Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
X Mit csináltok? Szép vagyok, nagyasszonyom? Láthatod! Sátort bontunk. már csak a hült helyünket találnád. Aztán a leány eltűnik egy kárpit mögött. Nem sokáig marad el, hamarosan ismét belép a terembe. Karcsú termetére görögösen redőzött lepel simul. „Végre?" — a fiatalember szíve elszorul a fájdalomtól : ha elutaznak, örökre el kell válnia I Emőkétől I Azon nyomban elsiet Csáth úr palotájához. Valami mondvacsinált ürüggyel talán bejuthat a házba, hogy legalább még egyszer láthassa őtl De csak Dsidsiával sikerül szót váltania. A kis olasz rablány, ahányszor csak találkoznak, rajongó szemmel bámul a sudár görög ifjúra A táborba visszatérő Zétát nagy újság fogadja Holnap indulunk! Végre hazatérhetünk Konstantinápolyba! Dsidsiát váratlan kiáltás szólítja be, de Zéta nem megy tovább. Vár. Ki tudja, mire. A nap már süllyedezik a sátrak erdeje mögött, amikor egy szál rózsa hull a földre, éppen Zéta elé. A fiatalembernek merész gondolat villant ,, ezüst gombodat? Bizonyos, hogy itt veszítetted el? Majd megkeresem és reggel elviszem. táhorotokhn ■1970. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF nyelvművelés) — Augusztus (a név eredetéről és magyar megfelelőiről) A naptári év nyolcadik hónapjának a neve is latin eredetű. A római naptár Sextilis (hatodik) hónapját a senatus a császár iránti tiszteletből Octavianus megtisztelő nevével nevezte meg: mensis Augustus. A latin augustus szóhoz különben a Következő jelentésváltozatok társulnak: felséges, magasztos, szent. A magyar nyelvben az augusztus hónévnek igen sok alakváltozata él, elsősorban a nép ajkán: águsztus, augusztus, ógusztus stb. A latin eredetű név mellett jelentkeztek a magyar megnevezések is, s a régi naptárakban még a következő elnevezéseket olvashatjuk: Kisasszony hívva, Nyárutó. Mivel a Nap a Szűz jegyébe lép, ez az „égi jegy” is szerepel a hó megnevezésére. A nyelvújítók elsősorban az időjáráshoz, a mezei munkákhoz szabták az új megnevezéseket, s augusztus hónapját ezért hívták Szőlőérlelő hónap, Csépelönek is stb. Ennek a hónapnak is van több jeles napja. Ilyen nap volt pl. Péter napja, vagy ahogyan a legrégibb kalendáriumokban olvashatjuk: Péter vasa« szakadatja. Ebből a testes jelzős szefkezetből rövidült a nép ajkán a furcsának tetsző Szakadt Péter napja elnevezés, illetőleg a Vasas Péter jelzős szerkezet. Szólásaink is gyakran emlegetik e hó másik igen ismert „jelesét”, a Lőrinc napját. Ma is ismert mondás: Lőrinc beleesett a dinnyébe. A dinnye lőrinces, azt je- lenti, hogy nagyon megérett, elérett. Sok vidéken él ez a szólásforma is: A vén ember olyan, mint a lőrinces dinnye. A régi szőlőművelők örvendeztek annak, ha' Lőrinc napján jó esőt kaptak, mert ez bő szüretet jelentett. A régi Csíziók arról is tudósítanak, hogy e hó harmadik jeles napja: Nagyboldogasszony, s ha ezen a nápon „fénylik á Nap, azt ítélték a szegény szőlőkapások, hogy az esztendőben jó bort ihatnak”. Nagyapáink számára a régi naptárakhoz csatolt s jó tanácsokat .tartalmazó csíziók előírják, hogy augusztus hóban „igen mérsékletesen kell élni”, meg kell „tartóztatni” magunkat a méhsertől, a kövér boroktól és a zsíros, le- veses ételektől”. Az augusztusi születésűek- nek igen hizelgett az a csíziós „tétel” is, hogy az ebben a hóban születettek „jók, kedvesek, vakmerőek, bátrak, okosak és a kalmárságra szerencsések”. Dr. Bakos József Szombati szemle a szolnoki piacon Jó felhozatal, különösen sok baromfi volt a jellemző a szombati piacra. Sajnos, főzelékfélékből nem kielégítő az érkező árumennyiség, éppen ezért drága a zöldség- és főzelékfélék egy- része. Élőcsirkéből régen nem hoztak ennyit a piacra, mint most. A magánárusok 783 darabot, a termelőszövetkezeti eladók pedig 743 csirkét kínáltak. A nagy felhozatal eredménye: az élőcsirke kilónkénti átlagára 26—28 forint között volt. Több mint négyszáz élőtyúkot árultak 25—27 forintos kilónkénti áron. Tejtermékekből továbbra is a nyárra jellemző, szegényes a felhozatal. Mindössze 82 liter tejföl és 132 liter tehéntúró volt a szombati piacon az előbbi 26—30, az utóbbi 17—18 forintos literenkénti áron. A kisújszállási ÁFÉSZ 7500 darab tojást hozott a.szolnoki piacra, méghozzá j. forintos darabonkénti áron. így aztán a 7500 darab magánárusoknál levő tojás ára a kora reggeli 1,40-ről rövidesen 1,20-ra csökkent. Burgonyából 4584 kilogramm volt a felhozatal, 3—4 forintért árulták. A sárgarépa és a petrezselyem csomója továbbra is 1—2—3 iorint. Drága és kevés volt a vöröshagyma. Csak 503 kilogrammot ijpztak a magánárusok, s kétezret & termelőszövetkezetek 4—5 forint közötti kilónkénti áron. A fejeskáposzta kilója 3,50 4 forint volt, a kelkáposzta a , csekély felhozatal miatt drágább lett, már 8 forintért adják kilóját. Mindössze 168 kilogramm karfiolt kínáltak, 18 forintos átlagáron. A paradicsom kilója 2 —3 forint volt, s . mintegy 3500 kilogramm volt a felhozatal. A zöldpaprika minőségétől függően 7—20 forint közötti áron kelt. A főzőtök kilója 1 forint, a salátának való uborkáért 2,50, az eltenni valóért még mindig 6 forintot kértek. A zöldbab 6^8 forint közötti áron kelt. Jó a gyümölcsfelhozatal, majdnem 5 ezer kilogramm alma volt a piacon 3—5 forintos áron, 1488 kilogramm körte 4—7 forint között volt. A sárgadinnyét 3 forintos átlagáron kínálták, s mintegy 700 kilogramm görögdinnye is volt már a szombati piacon, általában 5 forintért árusították. Á mércét nem centiméterekkel jelölték Ha tiszthelyettes avatás a Lenin szobor előtt Sok-sok gyakorlással készültek a mai avatásra Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál Négyen ülünk a fűben. Alig kétszáz méterrel távolabb MÍG—15-ös repülőgépek emelkednek a magasba. A nagy robajon át is hallani a parancsnok hangját: úgy látszik jobban érdekli önöket a repülő, mint amit csinálunk. A fűben he- verők előtt állóknak szól a figyelmeztetés és a sorokban a fejek újra előre néznek, várják az újabb, vezényszót. Fegyelmezettek ők, csak egy kicsit megfeledkeztek magukról, rpeg aztán több mint húsz hónapja készülnek arra, hogy végre érintési közeibe kerülhesse-, nek a repülőgépekkel. Repülőműszaki, rádiótechnikusi, híradó és légvédelmi tüzérműszaki tiszthelyettesek valamennyien. Illetve amikor e riport készül még csak növendékek. Ezúttal készülnek az avatásra, a fogadalomtételre. — Alaposan megizzadunk a gyakorlás közben — törölforint érték. Ami az elméletet iilleti jól vizsgáztak. Az iskola átlaga jó eredményű, a növendékek '20—25 százaléka kiváló szintű. Akik ezúttal jutalomból riport alanyokká lettek, Rácz Lajos, Szabó István és Sándor József a legjobbak közé tartozók. — Zalaegerszegről jöttem Szolnokra. Mint géplakatos dolgoztam odahaza, ma rádiótechnikus vagyok — szólal meg újra Rácz növendék, s aztán társai helyett folytatva jegyzi meg: mind a hárman rádiósok vagyunk. Különben az iskola szinte valamennyi növendékének jó szakmája volt a bevonulás előtt. íjándor József víz- és gázszerelő, Szabó István karosszéria lakatos volt. önkéntelenül fogalmazódik meg bennem a kérdés: miért jelentkeztek mégis a hadseregbe? ben, mint ahogyan \ezek a növendékek, akik bele sem kóstoltak még a csapatmunkába. Nem tapasztalták, de tudják mi vár rájuk. Nem 1 lesz leányálom az elkövetkezendő időszak sem. Tudják, hogy keményen kell majd dolgozni. Nem lesz majd lazsálás, túlóra pótlék, viszont annál több