Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NtPLAY 1970. jűlfcis li: Föidkörüli repülések: tegnap, ma és holnap Geológia: Pillantás a világűrből A szovjet Szojuz űrhajók repülésének egyik legfigye­lemreméltóbb jellegzetessége a kozmikus technika népgaz­dasági hasznosítása. Amíg az első Szojuz űrhajók az űr­repülés technikai problémái­val foglalkoztak, a Szojuz—6, Szojuz—7 és Szojuz—8 1969. októberi repülése és a Szo­juz—9 jelenlegi útja már az űrhajók technikai lehetősé­geinek alkalmazását vizsgál­ta gyakorlati célok elérése érdekében. Ez mindenképpen törvényszerű. Minden talál­mánnyal kezdetben „kísérle­teznek”, majd az emberiség szolgálatába állítják. teleket kiválasztás szerint kell elkészíteni, csak a leg­fontosabb és legérdekesebb objektumokat szabad rögzí­teni, hogy a gyors feldolgo­zás után azonnal gyakorlati hasznosításukhoz lehessen látni. Miként lehet azt eldönteni, hogy mi az érdekes és ke­vésbé fontos, vagy éppen mellőzhető? Lehetséges, hogy az automatikusan üzemelő fényképezőgépeket a földről programozzuk, vagyis a min­ket érdeklő objektumokról készítsenek felvételeket. De ebben az esetben egy még érdekesebb jelenség, esetleg A Szojuz—9 utasai programjuk teljesítése közben Az űrhajó fedélzetéről ké­szített felvételek és tudomá­nyos megfigyelések ugyan­olyan nagy horderővel bír­nak, mint annak idején a légifelvételek. Mind a két módszer hatalmas fejlődést hozott a geológiai és geo­fizikai kutatások területén. Az űrhajózás adta lehetősé­gek további kihasználása for­radalmasíthatja a tudomány ezen ágazatát. Itt is, mint annyi más kér­désben — ahol az űrhajók adta lehetőségek kihasználá­sáról esik szó — felmerül a probléma; az automatikus, vagy az ember által irányí­tott űrhajókat célszerűbb-e alkalmazni? Az automata űr­hajók melletti érvek min­denkor azonosak; egyszerűb­bek, kevésbé költségesek és nem merül fel az űrhajók biztonságának kérdése. Az ember által irányított űrha­jók mellett szóló érvek sem tűnnek ki újdonságukkal; rugalmasabban alkalmazkod­nak a helyzethez, lehetővé teszik a legérdekesebb ob­jektumok megfigyelését, le­hetővé teszi, hogy fedélze­tükről „programon kívüli” megfigyeléseket eszközölje­nek. Egyik, vagy másik mód­szert előnyben részesíteni célszerűtlen lenne, mert az érvek szinte kiegyenlítik egymást. A természeti kincsek kuta­tása terén különösen élesen vetődik fel a kérdés az in­formációk korlátozottságának tekintetében, bár ez ellent­mondásosan hangzik. Ameny- nyiben a kozmikus objektum válogatás nélkül fényképezi mindazt, ami látóterébe ke­rül, úgy a legnagyobb telje­sítményű számítóközpontok is képtelenek lesznek feldol­gozni az összes beszerzett információt és nem nyújta­nak gyakorlatilag felhasz­nálható tájékoztatást. Nem titok, hogy ma is több infor­mációt szereztek be a világ­űrben repülő objektumok, mint amit képesek vagyunk feldolgozni. Gyakorlatilag előfordulhat, hogy a feldol­gozótechnika „belefullad” az információözönbe. Minél to­vább megyünk, annál inkább fenyeget ez az áradat. Egyet­len megoldás van, a felvé­a felvétel helyének közvet­len közelében, felfedezetlen marad. És mi van abban az eset­ben, ha kézi irányítású űr­hajókat bocsátunk fel, fedél­zetükön szakképzett legény­séggel ? Magától értetődően a szakember nem hagyja fi­gyelmen kívül az érdekes és fontos jelenségeket, rugalma­san alkalmazkodik a felada­tokhoz és a körülményekhez — amennyiben ez szükséges, — nem terheli túl az infor­mációfeldolgozó berendezése­ket értéktelen adatokkal, mert a földön túlbecsülték azok jelentőségét. Természetesen a személy­zettel repülő űrhajók nem zárják ki az automatikus űrállomások tevékenységét, mint ahogy ez fordítva sem érvényes. A helyes megoldás feltehetően mind a két mód­szer alkalmazása. Miként ta­láljuk meg a leggazdaságo­sabb megoldást? Feltehetően az űrrepülés során a szak­emberek kiválasztják a leg­fontosabb objektumokat, amelyeknek felderítését a to­vábbiakban az automata űr­állomások végzik. Különben ez volt az egyik feladata a Szojuz—9 űrhajó legénységé­nek is. Lehetséges azonban a feladatok másféle megosz­tása is. Az űrrepülés és a repülés nem konkurálnak egymással, hanem szövetségesek. Egyéb­ként a felületi fénykéoező- gének és felderítési eszközök kidolgozása az első szakasz­ban repiilőgének segítségével történhet, mielőtt az űrha­jók fedélzetére kerülnek. Máris, elképzelhető egy olyan központ, ahol össze­futnak az űrhaióról és a re­pülőgénekről érkező geológiai jelentőségű adatok. A köz­pont munkatársai összehan­golták a felderítéseket, hoev a lehető legkisebb ráfordí­tással a legnagyobb ered­ményre jussanak. Az egyes geológiai objektumokat je­lentőségüknek megfelelően repülőgéppel, automatikus űrállomással, vagy éppen az űrhajó személyzete által de­rítik fel. Mégegy fontos kérdés me­rül fel. Miként juttassák a Földre a meghatározott ob­jektumokról készített felvé­teleket? A legegyszerűbb ez, amikor automatikus űrállo­mások televíziós képet to­vábbítanak a Földre. De egy ilyen továbbítás során sokat veszít a kép az élességéből. A fényképfelvételek már sokkal értékesebbek. Elég csak összehasonlítani a Mol- nija televíziós képeit a Szon­da által földre juttatott fel­vételekkel, hogy észleljük a különbséget. Ebben az esetben viszont nagyszámú szputnyikra van szükség, mert minden egyes visszahozott helyére újat kell felbocsátani. De van egy másik lehetőség, hogy a szputnyik készítette felvételt visszahozzuk a földre, bár ez még a holnap kérdése. Tel­jes joggal feltételezhetjük, hogy a jövőben menet­rendszerűen közlekedő űrha­jók szállnak fel, összegyűj­tik a szputnyikok készítette felvételeket, új filmmel lát­ják el a fényképezőgépeket és visszatérnek a Földre. Rö­vid felkészítés után folytat­hatják útjukat. A Szojuz—9 űrkísérlet résztvevői ilyen távlatot nyitnak az űrhajózás gyakor­lati feladatai előtt. (Folytatjuk) J. Marinyin — APN A május végi választások eredményeként Bandaranai- ke asszony vezetésével bal­oldali koalíciós kormány alakult Ceylonban, a balol­dali pártok a 151 mandá­tumból 115-öt szereztek meg. Így a kormány következete­sen végrehajtja haladó prog­ramját: a gazdaság kulcs­ágazatainak államosítását, a szocialista országokhoz fűző­dő kapcsolatok kiszélesítését (június 22-én Ceylon és az NDK között diplomáciai kapcsolat létesült), aktív anti- imperialista politikát, új al­kotmány kidolgozását és a köztársaság kikiáltását. (Cey­lon jelenleg alkotmányos monarchia a brit nemzetkö­zösségen belül, élén az angol királynőt képviselő főkor­mányzóval). E célok megva­lósítását a reakció alkotmá­nyos keretek között nem tudja meghiúsítani. Az előző, nyugatbarát kormány, amely a szingaléz—tamil nemzeti­ségi ellentéteket kihasználva került hatalomra, nem tud­ta feloldani a monokulturális gazdálkodás és a magas ter­mészetes szaporodás követ­keztében kialakult gazdasági nehézségeket. (Az egy főre eső nemzeti össztermék 1968- ban 159 dollár — 3,5 száza­lékkal volt magasabb mint az előző évben, a természe­tes szaporodás ugyanakkor 2.4 százalékot ért el.) A nyugati tőkeberuházások nem biztosították kellő mér­tékben a foglalkoztatottság növekedését, és a munkanél­küliek száma az elmúlt öt év alatt több mint másfél- szeresére nőtt. Az India déli csücskénél fekvő trópusi szigetország, amelyet lakói Lankának (magyar jelentése „fenséges, boldog”) neveznek, elsősor­ban teájáról híres, amely a kaucsukkal és a kókuszdió­val az ország lesfontosabb terménye, fi. termő terület 65 százalékát foglalja el a há­rom növénv. A mezőgazda- sági termelés 70, a kivitel­nek pedig 68 százalékát adja. Cevlon a legnagvobb teaex- oortálő ország, a viláaf"irga­lom 39 százalékával, és a sziget szerencsés adottságai révén a tea minősége is ki­váló. Kaucsuktermelése — 1968-ban 161 ?oo tonna — és kopra termelése (szárított kókuszdióbél) a harmadik helven áll a világon. Az egy­oldalúan fejlett mezőgazda­Honnét vegyék az űrállomások építőanyagát? Georgij Prokrovszkij pro­fesszor úgy véli, hogy ezt a problémát az űrkohók old­hatják meg. A kozmikus olvasztáshoz a nyersanyagot a naprend­szer szolgáltatja a maga megszámlálhatatlan meteor­jával és kis-bolygójával. Az űrkohóknak szükséges ener­giát napelemek fogják fel­halmozni, a szinte tökéletes vákuum pedig lehetővé teszi a legkorszerűbb technológia alkalmazását. A szükségtelen hulladék­anyagok kis ion-hajtóművek­kel eltávolíthatók. Az „olvasz­tókemence” helyének megvál­toztatására és a térben való irányítására ugyanezek az ion-hajtóművek fognak szol­gálni. A fémrudakat méret­re szabják, csiszolják, majd pontosan megadott sebesség­gel útnak indítják a koz­moszban. A megadott pá­lyán haladva a fémrudak megérkeznek a szerelés szín­helyére és terelő gázsugarak irányításával automata sze- relőpadra kerülnek. Ezután már csak az a teendő, hogy a vasrudakat a jövendő űr­állomás egy részét alkotó, szabadon lebegő rácsos tar­tóhoz hegesszék (itt is fel­használható a Nap energiája). A fenti témájú cikk a Fáklya július 26-án megje­lenő 14. számában olvasható a „Mai kérdések, mai véle­mények” című összeállítás­ban. Ebben a számban ol­vashatnak az új szovjet atomhajókról, a Volga-vidék öntözési tervéről, az „Óceán” hadgyakorlatról. Az első űr­trojka című filmről. ság nem biztosítja a lakos­ság táplálék szükségletét, így a behozatal 45 százaléka élelmiszer. A sziget már az ókorban is nevezetes volt ásványi gazdagságáról; drágakövei — zafír, rubin, topáz stb. — ma is keresett cikkek az ék­szeriparban, korunkban mé­gis grafit bányászata jelen­tősebb (1967-ben 9887 tonna grafitot bányásztak, és a vi­lágtermelésben Ceylon a má­sodik helyet foglalja el.) Fontos ásványi terméke a nyugati parton feltárt tho­rium tartalmú monacit ho­mok. Az ország feldolgozó­inara a nemzeti össztermék 17 százalékát adja. Az üze­mek főleg az exportterméke­ket. a teát, kauesukot, kó­kuszt dol«izzák fel. A nvu- gati beruházások elsősorban a könnvűinastia. kemakede- iemb° irányulnak. Naevon jelentős a szocialista orszá­gok seaftcőee. amelv lehető­séget nvíHt az inar komnlex fejlesztéséhez. A Szovjetunió kohászati üzemet, csőevárat, autóabroncsgyárat, malom­kombinátot, vízierőművet, hazánk izzólámpagyárat, Csehszlovákia textil-, cserép- és cukorgyárat, valamint fű­részüzemet, Románia fűrész­üzemet, az NDK textilkom­binátot létesített a szigeten. CE YLON Térültté : 65610 km1 Lakossága -.11,964 mó m $$ Tea ifim Haucs.uk kókusz (3D Graf/f drágáké, Csi/fám © MonaciT homok Hétmilliárdszoros Az aranykristály ilyen mértékű nagyítását érte el K. Jada és T. Hibi japán kutató elektronmikroszkóp­nagyítás pal végzett felvételei során. A felvételen jól kivehetők az atomok körvonalai. A felvételen mintegy 43 ezer atomot számláltak meg. Kisméretű video-magnetofonok Az egyik világhírű japán elektronikai gyár a Sony már ez év áprilisában be­jelentette a világ első kazet­tás képmagnetofonjának ki­dolgozását. A készülék mé­rete 37x40x19 centiméter és csak 14,5 kilogramm a súlya. A videoszalagot ebben a készülékben egy kisméretű, könnyű (12,5x20x3 centimé­ter nagyságú, 450 gramm sú­lyú) kazetta tartalmazza. A kazetta a színes televízió 90 perces műsorának felvételére és visszajátszására alkalmas. A felvett műsort (a képet és a kísérőhangot együttesen) éppen olyan könnyen és gyakran lehet letörölni és cserélni, mint a közönséges magnetofonszalagon. Egy egyszerű adapter be­kötése után az otthoni tele- víziövevőről közvetlenül fel­vehető a videoszalagra a szí­nes televízióműsor. A színes video-magnetofon valószínűleg 1970 vége felé fog megjelenni az üzletek­ben. „Gépbank” Lengyelországban A „Remo” lengyel szer­számgép javító vállalat új feladatkört kapott: mostan­tól kezdve országos szer­számgép „bank” lesz. Három hónapon belül a nagy ipari medencék központjában Var­sóban, Katowicében, Wroc- lawban, Poznanban és Rre- szówban megnyílnak a „Re­mo” fiókvállalatai. A „Remo” minden bank­jának pénzügyi és felügyelő feladatköre lesz. Védnökséget vállalnak majd a használt szerszámgép gazdálkodás fe­lett. összegyűjtik a használt gépeket és berendezéseket, nyilvántartásba veszik a vál­lalatok gépigényét, továbbá nem teljesen kihasznált és ún. ritka szerszámgépeit. A „Remo” nyilvántartást vezet a vállalatok műszaki berendezés igényéről, tájé­koztatást ad a szabad mű­szaki kapacitásról és anyagi ellenszolgáltatás fejében a legkedvezőbb szállítási felté­telek számbavételével „ösz- szehozza” a szabad műszaki kapacitással rendelkező vál­lalatokat a megrendelőkkeL Csökkentik a fő termékek anyagköltségeit Az NDK Grünhaini Elek­tromotor Gyára 17 százalék­kal csökkenti a fő termékek anyagköltségeit. Ezáltal fő­leg dinamólemezt, rézdrótot, alumíniumfröccsöntést és rúdacélt takarítanak meg. Ebben az állami üzemben az anyaggazdálkodás a szo­cialista munkaverseny fő törekvése, mivel a költségek több mint 50 százaléka az anyagfelhasználásból kelet­kezik. A nagy haszonhoz a konstrukció is hozzájárul, amennyiben a mosógépmo­torok különböző típusainak továbbfejlesztése révén nemcsak az anyagköltségek csökkennek, hanem a ter­mékek használati értéke is nő. Új technológiák alkalma-«jams zása révén ebben az üzem­ben érezhető anyagtakaré­kosságot érnek el. A tenge­lyek kereszthengerlése a ha­gyományos forgácsolás he­lyett, 25 százalékkal keve­sebb rúdacélt igényel. A gyémántnál is keményebb gyémánt A gyémánt legértékesebb tulajdonságát nem az ék­szerműhelyben, hanem az üzemekben fedezték fel. E drágakő sokoldalú felhasz­nálása valósággal forradal­masította a szerszámgép- és műszeripart: a fontosabb ré­szek puszta felületi meg­munkálásával sikerült meg­hosszabbítani számtalan szerszámgép élettartamát és ezáltal nagy összegeket taka­rítottak meg. Pótolhatatlan­nak bizonyult ez az „ékszer” a nagykeménységű anyagok megmunkálásánál is. Nagyjelentőségű volt az a felfedezés, hogy a gyémánt keménysége fokozható, s így előállítható a „gyémántnál is keményebb gyémánt”. Az eljárás lényege: robbanást előidézni a gyémánton be­lül. Néhány évvel ezelőtt még teljesen összeegyeztethetetlen­nek tartottuk volna ezt a két fogalmat: robbanás és kristály. Valóban, hogyan fér össze ez a kettő, hiszen ha csak az asztalról leejtjük a gyémántot, máris csorbu­lást fedezünk fel rajta! Ho­gyan tűri a robbanást, amely tulajdonképpen betonoszlo­pok megmozdítására alkal­mas eljárás? Szerencsére ma már vannak olyan berende­zések. amelyek lehetővé te­szik, hogy a kristályt robba­nás hatásnak tegyük ki anél­kül, hogy a követ a robba­nás szétvesse. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a kristályokat kevésbé roncsol­ja el a rajtuk keresztülhala­dó lökéshullám, mint a hul­lámerősség változtatása és visszaverődése a kristály szé­lén a követ körülvevő anya­gon. Ha a kristályt körülve­vő anyagot úgy választják meg, hogy a hullámok ha­tárán keresztül azonnal el­jussanak a kristályhoz, ak­kor többnyire sikerül ez utóbbit sértetlenül megtar­tani. Így a robbantás — még ha nagyon rövid ideig is — több millió atmoszférás nyo­mást gyakorol és több tíz­ezer fokos hőmérsékletet idéz elő. Az anyagok vizs­gálata ilyen körülmények között lehetővé teszi, hogy megértsük a lefolyását és a követezkményeit bizonyos folyamatoknak, amelyek a Föld, vagy más bolygó bel­sejében játszódnak le. Egy ilyen erős energiaki­fejtés befolyásolhatja az atomok legmélyebb elektron­rétegeit. Ha erős lökéshullámot bo­csátunk egy kristályra, ak­kor annak belsejében az erősség szerint különböző folyamatok játszódnak le. A gyengébb lökéshullámok csak a szerkezet megtöré­sét és a szilárd test alkotó­részét képező legkisebb kris­tálytömbök átrendeződését okozzák. A lökéshullámok erősségének fokozásával a kisebb atomok közötti kötő­dési erő lazább és gyengébb lesz: a kristály laza folya­dékhoz fog hasonlítani. Vé­gül erősebb behatásnál be­következik az anyag ionizá- lódása és elektrongáz kelet­kezik. A kísérletek azt is bebizo­nyították, hogy a lökéshul­lám nvomásnagvságának és formájának változtatásával az anyagok keménysége akár duplájára fokozható. Még finomabb változtatásokat is lehet eszközölni a kristályok felépítésében, ha az atomok elrendezése és távolsága gyakorlatilag változatlan marad, módosul azonban tu­lajdonságuk és az elektron nók sűrűsége. ! Ceylon—a tea szigete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents