Ennek ellenére eddig csak a felét kaptuk meg, azt is az első félévben. A második félévben mindössze egy vagonnal érkezett. Jelenleg például egyetlen telepünkön sincs tűzifa és félő, hogy éz- után is problémák lesznek a szállítással. A TÜZÉP vállalat nagykereskedelmi tevékenységet is folytat és bizony néha az az érzésünk, hogy a szövetkezetek háttérbe szorulnak. Szerencsére a tűzifahiányt némileg ellensúlyozza, hogy egyre többen térnek át az olajtüzelésre. Július elseje óta 1 forint 70 fillér helyett 1 forint 50 fillérért árusítjuk literenként a fűtőolajat mi is, és azóta ugrásszerűen emelkedett a vásárlók száma. A jelenlegi szén, koksz és brikett készleteinket figyelembe véve, annak ellenére, hogy a tűzifaszállítás akadozik —, azt hiszem nyugodtan mondhatom: biztosítani tudjuk a hozzánk tartozó falvak, Várkony, Vezseny és Tiszajenő téli tüzelőjét. Tiszakürt Makai János, a helybeli ‘ ÁFÉSZ TÜZÉP telepének vezetője ugyancsak bizakodó, bár a szállítással ott is problémák vannak: — Ebben a hónapban még nem kaptunk szenet, pedig 100 tonna béréntei kockának és 25 tonna dorogi brikettnek kellett volna érkezni. Talán amire elfogy a még raktáron lévő 10 mázsa szén és 4 mázsa brikett, addigra megérkeznek az újabb szállítmányok. Ebben annál is inkább bízom, mert júliusban is 43 tonnával kevesebb szenet kaptunk. Tűzifa szállításra a szolnoki állami erdőgazdasággal kötöttünk szerződést. A II. és III. negyedévre igényelt 100 t. helyett sajnos csak 64 t.-t kapunk. Ennek pótlására Miskolcról keményfa hulladékot szereztünk be. Igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, a többi a szállításon múlik. , Tiszasas Néhány évvel ezelőtt még a környékbeli helységek lakói is a tiszasasi ÁFÉSZ TÜZÉP telepére jártak téli tüzelőt vásárolni, most viszont jobbára csak a helybeliek keresik föl. Hogy milyen „szerencsével” azt Pásztor Mátyás telepvezető mondta el: — A készletünk 20 tonna brikett és 120 tonna szén. Huszonkét tonna széniszap is érkezett ma, de abból jóval több kellene. Az eddigi ellátással egyébként elégedett vagyok: ezer tonna szenet már a nyáron eladtunk. A választékkal lehetnek csak problémák, ugyanis mindenki jó minőségű berentei szenet keresi és abból elég keveset kapunk. Kunszentmárton A 917. számú TÜZÉP telepen Kiss Károly telepvezető informált bennünket: — A tüzelőanyag ellátással nincs és remélhetően nem is lesz fennakadás. Tűzifából 150 tonna van raktáron és még ebben a negyedévben újabb 200 tonna érkezik. Tatai és dorogi brikettből 250 tonna a készletünk és jelentős mennyiségű szenet is tárolunk. A közeliövőben várunk 50 tonna fűrészport, az 500 tonnás széniszap szállítmány már megérkezett. A hulladékfa kifogyott, de a napokban ismét érkezik 4 vagonnal. Egyetlen problémánk, hogy a közületek nem tudnak szállítani, mert sok raktár- helyiségük, pincéjük víz alá került. Előfordulhat, hogy emiatt később ők háttérbe szorulnak, mert elsősorban a lakosság igényeit fogjuk kielégíteni. ZÁMBÓ ÁRPÁD : ! Nyomócsőgyárfó berendezést szerelnek Szentendrén * A Gazdasági Bizottság egyik kiemelt beruházása a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának építése. A 364 millió forintos költséggel épülő gyárban gravitációs és nyomócsöveket, mozaiklapokat készítenek. Különösen a nyomócsövek gyártása fontos a főváros vízellátása szempontjából. A gravitációs csöveket gyártó olasz berendezésekkel már régóta termelnek, most kezdték el az új csarnokban a Szovjetuniótól vásárolt nyomócsőgyártó berendezések szerelését. A BVM szocialista szerződést kötött a szerelésben résztvevő és kooperáló vállalatokkal, bogy a berendezés az idén elkészüljön. Képünkön: Szerelik a szovjet nyomócsőgyártó berendezést a szentendrei gyárban. (MTI foto: Mező Sándor felvétele — KS) munkája, hiszen az ipar automatizálásához, elektronizálásához, komputerizálásához nélkülözhetetlen dollárokat nem jelentéktelen mértékben éppen a húsexport révén teremtjük elő. népgazdasági feladat. Reméljük építőiparunk — állami vagy szövetkezeti formában — hamarosan képes lesz elkészíteni a kereteket, gépiparunk pedig felismeri, hogy a mezőgazdaság kiváló Nem volt könnyű két esztendő Annak, hogy mi „az igényeknek megfelelő mennyiségben" állítsunk elő húst, sok és sokféle feltétele van. Elsőnek említeném a dolgok közgazdasági oldalát. A2t, hogy az érdekelteknek egyáltalán legyen kedvük piac és legyártja a megfelelő berendezéseket. Társadalmi megbecsüléssel Van azután a dolognak emberi oldala. Vasvillát emelgető, vödröt cipelő, kézí Aki járt már gumigyárban, forró, fojtós levegőjű gumikeverő gépekkel dolgozó műhelyekben, az tudja, mennyire nehéz munka ez. Gumit keverni, műanyagot gyártani, belőle lemezeket, talpakat formálni — vágni — nagyerejű emberek kellenek ahhoz. Pedig könnyűipar — a Tisza Cipőgyárban a gumisok is könnyűipari dolgozók. Mégis évek óta már napi hét órás munkaidőben dolgoznak Martfűn a gumigyári keverő, meg formatalp műhely munkásai. Edzett, sokat próbált, a férfikor teljében levő emberek ők. Híresek, a gyárban sok mindenről. Jó munkáról, szókimondó nyílt beszédről, Összetartásról. Pártalapszervezetükben is az őszinteség, a megfontolt hangulat volt mindig az uralkodó. A nehéz munkához szokott emberekhez nem is illenék a finomkodás, a cikor- nyázás. ötvennyolc kommunista, ennyi az alapszervezet létszáma. A sok férfi között mindössze három nő. Azokban a műhelyekben kevés nő dolgozik, s ők is férfi munkát vállalnak. A napokban munka után ünnepi taggyűlésre kérték el a művelődési ház egyik termét. A pártvezetőség beszámolója volt napirenden. Két esztendő számvetése. A vezetőség sokat dolgozott a beszámolón. Kritikát kértek a pártcsoportoktól, meghallgatták a gyárvezetőség, a szakszervezet véleményét is: S mire a titkár elkészítette a beszámolót, már várta is otthon a behívó. Tábori Béla rövid időre katonának állt. Mindezt K. Szabó Lajos, a taggyűlés elnöke bejelentette a taggyűlésnek. Tudta mindenki — de így kívánja a rend. Kulin Imre, a vezetőség nevében mondta el a beszámolót. Természetesen előbb a munkáról beszélt, hiszen, nem akármilyen a gumisok, formatalp műhelybeliek eredménye. Mind a két évben túlteljesítették terveiket; jó minőségű talpanyagokkal, kész cipőtalpakkal szolgálták ki az ország cipőgyárait, a ktsz-eket. A munka után a pártélet, az alapszervezet két esztendős története következett. A pártcsoportok, s velük a vezetőség kis kritikát kaptak: nem elég rendszeres a pártcsoport értekezlet, s a mindennapos nevelő-felvilágosító szó is hiányzik olykor. Dehát három műszakos a munkarend! Nekik még a pártoktatást is úgy kellett szervezni, hogy egyezzen a szabadidővel. És a három műszak, meg a nagytöbbség mindennapos vonatos-buszos bejárása mellett mégis tíz kommunista elvégezte két esztendő alatt a marxista középiskolát. A tanulás! Ebben az alapszervezetben ez a legnagyobb gond. Negyven—ötven éves emberek vannak itt, akik közül soknak hiányzik az áltklános iskola is. Legutóbb húszán végezték el a hetedik— nyolcadik osztályt. Nem köny- nyen, s nem egyszer sok rábeszéléssel. A beszámoló szólt a szocialista brigádok munkájáról, életéről is. Tizennyolc szocialista brigád dolgozik az alapszervezet területén. Jó, eredményes a mozgalom. Javában dolgozott már a délutáni műszak (messzire hallik a gépek hangja, látszik a műhelyek fénye) amikor megvitatta, s egyhangúlag elfogadta a vezetőség beszámolóját a tagság. Aztán a megbízások következtek. A szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlésre tisztségviselőket választott a taggyűlés. Estébe, őszies esős szürkületbe borult a szép Tisza-part, amikor ki vonathoz, ki autóbuszhoz indult. A napi munka fáradtságával, s két nem könnyű év eseményeit lezáró taggyűlés jó hangulatával maguk mögött. | A SZOLNOKI CUKORGYÁR nehézgépkezelői és különleges gépjármű vezetői jogosítvánnyal * rendelkező dolgozókat vesz iel ALLANDÖ MUNKÁRA! Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: a szolnoKi cukorgyár répa osztályán.