túlóra. Egyi más szavaiba vágva igyekeznek cáfolni azt, hogy a hadseregben nem kell dolgozni. — Hazabeszélés nélkül állítom, hogy nagyobb a felelősség, nagyobb a követelmény egy repülős rádióstól, mint a civil rádiótechnikustól. Nagyképűség vádja ne érjen, de nevetve levizsgáztam volna a civil életben rádiótechnikából annyi tanulás után, mint amit itt követeltek. S itt kilókat adtam le egy-egy vizsgaidőszak alatt — toldja meg magyarázatképpen a témát Rácz növendék. Erről beszélt a parancsnok Répási és az osztályfőnök Horváth főtiszt is. Az iskolán nem centiméterekkel jelölték a mércét. Tanulni kellett. Aki ezt nem tette, az kihűlt a rostán. Akik viszont készülnek az ünnepélyes pillanatra, az avatásra, azok kemény munkát végeztek. A parancsnokok dicsérik is a növendékeket, a növendékek pedig tanáraikat. Nem udvariasságból. A parancsnok, az osztályfőnök nemcsak főtiszt, nevelő is, és mindazok, akik két év alatt tanították a növendékeket egyetemi, főiskolai végzettségűek. S ma, amikor a növendékekből tiszti helyettesek lesznek, amikor Szolnokon délelőtt fél 11-kor a Lenin szobor előtt a tanítványok fogadalmat Rácz Lajos , geti homlokát a fűben ülők egyike, Rácz Lajos. — De azért ez már könnyebb, mint„ a vizsga volt._ Alig néhány nappal ezelőtt még1 a folyosókon izzadtak, izgultak. Huszonhárom hónap kemény, alapos munkájáról kellett számot adni, bebizonyítani, hogy alkalmasak az előttük álló feladatok végrehajtására.. ök vizsgálják majd át a repülés előtt és után a gépek alkatrészeit, műszereit, munkájuk alaposságától függ emberek élete és sok millió Sándor József — Ügy hiszem, mindannyiunknál fő ok volt a repülőgép varázsa — fogalmazza meg a választ Sándor József. — Igaza van Jóskának — szól közbe Szabó István. — A repülés szeretete, ami vonzott engem is. Bár én, vagy mi nem repülünk, de úgy érzem, hogy majd a gyakorlati munka során a gép emelkedésével mi is elhagyjuk a földet, ott élünk, majd együtt a hajózóval. Anya gyermekéről nem beszélhet szebben, lelkesebSzabó István tesznek parancsnokaik, hozzátartozóik, a város lakói előtt, a tanárok is vizsgáznak. Nem kapnak bizonyítványt, az indexbe nem kerül be ötös, de az, hogy két év alatt hivatástudó, szakmájukat jól értő, hazájukért áldozatra kész embereket neveltek, a legmagasabb osztályzatnál is többet jelent. További hasonló sikert tanárok, parancsnokok és új sikereket újdonsült őrmesterek! — MJ — Magyar módszer a Titanic felszínre hozására Angol, francia, japán és NSZK-beli szabadalom fémjelzi azt a magyar találmányt — amelynek segítségével akarják felszínre hozni az Üj-Fundland közelében a tenger fenekén heverő Tita- nicot. Ez az óriási tengerjáró hajó — mint ismeretes — 1912-ben jéghegynek _ ütközött és több mint 1500 utasával elsüllyedt. A magyar rnódszernek — Szászkő László és dr. Balázs Ambrus találmányának — teljesítőképességét — eddig semmiféle más eljárás meg sem tudta közelíteni. Lényege az, hogy a víz alól kiemelendő tárgyhoz' megfelelő számú, alul részben nyitott műanyagtartályt erősítenek.' majd a tartály nyílásának közelében elektrolizissel szétbontják a vizet, úgy hogy a keletkező hidrogéngáz buborékok formájában behatol a felül zárt tartályba és fokozatosan kiszorítja maga alól a vizet. Maga a vízbontó készülék gondoskodik az ugyancsak keletkező oxigén elvezetéséről, nehogy az összetalálkozhasson a hidrogénnel, — mert a kettő keveredéséből igen nagy robbanóerejű durranógáz keletkeznék, ami a robbanás után ismét vízzé egyesülne. Amint a hidrogéngáz fokozatosan ’megtölti a tartályt, a legkönnyebb elem lévén mind nagyobb emelőerőt hoz létre, úgyhogy végül is a tartályok minden köbmétere egv-egv tonna felemelésére lesz képes.
