Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

1970. július 11: SZOLNOK MEGYEI NEPLAf 8 Mennyit ér a női munka? Első szocialista alkotmá­nyunk csaknem 20 évvel ez­előtt hivatalosan is deklarál­ta a férfiak és a nők egyen­jogúságát a munkában, a magán- és a közéletben. Ma. 1970-ben sem beszélhetünk azonban teljes egyenlőségről. Vizsgáljuk meg közelebbről a nők helyzetét, szerepét a legfőbb társadalmi tevékeny- , Bégben, a munkában. Rendkívül gyorsan növe­kedett a dolgozó nők aránya. Jelenleg körülbelül kétmil­lió asszony és lány dolgozik hazánkban, — kétszerannyi, mint 1949-ben. A nők nagy arányú foglalkoztatása a tár­sadalmi átalakulás és fel- emelkedés egyik legfonto­sabb eredménye és feltétele. Ä szocialista iparosítás, a munkahelyek számának gyors növekedése lehetővé '. és szükségessé tette a nők fokozott munkavállalását, új szakmák elsajátítását, — új munkakörök betöltését Ez­zel gazdaságilag biztonságosabbá vált a nők helyzote, lényegesen növekedett a csa­ládok életszínvonala. Igen sok) dolgozó nő ma már el sem tudja képzelni életét 'munka nélkül. V A nők gazdasági aktivitá­sának rendkívül gyors növe­kedését érthet^ módon bi­zonyos ellentmondások kí­sérték. — A háztartásbeliek többsége vállalatokhoz ke­rülve általában csak szak­mai képzettséget nem igény­lő fizikai munkát vállalha­tott. Az ipar igénye és a munkavállalók lehetősége egyaránt ezen az alacsony szinten találkozott. Ám ké­sőbb is többnyire hiába bá­torították a nőket továbbta­nulásra, a háztartási munka, az anyai hivatás nem tette lehetővé az előbbre jutást.— Így jelenleg is a betanított munkások 56 százaléka, a segédmunkások 41.4 száza­léka nő, a szakmunkások között pedig mindössze 17 százalékos a nők aránya. (A -nők aránya egyébként az iparban dolgozók 41.4, az építőiparban 13.7. a mező- gazdaságban dolgozók 33,8 százaléka. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy jelenleg is a nők végzik a legnehezebb munkák zömét az iparban, a kereskedelemben, a mező- gazdaságban, az egészségügyi ellátásban. (Bár mostanában már nem várjuk el tőlük, hogy bányászok, kohászok, kőművesek, traktorosok le­gyenek.) Meglepő módon vi­szont 1949-hez képest 3 szá­zalékkal csökkent a nők ará­nya az adminisztrátori, al­kalmazotti, igazgatási mun­kakörökben, holott ezek sok­kal inkább megfelelnek a nők fizikai adottságainak Holott az iménti alkalmazot­ti munkakörök közé sorol­ják az utóbbi időben „elnőie­sedett” betegápolói, pedagó­gusi állásokat is. Megyénkben például az egészségügy területén dolgo­zóknak 73 százaléka a nő, a nevelőknek pedig 70 száza­léka. „A nőknek sokkal töb­bet kell produkálniuk, mint a férfiaknak ahhoz, hogy el­ismerjék munkájukat, és gyakori az is, hogy a nők bére elmarad a férfiak mun­kabérétől.” (A megyei párt- bizottság májusi ülésének a nők helyzetéről szóló megál­lapításaiból.) A női munkaerő aránya általában azokban a munka­körökben magas, amelyekben alacsony színvonalú a tár­sadalmi és az anyagi megbecsülés. Levonhatunk-e ebből olyan következtetést, hogy a női munka keveseb­bet ér, mint a férfi? Aligha. Sokkal indokoltabb követ- keltetés: a női emancipáció társadalmi és gazdasági fel­tételei még nem teljesek. Az anva minden családban lénye­gesen többet vállal magára a gyermeknevelés, a házi munka terheiből, mint az apa. A nők társadalmi fel- emelkedésének fontos felté­tele a gyermekintézmények, a szolgáltatások, a háztartási munka gépesítésének fejlesz­tése. Társadalmunk sokat tett már ezért. Elég, ha a vi­lágszerte egyedülálló gyer­mekgondozási segély beve­zetésére utalunk. De a nők társadalmi fel- emelkedése csupán részben gazdasági fejlődésünk függ­vénye, részben szemléletbeli változást is igényel a „te­remtés koronáitól”. Több se­gítséget otthon a családban és nagyobb megértést, jóin­dulatot a munkahelyen. Sok vállalatnál, intézménynél a nők ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. Visszaélnek pél­dául azzal, hogy a nők ke­vésbé követelőzőek és nehe­zebben cserélnek munkahe­lyet. Főként a nők által vég­zett betanított gépmunkák­nál feledkeznek el a bérfej­lesztésekről. Áz alkalmazotti munkát végző nők bérezésé­nél, előléptetésénél, az elbí­ráláskor gyakori az a megala­pozottnak látszó, de valójá­ban hamis érv, hogy nem ők a családfenntartók S ha azi egyenlőtlen bérért nyújtott teljesítmények is el­térőek, mindjárt van rá kész ideológia: lám, ennyit ér a női munka. Gyakran elhangzik, hogy a nők alkotó energiáinak nagy­részét leköti a magánélet, felemészti a gyermekneve­lés, a házi munka. Sok igaz­ság van ebben, s tegyük hoz­zá, nem is lenne jó, ha az anyák családdal szembeni felelősségérzetét is a férfiak nagyvonalúsága jellemezné. Mégis fontos feladat a nők. munkahelyi gátlásának, az ambíciók estleges hiáynának felszámolása. Az anyagi gya­rapodás öröme, s a házi munka gondja sem feledtet­heti a kulturáltabb, az em­beribb, a teljesebb élet irán­ti vágyat. Hogy valójában mennyit ér a női munka? — erről csak az előítéletektől men­tes, felvilágosult vezetők győződhetnek meg. Kellő bi­zalom esetén sokszor bebizo­nyosodott már, hogy a nők a vezetésben, a kutató-fejlesz­tő munkában, a termelésben, a közéleti tevékenységben egyaránt a férfiak azonos ér­tékű partnerei. A nők közis­merten lelkiismeretesek, — megbízhatóak, hűségesek a munkában, a béremelésre, az előléptetésre, a bizalomra utólag is méltónak bizonyul­nak. Érdemes erről előítéle­tek nélkül széles körben meggyőződni. 4 Takács lányok — A rendőrünk is azt kér­dezte, mondja már Takács- né, hát a maga lányai so­sincsenek a bálban. Mert ugye a községi rendőr az mindenhol ott van, járja a mulatságokat is, aztán fel­tűnt neki. Takácsné vaskos tréfával felelt: odahúzódtak a csibék­hez, ahol a kakasok vannak. Ibolya nem fogta ennyire könnyedén: — Mert mindig akkor van bál, mikor melózni kell. Karácsonykor is... Kará­csony hajnalán nagyot né­zett az agronómus, mikor körüljárta a majort és ott látta a lányokat. Az este még a bálban találkoztak. Reggelre pedig a két lány négy kilométeren törte a tyúkházig a térdigérő ha­vat. Négy esztendeje dolgoz­nak, egy napot nem marad­tak még távol. Meglepetésül egész Csá­pén. Mert: Takács Ibolyát Schvarcz Ibolyának, Takács Gyöngyvért Schvarcz Gyöngyvérnek hívták 1970 januárjáig. Született pesti lányok. Pontosabban; budai lányok. Budapest, II., Bécsi hit, Acqincum mellett. Bér­ház. A László úti iskolába jártak, nagy emeletes épü­let. Felsősök voltak a lá­nyok. Gyöngyike megbetegedett. Az orvos szigorúan előírta: levegőváltozás. Haleszban volt egy rokonuk, Csépa mellett. Gyöngyike szemlá­tomást javult. Akkor hal­lották, van Csépán egy ol­csó kis ház. Apjuk Pesten maradt. Nemrég levelet írt Ibolyának, hogy augusztus­ban majd jön segíteni, ku­koricát törni. Ibolya vála­szolt: már én régen itt va­gyok és még nem láttam, hogy augusztusban törnék a kukoricát. Úgyis írhatta volna: tör­jük. A háztáji földet. Reg­gel hazamennek a csibeház­ból, ki a határba, kapálják a háztájit. — Mikor hatodikos voltam a Miillerkertbe mentünk gyakorlatra. Mindent kíka- páltam, nem tudtam megkü­lönböztetni a növényeket. Takácsné nevet Ibolyán. Azt mondja: — Nagyon sokára fogadott be bennünket a falu. El is jártam Pestre dolgozni in­nen. Megpróbáltam a tíz­ben, kimentem kapálni. Ha­zaküldtek: jóasszony, nem magának való ez. Nehéz volt. Elintéztek bennünket annyival: a pestiek, az urak. Isten látja telkemet, mindig szegények voltunk. Ibolya, kis fekete lány: — Pesten hozzászoktunk, csak annak köszönünk, aki ismerős. Itt mindenki, min­denkinek. Jött ám: kénye­sek vagyunk, nem tudunk köszönni. Mostmár minden­kit üdvözlünk. Nem ment könnyen, mire megszerették őket. Herczeg Istvánná, Juliska néni, egy műszakban dolgozik Takács Gyöngyikével. Meséli: — Kimentem kapálni a kukoricát. Vertem. Egyszer- csak a hátam mögött: ke- eétcsókolom. Hát jött a kis- aranyos, segíteni nekem. Gyöngyike műszakban van. Nehéz »vödröket cipel a ten­gernyi fehér csibetömeg fö­lött. Egyet fölvesz, emeljen meg. — Tessék nézni. Olyan kedves állatok. Ibolya sportérmeket hoz. Jászapátin, a szakmunkás- képző iskolán atlétizált, Jó volt ott. Együtt tanultak Több mint 24 ezer vagon termény felvásárlása várható — Szükség lesz a szabadtéri tárolásra — Nem sikerül az átvétel gépesítése Összetorlódnak a betakarítási munkák Már biztos, hogy a hosszú ideig tartó tél, az esőzések­kel beköszöntő tavasz, és a hirtelen jött nagy meleg, — rendhagyóan befolyásolja az aratást. Az idén még a szak­embernek is gondot okoz, hogyan és mikor érnek be a kalászosok. Az őszi árpa betakarítását már megkezdték, a búza ara: tással azonban várni kellett, és késik a rozs is. Várható tehát, hogy a munkák tor­lódnak. A Gabona Felvásárló- és Feldolgozó Vállalatnál arra kértünk választ, az átvétel és a tárolás jelenlegi kapá- citása mennyire biztosítja, hogy az évi termés veszteség nélkül kerüljön tárolásra és értékesítésre. A kedvezőtlen időjárás miatt — előzetes számítások szerint — a kenyérgaboná­ból mintegy 3 ezer vagonnal kevesebb termést várnak az elmúlt évihez képest. Ez be­folyásolja majd a felvásár­lást is. Tavaly 37 ezer vagon termésből 25 ezer vagonnal vásároltak fel, most a vár­ható termésből az értékesí­tési szerződések szerint a tsz-ek 22 ezer vagoh kenyér- gabonát hoznak be. Takar­mányárpából kétezer vagon­nal, a tavaszi árpából — sör- árpaként — alig több mint kétszáz vagonnal értékesí­tenek. sőbb szállítja a gépeket. To­vábbra is nagy szükség lesz arra, hogy a tsz-ek saját ra­kodó gépeikkel is segítsék az átvételi munkákat. A minőségi átadás szabályozása a tsz-szövetséggel közösen A tsz-szövetségekkel együtt a vállalat kidolgozott egy — az átvételi munkáról szóló — módszertani útmutatást. A vállalati raktárosok és a tsz átadók részére négy esetben háromnapos oktatáson is­mertették a tudnivalókat. Sajnos, ez évben is vissza­térnek a munkaerőellátási A tárolási gondok Ä kevesebb felvásárlás nem szünteti meg a tárolási gondokat. A tavaly felvásá­rolt terményből mintegy 7000 vagonnyit még a raktárak­ban ér az új termés. Bíztak abban, hogy új raktárak épí­tésével, ezer vagonnal nö­vekszik a tárolási lehetőség. A kivitelezési munkát a Borsodnádasdi Lemezgyár vállalta. Sajnóis. a többszáz vagon befogadóképességű le­mezsilót csak nagy késéssel készítik el. Remélhetőleg a termelő- szövetkezetek saját raktáro­zási lehetőségeinek kihasz­nálásával az idén is enyhíte­nek e nagy gondon. Részük­re most még előnyösebb lesz a tárolás, mert a megszokott térítési díjon kívül fél—egy százalék veszteségtérítést is fizet a vállalat. A szabadtéri tárolásra to­vábbra is szükség, lesz. A ta­valyi 7 ezer vagon helyett — idén 5 ezer1 vagonnyi ter- méhyt kell majd a szabad­ban tárolni. I _ e Átvétel minden időben A vállalat az idén is gon­dosan felkészült a termés át­vételére. A szükségnek meg­felelően megszervezi a vasár­napi és az éjszakai átvételt. Kérik azonban, hogy a tsz-ek előre jelezzék ilyen szándé­kukat. Fontos, hogy nappal az előre elkészített ütemezés szerint szállítsák be a ter­mést. Az elmúlt években is sok gondot okozott, hogy fő­leg a hajnali, vagy a késő esti órákban hozták a ga­bonát. Ez azért is fontos, mert az átvételi munkák gépesítésé­ben lényeges javulás nem történt. A budapesti Mező- gazdasági Gépgyár debrece­ni gyáregységénél időben megrendeltek tíz darab Mo­bil-garat rakodógépet, saj­nos a gyár — az eredeti megállapodás ellenére — jú­lius helyett csak jóval ké­gondok. Most is kérik a ter­melőszövetkezeteket, hogy saját gabonájuk átadásánál segítsenek munkaerővel. A termelőszövetkezetek és a Gabonfelvásárló és Feldol­gozó Vállalat az elmúlt évek­ben jól összehangolt eredmé­nyes munkát végeztek. Újból megvan a lehetősége és szük­sége annak, hogy az idei ter­més minden szem gabonája — valóban népgazdaságunk gyarapodását jelentse. I. A, Mégiscsak felépül a Gyógyászati Segédeszközök Gyára Kisújszálláson Még tavaly hírt adtunk ar­ról, hogy Kisújszálláson el­kezdték a Gyógyászati Se­gédeszközök Gyárának építé­sét. Az építkezés elkezdése után ellentmondó hírek kezd­ték foglalkoztatni az embere­ket. A gyár felépítésére 13 millió forint hitelt biztosítot­tak, de félő volt, hogy a költ­ségek magasabbak lesznek áz engedélyezett hitel összegé­nél. Mind többen tették fel a kérdést: Mi lesz a gyár fel­építésével? A kérdésre Oláh Lajos elv­társtól, a kisújszállási városi tanács vb elnökétől kértünk Ezekre a jelenségekre fi­gyeltek fel időben a megyei szervek és a kisújszállási ta­nács vezetői. Az építkezésben érdekelt vállalatokkal közö­sen meghatározták, hogyan lehet meggyorsítani az épít­kezés ütemét, tisztázták az építkezés költségeinek kérdé­sét, majd segítséget adtak az akadályok megszüntetéséhez. A kivitelezők új erőgépeket és elegendő munkaerőt irá­nyítottak vissza az építkezés­hez. Az intézkedések eredmé­nyeként június 16-ára elké­szítették és átadták a gyár központi raktárát, ahová a Gyöngyikével. Együtt is je­lentkeztek. — Hallottuk a csibeneve­lők olyan jól keresnek. Jól is. Két és félezer fo­rint meg van havonta. Nagy munkával. Takácsné nézi a lányait: — Olyan szorgalmasak. Hallottam, hogy az elnök is dicsérte őket a pártgyűlésen. Született pesti argóban be­szél a család. Hamisítatlanul közli Ibolya: esténként a KISZ-ben összejön a banda. KISZ vezetőképző iskolán volt Salgóbányán. Valamit mozdítani kellene Csépán. Csakhát... ök jöttek, a pesti lányok, innen meg mind el­mentek a fiúk. Kevés a fia­tal. Panaszkodik Ibolya: hiába a szabadidő, nincs ho­vá menni. — Pesten jó a zaj. Ott lehet nyüzsögni. Gyöngyike már csépaibb lett. — Jó itt. Nincs tolongás. Nem nyomják agyon az em­bert a villamoson. A Takács lányoknak nem kell már mindenkinek előre köszönni.- Rájuk köszönnek. Takácsné el-elnézi a két kis fekete lányt: — Bizonyítottak. A mun­kájukkal szerettették meg magukat. — BORZÁk — választ. Megtudtuk milyen zavaró körülmények lassítot­ták eleinte a fontos építke­zést. Az alapozási, majd az ezt követő könnyebb munkákat még jóidőben, kedvező körül­mények között végezték el. Az utána következő rossz időjárás megnehezítette az építkezést, különösen a szál­lítási munkákat. Az ÉPSZER is — talán, hogy össztervében ne legyen lemaradás — más építkezésekhez csoportosított át embereket és erőgépeket. Ilyen előzmények után az építkezés valóban lelássult. beruházók elkezdhették a szükséges felszerelések és gé­pi berendezések leszállítását. Egy csarnokrészt július 15— 20 között adnak át, ott el­kezdhetik majd a technoló­giai szereléseket. A vállalt határidőre — december vé­géig — elkészítik a másik csarnokrészt is. Befejeződés­hez közeledik a gázfogó állo­más készítése. Július 20-ig átadják a TIGÁZ-nak, s el­kezdik a gáz bevezetését. Jó úton halad annak a kazán- háználí az építése is, amely az egész létesítmény fűtését fogja biztosítani. LA.. Az egyik csarnokrész átadás előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents