Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

1970. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Épülnek a duzzasztó pillérei. A kiskörei vízlépcső építkezésénél a kedvező időjárást kihasználva jó ütemben halad az építkezés. Az erőmű betonozása, a duzzasztó pillérek zsaluzása és a hajózózsilip földmunkája készül pillanatnyilag. Képünkön az egyik pil­lér látható Fejlődésünk üteme Mivel megyünk a nagy kiállításra? Törökszentmiklós és Szolnok kitesz magáért Itthon a világjáró Nutrix és laun — Hat görgőseke Csataszögről A héten nyíló 67. Országos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás- és Vásár nemcsak a termények, az állatok nemzeti bemutatója lesz, hanem a techno­lógiák tárlata is. Miután me gyénk gépipara elsősorban mezőgazdasági termékeket gyárt, meglepően nagy szá­mú kiállító és termék kép viseli Szolnok megyét a nagy seregszemlén. Lipcsei diploma után 2. A középtávú tervcélok rea­litását nagymértékben előse­gítették a korszerű matemati­kai programozási módszerek­kel az Országos Tervhivatal­ban évek óta folyó kísérletek. A számítások során több változatú gazdaságpolitikai célkitűzéseket is elemeztek; olyan alternatívákat, amelyek valamilyen szempontból — így a külkereskedelem, a fo­gyasztás vagy a beruházások tekintetében — eltérőek. Fi­gyelemre méltó; hogy össze­sen mintegy 60 változatot számítottak ki. A számítási eredmények tanulságait és következtetéseit a tervezők hasznosították az ötéves ter­vezésben. Például ezek a szá­mítások bizonyították be azt, hogy a nemzeti jövedelem­nek a tervezettnél gyorsabb ütemű növelése csak irreáli­san magas beruházási szín­vonal mellett lenne lehetsé­ges és a megtermelt anyagi javak összetétele nem szol­gálná a fogyasztás növelését, hanem elsősorban felhalmo­zási célokat szolgálna. Már­pedig az ötéves terv a fo­gyasztás arányát a nemzeti jövedelemben 75—77 száza­lékban irányozza elő és félő, hogy a termelés jelenlegi szerkezete mellett a gyorsabb növekedési ütem nem tenné lehetővé ennek az aránynak a megvalósítását. A gazdaságpolitika távlati céljainak csakúgy, mint a középtávú tervben foglalt fel- idatok megvalósításának el­engedhetetlen feltétele a gaz- Jasági hatékonyság fokozása. A párt kongresszusi irányel­vei és a IV. ötéves terv irány­elvei egyaránt nyomatékosan aláhúzzák: a gazdaságpoliti­ka fő irányvonala a jövőben i gazdasági hatékonyság 'yorsabb ütemű javítása. A hatékonyság fokozásának fel­iételei részben már korábban létrejöttek, tehát adottak. 2zek közül mindenekelőtt a nár meglevő, működő álló- ;s forgóalapokat, azok jobb kihasználását, továbbá a nunkaerőállományt, a felhai- nozódott szakmai tudást és apasztalatot kell megemlíte- li. Fontosak ebből a szem­pontból a népgazdaság egyen- (úlyi helyzetének megszilár- lításában elért eredmények s gazdaságirányítási rend- zerben rejlő lehetőségek és artalékok kiaknázása. A ha- ékonyság javításának fontos lerne a nemzetközi gazdasági apcsolatok, mindenekelőtt a zocialista országokkal kiala- :ított és fejlődő nemzetközi nunkamegosztás. Ezeknek a tényezőknek a kiaknázása is szoros kapcso­latban van a gazdasági fejlő- 3és előirányzataival. Ameny- nyire a lassúbb növekedési ütem kihasználatlanul hagy­ná e tényezőket és károsan befolyásolná a gazdasági ha­tékonyság alakulását, annyi­ra a gyorsabb előirányzat sem teremtene kedvező feltétele­ket a hatékonyság javítása számára. A hatékonyság nö­velése ugyanis szelektívebb — egyes ágazatokat, tevé­kenységeket megkülönbözte­tésben részesítő — fejlesztési politikát, az erőforrások fo­kozott koncentrációját és a termelési szerkezet fokozatos átalakítását követeli meg, ami nemcsak a progresszív ágaza­tok dinamikus növekedését, hanem a gazdaságtalan tevé­kenységek megszüntetését, il­letve korlátozását is feltéte­lezi. A szelektivitás társadal­milag és gazdaságilag lehet­séges mértéke, a termelési szerkezet átalakításának reá­lis üteme nagymértékben meghatározza a gazdasági nö­vekedés elérhető ütemét. Ezek szerint az előirány­zott növekedési ütemet szent- irásnak, kőbe vésett és meg­másíthatatlan tervfeladatnak kell tartani? Ügy vélem, ez hiba lenne. Az irányelvekben előirányzott növekedési ütem gyorsabb is lehet, feltéve, hogy — ez együttjár a hatékony­ság javulásával, — nem veszélyezteti az életszínvonal kívánatos növe­kedését, — nem rontja az ország nemzetközi fizetési helyzetét, — segíti a beruházási egyensúly javítását. Erre a következtetésre ju­tottak a szakemberek a ter­vezési munkálatokkal kap­csolatos matematikai progra­mozások eredményei, alapján is. A javuló hatékonyság és a termelési struktúra kedvezőbb összetétele a gyorsabb ütemű gazdasági fejlődésnek is meg­veti az alapját. Nem lenne tehát helyes mereven szem­beállítani a hatékonysági, il­letve a szerkezetváltozási kö­vetelményeket a növekedési ütemmel; itt egymást feltéte­lező oksági összefüggésekről és kölcsönös kapcsolatokról van szó. Végül említést kell tenni arról is, hogy a gazdaságirá­nyítás jelenlegi rendszerében megváltozott a tervezés stílu­sa is. A tervezés immár nem­csak a hivatásos tervezők fel­adata, hanem a tudományos intézmények, a területi szer­vek és a nagyobb vállalatok aktív közreműködésének az eredménye is. A terv tehát mindinkább a gazdasági egy­ségek és az országos hatáskö­rű szervek szoros együttmű­ködésére és kölcsönös infor­mációcseréjére épül. A terve­zés nem a részletes tervjavas­latok összesítését, összehan­golását és lebontását jelenti. Előtérbe került a gazdasági folyamatok értékelése, előre­vetítése és befolyásolása, a gazdaságpolitikai célok érvé­nyesítése érdekében a köz­ponti, állami döntések és a közgazdasági környezetet be­folyásoló szabályozás össze­hangolása. A tervezési mód­szerek ilyen jellegű változása is hozzájárul a tervezés meg­alapozásához, a társadalmi igényekkel összhangban álló, mozgósító célok kitűzéséhez. Dr. Varga György A mezőgazdasági gépek közül alighanem a csata­szögi görgőseke tarthat szá­mot a legnagyobb érdeklő­désre. a csataszögi Szebb Élet Tsz 1968 óta gyártja a mór világhírűvé lett új talajművelési eszközt. A ta­lálmány az ausztráliai kon­tinenst kivéve a többi föld­rész 24 országában találha­tó már meg. Hazánkban mintegy 1600 görgősekével dolgoznak az állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek. Nagy sikerei között tartják számon a Lipcse melletti merkkleebergi nemzetközi kiállítás dinlomáiát. A csa­taszögi ekegyár hétfőn szál­Benevezés a Érdekes módon a megye helységei közül Törökszent­miklós nevével találkozunk majd legtöbbet a kiállításon. Itt működik a mezőgazda- sági gépgyár, amely 17 gyártmánnyal mutatkozik be Budapesten. Visz egyszala- gos mobilgaratot, két csillag­rendsodrót. három RF—2 rendfelszedőt, 3 traktoros- gereblyét. kukoricamorzsolót, s a rotációs fűkasza család több tagját. Közöttük RZF 1,5 rotációs fűkaszát, 2 RZ —1.5 rotációs fűkaszát, fű- vágó adapterrel, RZ—6-os rotációs szárzúzót és K— 213-as fűkaszát. Törökszentmiklóson van a központja a mezőgazdasági gépjavító vállalatnak is. Az ő termékük a Cibakházán gyártott Nutrix borjúszop­tató gép. A Nutrix világ­járó konstrukció. Ebben az évben Jugoszláviában, a Né­met Demokratikus Köztár­saságban szerzett sok hívet, hamarosan Kijevbe indul. Ugyanez a vállalat, s ugyan­csak Cibakházáról viszi a NLR—12 borjú-lekötő rácsot, a Jászberényben gyártott KCD szállítócsigát, a kun- hegyesi UK—200 betonkeve­rőt, a törökszentmiklósi tej- csomagolót és zárógépet, s Abban aligha lenne külö­nös, ha a rákóczifalvi pa­rasztember Makóra látogat hagymatermesztést tanulni. Annál meghökkentőbb, ha a makóiak jönnek Rákóczifal- vára hagymatermesztési ta­pasztalatcserére. Pedig teg­nap ez történt. Igaz, nemcsak a makóiak, hanem az ország minden részéről megjelentek a hagymatermesztéssel fog­lalkozó szövetkezetek, felvá­sárló cégek, állami gazdasá­gok szakvezetői. S az előadá­sok, a nagy sárban alig lehet­séges határlátogatás után, azt mondta a száz főnyi szakhall­gatóság nevében a solti Rákó­czi Tsz elnöke: gratulálunk, ezt így kell csinálni. Hogy csinálják tehát a rá- kóczifalvaiak? Szakítottak a makói módszerrel. Az tudni­illik abban áll. egyik évben megtermelik a dughagymát, a másik évben elduggatják, s akkor veszik le a termést. A hosszadalmas, a nehezen gépe­síthető munkára egyre nehe­zebb embert találni. Rákóczi- falván viszont két esztendeje tavasszal géppel elvetik a hagymamagot, ősszel géppel kiemelik és speciális kom­bájnnal betakarítják. Igaz. hogy ez nem makói, hanem alsógödi hagymafajta, melyet ilyen termesztésre nemesítet­tek. Gépesíthető, kémiai el­járással végezhető a gyom­irtás, a terméshozam pedig lította fel a kiállítás terü­letére a görgőseké család hat tagját, köztük a hat eke­fejes konstrukciót is. amely­nek eredeti példányát a tö­rökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben próbálják ki. A törökszentmiklósi Arany­kalász Tsz egyébként maga is kiállító. Viszi a Baranyi —Lakatos-féle gyümölcsérés- mérő készüléket. Mint isme­retes ezt a szabadalmat a brüsszeli kiállításon ismerte meg a nemzetközi agrárértel­miség. Azóta egyfolytában nagy az érdeklődés, amely teljes bizonyossággal a ki­állításon is kíséri a terméket. Vásár-díjra az ugyanitt gyártott egység- rakomány pótkocsit. A tö­rökszentmiklósi vállalat az OP—4,5 egységrakomány pótkocsival és a Nutrix—24 borjúszoptató tankkocsival benevezett a Vásár-díj el­nyerésére is. Az újdonságok díjáért pedig a tejcsomago­ló zárógéppel indul a cég. Ezentúl Törökszentmiklós- ról még két ktsz is kiállító. Az OKISZ pavilonjában a gépgvártó ktsz betonkeverő­gépekkel, a ruházati ktsz mikádóval jelenik meg. Mit visz Szolnok ? A szolnoki gépjavító vál­lalat sem kevés termék be­mutatására kapott engedélyt a kiállítási irodától. Szol­noki üzemük gvártmányát, a fogazott takaréküreges acélszerkezetet az AGRO- TERV pavilonjában állítják ki, ennek makettjét pedig a génjavító tröszt mutatja be. Három év óta gyártják a szo’nokiak az acélszerke­zetű sertésólakat. Nyolc-ki- lenc énükből 4?no férőhe­lyes sertéstelepet tudnak olcsón felépíteni ebből az épülettípusból. Szerves tar­tozéka a sertésetető kocsi, amelyből két példányt szin­majdnem duplája a makói fajtának. A rákóczifalvi hagymatáblák például 140 mázsás holdankénti termést ígérnek. A hazai piacon még ide­genkednek ugyan ettől a hagymától. A konzervipar viszont egyre nagyobb meny- nyiséget igényel belőle. Elő­retörését mutatja — mint er­ről dr. Tiborcz György, az Agrártudományi Egyesület szakosztályvezetője beszélt — hogy tavaly még csak 800 hol­don termesztették öz ország­ban, az idén már 3 ezer hol­don felül. Dr. Bereczki Lász­ló, a rákóczifalvi tsz elnöke és Tamási Mátyás üzemegy­ségvezető bizonygatták, ter­mesztése kifizetődő is, s a mostani ötven hold helyett a jövőben maguk is 200 holdon foglalkoznak vele. Csengeri Bálint, a szolnoki MÉK igazgatója arról adott számot, a kezdeti idegenkedés után a megyében is egyre több helyen kedvvel fogad­ják. Termesztése ugyan nagy szakértelmet igényel. Innen van, hogy Rákóczifalván is rendszeres látogatók a Ker­tészeti Egyetem és a Kerté­szeti Kutatóintézet szakte­kintélyei. Egyikük, dr. Borka Miklós, nemesítési osztályve­zető tegnap is felszólalt s ki­jelentette: ez a jövő útja. A tudomány nem ismer le­hetetlent. Szorgoskodásából tén visznek Budapestre. Kö­töttpályás változata még most van szabadalmi eljárás alatt, kormányozható példá­nyát pedig a gépjavító tröszt állítja ki. Három fel­újított motorral. a kéthen- geres és a hathengeres DT motorokkal is ott lesznek a szolnokiak. S viszik az SZK —4-es kombájn felújított motorját is. Szolnoki állomásuk pedig a Sirokkó terményszárítóval mutatkozik be. Az óránként 10 tonna terményszárító be­rendezést két esztendeje gyártják, s a mezőgazdasági üzemeken kívül a gabona- Eelvásárló vállalatok vásárol­ják. E vállalat tószegi állo­mása az AGROTRÖSZT-tel együtt a híressé lett s ugyan­csak viláPot járt Faun siló­adaptert mutatja be. Szolnokról kiállító lesz a textil ktsz munkaruhával, a vas- és faipari ktsz pedig olajtüzelésű kazánt fog üze­meltetni a kiállításon. Tíz ktsz a megyéből A már felsorolt török­szentmiklósi és szolnoki kisipari szövetkezeteken kí­vül ott lesz a nagy vásárón a jászárokszállási vas- és faipari ktsz, a borpalack szállító szalaggal, a Vulkán hőlégfúvó berendezéssel. A karcagi általános szerelő ktsz a legelők öntözőberen­dezését viszi, a tojásvilágí­tót, a vesszőhasogatót és a szalagfűrész élezőt. A jász- kiséri vegvesipari ktsz zo­máncáruval, edényekkel, kannákkal, vizesvödrökkel, zsírosbödönökkel indul. A kisújszállási vás- és faipari ktsz betonkeverőgéppel, a mezőtúri ruházati ktsz férfi­öltönnyel, a kisújszállási cipész ktsz pedig csizmával mutatkozik be. A Karcagi Állami Gazda­ságból a maguk gyártotta négyszáz férőhelyes juhetetől viszik. Valószínű még nem is teljes a lista. A gépgyár­tó üzemek legtöbbje ugya­nis nem önálló kiállító, s így a megyei kiállítási bi­zottságnak, vagy vállalati központjaiknak, felüp->-eieti szerveiknek nincs mindenről tudomásuk. De az eddigiek­ből is nyilvánvaló: Szolnok megye minden tekintetben nagy kiállító lesz az idén. B. L. megtörténhet, hogy a jövőber nem Makó lesz az ország hagymatermesztő körzete, ha nem éppen történetesen a Szolnok megyei szövetkezete is azok lehetnek. Mint ahogv Rákóczifalvának máris hírt járja az országban. Az épülő karcagi víztorony MegjVenf a Béke és Szocializmus augusztusi száma Az idén, június 16—18-án a Német Szocialista Egység- párt nemzetközi tudományos konferenciát rendezett Berlin­ben „A kommunista pártok növekvő szerepe a szocializmus és kommunizmus építésének forradalmi folyamatában” című téma megvitatására. A konferencián 34 kommunista és mun­káspárt — köztük 10 szocialista országban működő párt — vett részt. A folyóirat új száma most közli az eszmecsere főbb tanulságait. Vasil Bilak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a pártelnökség tagja az új csehszlovák —szovjet szerződés aláírásának jelentőségét méltatja. Vass Henrik A forradalmi magyar munkásmozgalom tör­ténete címet viselő három kötetes magyar munkásmozgalom történetéről ír, kivonatosan ismerteti az egyes kötetek tartal­mát, méltatja az elkészült tudományos szintézis jelentőségét. G. Kurszanov professzor pedig a Német Szövetségi Köztár­saságban, Majna-Frankfurtban alakult Marxista Kutató In­tézet munkájába nyit bepillantást és vázolja azokat a kuta­tási programokat, eredményeket, amelyeket ez az intézet és az intézet kollektívája dolgozott ki és ért el. A folyóirat új számában három cikk olvasható a tudo­mányos-technikai forradalom társadalmi hatásáról, Tunij Otegbeye nigériai közéleti személyiség pedig a leninizmus és az afrikai forradalom problémáit elemzi. Hegbukott a makói hagyma? Egy éidekes tapasztalatcsere Rákóczifalván

Next

/
Thumbnails
Contents