Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 15. 25 éves a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Huszonöt éve, 1945. au­gusztus 15-én szabadította fel a szovjet hadsereg Korea népét a negyvenéves japán gyarmati elnyomás alól. Ezt követően a jaltai egyezmény előírásainak megfelelően a 38° északi szélesség mentén, a demokratikus választások megtartásáig ideiglenesen szovjet és amerikai megszál­lási övezetre osztották az országot. 1948 nyarán azon­ban az amerikaiak sugal- mazására Dél-Koreában a baloldali erők kizárásával népszavazást tartottak és megalakították az úgyneve­zett „Koreai Köztársaság” kormányát. Válaszképpen az északi országrészben, ahol következetesen végrehajtot­ták az ország demokratizálá­sát — a földreformot, az ipar és a bankok államosí­tását stb. — létrejött a Ko­reai Néoi Demokratikus Köztársaság, amelyet a dél­koreai rezsim 1950-től há­rom évig tartó háborúban az ENSZ lobogóival álcázott amerikai csapatok segítségé­vel akart bekebelezni. A háború a 2 milliós ember­áldozaton kívül a gazdaság szinte teljes pusztulását idézte elő. A Koreai-félsziget északi részét magába foglaló 121 ezer 193 négyzetkilométer területű, 13,3 millió lakosú ország a szocialista világ támogatásával rövid időn belül helyreállította gazda­sagát. (A Szovjetunió pél­dául a fegyverszünet meg­kötését követő hónapokban 1 milliárd rubel vissza nem térítendő segélyt nyújtott). Jelenleg a leggyorsabban fejlődő országok közé tarto­zik az egy főre jutó nem­zeti jövedelem az 1949-es szint 4,5-szerese volt 1967- ben, — ez az érték a dél­koreainak több mint más- félszeresét jelenti — az egy főre jutó ipari termelés te­kintetében pedig Japán után következik, s a Szovjetuniót nem számítva a második helyen áll Ázsiában. Az ország ásványi kin­csekben gazdag, különösen wolfram bányászata figye­lemre méltó, (ötödik helyen áll a világ termelésben). De színesfémek (ólom, cink, réz) bauxit, arany, szén (évi ter­melése 25 millió tonna) és vasérc is nagy mennyiség­ben áll az ipar rendelkezé­sére. A felszabadulás előtt csupán nyersanyag forrás­ként és késztermékpiacként ismert ország az elmúlt évek során modern nagyipart épí­tett fel — főleg a vas- és színesfémkohászatot, gép­gyártást, vegyipart — úgy, hogy ma már a nemzeti jövedelem háromnegyed ré­sze az iparból származik. A vízenergiában gazdag ország olyan víztároló — erőmű rendszert épített ki, amely az ország energiaellátásán túl a mezőgazdaság öntözővíz szükségletét is biztosítja. Az öntözéssel, gépesítéssel — a traktorok nagy részben a koreai ipar termékei — és a kemizálás fokozásával a magas japáni termésátlagok­kal vetekedő hozamokat ér­tek el. így a kevés megmű­velhető föld ellenére — az országterületnek csupán 18 százaléka — a főbb élelmi­szerekből önellátóvá vált, sőt gyümölcsféléket is ex­portál. Az eredmények megmu­tatkoztak a lakosság szociá­lis, kulturális ellátásában is; ma már minden település­ben van villany, felszámol­ták az írástudatlanságot is. Sikerei alapján méltán nö­vekszik a Koreai NDK nem­zetközi tekintélye. Diplomá­ciai kapcsolatai is szélesed­nek; legutóbb Ceylon vette fel az országgal a diplomá­ciai kapcsolatot. ■ Szén ® Erőmű ▲ Vas A kohászáé ® Wolfram 0' Gépipar Egyéb színes "O Vegyipar fémek Textilipar Föld, föld!... 5200 kilométeres út után, az árboc tetejéről már feltűnt Barbados szi­gete. A kísérlet sikerült! (Foto UPI—MTI—KS) Safitól Barbadosig A Ra-ll kalandos útja az Atlanti óceánon ötvenhét napon át rekedt hang érkezett rendszeresen az éterből: „Itt LI II B, itt LI II B — kérem jelentkez­ni!” A hang a Ra papirusz- hajóról érkezett, amely nyolc emberrel a fedélzetén haladt az Atlanti-óceánon. „Itt LI III A, — kérem je­lentkezni!” — érkezett a vá­lasz minden hivásra. A hang Oslóból jött. Ott ült rövid- hullámú adókészüléke előtt a 34 éves Chris Bockelie házá­nak padlásszobájában. „A Te hangod a kilencedik ember a fedélzeten” — üzente Thor Heyerdahl az óceánról. És Chris válaszolt: „Köszönöm.” Második kísérlet öt nappal a nyugat-afrikai Safi-ból történt start után adták Heyerdahlék az első helyzetjelentést: „Minden rendben. Naponta 170 kilo­métert haladunk. Mintha áll- latkertben lennénk.” Miért, mi történt? Egy madárraj pillantotta meg a nyílt tengeren a kő- korszakbeli hajót. Az úszó nádsziget vendégszerető pi­henőhelynek bizonyult. A mar darak barátságot kötöttek Sindbad Il-vel, a fedélzeti kacsával és Safi majommal. Ez utóbbit a marokkói start­helyről nevezték el és már Heyerdahl első útján is részt- vett. Mert az út a második kí­sérlet. Pontosan egy évvel ez­előtt már elindult egyszer Thor Heyerdahl egy másik Ra-val Amerika irányában. Hat főnyi legénységével 4300 kilométert vitorlázott és 800 kilométerre a cél előtt egy vihar tönkretette hajóját. Az utolsó pillanatban érkezett meg a „Shenandoah”, a men­tőhajó. A Ra vizes zsákként süllyedt el. Alig érzett Heyer­dahl száraz talajt a lába alatt, ezt mondta: „És jövőre újra megpróbálom.” így is történt. Az 55 éves Thor Heyerdahl, akit 23 év­vel ezelőtt egy csapásra vi­lághírűvé tett útja a „Kon- Tiki” nevű tutajon, amellyel Peruból a Csendes-óceánon keresztül Tahitiba hajózott, így akarta bizonyítani, hogy Polinézia Dél-Amerikából né­pesült be. A Ra nevű papirusz-csó­nakkal egy másik elméletet akar alátámasztani Heyer­dahl. Azt ugyanis, hogy a régi egyiptomiak már Kolum­bus előtt jártak Amerikában. Az egyiptomiak 4000 évvel ezelőtt ugyanilyen csónakok­kal közlekedtek, mint a Ra. „LI II B hívja LI III A-t — vételi nehézségeink van­nak — jelentette a Ra má­jus 26-án, 9 nappal az indu­lás után. — Mit tegyünk?” A rádiókészülék hibája a vállal­kozás egész sikerét fenyeget­te. Chris Bockelie rövid gon­dolkodás után így válaszolt: „Generátort vizsgálni... Ge­nerátort vizsgálni.És egy- szercsak újra jelentkezett a Ra: „Köszönjük, értettük. A generátor volt a hibás.” Norman Baker, egy ameri­kai rádiós, ö az egyetlen képzett tengerész a fedélze­ten. Ezért ő a kapitány. Szi­gorú fegyelmet tart. Az első nap elmagyarázta mi a te­endő, ha valaki a tengerbe esik. „A legfontosabb, hogy ne legyen pánik. A második legfontosabb a kiáltás: Min­denki a fedélzetre!” — „Nem lenne jobb mindjárt kidobni egy mentőövet?” — szakítot­ta félbe Georges Sourial, az egyiptomi. „Nem, az az én feladatom” — válaszolta az amerikai. A Ra legénységé­nek többi tagjai: Jurij Sen­kevics szovjet orvos, Santiago Genovés mexikói antropoló­gus, Carlo Mauri olasz hegy­mászó, Kei Ohara japán filmoperatőr és Ait Otman Medani marokkói hotel-alkal­mazott. Az út első tizenöt napja zavartalan volt. Június 2-án kacsahápogás érkezett az éterből. Norman Baker je­lentkezett : „Sindbad kacsa jól van, a legénység szintén. Három napja szélcsend van.” Viharban Mindenki végezte napi teendőjét, amikor egyszercsak feltámadt a szél. A hullámok egyre emelkedtek: négy, öt, hat métert. A Ra mélyen me­rült a vízbe. Cápák, cethalak és óriási tintahalak bukkan­tak elő. „Örült utunk van” — jelenti Baker, a rádiós. A Ra II most kellett, hogy bizo­nyítson. A Ra I-et 24 nádkö- tegből kötözték, a Ra II csu­pán két hatalmas nádköteg- ből állt. De a legmagasabb hullámok közepette is szilárd maradt. A szél egyre erősö­dött. Június 13-a és 16-a között 560 kilométert tett meg a Ra. Június 19-én Heyerdahl nagy izgalommal jelenti: „A bal kormányrudunk eltörött. A hullámok 12 méteresek, mint játékszert dobálnak bennün­ket. A kormány gyufaszálként tört össze.” Három napig semmi hír nem érkezett a veszélyben forgó hajóról. A negyedik napon végre jelentkezett Heyerdahl: „Megjavítottuk a kormányt. Reméljük kitart. A szelünk ismét jó.” Június 30-án, másfél hó­nappal az indulás után hajó tűnt fel a horizonton: a „Ca- lamarx” az ENSZ hajója. A Ra — nemzetközi legénysé­gével — ugyancsak az ENSZ zászlaja alatt hajózott. A ha­jók legénysége üdvözölte egy­mást. Két repülőgép megad­ta a Ra-nak a pontos hely­zetét. A kapitány módosítot­ta az irányt. A papirusz-hajó egyenesen az Antillák egyik szigete, Barbados felé tartott. A Ra mélyen merül a vízbe. A nád telítődött... Vasárnap, július 12-én fel­tűnik a szárazföld. 5200 ki­lométert hagyott a Ra II ma­ga mögött. A „Culpeper” mo­toros fedélzetén megérkezik Yvonne, Heyerdahl felesége. Átkarolják egymást, s a vakmerő hajós csak ennyit mond: „Szép volt!” g. L A szibériai kőolaj, avagy a szenzáció folytatása A világ a XX. század szen­zációjaként emlegette a szi­bériai kőolaj felfedezését. A leggazdagabb kőolaj- és földgáz készleteket Tyu- menyben találták. A szom­szédos tomszki területen már a 22. lelőhelyet tárták fel. Ezzel egyidőben Nyugat- Szibéria másik nagy térsé­gén, a novoszibirszki terület északi részén is folytatódott a kőolaj és földgázkutatás. A geofizikusok és a fúrócso­portok itt korábban néhány lelőhelyet találtak, amelyek kismennyiségű olajat és föld­gázt adtak, az idén tavasszal azonban az északi olajkuta­tó expedíció iparilag kiak­názható kőolajra bukkant ezen a vidéken: a verh- társzki próbafúrásnál, 2450 méter mélységben olajra leltek. — Itt viszonylag nemrégen folyik kőolaj és földgázkuta­tás, — közölte az APN tudó­sítójával N. Piveny mérnök, a novoszibirszki geológiai igazgatóság megbízott vezető­je. — Az ország európai részén a napi 1—5 tonna hozamú olajkutat tekintik gazdagnak. Szibériában, ahol az olajkitermelés mód­szerei bonyolultabbak és az olajlelőhelyek általában ne­hezen megközelíthető vidé­keken vannak, sokkal szi­gorúbbak az olajkút hoza­mával szemben támasztott követelmények. Prognózisa­ink szerint a verh-tarszki olajkút naponta 40—100 ton­na nyersolajat adhat. Egyébként nem ez lesz itt az egyetlen olajkút: az ola­jat rejtő terület nagysága körülbelül 250 négyzetkilo­méter. Ezenkívül úgy véljük, hogy az olajkutak errefelé több rétegződésűek lesznek, vagyis a kőolaj különböző szintekről fog a felszínre érkezni. A novoszibirszki kőolaj kiváló minőségű. Az expedíciók továbbra is in­tenzíven folytatják a kutató­munkát. Napi 2,5 millió Ennyi átutazó fordul meg hetővé tette a vonatok se- naponta Moszkvában. Több, bességének növelését. Moszk­mint 85 százalékuk a helyi- va és a helyiérdekű vona­érdekű vasutat veszi igény- lak végállomása között az be. Ez az óriási forgalom utazás ma 90 perccel rövi- csak a Moszkva környéki debb, mint a gőzvontatás vasutak villamosításával biz- idején. Az átlagos sebesség tosítható. A villamosítás le- 1,5—2-szeresére nőtt. Első ízben Bukarestben Bukarestben ez év októbe­rében rendeznek első ízben nemzetközi gépipari vásárt. Victor Ionescu, a Román Népköztársaság Kereskedel­mi Kamarájának elnöke el­mondotta, hogy Románia a vásáron szerszámgépeket, elektrotechnikai berendezése­ket, automatizálási eszközö­ket fog bemutatni. Ion Boambe, a vásár kül­földi kiállítóival kapcsolatot tartó osztály vezetője közöl­te, hogy 26 ország képvise­lői jelentették be részvéte­lüket. Ezenkívül 70 nagy külföldi cég kérte, hogy tartsanak fenn számára tár­lókat. A kiállított tárgyak nagy részét a „Scinteia” té­ren épített külön kiállítási pavilonban helyezik el. A mauritániai gazdaságfejlődésének perspektívái Mauritania 1970—1973-ra szóló négyéves gazdasági és szociális fejlesztési terve, amelyet a Nemzetgyűlés már elfogadott, az ország gazda­sági elmaradottságának gyors felszámolását tűzi ki célul. A terv szerint Mauritania fővárosában, Nouakchottban több üzemet építenek. Noua- dibouban kohászati komp­lexumot szándékoznak léte­síteni a környékbeli vas­érclelőhelyek bázisán. A köztársaság második négyéves tervének teljesíté­se során nagy figyelmet for­dítanak az ország társadal­mi és kulturális átalakításá­ra. A tervek szerint kibőví­tik az oktatási intézmények, a kórházak és a kulturális intézmények hálózatát. Nou- akchottban megnyitják az ország első felsőfokú tanin­tézetét. Tárgyalások az észak-afrikai államok közös piacáról Rabatban összeültek Tu­nézia, Algéria, Marokkó és Mauritánia szakminszterei, hogy tárgyalásokat folytas­sanak országaik gazdasági integrációjáról. A négynapos konferenciát Mohamed Dzsaidi marokkói kereskede­lem- és iparügyi miniszter vezette. Mauritánia helyett erede­tileg Líbia akart részt venni a tárgyalásokon, amelyeket márciusra tűztek ki. Az 1969. szeptemberben hatalomra jutott líbiai forradalmi kor­mány azonban kevés hajlan­dóságot mutatott az észak­afrikai Közös Piac irányá­ban és Egyiptom felé for­dult. A Mauritániával meg­nagyobbított észak-afrikai államcsoport teljes gazdasági integrációjának kilátásai bi­zonytalannak látszanak, mi­vel Bumedien ezredes algé­riai kormánya nyilvánvalóan előnyben részesíti az „arab egységet”. Amennyiben a három ál­lam megegyezésre jut, a „Maghreb”, az arab Nyugat új Közös Piaca, közel 40 millió embert ölelne fel, aki­ket a közös kultúra és nyelv, a francia, valamint a Fran­ciaország által inspirált köz- igazgatás köt össze. Az első integrációs fokozat a négyek között 50 százalékos vám- csökkentést, az észak-afrikai fejlesztési bank alapítását érintő közös terveket irá­nyoz elő. A világranglista kilencedik helyén A lengyel kohóüzemek termékeit vásárolja a Szov­jetunió, Csehszlovákia, az NDK, Olaszország, Francia- ország, az NSZK, Anglia, Ausztria, Svédország, Dá­nia, az Egyesült Államok és még több más ország. A kohóipar ezévi exportja a becslések szerint meg fog­ja haladni az egymillió ton­nát. A kohóipari export a jövőben emelkedni fog, az­zal, hogy zömét egyre in­kább a feldolgozott termé­kek alkotják. A lengyel ko­hóüzemek többek között a hideghengerlésű szalagok, csővezetékek, kazáncsövek, fúrócsövek stb. exportterme­lésére összpontosítják erő­feszítéseiket. A lengyel ko­hóüzemek, amelyek évi ter­melése 11 290 000 tonna acél és 7 650 000 tonna hengerelt áru, a világranglista kilen­cedik helyét foglalják el. A piacra kerülő lengyel kohó- ipari termékek válfajainak száma mintegy 1 800 000. Ma már önálló exportág a kohóipari gépek és berende­zések szállítása is. A meg­rendelők közé tartoznak töb­bek között: a Szovjetunió, Csehszlovákia, Svédország, Szíria, • Olaszország, Románia, Pakisztán, India, az NDK és Franciaország. j

Next

/
Thumbnails
Contents