Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-12 / 162. szám
4 r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. július 12. FőlcffcSrüfi repülések: tegnap, ma és holnap Földi körülmények 3 az űrrepülés közben IQY IQAZI A NYÁR Vakációzó diákok a tisiaföldvári strandon Több szakember kell Szojuz—9 feladatai között különböző orvos-biológiai kutatások is szerepeltek. E kutatások eredményei, akárcsak a korábbi Szojuz-repülések, a földi — űrrepülést imitáló — kísérletek segítenek kialakítani az űrhajók létfenntartási rendszereit, az űrhajósok kényelmét, a munka- és életfeltételek földihez hasonló körülményeit. A szovjet tudósok és kutatók a kezdet kezdetétől fogva maximálisan arra törekedtek, hogy az űrhajósok repülés közben a földiektől alig eltérő körülmények közé kerüljenek. Már 1961-ben az első Vosztok űrhajókon — az űrkabin légköre megfelelt az ember által a tengerszínt magasságában megszokott atmoszférának. A szovjet űrhajósok nem kényszerültek tiszta oxigén beszí- vására, az ugyanis kiszárítja a nyálkahártyát, tűzveszélyes és huzamos beszívá- sának következményei még tisztázatlanok. A szovjet űrhajók mesterséges légkörének oxigéntartalma egyötödrész, nitrogéntartalma négyötödrész. Természetesen egy ilyen atmoszféra megteremtése sokkol bonyolultabb feladat, mint a tiszta oxigén használata. A földi körülmények megteremtésére irányuló törekvések abban is kifejezést nyertek, hogy a szovjet űrhajósok szkafander nélkül repülnek, ha nem szerepel a programban a kilépés a világűrbe. Ez év június elsején a tévénézők milliói láthatták, — hogy Nyikolajev és Szevasz- tyjanov — szkafander nélkül startoltak. Mi tette lehetővé ezt a könnyedséget, — hogy mellőzni lehetett a ké- nyelmetln, a mozgást akadályozó felszerelést? Az űrhajók annyira biztonságosak, hogy gyakorlatilag semmiféle veszély nem fenyegeti az űrhajósokat. A Közismert, hogy az OTP és a kereskedelem a hitelügyletek további kiszélesítését határozta el. így lehetőség van arra, hogy egyes árucikkeket bizonyos üzletekben a dolgozó megvásárolhat munkaadói igazolás felmutatása és a szükséges előleg befizetése ellenében. Ilyen esetben a megvásárolt árut közvetlenül elviheti, az üzlet pedig vállalja, hogy lebonyolítja a hitelezéssel kapcsolatos ^további teendőket. hordozórakéták korszerűsítése következtében a felszálláskor jelentkező túlterhelések jelentősen csökkentek. A tévénézők figyelmét nem kerülhette el az a körülmény, hogy a Szojuz—9 felszállása alkalmával az űrhajósok milyen könnyen viselték el a megterhelést és milyen köny- nyed volt a magatartásuk. — Mozgatták kezüket, felemelték a fejüket. Ez a könnyedség nemcsak a tréningek, hanem a túlterhelés viszonylagos csökkenésének eredménye. Kisebb a megterhelés a leereszkedés, illetve visszatérés alkalmával is az aerodi- namikus fékezés következtében. Ilyen megoldás mellett a föld sűrűbb légrétegében is kisebb a megterhelés, — mint a ballisztikus pályán visszatérő Vosztok és Vosz- hod űrhajók esetében. A szkafander hiánya nagymozgásszabadságot biztosít, nagyobbat, mint a Földön, mivel a súlytalanság állapota ezt csak fokozza, de ezzel élni a szűk kabinban szinte lehetetlen. Az első űrhajósok még az ülésükhöz rögzítetten repültek és csak kis lehetőségük volt a mozgásra. Emlékezhetünk még Bikovsz- kij elbeszélésére, milyen nagy örömet szerzett neki a parancs: kikötheti magát és helyet változtathat a kabinban. A Vosztokban szűk volt a hely, a Voszhodban is nehézkes volt a mozgás. — De egészen más a helyzet a Szojuz űrhajókban, ahol órbi- tális — az űrrepülés körülményeihez képest tágas — kabin található. Itt szabadon mozoghatnak az űrhajósok. Eképpen a fejlődés a szűk ,,tégelyektől” a tágas, minden kényelemmel felszerelt irányába mutat. Várható, — hogy a közeljövőben a komfortos lakás fogalmát közelítik meg az orbitális űrállomások. Központi fűtés, hideg, meleg vízszolgáltatás, csatornarendszer, fürdőszoba, teleTöbb esetben előfordult azonban, hogy a vásárló az igazolás megszerzése után a munkaviszonyát megszüntette, majd az átvett árucikket értékesítette. Kérdés, hogy az ilyen cselekmény miként bírálandó el. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az említett cselekményeket nem a hitelfegyelmet sértő bűntettnek, hanem a társadalmi tulajdont károsító sikkasztásnak jiell _ minősíteni. fon, hulladékgyűjtő stb. lesz az űrhajókon. Mi van meg ebből az űrhajósoknak jelenleg? Fűtés, vízvezeték (ivóvízszolgáltatás) telefon. Az orbitális állomásokon a többi kényelmet szolgáló felszerelés is megjelenik, természetesen a világűr körülményeihez alkalmazva. Fürdőkád természetesen nem lesz, de lesz tus, a vízvezetékrendszert tovább korszerűsítik. Gázszolgáltatás ugyancsak nem lesz, de az étel felmelegítésének lehetőségét biztosítják. Végül mégegy probléma, a súlytalanság állapotának kiküszöbölése. Ha ezt is elérik beszélhetünk a földi körülmények — megközelítően elfogadható — reprodukálásáról. És ebben az esetben — nem a kényelemről, a maximális komfort mértékéről, — hanem arról lesz szó, hogy a körülmények biztosítják-e az ember huzamos tartózkodásának feltételeit a világűrben. Az űrhajózás fejlődésének adott szakaszában felmerül az elvi kérdés, képesek vagyunk-e leküzdeni a súlyHegpróbáltam összegyűjteni azokat, a még gyermekkoromban is élő szólásmondásokat, amelyek kifejezték a parasztság bizalmatlanságát a nadrágos emberrel, általában a várossal szemben. Néhány jellemző szólásmondás: „Az úr a pokolban is úr...” Ürnak rétes, parasztnak cibere...” stb. Az úr jelzőt a parancsoló és a szolga viszonyában kell értelmezni. Ür volt a végrehajtó — pedig ő maga is a hatalom bábja volt —, aki eldobol- tatta a házat, az ügyvéd, aki a haszonért ravaszkodott, a csendőrőrmester, az elnyomás kardja, a jegyző, a gazdatiszt. .. Negyedszázad elmúltával milliónyi, eltéphetetlen szál köti össze a falut és a várost. A megváltozott, a falusi életforma, s az idő magával hozta az életmód megváltoztatásának lehetőségét és szükségességét is. A paraszt emberek folyamatosan mezőgazdasági nagyüzemi munkásokká válnak. A fejlett agro- és zoo-technika egyre több magas műveltségű irányítót, szakembert kíván. Napiainlcegyik fő kérdése: van-e elegendő, magasan képzett szakemberünk falun a mezőgazdasági termelés irányítására? A megközelítés kétirányú: mezőgazdasági oktatási intézményeink tudnak-e elég szakembert adni nagyüzemeinknek — cikkünkben a termelőszövetkezetekre korlátozódunk — és azok kellőképpen igénylik-e a magasan képzett szakemberek munkáját?! A megyei pártbizottság a közelmúltban tárgyalta a mezőgazdasági üzemek szakember ellátottságának kérdését, az agrárértelmiség helyzetét. A nagyon is ösz- szetett témakör tárgyalását fél évig tartó vizsgálódás előzte meg. A pártbizottsági ülés főbb mondanivalóit lapunkban ismertettük, cikkünkben most csupán a felvetett kérdések egy vetületérői szólunk. Azt írtuk — miközben szemléltetni próbáltuk a paraszti gondolkodásmód változását, s annak szükségességét, — hogy napjaink egyik fő kérdése (és ez nemcsak „paraszti” ügy), hogy milyen színvonalú lesz a mezőgazdasági termelés irányítása. Az átlagszámok alapján a t$?-ek szakember ellátottsága megyénkben kedvezőbb, mint országosan. Míg országosan egy egyetemet végzett szakemberre 2384 kh mezőgazdaságilag művelt összterület jut, addig megyénkben 2048 kh. A termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek száma 1965-höz képest, az elmúlt év végéig mintegy 65 százalékkal növekedett. E jelentős növekedés ellenére sem beszélhetünk arról, hogy elegendő lenne a szakember, mert minden ilyenirányú tapasztalat azt bizonyítja, hogy általában 1000 kát. hold körüli termő területre célszerű egy felsőfokú végzettségű szakembert alkalmazni. Ugyanakkor nálunk az egyes üzemek és ágazatok szakember ellátottsága is nagy eltérést mutat. A meqvére vonatkozó jó átlagszámok rendkívül nagy szóródást takarnak. Az ágazati vezetésben szakképesítés nélkül résztvevők aránya magasabb, mint az országos átlag. Jelenleg 295 egyetemet végzett szakember dolgozik a megye termelőszövetkezeteiben. Ha a gazdaságok közötti differenciálódást vizsgáljuk, kiderül, hogy megyénk 15 szövetkezetében — az összes 13,3 százalékában — nincs egyetemet végzett szakember! Az elmúlt év végi felmérés szerint csak középfokú technikusi képesítésű szakember van — minden tisztelet nekik — a tiszafüredi Petőfiben, a tornajmonostori Petőfiben, a f egy verneki Aranykalászban, a kisújszállási Dózsa Tsz-ben stb... Különösen nagy szükség lenne megyénkben felsőfokú végzettségű állattenyésztési szakemberekre és gépész- mérnökökre. Miért nem alkalmaznak egyes tesz-eink felsőfokú képzettségű szakembert? A kérdésre — megnyugtatóan — csak az egyedi esetek vizsgálata után lehet választ adni. Néhány példa: „Volt egyetemet végzett vezetőnk már, s majdnem tönkrementünk. Nem lehet ezt könyvből megtanuni.” Az érvelés sántít, mert egy esetből általánosít, és különben is az említett évben kedvezőtlenek voltak az időjárási viszonyok. Elnök: „Győzködnünk kellett a tagságot, hogy felvegyünk egy gépészmérnököt. Azt mondták, jók a mi szerelőink, eleget tudnak azok. Megérttettük velük, ha a mérnök semmi mást nem csinál, csak beszabályozza a gépeink üzemanyagfogyasztását, már milliókat hozott a házhoz. Így aztán elfogadták”. Másik elnök: „Idehozunk valakit, aztán nem tudjuk, hogy válik be, s a nyakunkon marad.” (Ez az elnök szakképzettség nélküli, az iskolai végzettsége is minimális. A tsz gyenge.) Minden ésszerű érv amellett szól, hogy a lehetőségekhez képest minél több felsőfokú végzettségű szakembert állítsunk munkába. A szellemei beruházás összege azonban — az intellektuális tőkebefektetés — még mindig messze elmarad a követelményektől. Az éves összege az össztermelé- si értéknek csak 0,3—0,5 százaléka, vagyis 15—20 millió forint. Fejlett mezőgazdaságú országok esetében a szellemi beruházás összege az össztermelési érték 2,5— 3,0 százaléka. A termelőszövetkezeteink egy részénél még mindig hiányzik a szakemberekre vonatkozó 10—20 évre szóló perspektivikus gondolkodás. Erre kell gondolnunk abból a sajnálatos tényből következően is, hogy a tsz- einknek csak egy része rendelkezik ösztöndíjalappal; 57 termelőszövetkezetben 115 leendő mezőgazdasági szakembernél? adnak ösztöndíjat. Ez bizony nagyon kevés, különösen, ha a távlati fejlesztési tervekre gondolunk. Nem eléggé honosodott még meg az a gyakorlat, hogy a szövetkezeti tagok mezőgazdasági szakintézményekben tanuló gyermekei ösztöndíjat kapjanak apjuk, anyajuk gazdaságától. A megyei tanácson mint példát említették; bejött az egyik tsz-elnök, hogy ajánljanak nekik gépészmérnököt, mert nagyon kell! Ajánlottak is: egy, a szövetkezetében dolgozó tsz-tag mérnökszakon ez évben végzett gyerekét, akiről az elnök nem is tudott. Vajon még mindig elevenen élő valóság lenne — a tanult emberektől való óvatoskodás? A szövetkezeteink döntő többségének magatartása a bizonyíték, hogy a falu igényli a nagytudású szakembereket. S ahol még nincs egyetemet végzett agrárszakember, miért nincs? Ennek számos eredője van, köztük feltétlenül ott szerepel a cikkünk témájába eső hatótényező is: a konzervativizmus vagy éppen — senkit nem akarunk megsérteni — a képzetlenebb vezetők aggálya. Azok szolgálják a jó ügyet, akik minél több magasan képzett szakembert vonnak be a parasztság sorsának, az ország helyzetének további alakulását oly lényegesen befolyásoló nagy munkába. TISZAI LAJOS A Voszhod űrhajó utasai a leszállás után. Hitelfegyelmet sértő bűntett vagy sikkasztás talanságot. Mesterségesen létrehozni a gravitációs erőt csak a centrifugális erő fel- használásával, vagyis az űrállomás forgatásával vagyunk képesek. Ma még nehéz megmondani, hogy az űrállomás saját tengelye körül forog-e, vagy összekötik valamilyen ellensúllyal és így forgatják meg. Különböző megoldások lehetségesek. Javasoltak olyan megoldást is, hogy az űrhajó fedélzetén helyezzenek el egy centrifugát és abban forgassák pihentetésül az űrhajósokat? Ez kevésbé látszik célszerűnek. Érdekes a szituáció, — minél fejlettebb az űrhajózás, annál inkább törekszünk a földi körülmények megteremtésére a világűrben. J. Marinyin — APN (Folytatjuk) Végkiórusítós narancsból Az utóbbi két évtizedben ritkán fordult elő, hogy korai őszibarackot és narancsot egyszerre kínáltak az üzletekben. Az idén, a déligyü- mölcs szezon meghosszabbításával ezt sikerült elérni, bár az utóbbi hetekben már nem nagyon volt igény a narancsra. A banán és most a narancs „végkiárusítása” után már csak szeptember végén, október elején, illetve november végén lesz megint az üzletekben a kedvelt gyü- mölcsökbőL
