Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-29 / 202. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 29. Jubileumi kiállításunk Mbszkvában III. Magyar ízek, magyar színek Japán gazdasági helyzetéről A látogatók alighogy elhagyják a könnyűipar reprezentatív kiállítását, máris betoppannak a magyar táj: az Alföld, a Nyírség, a To- kaj-hegyalja és a Balaton- rnellék gazdag termésének kellős közepébe. A minden földi jóval ros- kadásig megterített asztal mellett népgazdasági kiállításunk két népszerű sztárjának: Egry Károlynénak és Greksa Borbálának, a két kalocsai pingálóasszony ecsetjének nyomán csodás virágok nyílnak a falon. Ám nincs sok idő a gyönyörködésre, mert ami ott látható, az a szó igazi értelmében szem-szájnak ingere. Hamvas őszibarackok, pirosán mosolveó jonathán almák, zamatos körték, jókora görögdinnyék és galambtojás nagyságú szemektől duzzadó cseme~eszőlőfürtök körös- körül. — Ocseny kraszivol Nagyon szép! — hallani a látogatók elismerő szavait. S a dicséretből bőven kijut a Magyar Hűtőipar gyorsfagyasztott termékeinek: a szamócának, a málnának, a székelykáposztának, valamint a csemegekukoricának. A vágottbaromfit: a csirkét, tyúkot, pulykát, pecsenyekacsát és libát bemutató mélyhűtő-szekrényhez szinte oda se lehet férni. Főként a háziasszonyok mustrálják értő tekintetükkel. Óriási sikere van a Herz, a Pick, a paprikás és a csabai szaláminak, no meg a közkedvelt gyulai kolbásznak, a különböző húskonzerveknek, pástétomoknak, tejipari termékeknek, közte is elsősorban az ízléses csomagolású sajtoknak, valamint az édesipari készítményeknek. A száraztésztát tartalmazó vitrinek előtt a szakember szemével nézik a háziasszonyok a gyárak és a termelőszövetkezeti tésztaüzemek készítményeit: a spagettit, a hosszúmetéltet, a különböző levestésztákat. A Békéscsabai Konzervgyár, a földesi Rákóczi, a jászkara- jenői Űj Barázda és batto- nyai Petőfi Tsz gyártmányai jól vizsgáznak. Ügy mint a szegedi és a kalocsai fűszer- paprika, vagy a makói hagyma. A dohányos embereknek igen tetszenek a magyar Dohányipar ízlésesen összeválogatott termékei: a szivarkák, a cigaretták, a rozsdabarna dohánylevelek. Nem kevésbé a különböző italok, a gazdag választék. Sopron. Pécs, Kőbánya, Nagykanizsa reprezentálja söriparunkat. És nem' is akárhogyan, mert a Göcseji barnától a Délibáb-ig, a Kinizsi-tői a Bak sörig minden megtalálható itt, amit csak a sörivók kedvelnek. Egy-egy elégedett cset- tintés nyugtázza, hogy a Tokajinak, a Badacsonyi kéknyelűnek, az Egri bikavérnek, a Debrői hárslevelűnek Moszkvában is jó híre van. Akárcsak a különböző zöldség, főzelék- és gyümölcs- konzerveinknek. Tamara Kolganova, a moszkvai óra- gvár szakmunkása, Kosztya fiával járta be a pavilont. — Csak a legszebbet és a legjobbat mondhatom a ,.Szabad Magyarország 25 éve” néDgazdasági kiállításról. Különösen tetszett az élelmiszeripar árubősége és ízléses elrendezése. A termékek közül nekem elsősorban a friss zöldség és gyümölcs, valamint a sajtok és szalámik nyerték el a tetszésemet. Most a 400 személyes magyar étterem és a 200 vendéget fogadó hangulatos Kalocsai-csárda is bizonyítja: a Szovjetunióban szeretik a magyar konyhát. Aki ide akar betérni, annak bizony korán fel kell kelnie, mert a bográcsgulyásnak, a pirított májnak, a töltöttkáposztának, a túrós és almás rétesnek városszerte híre ment. Az ízletes ételek, a tüzes magyar borok és Lakatos Tibor népi zenekara vonzzák ide a vendégeket. J. A. Selepov leningrádi építésztechnikussal ott ismerkedtem össze. — Hogy ízlett az ebéd? — érdeklődtem. — Mit fogyasztott? — Pörköltet. — Hát a Balatonfüredi rizling — mutattam a pohárban gyöngyöző borra. — Pompás ital — dicsérte. J íme csak egyetlen vélemény a sok közül a magyar konyháról és italról, a szíves vendégfogadásról. És ilyet ezret és ezret lehetne még feljegyezni, mert az étterem és a csárda vendégeit' máris rabul ejtették a magyar ízek, a magyar színek. PODINA PÉTER Az 1970. évi népszámlálás előzetes adatai Magyarország lakossága 1970. január elsején a nép- számlálás adatai szerint 10 315 597 fő volt, 3,5 százalékkal több, mint 1960-ban, a száz év előtti lélekszám- nak pedig kétszerese. Hazánk Európa 33 országa közül a 13. a népesség száma alapján, ha viszont 111 fő négyzetkilométerenkénti népsűrűséget vesszük alapul, akkor a kontinens 6 törpeállamát leszámítva a 9. helyen áll. Legsűrűbben lakott megye Pest (136,1 fő négyzetkilométerenként) és Komárom (134,2 fő négyzetkilométerenként), míg a legritkább lakosságú Somogy (59,8 fő négyzetkilométerenként) és Baranya (63,7 fő négyzetkilométerenként. Az utóbbi tíz év folyamán tovább csökkent a nemek közti arány- 1970-ben az 1000 férfira jutó nők száma 1067 volt az 1960 évi 1073- mal szemben. A születések számának lecsökkenése következtében — amely 1962- ben érte el a mélypontját 12,9 ezreléket és több évi stagnálás után emelkedett csak 1969-ben 15,0 ezrelékig — országszerte alacsonyabb volt a természetes szaporulat, mint az előző 10 éves időszakban. A megyék lélek- számát és a tényleges szaporodást erőteljesen módosította a belső vándorlás, amely ugyan az 50-es évekhez képest vesztett erejéből, alföldi és dél-dunántúli megyéinkben a ’ lakosság számának csökkenéséhez vezetett. Szembetűnő a nagyon magas természetes szaporo- dású északkeleti megyékből az elvándorlás — különösen Hajdú-Bihar esetében, ahol a 12 százalékos elvándorlási veszteség felülmúlja a 7,4 százalékos természetes szaporulatot. A belső vándorlások mérlege csak Pest (+6.7%), Komárom (+5,2%) és Fejér (+1.8%) és megyei jogú városaink esetében pozitív. A belső vándorlások következtében tovább növekedett a városi lakosság számaránya: az 1960-as 41,2 százalékkal szemben 1970-ben 44,5 százalékra (ezen belül Budapest aránya pedig 18,1 százalékról 18,8 százalékra) emelkedett. Ugyanakkor községeink lélekszáma népszámlálások történetében először 139 ezer fővel kevesebb, mint az előző népszámláláskor volt. Vidéki nagyvárosaink közül Pécsett 26.:, Miskolcon 20,2, Szegeden 19,8, Debrecen 19,5 százalékkal több ember él, mint az előző népszámláláskor, 40 ezernél népesebb városaink közül Dunaújváros (42,7%), kisvárosaink közül pedig Le- ninváros (220,0%), Százhalombatta (197.8%) és Kazincbarcika (70,1%) lakossága növekedett a legintenzívebben. A 20 ezernél nénesebb települések száma 49 volt. közöttük két község is található Érd és Békés. Megiegvzés' a megyék adatai a területükön levő megyei jogú városok adatai nélkül értendők ) — TERRA & Vasolvasztás kétezer évvel ezelőtt A közép-lengyelországi kie- licei vajdaságban, Nowa Slupia községben van a lengyel vaskohászat történetét bemutató egyik legérdekesebb intézmény: a régi kohászat ■múzeuma. „Kiállítási tárgyai” között szerepelnek a hajdani vasolvasztó kemencék különböző részei. A múzeum látogatóinak bemutatják a vasolvasztás ősi módszereit is. A tudományos szakemberek számításai szerint Lengyelországnak ezen a területén már az időszámításunk utáni első századokban olvasztottak vasat. A kielcei vajdaság több helységében bukkantak ősi, primitív vasolvasztó kemencék maradványaira és salaktömbökre. A legősibb lengyelországi vasolvasztó-terület történetét tudományos szakemberek egész serege vizsgálta: kohómérnökök, régészek, geológusok, természettudósok. A rekonstruált, hajdani vasolvasz- tó-kemencékben számos kísérleti olvasztást végeztek, lehetőleg a régieknek megfelelő körülmények között. Régészeti leletek az EÁK-ban A szakemberek megállapították, hogy az a 11 borotva, amelyet a régészek az EAK- ban találtak, körülbelül 2500 éves. A pengéjüket borító rozsdaréteg alatt hieroglifákra bukkantak. A Kairótól délnyugatra folytatott ásatások során bronzból készült fogorvosi szerszámot is találtak. tír Asszuánban nyugatnémet régészek ásatásokat folytattak, s ezek során nyolc—tízezer éves emberi csontvázat találtak. Hirdessen a Néplapban! A japán külkereskedelmi és iparügyi minisztérium a közelmúltban „Fehér könyvet” adott ki a nemzetközi kereskedelemről. Amint a „Fehér könyv” megállapítja, Japán a kapitalista országok között az Egyesült Államok után a második helyen áll a bruttó nemzeti termék volumene tekintetében. Részaránya a világexportban (nem számítva a szocialista országokat) az 1950. évi majdnem hogy nulla százalékról 1955-ben 2 százalékra, 1960-ban 3,8 százalékra, 1969-ben pedig 6,6 százalékra emelkedett. Hányada a világimportban tavaly 5,9 százalék volt. Japán aranyvaluta tartalékai az 1960. végi 1 milliárd 824 millió dollárról 1969 végéig 3 milliárd 496 millió dollárra emelkedtek. Ugyanakkor — mutat rá a „Fehér könyv” — Japán a külföldi beruházások összegeit tekintve jelentősen elmarad más iparilag fejlett kapitalista országok mögött: az iparilag fejlett tőkés országok külföldi beruházásainak teljes összege 1968-ban 106,4 milliárd dollár volt. Ebből (milliárd dollárban. zárójelek között pedig százalékarányban) Egyesült Államok 64,7 (60,8), Anglia 17,7 (16,7), Francia- ország 4,6 (4,4), NSZK 3,9 (3,7), Japán 1,9 (1,9). A „Fehér könyv” rámutat a japán ipar olyan ágazataiban kialakult magas munkatermelékenységre is, mint a tartós fogyasztási cikkek előállítása, a vegyipari termékek (kivéve a kémiai műtrágyákat) és a különféle berendezéseket, ezen belül az irodaberendezések gyártása, eléggé magas a munkatermelékenység a vaskohászatban, a kémiai műtrágyák gyártásában és az üveggyártásban is. Ugyanakkor alacsony a munkatermelékenység a könnyű- es költségvetése egyharmadát ruházati, a cipő- és bútoriparban. 110 millió egyiptomi font az új ipari létesítményekre Egyiptom 110 millió egyiptomi fontot, vagyis 1970—71- es költségvetés egyharmadát fordítja új ipari létesítményekre (pl. alumínium és pet- rokémiai üzemek). Műtrágya- gyárat építenek Thalkaban, a Nílus deltájában, hogy hasznosítsák a néhány éve Abu Madi területén feltárt földgázt. Az iparügyi minisztérium 13 nemzetközi ajánlatot vizsgált meg a gyár építésére, amely 25 millió egyiptomi fontba fog kerülni és évente 800 000 tonna műtrágyát fognak termelni. Az alumíniumgyárat a közeljövőben építik fel. Költségei több millió egyiptomi fontot tesznek majd ki. 13 millió egyiptomi fontot fordítanak ásványolaj kutatásra és 8 milliót a finomítók bővítésére. A szuezi finomítókat biztosabb területre helyezték át, és a hatóságok szerint az ásványolaj termelés az előző évhez képest közel 5 millió tonnával nőtt, ily módon kompenzálva az izraeliek által elNyugatnémet hitel vízierőmű Kiesienger volt kancellár kereszténydemokrata kormánya 1967-ben megállapodást kötött a portugál gyarmatosítókkal, hogy több német vállalat 400 millió márka értékű hitelt folyósít a portugál Mocambique-ben épülő Cabora Bassa vízierőmű völgyzáró gátjának elkészítéséhez. A kelet-afrikai országok, elsősorban Tanzánia és Zambia, tiltakoztak a tervezet ellen, mert az a foglalt területeket. A szovjet segítséggel felépített asszuáni vasipari komplexum 30 millió egyiptomi fontot kap. A múlt évben Nasszer elnök egy hengerművet nyitott meg, amely évente 32 millió egyiptomi font értékű acéllemezt termel. Jelentős intézkedéseket tettek a fonó- és szövőipar fejlesztésére is. Japán, Spanyolország, Bulgária és az NDK ajánlották a berendezések szállítását, kedvező feltételek mellett és még az év vége előtt több mint 230 000 tonna felszerelést importálnak. 1970—71-bérf Egyiptom 170 000 tonna szövetet és 100 000 tonna fonalat fog gyártani. 1965-ben Egyiptom 38 millió font értékben exportált szövetet és fonalat, és 1969-ben az export értéke 61 millió fontra emekedett. Végül 20 millió egyiptomi fontot fordítanak a többi iparág fejlesztésére (teherautó, autóbusz, traktor, villamoskészülékek gyártása). egy mocambique-i építéséhez portugál gyarmatosítók támogatását jelenti és veszélyezteti az afrikai országok biztonságát. A bonni kormány azonban csütörtökön közölte, hogy nincs lehetősége a korábban ' megkötött szerződés felbontására. A kormány szóvivője bejelentette, hogy Brandt kancellár erről levélben fogja tájékoztatni Kenneth Kaunda zambiai elnököt. Kuba szállítja Japán cukorbevitelének felét Kuba több mint egymillió tonna cukrot szállít az idén Japánba, ami az ország cukorbevitelének a fele — mondotta Marcelo F. Font kubai külkereskedelmi miniszter, aki a havannai kormány első hivatalos küldöttségének élén Japánba érkezett és máris találkozott Mi- jazava Kiicsi japán külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. Marcelo F. Font elmondta, hogy Kuba beruházási anyagot, gépeket, gyárberendezéseket fog vásárolni Japánban. Hozzáfűzte, hogy nagy mértékben elősegítené a két ország árucsere forgalmát, ha Kuba olyan kedvezményeket kapna a japán piacon is, mint más országokban. Az ENSZ egyre jelentősebb segélyt nyújt Afrikának A közép-afrikai országokban megjelenő újságok megállapítják, hogy az ENSZ az utóbbi években jelentősebb műszaki segítséget nyújt az afrikai államoknak. Szinte naponta érkeznek Afrikába az ENSZ-szakér- tők, hogy a különféle segély- programok keretében hozzájáruljanak az afrikai országok mezőgazdaságának, iparának, egészségvédelmének fellendítéséhez. Tanfo; lyamokat tartanak az afrikai szakértők számára, segítenek a természeti kincsek feltárásában. Jelenleg mintegy 2000 szakértő dolgozik Afrikában az ENSZ- segélyprogramok keretében. Jelentős támogatást nyújt Afrikának hitelek formájában a Nemzetközi Fejlesztési és Üjjáépítési Bank. Tavaly több mint kétmilliárd dollár hitelt kaptak az afrikai országok a banktól. J
