Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
és az alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének növekedési üteme azonos legyen. A munka szerinti elosztás következetesen érvényesüljön. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, termelőszövetkezeti tagok jövedelme. A differenciálás az általános kereseti színvonal emelkedésével együtt, fokozatosan mehet végbe. 34. A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpolitikában kapjanak nagyobb szerepet a közvetlen pénzbeli juttatások. Javítani kell az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A munkaképtelen öregek és gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan vállaljon többet magára. A munkaidő-csökkentés folytatásával, a dolgozók életkörülményeit tovább javítva, a népgazdaság más területein is meg kell kezdeni az áttérést a 44 órás munkahétre. Tovább kell javítani a munkakörülményeket, előtérbe állítva a nehéz és az egészségre különösen ártalmas munkafolyamatokat. valamint a szállítást. A dolgozó szülők gondjainak további enyhítése érdekében növelni kell a gyermek- intézmények, a bölcsődék, az óvodák, a nanközi otthonok férőhelyeinek számát. Fenntartásuk költségeit a jövőben fokozottabban meg kell osztani a vállalatok és a tanácsok között. A lakáshelyzet — a nagy 36. A IX. kongresszus óta erősödött a párt vezető szerepe. Idejében feltárta a társadalmi fejlődés legfontosabb kérdéseit. kidolgozta megoldásuk módját, megvalósításukra szervezte, mozgósította a dolgozókat: elvi, politikai útmutatást adott az állami, a társadalmi szervek munkáiéhoz. A nárt politikai irányvonala és alapvető határozatai megfelelően érvényesültek és megvalósultak az állami, a társadalmi, a gazdasági, a tudományos, a kulturális életben. A párt tevékenységében fokozottabban előtérbe került az elvi, politikai irányítás. Jobhan elhatárolódtak egymástól a párt-, az állami a társadalmi és a gazdasági szervek sajátos, önálló föladatai. A párt elvi- politikai állásfoglalásokkal, a feilődés irányának meghatározásával biztosítja vezető szerenét. A gyakorlati munka irányításában, szerépítkezések ellenére — változatlanul nagy • társadalmi gond. A Központi Bizottság ebből kiindulva tárgyalta meg a kormánnyal együtt a lakásépítés, -elosztás és -fenntartás legfontosabb kérdéseit, s hozta meg elvi döntését. A következő néhány évben erőnket a lakásépítés meggyorsítására, ezen belül a munkások lakáshelyzetének javítására kell összpontosítani. Biztosítani kell, hogy 1971—1975 között 400 000 lakás épüljön fel, s ezzel teljesítsük a 15 éves lakásépítési tervet: 1975-ig az egymillió új lakás felépítését. Az egészségügyi ellátás számottevően fejlődött. A lakosság 97 százaléka ma már társadalmilag biztosított. A negyedik ötéves tervidőszakban számos új rendelő- intézet épül, növekszik az általános és gyermekorvosi körzetek száma, 6500—7000 ággyal gyarapodnak a kórházi férőhelyek, javul a fekvő- és járóbeteg-ellátás, általában az egészségügyi ellátás. 35. Pártunk álláspontja, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia p dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Az életszínvonal további emelésének, az élet- körülmények javításának feltételeit a jövőben is a termeli és, a termelékenység emelésével kell megteremteni. Cél iáink elérésének nagy emelőie a dolgozó milliók szocialista munkaversenyének széles körű kibontakozása. Előrehaladásunk, társadalmi és egvéni boldogulásunk mcgkívánia. hogy mindenki legjobb tudása szerint dolgozzon a kitűzött célok mielőbbi eléréséért. vezésében, ellenőrzésében növekedett az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek szerepe. Ugyanakkor a pártnak, szerveinek és szervezeteinek, amennyiben a helyzet megköveteli, minden politikai jelentőségű kérdéssel foglalkoznia kell, bármely szerv vagy szervezet feladatkörébe tartozik is. 37. A Központi Bizottság naev figyelmet fordított a pártélet lenini normáinak érvényesítésére, a demokratikus centralizmus fejlesztésére. a párt munkastílusának javítására A központi szervek határozatai növelték a pár! szervezetek önállóságát, a választott testületek és a taggyűlések szerepét. A kollektív vezetés lenini elvét a vezető pártszervekben és az alapszervezetek többségében helyesen érvényesítik. Nem növekedett azonban megfelelően az egyéni felelősség a határozatok előkészítésében és végrehajtásában. A párt minden szintű szervében és szervezetében előtérbe kell állítani a határozatok következetes végrehajtását, aminek fontos feltétele az alapszervezeti munka hatékonyságának fokozása. Pártunkban a politika alapvető kérdéseiben a nézetek pártszerű vitában, eszmecserében tisztázódnak, és alakulnak ki a döntések. A beszámolási időszakban ennek eredményeképpen fejlődött a párt eszmei-politikai, szervezeti, cselekvési egysége. A párt egyéségéért folyó harcot folyamatnak kell tekinteni, az egységet állandóan meg kell újítani, minden állásfoglalást igénylő új kérdésben alkotó vitában meg kell teremteni, a pártszerű keretek között folyó viták erősítik a párt egységét, és nélkülözhetetlen feltételei a politika egységes értelmezésének, végrehajtásának. Az eddiginél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani a párttagság jogainak gyakorlásához, ezzel egyidejűleg növelni kell a párttagokkal szemben támasztott követelményeket. A fontos politikai döntések előkészítésénél a pártszervek és a pártszervezetek rendszeresebben kérjék ki a párttagság véleményét. A párt elengedhetetlennek tartja a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia fejlesztését, ezért egyidejűleg mindkettő növelésére törekszik. A közéletünkben még a párton belül Is fellelhető egyes negatív jelenségek — a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása, a dolgozók véleményének lebecsülése, az önzés, az anyagiasság — ellen továbbra is határozottan harcolni kell. A pártfegyelem megtartása, a párt politikája és határozatai melletti aktív állás- foglalás minden párttag kö- telesssége. 38. A párt szervezetileg is erősödött, taglétszáma a IX. kongresszus óta több, mint 77 000 fővel, mintegy 13 százalékkal növekedett. A tagfelvételi munkában a fő figyelmet továbbra is a párttagság összetételének javítására és nem a meny- nviségi növelésére kell fordítani. Az ipari és a mező- gazdasági üzemekben elsősorban a közvetlen termelő- munkában részt vevők felvételét szorgalmazzuk. 39. A IX. kongresszuson elfogadott káderpolitikái elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Erősödött a káderpolitikái elvek egységes értelmezése és gyakorlati alkalmazása. jelentősen csökkent a kádermunka elveit sértő eevoldalú szemlélet és gyakorlat. A vezető posztokra történő kiválasztásnál a szocializmushoz való hűség, a szakmai hozzáértés és a vézetőkészség követelményeit egyaránt és a korábbinál jobban figyelembe veszik. A párt káderpolitikai elveinek érvényesítésében növelni kell a pártszervek és a pártszervezetek felelősségét. A káderek kiválasztásában jobban támaszkodjanak a párttagság, a dolgozók véleményére. Javítani kell a káderpolitika megvalósításában fontos szerepet betöltő állami személyzeti munka pártellenőrzését. A pártszervezetek a ká- dermukában fordítsanak nagyobb gondot az utánpótlás nevelésére. A vezetés stabilitásával egyidűleg biztosítani kell a káderek szükséges és tervszerű cseréjét az állami, a gazdasági és a pártmunka különböző területei között. Bátrabban léptessék elő a szocialista szemléletű, a párt politikáját értő, felkészült és nagy élet- tapasztalatú munkásokat, nőket és tehetséges fiatalokat. 40. A párt, a pártszerver zetek sokoldalú irányító tevékenységében az elmúlt négy évben új módon vetődött fel a gazdasági munka irányítása, segítése és ellenőrzése. A pártmunka nagy eredménye, hogy mezgósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazdaságirányítás reformjának politikai előkészítését, majd zökkenőmentes bevezetését. A gazdasági területen dolgozó pártszervezetek munkája javult, többet foglalkoztak a gazdaságpolitikai feladatok kidolgozásának segítésével és alkalmazásával. Az új, korszerűbb munka- módszerek elterjedésével a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a felesleges operativitás és növekedett a gazdasági vezetők önállósága, felelőssége. Az új körülmények között a pártszervezetek általában ne közvetlenül termelésszervező munkával foglalkozzanak. Erejüket mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikai elveinek érvényesítésére. a gazdálkodás céljainak elérésére összpontosítsák. Ebben segítsék . a helyi gazdasági vezetőket, erre mozgósítsák a dolgozókat. Fontos feladatuk a gazdaságpolitikai célok megismertetése a párttagsággal. a dolgozókkal; véleményük tanulmányozása, javaslataik összegezése, eljuttatása a gazdasági vezetőkhöz. Kísérjék figyelemmel a gazdasági egységben folyó munkát, dolgozzanak ki javaslatokat a párt- és a gazdasági munka megjavítására: ismerjék a vezetők tevékenységét, továbbra is vesvenek részt kiválasztásukban, ellenőrizzék és segítsék munkájukat. Az üzemekben, a vállalatoknál, az állami gazdasáVII. A párt helyzete, a pártmunka feladatai kozni kell a fiatalok közéleti érdeklődését, társadalmi, politikai aktivitását, felelősség- érzetét. Jobban kell segíteni a fiatalok pályakezdését, beilleszkedését a dolgozó közösségekbe. El kell érni, hogy minden fiatal megtalálja Képességének megfelelő helyét a társadalomban. Jobban kell tudatosítani a közvélemény ben, hogy az ifjúság szocialista világnézetének, tulajdonságainak kialakításában a felnőttek példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érettségének fontos mércéje: milyen utódokat nevel, hogyan készíti fel őket az életre. 12. A lenini szövetségi politika, a szocialista nemzeti egység eszméje a muntíás- osztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. E politika helyes alkalmazásának a társadalom további fejlődésében, a dolgozó osztályok, a különböző rétegek közötti együttműködés erősítésében döntő jelentősége van. s közelebb visz a nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország felépítéséhez. III. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése 13. Társadalmi előrehaladásunkban jelentős szerepe volt és van a népi demokratikus államnak, amely a mun- Kásosztály hatalmát testesíti meg, rendeltetésének megfelelően működik, a szocializmus építésének hatékony eszköze. Államunk, rendszerünk szocialista demokratizmusa széles körben biztosítja a dolgozó nép jogainak érvényesülését, az állampolgári jogok és kötelességek összhangját. A jelen időszakban az államélet, a szocialista de- moKrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. A Központi Bizottság széleskörűen megvizsgálta a tör_ vényhozás, a kormányzás, a közigazgatás, a tanácsrendszer, valamint az állami munka más területeinek helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, osztálypolitikánknak megfelelő fő célkitűzése, hogy erősödj ók a munkás- osztály hatalma, hatékonyabban érvényesüljön a párt vezető szerepe, a tömegek közéleti aktivitása. A szocializmus építésének feladatai azt igénylik, hogy egyidejűleg fejlődjék az állam központi irányítása és bontakozzék ki a helyi szervek önállósága. 14. Az országgyűlés tevékenységében fejlődjék a törvényalkotó munka, a kormányzati tevékenység politikai ellenőrzése, a képviselők részvétele a parlamenti munkában; végezzenek aktív politikai munkát a tömegek, a választóik között. Magasabb színvonalra kell emelni a kormányzati munkát, hogy a kormány hatékonyabban tudjon foglalkozni a legfőbb politikai, gazda, sági, kulturális és tudományos kérdésekkel. A miniszteri önállóságot és felelősséget növelve erősíteni, fejleszteni kell a minisztériumok elvi, irányító szerepét, a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzését. A tanácsok részei a demokratikus centralizmus elve alapján működő államszervezetnek. Munkájukat oly módon kell fejleszteni, hogy egyidejűleg erősödjék állam- igazgatási, népképviseleti, önkormányzati funkciójuk, jellegük. Növelni kell a tanácsok önállóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és szociális munkában. A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan, a jelenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg. Az államigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók ellenőrzési tevékenységének fejlesztésével párhuzamosan növekedjék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia. 15. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése, a tanácsos önállóságának növekedése, a választási rendszer fejlesztése, az üzemi demokrácia kiszélesedése új lehetőségeket teremt a dolgozók tömeges részvételére a közügyek intézésében. A szocialista demokratizmus ki- szélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocalista közgondolkodás fejlődésével. 16. Állami intézményeink fejlődése, tevékenységük fejlesztése megkívánja, hogy fejlődjék az állami szervek pártirányítása is. Az államélet pártirányítása és ellenőrzése az ott dolgozó kommunistákon, illetve a pártszerveken keresztül történik. Az állami munka különböző területein dolgozó párttagok kötelessége, hogy biztosítsák a törvényhozó és végrehajtó szervek alkotmányban és törvényekben szabályozott, rendeltetésszerű működését. A párt szervei és szervezetei a fő figyelmet az állanti munka elvi-politikai irányítására, a politikai döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a káderpolitikai elvek érvényesítésére fordítsák. A párt- és az állami szervek tevékenysége között jelentkező átfedéseket és párhuzamosságokat tovább kell csökkenteni. 17. Népköztársaságunk alkotmánya híven kifejezi a néphatalom lényegét. Az 1949-ben történt elfogadása óta bekövetkezett társadalmi fejlődés azonban szükségessé teszi államunk alaptörvényének módosítását. Az alkotmány rögzítse pontosabban a szocializmus építésében elért eredményeinket, a társadalomban bekövetkezett alapvető változásokat; nyilatkoztassa ki, hogy államunk a szocializmus alapjainak lerakásával fejlődésének magasabb fokára, a szocializmus teljes felépítésének szakaszába érkezett. Rögzítse az alkotmány a szocialista termelési viszonyok győzelmét a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezeti rendszer uralkodóvá válását; határozza meg az állami vállalatok és a szövetkezetek szerepét a gazdálkodás megváltozott rendjében; utaljon a továbbfejlődés főbb irányaira. Fejezze ki a társadalmi osztályok és rétegek valóságos szerepét az államhatalom gyakorlásában. Az eddiginél jobban fejezze ki az állampolgárok jogai és kötelességei között! összefüggést és kölcsönösséget. IV. A szocialista gazdasági építőmunka 18. A párt IX. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott hazánk, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik ötéves terv fő gazdaságpolitikai terveinek teljesítése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbre haladjunk a szocializmus felépítésének útján. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben — 39—40 százalékkal emelkedik. A gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabbá vált, a növekedés üteme a társadalmi termelés döntő ágaiban meghaladta a tervezettet. Az ipar termelése öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedésének 55 százalékát fedezte a termelékenység. A mező- gazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16— 17 százalékkal emelkerett, gyorsabban, mint az előző években. Fejlődött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Biztató változások következtek be a hazánk adottságai 17 százalékkal emelkedett, miatt különösen jelentős külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai elsősorban a Szovjetunióval, a KGST-országokkal, a többi szocialista országgal, fejlődtek a harmadik világ országaival, s gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban javultak a tőkésországokkal is. 19. Gazdaságpolitikai céljaink elérését jelentékenyen segítette a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainknak megfelelően, magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást, kedvezően hat a gazdasági élet egészére. Eredményesen felhasználjuk a szocialista áru- és pénzviszonyokat. A reform új fejlődési lehetőséget teremt a szocialista népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom számára; elősegíti, hogy az össztársadalmi, a népgazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti csoportérdek, valamint az egyéni érdek jobban összhangban legyen, aminek egyre inkább érezni a kedvező hatását. A gazdaságirányítás reformja kedvező változásokat eredményezett a társadalmi élet más területein Is. Űj utat nyitott a társadalom alkotó erőinek, újraértékelte és értékeli a vállalatokat, a vezetőket; a felelősség korábbinál nagyobb megosztásával, a hatáskörök kiszélesítésével növelte a közösség iránti felelősségérzetet; segítette annak felismerését, hogy az egyén a közösségen belül találhatja meg valódi érdekeit. A társadalmi összefogás növelésére ösztönöz. A nagyobb összefüggések felismerésére, társadalmi méretekben való előrelátásra. jobb tervezésre serkent, jó feltételeket teremt az üzemi demokrácia kiszélesítéséhez. 20. Néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését. hátráltatta gazdaságpolitikai céljaink elérését. Nem emelkedett kielégítően a munka termelékenysége és a termelés műszaki színvonala. Az ipari termelés emelkedésének a tervezettnél kisebb hányada származik a termelékenység növekedéséből; egyenetlen volt a beruházási tevékenység és nem javult hatékonysága. Lazaságok vannak a vállalatok munkaerőgazdálkodásában és a munkafegyelemben. Még nem tudtuk megtalálni a jobb munkafegyelem és munkaerőgazdálkodás elég hatékony ösztönzőit. A lakosság ellátása néhány fontos árucikkben nem volt zavartalan. A mezőgazdaságban a növénytermesztés fokozatosan javuló eredményei mellett az állattenyésztés nem
