Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeti közvetlen értékesítést A TOT elnökségének ülése További segítség az árvízkárosult TSZ-eknek A mezőgazdasági szövetke­zeteknek csaknem 2 000 sa­ját árusító helyük van. ahol 1969-ben több mint másfél- milliárd forint értékű termé­ket értékesítettek. A mező- gazdasági szövetkezetek és közös vállalkozásaik a fővá­rosban 266 árusító helyet nyitottak. Az elnökség azon­ban úgy vélekedik, hogy a a közvetlen értékesítés — a mezőgazdasági áruterme­léshez képest — nem fejlő­dik kielégítően, s ezért a nagykereskedelemmel szemben egyelőre mint vetélytárs nem jöhet szá­mításba. Ä fejlődést egész sor tényező hátráltatja, egyebek között a tsz-ek nem kapnak üzlethe­lyiséget a tanácsoktól, ame­lyek a szövetkezeti elárusító­A vasutasok szakszerveze­tének negyedszázados fenn­állása alkalmából ünnepi ülésre hívták össze a szak- szervezet központi vezetősé­gét, amely — a XX. Vasu­tasnap eseménysorozatán be­lül — pénteken a Postás A Munkásőrség Országos Parancsnokságán készült az értékelés „legfiatalabb” fegy­veres testületünk tagjainak érvízvédelmi tevékenységé­ről. Az árvízveszély ideje alatt naponta átlag 1500 munkásőr teljesített szolgá­latot a gátaknál. Az első periódusban Szabolcs-Szat­helyeket nem érzik maguké­nak és nem segítik elő a ta­nácsi vállalatok versenytár­sainak megjelenését. A tsz-ek kereskedelmi készleteire és a hálózat fejlesztésére a bank nem folyósít hiteleket, pedig hosszúlejáratú hitelekre len­ne szükség ahhoz, hogy a kö­zös gazdaságok berendezhes­sék üzleteiket. Az elnökség eredményként tartja számon, hogy az or­szágban már 19 termelőszö­vetkezeti értékesítő vállalko­zás működik. Ezek bebizonyí­tották. hogy alkalmasak a szövetkezeti áruértékesítés megszervezésére. A vállalko­zásokat mindenfelé igyekez­nek tovább erősíteni, sőt már arra is van példa, hogy egy­mással alakítottak ki szerző­déses kapcsolatot és így az országos áruforgalomban is mindinkább szerepet vállal­hatnak. művelődési központban em­lékezett meg a jubileumról. Az ünnepi ülésen részt vett dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyí miniszter, Rödönyi. Károly, MÁV ve­zérigazgató és Timmer Jó­zsef SZOT-titkár. már megyében és a Maros mentén különösen jól hasz­nosították helyi ismeretei­ket, s igen értékes és gyors segítséget nyújtottak a kite­lepítések lebonyolításához. Az értékelésnél megállapí­tották, hogy a munkásőrök összesen 150 ezer órát töltöt­tek árvízvédelmi szolgálat­ban. Az elnökség ezután az ár- és belvízkárosult tsz-ek hely­zetéről és megsegítésének to­vábbi feladatairól tanácsko­zott. Ebben a nehéz helyzet­ben a TOT elnöksége — a kormány határozatával össz­hangban — felkéri a mező- gazdasági tsz-eket. — külö­nösen azokat, amelyekben a tagság az országos átlagot meghaladó személyi jövedel­met élvez, hogy tegyenek újabb felajánlá­sokat annak az 50—70 mil­lió forintnyi értéknek az előteremtésére, amely — az eddigi felajánlások és az állami társadalmi segítség mellett — feltétlenül szük­séges a legégetőbb károk helyreállításához. Az elnökség felkérte a terü­leti szövetségeket, tegyenek további erőfeszítést a segély­akciók sikere érdekében. Az egységes szövetkezeti törvény előkészítése Az egységes szövetkezeti törvény előkészítésének idő­szerű szövetkezetpolitikai és jogi kérdéseit vitatták meg pénteken a szövetkezeti tu­dományos tanács ülésén, amelyen résztvett Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Erdei Ferenc akadémikus, az Országos Szövetkezeti Ta­nács elnöke. Dr. Szép György, a szö­vetkezeti kodifikációs bi­zottság elnöke, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztály­vezetőhelyettese tartott be­számolót. Emlékeztetett arra, hogy előbb a szövetkezetek helyét kellett meghatározni a társadalomban, és csak ezután kerülhetett volna sor az átfogó szabályozásra, ami azonban mindeddig nem valósult meg. Huszonöt esztendős a vasutasok szakszervezete 150 ezer órát töltöttek árvíz- védelmi szolgálatban a munkásőrök Balatonszepezd, 1970 Egy kis tere-fere a sátor előtt. „Esett eső egyre-másra, beázott a fiúk sálra. Ebből aztán most már elég, ne félj pajtás, fürdünk mi még! Ez biz-tosü!" Ez a harcias csatakiáltás úgy látszik nem hiába hang­zott el, reggel, este az elmúlt napokban a balatonszepezdi úttörőtáborban. íme bekö­szöntött újra a kánikula, s a gyerekek most már nem­csak a partról szemlélhetik a Balatont, hanem meg is fürödhetnek bársonyos vizé­ben. A szolnoki városi úttörőel­nökség és a városi tanács — 1966-ban hozta létre ezt a balatonszepezdi úttörőtábort. Segített a „honfoglalásban” a vegyiművek is. Akkoriban szóvátettük lapunkban, hogy bizony kultúrálatlan az a tá­bor, nincs megfelelő felszere­lés, játékszer, és íey tovább. És 1967-ben már 70 ezer fo­rintot fordítottak a tábor építésére, 63-ban 100 ezernél is többet, s ha jól összeszá­moljuk a városi tanács azó­ta csaknem egymillió forint­tal segítette a KlSZ-bizottsá- got abban, hogy Balatonsze­pezden igazi „nyári paradi­csom” várja a gyerekeket. Katonás rendben sorakoz­nak egymás mellett a jól fel­szerelt sátrak. Modern főépü­letben van a konyha, az ét­terem. És ugyancsak ott ka­pott helyet a fürdő- a mosdó is. A jelenlegi turnusban két iskola, a Ságvári körúti és a Kertvárosi diákjai vették bir­tokukba, pontosan hetven- hárman a balatonszepezdi tábort. A gyerekek igazán jól érzik ott magukat, ezt mi is tapasztaltuk. Hallottunk néhány, igazán izgalmas tábori élménvről is: Kiderült, hogy a delfinek — nem szeretik a vizet. Ho­gyan? Hosszú napokon ke­resztül esett az eső, és a Delfin őrs tagjait kimosta a A kapuőrség két tagja boldogan nevetett amikor meg­tudta, hogy Szolnokról érkeztek látogatók. sátorból. No, de nincs baj, mert kaptak egy másikat, a lyukas helyett. És éjszaka sem fázhatnak, mert jó me­leg, puha plédekkel takaróz­nak, sőt a kisebbeket a ta- nárnénik éjszakánként fel­váltva takargatják. A tábor­ban a kedvenc szórakozás a kugli, csak az a baj, hogy egyetlen egy garnitúra van belőle. Aztán van focipálya, rádió, televízió, sőt egész nap tánczene szól a hangszórók­ból. A gyerekek maguk keze­lik a házistudiót. Amikor ott jártunk ötödik napja voltak a gyerekek a szepezdi táborban, erről ta­núskodott az ötös számú na­piparancs is. Abból tudtuk meg, hogy az aznapi jelmon­datuk: „Az úttörő a játék­ban is becsületes”. Jelszavuk: Becsület. Tulajdonképpen e jelszóval kellett volna ne­künk is jelentkezni a kapu­őrségnél, de mivel „otthon­ról” jöttünk, mindjárt meg­nyitották előttünk a tábor ajtaját. És tanúi lehettünk milyen lelkesen vettek részt a gyerekek a KRESZ-ver- senyben, hogyan mártóztak meg először a Balaton vizé­ben, s milyen szívesen éne­keltek estefelé. Igazi, úttörőtábor a bala­tonszepezdi : szépségével, vi­dámságával, korszerű el­helyezésével bizonyítva ezt. S bár, a Ságvári körúti és a Kertvárosi iskola gyerekei ma már visszatérnek a szü­lői házba, a jövő héttől újabb szolnoki iskolák kisdiákjai tölthetnek kellemes napokat e balatonmenti táborban. Szabó László — Sólyom Józsei: VII. „Az átkozott FBI" A keselyű barátai Még a háború kellős kö­zepén Bedeaux zseniális ter­vet nyújtott át a németek­nek. Javasolta, hogy fektes­senek le a Szaharán keresz­tül egy Dakartól Oránig hú­zódó csővezetéket, és nagy mennyiségű, olcsó növény­olajat juttassanak ezen az úton a Vichy-féle Francia Nyugat-Afrikából a zsírsze­gény hitleri birodalomba. Ez a terv lehetővé tette, hogy a németek a Vichy-kormány segítségével kijátsszák az angol—amerikai blokádot. Ezért és más hasonló stra­tégiai szolgálatokért Bedeaux különleges engedélyeket ka­pott a náci Wehrmacht főpa­rancsnokságától. A tengely által ellenőrzött Afrikában és Európában oda utazott, •hová csak akart. Bedeaux azonban az amerikaiak észák-afrlkai partraszállá­sa alkalmával csapdába esett. A Calvet testvérek lesték jL nitianatpt. hogy mikor t 1. . .. semmisíthetik meg az árulót. A partraszállás éjszakáján ellopták Bedeaux levéltárcá­ját és iratait. Az amerikai állampolgársággal rendelke­ző rutinos nácibérenc áruló azonban nem esett kétségbe. Az ünneplő tömeggel együtt az utcára sietett, s kitörő lelkesedéssel köszöntötte a győztes szövetséges csapato­kat. Megállította az amerikai tiszteket, hogy a győzelemre koccintson velük valamelyik bárban. A nácibérenc nem sejtette — Nagyszerű fiúk vagy­tok! Végre megszabadította­tok minket a németektől és a vichyi kerítőitől is! — mondta sorra pohárköszön­tőit. Nem sejtette, hogy a Cal­vet testvérek, az OSS útján különrepülőgéppel küldték legbizalmasabb feljegyzései­ről, a náciktól kapott igazoló iratairól a fotókópiákat Wa­shingtonba. Az OSS órák alatt elérte, hogy elrendelték Charles Bedeaux letartózta­tását. A franciák azonban a partraszállás másnapján megelőzték az amerikaiakat: Bedeauxot egy algíri bör­tönbe csukták. Hetekig úgy tűnt, hogy senki sem törődik a fogoly- lyal. Arthur Roseboroughban azonban gyanú ébredt. Azt tanácsolta Guy Calvet-nak, hogy készítsen több fotó­kópiát a fogoly Bedeaux bű­nösségét bizonyító valameny- nyi dokumentumról. — Ez a keselyű egész sor befolyásós baráttal rendelke­zik. Jól tennéd, ha elrejte­nél néhány készletet a fény­képek másolatából, hogy megvédelmezhesd magadat, amikor barátai akcióba lép­nék tanácsolta! Nem egész egy hónap múl­va Guy Calvet Arthur Ro- seborough után utazott Ma­rokkóba. — Az eredeti Bedeaux ok­mányok eltűntek a Securité Militaira algíri irodájának páncélszekrényéből. Tudo­másomra jutott, hogy pénte­ken felkeres két ember az FBI-től. Ezek a fickók azért jönnek, hogy Washingtonba vigyék Bedeaux-t. Nekik kell biztosítani, hogy ez az áruló megjelenjen a bíróság előtt. Hogyan magyarázzam meg az FBI embereinek, a doku­mentumok elvesztését? — kérdezte izgatottan. Arthur Roseborough Cal- vettel együtt repülőgépen tért vissza Algírba. Elhatá­rozta. hogy kihallgatja a pénteki beszélgetést. Ekkor egv chicagói kiej­téssel beszélő öblös amerikai hang hallatszott: — Nincs semmi baj, a pa­pírokért nem aggódunk. Azok ugyanis a mi birto­kunkban vannak már. A déli kiejtéssel beszélő FBI-üwnök közbevágott: — Ez teliesen a mi hatás­körünk! Elvégre is ez az ember amerikai államnoieár, a papírjai joggal illetnek minket. Giraud tábornok Ideiglenes kormányzatának semmiféle autoritása sincs az amerikai állampolgárok felett! — Természetesen ezt na­gyon jól tudóm r-j felelte Calvet. — Mi az önök kor­mánya számára tartottuk fogva. — Ezt most hagyjuk — szólt újra a déli kiejtéssel beszélő. — Amiatt aggódunk, hogy ön egy csúnya ügybe keveredett, Mr. Calvet. A Securité Militaire hivatalá­nál arról tájékoztattak ben­nünket, hogy ön fotókópiá­kat készített az okmányok­ról. A másolatok nincsenek ott. önnél vannak ezek a fotókópiák? — Egy készlet igen. Meg kell azonban mondanom, hogy négyet csináltam. — Azt hiszem, figyelmez­tetnem kell. hogv Mr. Be­deaux amerikai állampolgár! — csattant most fel a chi­cagói hangja. — Jogunk van az összes másolatokra, és mi követeljük is azokat. — Sajnos, ennek semmi­képpen sem tudok már ele­get tenni — felelt sainál- kozva Calvet. — Azt az egvet. amelvik nálam van, szívesen átadom. Otthon van a páncélszekrényemben. Megkérhetem az urakat, hogv legyenek szívesek elkísérni engem? Az iratok eltűn­tek Calvet egy próbateremben helyezte el, ládákat, bálákat és próbabábukat halmozott _ fel előtte! Roseborough a padlón ült egy asztal alatt. Jól hallotta, hogy megérkez­tek az FBI emberei, és Cal­vet Guy hangja csattan; — Talán először a meg­bízólevelüket mutatnák, uraim! — Néhány pillanat múlva Guy Calvet udvaria­sabban jegyezte meg; — Köszönöm, így már minden rendben van. A beszélgetés angol nyel­ven folyt és Arthur Rose­borough egy erősen déli ki­ejtésű hangot hallott: — Mr. Calvet. ön ugyebár a Securité Militaire tagja? — Igen, az vagyok. ■— Ön közreműködött egy amerikai állampolgár, Mr. Bedeaux letartóztatásában. — Igen. pontosan így van. Tudomásom szerint elvitt bizonyos panírnkat Mr. Be­deaux szállodai szoháiáhól és ezeket átadta a francia Secure Militairenek. — Ez nem fav történt. Az egvik üevnököm hozta el a nanírnkat, azonban valóban én voltam az. aki átadta eze­ket a Securité Militairénak. T"Tf?v véltem, hogy ez a leg­biztosabb helv. ahol ilven fontos iratokat haavhatok. Megtudtam azonban, hogv az iratok eltűntek. Reláthatiák, erről nem tehetek. Nőm fe- jpTbptok é^-tük. miután én már átadtam a dokumentu­mokat. Következik; A fmnclák mélyen szégyene kéziek Az áruértékesítésen javít majd, hogy a szövetkezeti közös vállalkozássá alakuló MÉK-szervezet üzleteiben várhatóan jobban érvénye­sül a termelők érdekeltsé­ge. Pénteken Szabó István elnökletével Akadémia utcai székházában ülést tartott a TÓT elnöksége. A termelő- szövetkezetek közvetlen értékesítésének helyzetét vitatták meg. Megállapították, hogy a közös gazdaságok ilyen irá­nyú tevékenysége nagymértékben hozzájárul a lakosság javuló áruellátásához, a piac kibővítéséhez és egyaránt iól szolgálja a termelői és a fogyasztói érdekeket.

Next

/
Thumbnails
Contents