Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

1970. július 10; SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 3 Harc két is rr A folyók hosszú ideig tartó magas vízállása miatt azon­ban a szivattyúké volt a döntő szó. — Több mint 200 millió köbméter vizet emel­tek; vissza a folyókba, csa­tornákba. — Az ár- és belvíz jelen­tős közvetlen és Közvetett károkat okozott. A védeke­zés költsége területünkön várhatóan 50—60 millió fo­rint lesz. — Az árvízi károk nagysága megközelíti a 110— 120 millió forintot, de a bel­vízkár is több mint 100 mil­lió forint. Eddig mintegy 230 lakóházból kellett nyolcszáz főt kiköltöztetni. A Közvetett károkat még nem lehet fel­mérni, mert például a Hor- tobágy-Beréttyó főcsatorna maximum feletti vízállása következtében a rizsterülete­ken a vízcserét nem lehetett megvalósítani, ezért elma­radt a vegyszerezés. A ter­méscsökkenést jelenleg még csak becsülni sem lehet. Nem védett a nyárigát — A mezőgazdasági károk közé sorolható a több mint <£0 000 katasztrális holdat ki­tevő, nyárigát által védett terület elöntése. Ha már a károknál tartunk — el kell mondani, hogy a közerők termelőmunkából való kivo­nása megközelítőleg 20 millió forintos termelési kiesést je­lent az érintett üzemekben. — Ha azokat a tényezőket keresnénk, amelyek döntő mértékben meghatározták az eredményes védekezést, ak­kor első helyen a nagyofkú szervezettséget és az öntu­datos fegyelemmel végzett munkát kell említeni. — Az ország összefogásá­val találkozott az árvízi vé­delem. amely bebizonyította, hogy a víz nem játék, ám az ember hatalmába tudja kerí­teni. Ezt bizonyította szinte szimbolikusan az a tény, hogy az árhullám levonulása alatt is tovább épült a Tisza II. A legnagyobb ár idején, is arra kellett gondolni, hogy a hömpölygő folyó majd ön­tözővizet ad, háborgó ereje gépeket hajt, s hátán béKé- sen ringó hajókat hord. — Miközben megfeszített erő­vel folyt a harc a védvona­lak mentén, 30 ezer kát. hold öntözéséről is kellett gondos­kodni. A víz ellen — de a vízért is folyt a küzdelem. A gázenergia törvény végrehajtásáról tanácskoztak a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségek Hajdúszoboszlón Mint az lapunk megírta júilus 1-től életbe lépett az új gázenergia törvény. A na­pokban megjelent végrehaj­tási utasítás számos gyakor­lati problémát vetett felszín­re, amelyneK tisztázására Hajdúszoboszlón találkozott a miskolci, a budapesti, és a szolnoki Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség, továbbá az OKGT Gázipari Főosztá­lya és a Tiszántúli Gázsze­relő és Szolgáltató Vállalat vezetősége. Az értekezleten Kelemen Sándor főosztályvezető is­mertette azt a tevékenysé­get, amelyet eddig az OKGT gázipari főosztálya az ipari és kommunális gázfogyasz­tó^ ellátó vezetékievei kao- csolatban, mint engedélyező szerv tett. Az általuk kiala­kított gyakorlatot a bánva- hatóság is helyesnek ítélte meg és úgy döntött, hogy az új jogszabályok keretein be­lül változatlan formában fog­ja induláskor alkalmazni. Marek János főosztályve­zető helyettes a gázelosztó vezetékek eddigi engedélye­zési gyakorlatát ismertette részletesen. Szó volt még a mostoha hazai cső- és szerel­vényellátottságról is, amely a további gázosítási progra­mot erősen lassítja. A gáz­ipari főosztály ismertette azokat a kohászattal kaoeso- latban felmerült problémá­kat, amelyekből eddig is és a továbbiakban is súlyos ve­szélyforrásokra lehet számí­tani. Az értekezlet megállapo­dott abban, hogy a folyamat­ban lévő vezéték-engedélye­zési ügyeket a gázipari fő­osztály fogja befejezni, de az üzembehelyezési eljáráson már részt vesz jogutódként a bányahatóság is. A részt­vevők hangsúlyozták, hogy tevékenységükkel elsősorban a hazai gázorogram végre­hajtásának gyorsítását kí­vánják elősegíteni, az előírt biztonságtechnikai fe'f°4elek ' szigorú betartás^ m«üT~4i Szombaton a hagyomá­nyoknak megfelelően a köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter kitünteti a vasutasok leg­jobbjait; több százan kapják meg a kiváló és az érdemes vasutas kitüntetést, többez­ren pedig soronkívüli előlép­tetést. Vasárnap ünnepélyesen avatják a vasút új tisztjeit. Több mint két hónapja harmadfokban — Az igazgatóság 142 na­pig védekezett. Ebből 66 nap harmadfokú készültségben telt el. A területünkön folyó védekezési munkákról rend­szeres napi tájékoztatókkal igyekeztünk a közvélemény­Tizenegymillió javítás tíz esztendő alatt Az ország egyik legna­gyobb szolgáltató vállalata, a GELKA 10 esztendővel ez­előtt alakult. Ebből az alka­lomból Kozma György igaz­gató csütörtökön sajtótájé­koztatón ismertette a vállalat fejlődését, terveit. A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, amely 10 esztendeje 28 városban 30 szervizt üzemeltetett, ma már a lakosság mintegy 25 milli­árd forint értékű híradás- technikai és háztartás készü­lék-állományának karban­tartásáról gondoskodik. Je­lenleg 43 üzemmel, importáló és belkereskedelmi vállalattal van szerződése garanciális ja­vításra, amelyet 107 városban és községben 196 GELKA szerviz lát el. Ezenkívül or­szágszerte mintegy 800 he­lyen vesznek fel hibabejelen­téseket, illetve gyűjtik össze; javításra szoruló készüléke két. A GELKA tíz esztendő alatt kereken 11 millió kü lönféle készüléket, gépet ja vított meg. Elsőrendű feladatként i meglévő szolgáltatások szín vonalának növelésére, a javí tási idő csökkentésére, a há lózat bővítésére törekszik Célja, hogy a falusi szolgál tatást mihamarabb a városi val azonos szintre emelje Ehhez azonban saját anyag ereje nem elegendő, az illeté­kes megyei tanácsok támoga­tását kérik. Az idén nég; megyében — Baranyában Békésben, Hevesben és Haj dúban — kirendeltséget állt tanak * fel a megyében léví szervizek munkájának össze­fogására, alkatrészellátásul biztosítására, a megyei szer­vizhálózat fejlesztésére. — Két isten kellene ide, sóhajtoztak régen a kunsági emberek. Az egyik aki ad­ná, a másik aki fékentartaná a vizet. Nekünk ezen az éven mind a két isten ellen har­colni kellett; egyikkel a ví­zért, másikkal a víz ellen. Így kezdte Hegedűs Lajos, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az idei ár- és belvízi védekezés szak­mai értékelését. Aztán így folytatta: — Minden vonatkozában emlékezetes marad az 1970- es év igazgatóságunk számá­ra is. Területünkön a téli fél­év csapadékátlaga 220 milli­méter. Ezzel szemben 1969/ 70 telén 293 milliméternyi hullott, amely az átlagosnak 133 százaléka. Áprilisban to­vábbi 48 milliméterrel, má­jusban 53 milliméterrel esett több a havi átlagnál, de a júniusi is bőven meghaladta a várt mennyiséget. Az ár után, lassú apadás A jelentős csapadék hatá­sára május 14-én a tiszabe- csi vízimércén 680 centimé­tert mértek. Ez meghaladta az addig észlelt legmagasabb vízállást. A Szamos május 13-án, Désnél 882 centiméte­res tetőzéssel meghaladta a mederteltséget. — A Tiszán levonuló ár­hullám minden vízimércénél magasabb értéket mutatott az addigi maximumoknál. A A szolnoki tetőzés május 30- án 909 cm-es vízállással kö­vetkezett be, amely 15 cm-rel volt magasabb, az addig ész­lelt legnagyobb vízszintnél. — az egymást itoveto ár­hullámokat hatalmas ember­erő és gépi kapacitás fogad­ta. A védekezők létszáma több napon keresztül meg­haladta a kilencezret. A védelmi munkákban, mint­egy 500 gépjármű, 50 vízi- jármű és 150 nagyteljesít­ményű földmunkagép dol­gozott. — A Tiszán és a Körösö­kön mintegy 28 kilométer hosszon került sor gátmaga- sítósra, nyúlgát, illetve já­szolgát építésére. E védvona­lak mentén 1292 folyóméter hosszú pátriafal leverésére is sor került, — Beépült mintegy 2000 köbméter kő, több mint 300 ezer köbméter föld, felhasz­nálásra került 360 ezer da­rab homokzsák és 47 ezer 760 négyzetméter fólia. A víz­ügyi igazgatóság dolgozói 160 ezer munkanapot fordítottak ez évben árvédekezésre. A közerők által teljesített mun­kanapok száma megközelíti a 60 ezret. A fegyveres tes­tületek tagjai is körülbelül ennyi munkanappal segítet­tek. — A tetőzés után, az apa­dás üteme rendkívül lassú volt. A víz levonulását hát­ráltatták az újabb és újabb zivatarok, helyenkénti felhő- szakadások. A sok eső hatá­sára megduzzadt a Körös is, és a folyón levonuló árhul­lám június 12-én igazgató­ságunk területére érkezett. — Alig hagyta el a Körö­sök árhulláma területünket, máris Tiszafüredre érkezett egy újabpb tiszai ár, amely június 22-én 684 cm-rel te­tőzött. neK aueKiniest aam. a vé­dekezés szervezése és irányí­tása érdekében 18 esetben került sor védelmi törzsérte­kezletre, ezek mindegyikén védelemvezetői utasítás ki­adására, Az Ár- és Belvízvé­delmi Területi Bizottság ez- ideig három esetben ülése­zett és 41 határozatot hozott. Külön ki kell emelni az ár­védelmi operatív bizottsá­got, mely különösen a koor­dinációs tevékenységben szer­zett érdemeket. Második front a belvíz — Ez évben három hul­lámban támadott a belvíz. Az első belvízhullám január 20-án tetőzött, — amikori s 37 500 kát. hold került víz alá. A második tetőzés már­cius 9-én és 10-én követke­zett be, s az elöntött terület nagysága 55 800 kát. hold volt. A június 12-i tetőzés­kor 33 600 kát. holdat ra­bolt el a víz. — Ebben az évben 123 na­pot kellett a belvízi védeke­zésre fordítani, ez alatt az idő alatt mintegy 100 millió köbméter vizet vezettek el gravitációsan a védekezők. 2. Az ivadékot kikeltetik a halászok. Ennek szakács- könyve: két—három deciliter ikrához tégy két—három köbcentiméter tejet, s lassan keverd össze vízzel. Utána tedd a keltetőpalackokba. Ezekben a keltetőpalackokban oxigénnel dúsított víz áramlik állandóan, mozgásban tart­va az ikrákat. A kikelő lárvák a központi csatornában jutnak a gyűjtőbe. Az ősi foglalkozás, a tudomány legkor­szerűbb eszközeit hívta segítségül. 3. Kéthetes kishalak. Pontyból 80 ezer, csukából 200 ezer, növényevőkből 150 ezer az idei „halgyártás”. Az elő- nevelőkből, a nevelőkbe telepítik majd. S három év múlva asztalunkon látjuk viszont valamelyiket. Foto: Nagy Zsolt Szöveg: B. L. A Lábatlani Vékonypapírgyár első papírgyártó gépegységét júliusban, a másodikat ősszel helyezik üzembe. Az új gyár 1971-től évi 35 ezer tonna vékonypapírt termel majd. Képünkön: Érdekes megoldású tetőszerkezet a papígyár egyik üzemcsarnokán Vasárnap: XX. Vasutasnap Huszadszor ünnepük a va­sutasok napját július 12-én, vasárnap, amikor országszer­te megemlékeznek a mintegy 150 000 vasutas áldozatos munkájáról, köszöntik a MÁV dolgozóit. Az ünnep ez­úttal jubileummal, a vasutas szakszervezet fennállásának 25. évfordulójával is egybe­esik. Halfejés Szajolban Még Szolnoki Felszabadu­lás Halászati Termelőszövet­kezet a neve. Kifejezőbb len­ne már: haltenyésztő szövet­kezet. A durván 30 vagonnyi halból, amit eladnak évente, egyharmada „terem” a 150 kilométeres Tisza szakaszon. A többit nevelik. A szolnoki tsz 6 700 hold vízterület gaz­dája. Tavaly jó vásárt csi­náltak. A szarvasi kísérleti intézettől átvették a szajoli 125 holdas holtágat, a hozzá­tartozó ivadéknevelő tavak­kal. Nagy tervek érnek itt: ez lesz a Tisza II öntöző- rendszer halastavainak iva­dékellátó állomása. Máris ők szolgálják ki halivadékkal a megye tógazdaságait. A hal­tenyésztés nagyon érdekes munka. Fotóriporterünk há­jrom mozzanatát örökítette meg a folyamatnak. 1. Ez a halfejés. Hormonhatással szabályozzák az ikra­érést. Hipofizálják, szaknyelven. Képünk ezt a pillanatot mutatja, amikor a busától elveszik a tejet. Magyarul, megfejik a halat. A busa növényevő hal. Szajolban amur, busa, ponty, harcsa és csuka ivadékokat nevelnek. Kilencezer ember, félezer gépjármű A *-r nrftrmóo4 IrÄrro+Ä ón- rirtlr ru^n! A Vo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents