Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

1970. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A járási fanács felmérése Egészségügyi és szociális ellátás a szolnoki járás Érik a csemegeszőlő Á szolnoki járási tanács működése óta most elsőíz- ben tárgyalt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók egészségügyi ellátásáról és szociális helyzetéről. Közismert, hogy a kormány az utóbbi években számos intézkedést hozott a tsz-ta- gok egészségügyi és szociális helyzetének javítására. Megyénk, így a szolnoki járás közös gazdaságai is megszilárdultak, anyagilag megerősödtek. Ezért a koráb­biaknál jóval nagyobb össze­get tudnak fordítani az egészségügyi és szociális cé­lokra. Betegellátás A betegellátás főként a körzeti orvosi rendszer kere­tében történik. Egy-egy tsz dolgozói így három—öt kör­zeti orvoshoz tartoznak. Ez megnehezíti az áttekintést, a rendszeres kapcsolat kiépíté­sét az egészségügyi dolog- zókkal. A mezőhéki Táncsics Tsz két üzemegységében tart fenn orvosi rendelőt. ,, A betegellenőrzés nem megnyugtató. Ennek egysé­ges rendszere sem alakult ki. A széttagoltság is nehezíti az ellenőrzést. A jászladányi Pe­tőfi Tsz függetlenített egész­ségügyi felelőst alkalmaz, — aki rendszeresen látogatja a betegeket. Mezőhéken a kör­zeti orvosok is bekapcsolód­tak a betegellenőrzésbe. A tsz ezért tiszteletdíjat folyó­sít részükre. Üzemi fürdők ' A járás 18 szövetkezete kö­zül csak négyben nincs hi­deg-melegvizes zuhanyozó, fürdő. örvendetes, hogy a most épülő szakosított állat- tenyésztő telepeken, méreg­raktárak mellé mindenütt terveztek szociális épületet is. A gépműhelyekben meg­oldott a tisztálkodási lehető­ség. A héki Táncsics Tsz az idén minden üzemegységében épít fürdőt, öltözőt. A járás tsz-eiben 32 pihe­nőszoba, öltöző van. Ezek felszereltsége azonban több helyen hiányos. Nincs öltöző- szekrény. Egészségvédelem Az egészségre ártalmas munkakörökben tervszerűbbé Vált a megelőzés. A méreg­raktárak kezelői állandóak, tanfolyamot végeztek. A tsz- ekben mind több szakkép­zett agronómus, technikus irányítja a növényvédelmet. A felhasználásra kerülő vegyszerek összetételét, al­kalmazásának helyét és ide­jét írásban jelentik a körzeti orvosnak. — Vegyszerezés előtt kioktat­ják a dolgozókat, erről jegy­zőkönyv is készül. A méreg­raktárakat gyógyszerészek is ellenőrzik. A növényvéde­lemben mindinkább szakkép­zett brigádok dolgoznak. — Ezek állandósultak. Kötele­ző a védőruha viselése. Az újszászi Szabadság Tsz-ben lcéthavonként egy nap egész­ségügyi pótszabadságot ad­nak a vegyszerezőknek. — Mindenütt rendszeressé vált a havonkénti, hathetenkénti orvosi vizsgálat. A közös gazdaságokban — üzemegységenként kiépül az egészségügyi felelősök háló­zata. Több helyen mentőtás­kát kapnak a munkába indu­ló brigádok. A mentőládák felszereltsége megfelelő. Az, elsősegélynyújtás megszerve­zéséhez sok segítséget adnak a tsz-ekben működő vörös­keresztes alapszervezetek. Balesetek Az üzemi balesetek meg­előzéséért sokat tettek a tsz-ek vezetői. Ennek ered­ményeként a közlekedésben, a növénytermesztésben, nö­vényvédelemben csökkent a balesetek száma. Sajnos azonban az állatte­nyésztésben. a szállításnál és a rakodásnál növekedett a balesetek száma. Ennek több oka van. Az állattenyésztés­ben több az idős dolgozó, kevésbé figyelmesek. A tele­peken nagy a zsúfoltság. — Eredmény, hogy se tavaly.se ez év első felében nem volt halálos baleset a járás tsz- eiben. Segélyezés A gazdaságokban gondos­kodnak az ivóvízről. A tsz- ekben nincs rendszeres üzemi étkeztetés. Ilyen tervekkel, most a mezőhéki Táncsics Tsz foglalkozik. A szolnoki járásban a zagyvarékasi Béke, tiszaföld- vári Lenin és Szabad Nép, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz já­Ülésezett Szolnok Város Tanácsa Tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését Szol­nok város tanácsa. A napi­rendi pontok előtt számos interpelláció hangzott el. Fő­ként a város nem kellő tisz­taságát, a rendszertelen sze­métszállítást, a jobb élel­miszerellátást tették szóvá, illetve kérték a tanácstagok. Ezt követően Csorna Kál­mán, a vb elnöke tett je­lentést a végrehajtóbizott­ságnak a június havi tanács­ülés óta végzett tevékeny­ségéről. A Szolnok megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat munkájáról, Szolnok város áruellátásáról Kovács Béla, a vállalat igazgatója tett jelentést a tanácsülés­nek, melyet széleskörű vita követett. Ezután a Kisgyep helyzetéről, fejlesztési lehe­tőségeiről Mészáros Pál, a városi tanács várospolitikai állandó bizottságának elnö­ke és Barna Gábor, a vb építési- és közlekedési osz­tályának vezetője terjesztette elő jelentését a tanácsülé­sen. Az előterjesztések között mentette fel tisztségéből a tanácsülés Szigeti Lászlót, aki vb-elnökhelyettes volt. A tanács köszönetét és elis­merését fejezte ki Szigeti Lászlónak eredményes mun­kásságáért, melyet egy év­tizeden keresztül végzett a tanács apparátusában. Fel­mentésére azért került sor, mert a pártapparátusba he­lyezték át. Ugyanakkor a tanácsülés megbízta Zakár Zoltánt, a vb-elnökhelyette- si teendők ellátásával. A tanácsülés végén került sor a tanácstagok kérései­nek, bejelentéseinek meg­válaszolására. Az Országos Bánygépgy ártó Vállalat szakemberei befejezték a jánoshegyi Libe gő—102 felvonószékének sze­relését és megkezdték a teh erpróbát. Ennek során em­berek helyett először homok zsákok kerülnek az ülőalkal­matosságokba. Augusztus 19 -én adják át a rendszeres forgalomnak a kötélpályát. Képünkön; A szerelők ki­próbálják a Libegőt, (MTI foto: Bara István felvétele). Személygépkocsit tizenhat éve vezet. Valamikor réges- rég, gyerekkorában szerette meg a gépet. Apja, a tíz­gyermekes fuvaros, iskolai szünetben nagygazdákhoz cselédkedni, állatot őrizni küldte fiait. — Mert akkor bérem, na­gyon nehéz volt az élet! A gazdák két hónapig enni ad­tak a kiscselédnek, aztán egy kis kenyérnek valót is hazavitt a gyerek a család­nak. Meg is értettem én, de azt senki nem tilthatta meg nekem, hogy éjjel, amikor már aludt a tanya, kisurran­jak, s menjek arrafelé, ahol masina fénye világított a Az Országos Szőlészeti és Borászati! Kutató Intézet Kecskemét Mathiász telepén érik a csemegeszőlő. A Ku­tató Intézetben nemesített csemegeszőlő-fajták közül már több, országos hírnek örvend, mint pl. az Olimpya, a Rekord és a Favorit. A Mathiász telepen a történel­mi borvidékekről származó tájjellegű ty-iemegeszőlő-faj­tók meghonosításával is foglalkoznak. (MTI foto: Fehér váry Ferenc felvétele — KS) 28 milliós növekedés radékosaik nyugdíját havi 500 forintra egészíti ki. Ezen­kívül természetbeni juttatás­ban is részesíti nyugdíjas já­radékos tagjait. Ismert, ho®y a kormány az idén 260-röl 300 forintra emelte fel a tsz járadékosok összegét. A szolnoki járási tanács 102 ezer forinttal se­gíti a gyengébb adottságú tsz-ek járadékosait, összesen százhatvankét személynek havi 100—100 forinttal emel­ték meg a járadékát. Ennek elosztására a községi taná­csok végrehajtó bizottságai­tól és a tsz-ek vezetőitől kér­tek javaslatot. Akadnak azonban a járás­ban olyan jól gazdálkodó tsz-ek is, amelyek többet te­hetnének az alacsony, jára­dékos tagjaik segélyezéséért. Minden ad^ .tságuk meg van arra, hogy havi 500 forintra egészítsék ki a járadékok összegét. A tsz-ek igen jelentős ösz- szegeket fordítanak szociális célokra (betegsegély, rendkí­vüli segély, szülési, halálozá­si- és házassági segély). Az öregek háztáji földet kapnak, sok helven ingyen művelik azt. Kenyérgabonát, lisztet, tüzelőt visznek az idős embereknek. A két ti- szaföldvári tsz anyagilag hoz­zájárul a községi szülő ott­hon fenntartásához. A mező­héki Táncsics és rákóczifal­vi Rákóczi Tsz a községi napközi otthon bővítését készpénzzel segítette. Az új­szászi Szabadság Tsz építő­anyaggal, munkával járul hozzá az öregek napközijé­nek építéséhez. A változás tehát számotte­vő. A járási tanács elismeré­sét fejezte ki a mezőhéki Táncsics, a tiszaföldvári Le­nin, Szabad Néo, a tószegi Dózsa és a rákóczifalvi Rá­kóczi Tsz vezetőinek szövet­kezetük példás egészségügyi és szociális helyzetéért. A tanács értékelését a szövet­kezetek elnökeivel is megbe­szélik. —- m. I. —< Az első félévben 28 mil­lió forinttal növekedett me-, gyénk takarékszövetkezetei­nek betétállománya. Ez az összeg 4' százalékkal maga­sabb az 1969 egész évi nö­vekedésnél és a takarékszö­vetkezetek fennállása óta a legjobb eredménynek tekint­hető. Különösen jó a jász­Veszélyben a paradicsom- termés A párás melegben jár- ványszerűen támad a para­dicsomvész. A jelentősebb termőkörzetekben — Kecs­kemét, Békéscsaba, Balmaz­újváros, Jászberény és Tass környékén — már megjelent a gombabetegség. Pusztítá­sára jellemző, hogy a fertő­zött bokrok néhány nap alatt megsemmisülnek. Or­szágosan több száz millió forint érték van veszélyben. fényszarui takarékszövetke­zet eredménye, ahol 2 mil­lió 867 ezer forinttal nőtt a betét. A jelentősen megnőtt be­tét lehetővé teszi, hogy a takkarékszövetkezetek az ed­diginél jóval több termelési és építkezési kölcsönöket fo­lyósítsanak. Lajos Rengeteg fiatal gépkocsi- vezetőt ismerek, s nagyon kevés idős, volán mellett kenyerét keresőt. Ezért le­pett meg, amikor egy ala­csony, idős emberrel hozott össze az élet. Mezőtúrról jött, a Tégla- és Cserépipari Vállalattól értem, hogy oda vigyen. Nyolcra vártam, s néhány percet késett. Elnézést kért, nem szokása ez, de neki volt még más dolga is. Aztán úgy tartja, hogy ott, akkor sies­sen csak az ember, ahol lehet! Ég és föld között — Ez életfilozófiának is megállja ebben a szakmá­ban — mondtam gyorsan. Megértett. Így, ezzel kez­dődött a beszélgetésünk, s mire elhagytuk a messzire kanyargó törökszentmiklósi, forgalmas — veszélyes bel­várost, már azt is tudtam, hogy harmincnyolc éve gé­pes ember, aki suhanó Vol­ga kormánya mögött ül. Nem sok van már hátra a nyug­díjig — ezt is hozzátette. — Megmondom, őszintén, én pedig azután egy métert sem vezetek! Nem, elég volt! Szeretem a kocsit, legalább úgy féltem épségét, mint az emberek életét, akik rám bízzák magukat, amikor az autóban ülnek. Veszélyes hi­vatás ez. Jobb körülmények között Rövidesen szép kivitelű új otthonba költözik a békés- szentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet öcsödi részlege. A több mint 300 ezer forint költséggel épí­tett korszerű műhelycsar­nokban 17 nagyméretű vilá­gos ablak és a szövőszékek­hez szerelt szabályozható steck-lámpák biztosítják majd a szőnyegszövők szá­mára oly nélkülözhetetlen fényt. A csarnok mellé korszerű öltözőket, zuhanyozókat és kényelmes ebédlőt építenek. Az építési munkákat a köz­ségi tanács építőbrigádja végzi. Az öcsödi szőnyegszövők eddig egymástól távoleső külön műhelyekben, elég mostoha körülmények között dolgoztak. Remélik, hogy a korszerű üzem, a jobb mun­kakörülménye!: kedvező ha­tással lesznek terveik telje­sítésére. Az új csarnok átadása után a mostani perzsasző- nyeg-szövő műhelyben új részleg kezdi el működését. Kanadából vásárolt nagy­méretű géphibás szőnyege­ket fognak átalakítani kis­méretű összekötő, bútor-, és faliszőnyegekké. bácsi földeken. Traktornál, cséplő­nél kezdtem — azért mon­dom, hogy gépes ember va­gyok. Dolgoztam én fiatal­koromban nyáron napi ti­zenhat, tizennyolc órát is. Aztán télen, ahol felfogad­tak, mentem gépkocsira Nagyon szerettem a teher­autót! Pontosan, rendben el­vittem a fuvart, dztán ami­kor megéheztünk, elő a kis- bográcsot! Főztünk olyan szalonnán pirított öregleb­bencset, hogy otthon tán még a paprikáscsirke sem esett olyan jól! Már visszafelé jövünk, amikor megkérdem, hogy mindig túri volt-e? — Ott születtem kérem szépen, s bár járom ma is az országot, aztán más országot, városokat is láttam a hábo­rúban, — nekem Mezőtúr a hazám. Sokszor felsóhaj­tok, egy-egy hosszabb út közben: de jó is lenne már fele útján lenni hazafelé! Szeretem azt a várost, az­tán meg ismernek is ott en­gem az emberek. A felesé­gem azt mondja, ha néha­napján elmegyünk valahová, hogy én az egész utat végjg köszönöm. Hát persze. Sok ismerősöm van, s én mindig megadom a tiszteletet min­denkinek. Azt mondom, hogy annyit adjak, ameny- nyit én is elvárok. Tizenhat éve már, hogy a vállalatnál dolgozik. Kétsze­res kiváló dolgozó, s a bal­esetmentes közlekedés szép jelvényéből négy csillog a kocsija orrán. — Ügy kell menni, hogy elférjünk az úton. És vi­gyázni kell egymásra. Tet­szik tudni, én azt már el­felejtettem, hogy gorombán ki is lehet szólni az abla­kon, szidni a szemben jövőt. Nincs annak semmi értelme. Lehet, hogy ezért is megyek volán mellől majd nyugdíj­ba. Ámbár, mit lehet tudni. Amikor Szolnokon elbú­csúzunk, megkérem, mon­daná meg még egyszer a nevét, hogy ne feledjem. — Csíder, Csíder Lajos vagyok, kérem szépen. Jó munkát kívánok, viszontlá­tásra! Már rég Cegléd felé jár­hat, újabb küldetésben, ami­kor leírom a sorokat: Jó utat, Lajos bácsi! SÖSKUTI JÚLIA

Next

/
Thumbnails
Contents