Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Jogi érvényű elismerésre. Szö­vetségeseinkkel együtt részt veszünk az összeurópai biz­tonsági konferencia összehí­vásáért folytatott erőfeszíté­sekben. Küzdünk a háború tűzfészkeinek felszámolásáért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Tá­mogatjuk a leszerelés eszmé­jét, mellette vagyunk minden olyan kezdeményezésnek, amely csökkenti a háború ve­szélyét, s a békét szolgálja. 4. Az Imperializmus kizsák­mányolást, elnyomást, meg­aláztatást zúdít az emberiség­re; háborús . feszültségben, nyugtalanságban tartja a vi­lágot. Az emberiség számá­ra a társadalmi, gazdasági felszabaduláshoz, a békéhez vezető utat a szocializmus mutatja. Az új világháború kirob­bantását megakadályozó fő eszköz és biztosíték az embe­riség számára a szocialista világrendszer erőinek növelé­se, a nemzetközi munkásosz­tály és a nemzeti felszabadító mozgalmak» antiimperiallsta harcának fokozása, a népek százmillióinak mozgósítása a béke védelmére. A Varsói Szerződés szerve­zete a szocializmus és a béke védelmének megbízható esz­köze. Ereje a hadseregek kö­zötti együttműködés és a ka­tonai szervezet tökéletesítésé­vel hatékonyabbá vált. A Varsói Szerződés tagállama­ként gondoskodunk hazánk függetlenségét, népünk sza­badságát, békés építőmunká­ját, szocialista vívmányainkat védelmező néphadseregünk, fegyveres erőink fejlesztésé­ről, s hozzájárulunk a szocia­lista világrendszer, az euró­pai kontinens biztonságának, a népek általános békéjének védelméhez. Pártunk a Magyar Népköz- társaság külpolitikájának alapvető célját a jövőben is abban látja, hogy szövetsége­seinkkel, a világ haladó erői­vel szoros összefogásban biz­tosítsuk szocialista építőmun­kánk kedvező nemzetközi fel­tételeit, a békét. gyertek átgondoltak, tervsze­rnek; a párt-, az állami, a társadalmi szervek . előzete­sen számoljanak azoknak a munkásságra, a dolgozó tö­megekre gyakorolt hatásával, a tapasztalatokat vegyék fi­gyelembe s politikailag hasz­nálják fel munkájukban. A munkások jogos igénye, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részükre rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az érdekeiket szolgáló döntések kialakításába. 7. A párt a legutóbbi négy esztendőben további nagy erőfeszítéseket tett a falusi gazdálkodási viszonyok és életviszonyok szocialista át­alakításáért. A földtulajdon elvi rendezése és gyakorlati végrehajtásának elkezdése megerősítette termelőszövet­kezeteink szocialista jellegét. A falun gyors ütemű fejlő­dés ment végbe. Mind széle­sebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrár- tudomány. általában a tudo­mányok vívmányait; a mező­II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői 5. A magyar társadalom di­namikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább erősödött a munkáshatalom, szilárdult rendszerünk gazda­sági alapja, fejlődtek a szo­cialista termelési viszonyok. Szilárdult államunk politi­kai alapja, a munkás—paraszt szövetség. Társadalmunk két dolgozó osztályának politikai, gazdasági kapcsolatai tovább fejlődtek, szorosabbá váltak, s ezáltal magasabb színvonal­ra emelkedett és szilárdabbá kovácsolódott a munkás—pa­raszt szövetség. Népünk az elmúlt négy év­ben is számos tanújelét adta politikai egységének, érettsé­gének, hazaszeretetének, a párt iránti bizalmának. Ha­zánkban a törvényesség, a szocialista törvények védik a társadalom érdekeit, az ál­lampolgárok jogait és bizton­ságát. Pártunk szövetségi politi­kája nemzeti egységbe tömö­ríti társadalmunk dolgozó osztályait, a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségie­ket, a kispolgárokat, a külön­böző világnézetű embereket, kommunistákat és pártonkí- vülieket, hívőket és nem hí­vőket; egységbe tömörít min­denkit, aki vállalja a közös célt; a szocialista Magyaror­szág felépítését. 6. Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. A termelésben, a társadalmi életben és a politikai szerve­zetekben elfoglalt helyénél fogva a szocializmus építésé­nek vezető ereje. Vezető sze­repe a párt, a népi hatalom útján érvényesül. A munkásosztály megnöve­kedett, a társadalom legna­gyobb osztályává vált, s ösz- szetétele a termelés műszaki­technikai fejlődésével. jelen­tősen megváltozott és állan­dóan változik. Növekszik a szakképzett munkások ará­nya és fontossága a társada­lomban, a termelésben. Az egyes munkásrétegek között a politikai öntudat, az igé­nyek, a szakmai képzettség, az anyagi helyzet és sok más tényező tekintetében még je­lentős eltérések vannak. A munkásosztály a terme­lőszövetkezeti parasztsággal, az értelmiségiekkel, a társa­dalom más dolgozó rétegeivel együttműködve valósítja meg történelmi céljait társadal­munkban. A szocialista tulaj­donviszonyok uralkodóvá vá­lásával kibővült és teljeseb­bé vált a munkásosztály és szövetségese, a termelőszövet­kezeti parasztság érdekazo­nossága a szocializmus építé­sének alapvető kérdéseiben. A munkásosztály meghatáro­zóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E ha­tás fokozása egész társadal­munk érdeke. Pártunk a munkásosztály pártja, annak szocialista cél­jait valósítja meg s ezzel az egész társadalom érdekeit szolgálja. A párt a jövőben is elsősorban a munkásosztály öntudatára és aktivitására tá­maszkodik tevékenységében. Minden vezető köteles fi­gyelembe venni, hogy a mun­kásosztály a szocializmus ügye iránti felelősségérzettől áthatva a párt politikájának következetes végrehajtását igényli. . A társadalompolitikai é* gazdasági intézkedések le­gazdaságban a munka ipari jellegűvé kezd válni; egyre nagyobb szerepük van az ipa­ri és mezőgazdasági szak­munkásoknak, az agrárértel­miségieknek. A' falun végbemenő poli­tikai és gazdasági fejlődés a szocialista forradalom je­lentős előrehaladását mutat­ja. A termelőszövetkezeti pa­rasztság, a mezőgazdaságban dolgozó munkások, a falusi értelmiségiek munkájának eredményeként az átszerve­zés, a megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgaz­dasági nagyüzemek fejleszté­sének, az egész mezőgazda­ság, a falu általános fellen­dítésének szakaszába. Tovább kell fejleszteni a falun a szocialista tulajdon- viszonyokat, a gazdálkodási módszereket, amelyek nyo­mán tovább fejlődik a terme­lőszövetkezeti parasztság ál­talános képzettsége, öntuda­ta. javulnak életkörülményei, határozottabbakká válnak a falusi dolgozók eszmei-poli­tikai arculatának, magatar­tásának szocialista vonásai. 8. A tudomány és a techni­ka rohamos fejlődése, a tö­megek növekvő művelődési Igénye, a társadalom fejlődé, sének magasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az értelmiség társadalmi szere­pét. Rendszerünk biztosítja az értelmiség számára az al­kotó munka széles lehetősé­geit, az anyagi eszközöket és a kutatáshoz szükséges meg­felelő közszellemet. Az értel­miségiek tömegesen és el­ismerésre méltóan részt vesz­nek a társadalmi életben, hasznos közéleti munkát vé­geznek a tudományos, szak­mai szervezetekben, az ál­lamhatalom és az államigaz­gatás különböző szerveiben. A magyar értelmiség a nép részeként, a néppel együtt építi a szocializmust. 9. Társadalmunkban je­lentőségüknek megfelelő he­lyet biztosítunk a hasznos munkát végző kisiparosok­nak, kiskereskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvé­nyeinket tisztelő kispolgárok a társadalom egyenjogú, meg­becsült tagjai. Ugyanakkor fellépünk a harácsolás, a jog. tálán haszonszerzés ellen. 10. A társadalom változása és továbbfejlődése az elmúlt években előtérbe állította a dolgozó nők problémáit és a párt ifjúságpolitikáját. A lakosság többségét és az aktív keresők több mint 40 százalékát kitevő nők fon­tos szerepet töltenek be tár­sadalmunkban. Részt vettek a társadalmi feladatok meg­valósításában, munkájukkal maradandóan hozzájárultak a szocializmus építésének nagy eredményeihez, társa­dalmunk fejlődéséhez. A nők politikai, gazdasági, szo­ciális helyzete az elmúlt négy évben az általános fejlődés­sel összhangban tovább ja­vult. A nők egyenjogúsága ha­zánkban közjogi és politikai értelemben biztosított. E jog érvényesülését azonban kor­látozza. hogy még nem min­den területen adottak az anyagi, a dologi, a szemlélet­beli feltételek. A következő években a gazdaság-, a kul­túr- és a szociálpolitikában egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítani a nők sajátos érdekeire, társadalmi össze­fogással közelebb keli jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrányos megkülönböz­tetése és jobban érvényesül­jön egyenjogúságuk. A Központi Bizottság to­vábbi intézkedéseket tart szükségesnek a sok gyerme­kes családok, a gyermekne­velés, az anyák támogatásá­ra, a nők, a fiatal leányok szakképzettségének növelésé­re, a munka- és életkörülmé­nyeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvé­nek következetes érvényesí­tésére. 11. A magyar ifjúság er­kölcsi-politikai helyzetét alap­vetően hazánk fejlődő társa­dalmi állapota határozza meg. Az ifjúság döntő többsége is­meri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt po­litikáját. A fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét. Az if­júságnak a szocializmus irán­ti vonzódása, a korábbi nem­zedékekénél nagyobb művelt­sége rendszerünk fontos ered­ménye. A fiatalokat a jövő felada­taira kell felkészíteni. A tár­sadalom intézményei, szerve­zetei hassanak erőteljeseb­ben az ifjúság életére az is­kolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Fo­gokban, a termelőszövetkeze­tekben működő pártszerve­zeteknek a gazdasági munka átfogó ellenőrzése mellett, különös gondot kell fordí­taniuk a vezető testületek­ben tevékenykedő kommu­nisták munkájának összefo­gására és irányítására. 41. A párt politikai tö­megmunkája az elmúlt évek­ben jelentősen fejlődött; eredményesen segítette a párt politikájának megvaló­sítását. A két kongreszus közötti időszakban fejlődött a párt agitációs munkája. A párt­sajtó és a pártszervezetek agitációs munkája javult, az agitátorok politikai felkészí­tése, továbbképzése szervezet­tebb és alaposabb. A párt politikájának ismertetése, el­fogadtatása megkívánja az agitációs munka színvonalá­nak további emelését, a poli­tika világosabb kifejtését, a meggyőzőbb érvelést, a fel­adatok, a közvélemény alapo­sabb ismeretét. Differenciál­tabban és gyorsabban adjunk választ a párttagságot, a la­kosságot foglalkoztató kérdé­sekre. Az alapszervezetek, a párt­csoportok a dolgozók, a lakos­ság körében végzett folyama­tos politikai munkával erősít­sék az egész párt tömegkap­csolatait. Az agitációs mun­kában fokozzuk a tömgeszer- vezetek aktív szerepét; job­ban kell támaszkodni tapasz­talataikra. A tömegpolitikai munka segítésére fokozatosan ki kell építeni a politikai közvélemény-kutatás átfogó rendszerét. Lényegesen javult a párt­tagság tájékoztatása. A sajtó­nak, a rádiónak, a televízió­nak és a tömegtájékoztatás egyéb eszközeinek közvetíté­sével a lakosság egyre javu­ló tájékoztatást kap a bel- és külpolitika fontos eseményei­ről. A jó és gyors tájékozta­tás fontos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a poli­tikai, társadalmi életben. 42. A pártpropaganda kere­tei kibővültek, a pártpropa­ganda tömeg jellegűvé vált. Ebben fontos szerepet játszot­tak a tömegszervezetek poli­tikai alapismereteket nyújtó különféle tanfolyamai. A marxizmus—leninizmus propagálása, alapelveinek ki­fejtése, népszerűsítése, esz­méinek védelme a pártpro­paganda állandó feladata. A propagandamunka közép­pontjában a korunkban fel­vetődő, a szocializmus építé­sét segítő időszerű elméleti kérdések oktatása álljon. A propaganda színvonalát emel­ni kell a tudományok, első­sorban a társadalomtudomá­nyok legújabb, megalapozott marxista kutatási eredmé­nyeinek céltudatos felhaszná­lásával. Az alapképzésben elért eredményekre támaszkodva a következő években a tovább­képzésre kell nagyobb gon­dot fordítani. Ki kell dolgoz­ni a vezetők, a pártaktíva, a párttagság továbbtanulásának korszerűbb, fejlettebb rend­szerét, folyamatos magas szintű oktatását. 43. A IX. kongresszus óta jelentősen javult a tömeg­szervezetek és a tömegmoz­galmak munkája. A Hazafias Népfrontban a szocializmus építésének menetében a dol­gozó osztályok, a kommunis­ták és a pártonkívüliek poli­tikai szövetsége fejeződik ki. Tovább kell növelni aktivi­tását, közreműködését a tár­sadalmi és a politikai élet­ben. Munkájában változatla­nul fordítson nagy gondot a dolgozókat, a lakosságot köz­vetlenül érintő helyi, község- és várospolitikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növekedésével a népfrontbi­zottságok munkája is széle­sebben kibontakozhat. Erő­södjön a tanács és a népfront szervei közötti kapcsolat. A következő években egyik fon­tos feladat a munkások foko­zottabb bevonása a mozga­lom vezetésébe. A szakszervezetek munkája fejlődött. Tevékenységükben a gazdasági munka segítése, a politikai nevelőmunka, va­lamint a tagság érdekeinek védelme a jövőben alkosson még szervesebb egységet. Megnövekedett jog- és hatás­körük lehetőséget ad arra, hogy fellépjenek a párt, a né­pi állam gazdasági és szociál­politikáját sértő intézkedések, jelenségek ellen; több figyel­met fordítsanak a munkás- osztály anyagi, szociális, kul­turális helyzetére; védelmez­zék következetesen a dolgo­zók jogait és valóságos érde­keit. Megerősödtek az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasz­tási szövetkezetek területi és országos szövetségei. Helyes­nek bizonyult, hogy az álla­mi feladatok ellátása alól men­tesítették őket, és figyelmü­ket a szövetségekbe tömörült szövetkezetek gazdasági ér­dekképviseletére összpontosít­ják. A szövetségek tartsák tiszteletben a szövetkezetek önállóságát, ugyanakkor se­gítsék, hogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kö­telezettségeiket. Szervezzék 45. A IX. kongresszus óta eltelt időben a Magyar Szo­cialista munkáspárt a mar­xizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus érvé­nyesítésére törekedve végez­te nemzetközi tevékenységét. A párt nemzetközi kapcsola­tai nagymértékben kiszéle­sedtek. Fejlesztettük a két- és többoldalú együttműkö­dést a kommunista és mun­káspártok többségével. Kivet­te részét pártunk a kommu­és támogassák a szövetkezeti tevékenység sokoldalú, a tár­sadalmi igényeket kielégítő fej­lesztését, képviseljék a szö­vetkezetek jogos igényeit. Gondjuk legyen arra, hogy a szövetkezeti életben megfele­lően érvényesüljön a szocia­lista szemlélet, a szövetkezeti jelleg és a szocialista köz­életi erkölcs. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság tömegszervezete betölti hiva­tását. Kívánatos, hogy mun­kájában jobban kifejeződjék a politikai, a kommunista jel­leg. Ez szükségessé teszi a KISZ tagságával szemben tá­masztott erkölcsi, politikai követelmények növelését. Az ifjúsági szövetség szervezetei legyenek kezdeményezőbbek az egész ifjúság művelődési, kulturális és sportigényeinek kielégítésében; anyagi, szociá­lis, egzisztenciális helyzetének javításában, érdekeinek vé­delmében. A KISZ vezetői és szervezetei munkájukban ve­gyék jobban figyelembe az if­júság különböző korosztályai­nak, rétegeinek sajátos hely­zetét, eltérő tapasztalatait és igényeit. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak egyre in­kább betöltik szerepüket, te­vékenységi területükön kez­deményezéssel és nagy fele­lősséggel dolgoznak. A tö­megszervezetekben és a tö­megmozgalmakban tevékeny­kedő kommunistáknak to­vábbra is az a legfontosabb feladatuk, hogy segítsék e szervezetek és mozgalmak rendeltetésüknek megfelelő működését. Képviseljék, ter­jesszék a párt politikáját a tömegszervezetekben, a tö­megmozgalmakban, s gondos­kodjanak az ott összegyűlt tapasztalatok továbbításáról a párthoz, hogy ily módon a tömegszervezetek és a tömeg- mozgalmak is aktívan részt vegyenek a párt politikájának alakításában és megvalósítá­sában. 44. Pártunk életében és te­vékenységében a lenini nor­mák érvényesülnek. A párt szervezeti szabályzatának mó­dosítására vonatkozó javasla­tait a Központi Bizottság kü­lön okmányban terjeszti a kongresszus elé. nista és munkáspártok 1969 júniusi moszkvai nemzetközi tanácskozásának előkészítésé­ből és munkájából. 46. A nemzetközi kommu­nista mozgalom az elmúlt években fejlődésének ered­ményes, ugyanakkor bonyo­lult időszakát élte át. A kommunista és munkás­pártok növelték erejüket és befolyásukat, s vitathatatla­nul a nemzetközi munkás- oszédly, a világszerte zajló forradalmi harc, a demokra­tikus, imperialistaellenes mozgalom fő tényezői. Ügy­szólván a világ minden or­szágában létezik, harcol, dol­gozik marxista-leninista for­radalmi párt. A nemzetközi kommunista mozgalom, a haladó emberi­ség Lenin születésének 100. évfordulójára emlékezve a le­nini eszmék világszerte nö­vekvő erejét, hatását, a mun­kásmozgalom, az összes hala­dó erők egységét erősítette. Nincs egyetlen kommunista és munkáspárt sem, amely­nek története elválasztható volna Lenin művétől, a leni­nizmus kialakulásától, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetétől. A szo­cializmus hívei világszerte méltán tisztelik a Szovjet­unió Kommunista Pártját, a szovjet népet, amely a legna­gyobb áldozatot hozta, a leg­többet tette Marx—Engels- Lenin eszméinek megvalósí­tásáért, az emberiség haladá­sáért. 47. A nemzetközi kommu­nista mozgalom a burzsoáziá­val vívott világméretű harc­ban tör előre. A szocializmus erőinek ideológiai harcban kell le­küzdeniük a tőkés rendszert védelmező, a szocialista elmé­letet és gyakorlatot támadó különféle, sokszor álcázott, burzsoá, antikommunista né­zeteket. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt az osztályel­lenség nézeteinek leleplezé­sével és visszautasításával, ideológiai tevékenységének szüntelen fejlesztésével, a marxizmus—leninizmus el­méletének hirdetésével és ér­vényesítésével kiveszi részét a burzsoá ideológia elleni nem­zetközi harcból. Miközben a kommunista és munkáspártok nagy többsége szilárdan követi a marxizmus —leninizmus elveit, az utób­bi , években a nemzetközi kommunista mozgalom egyes osztagaiban különféle anti- marxista irányzatok is jelent­keztek. A jobboldali revizio­nista és opportunista, a „bal­oldali” szektás és dogmatikus elhajlásokat, az egyes pártok­ban, sőt még egyes szocialis­ta országokban is jelentkező nacionalista, szovjetellenes nézeteket, a szakadár törek­véseket a nemzetközi bur­zsoázia kihasználja saját cél­jaira. Az antimarxista, egység­bontó irányzatok nehezítik a kommunista és munkáspártok tömörülését, a nemzetközi munkásosztály, az összes an- tiimperialista erők egyesíté­sét és harcát az imperializ­mus ellen. A szocializmus, a haladás ügyének hívei azon­ban felülkerekednek a ne­hézségeken és sikeres erőfe­szítéseket tesznek a kommu­nista és munkásmozgalom, a j haladás erői egységének meg­szilárdítása érdekében. Pártunk, esetleges elvi-po­VIII. Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom

Next

/
Thumbnails
Contents