Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. július 10. Földkörüli repülések: tegnap, ma és holnap , Az űrhajósok munkája A Szojuz-program keretében június 1-én megkezdett űrkísérlet ismét az űrhajósok felé fordította a figyelmet. Az űrrepülők között egy közmondás járja: „ha az űrhajós útnak indulva úgy véli hőstetett hajt végre, ez azt jelenti, nem készült fel az űrrepülésre”. Ma már az űrhajósok mindenekelőtt dolgozók, akik nagyon nehéz munkát végeznek. — amely egész embert kíván. Minden gondolatuk arra irányul, hogy minél jobban teljesítsék feladatukat. A világűrben végzett munka — a rendkívüli esetek kivételével — ugyanolyan követelményeket támaszt az emberrel szemben, mint a földön végzett munka, tehetséget és szorgalmat, tudást és tapasztalatot, figyelmet és kezdeményező készséget, a kis- és nagy dolgok áttekintését. Különleges esetekben a bátorságon és az önuralmon kívül, gyors cselekvésre, az egyetlen helyes megoldás kiválasztására van szükség. Azonnal fel kell mérnie, hogy egy adott jelenség veszélyes helyzetet» teremthet-e, vagy pedig figyelmen kívül hagyható. — Mindezeket a tulajdonságokat a földi tréningek alkalmával meg lehet szerezni, de a repülés közben szerzett tapasztalatok elengedhetetlenek. A Szojuz—9 parancsnoka — Andriján Nyikolajev — rendelkezik űrrepülési tapasztalatokkal, miután ez második felszállása volt. — Még az első űrhajótípussal — a Vosztokkal — repült és komoly tanulmányokat kellett folytatnia, hogy elsajátítsa az űrhajók harmadik családjának a Szojuzoknak az irányítását. A Szojuz—9 legénységének másik tagja Vitalij Szevasztyjanov — a műszaki tudományok kandidátusa — több éves felkészülés után repült a világűrbe. Az űrrepülést — elcsépelt hasonlattal — egy jéghegyhez hasonlíthatjuk, — ahhoz amit láthatunk belőle, vagyis viszonylag keveset. A döntő része, az előkészület, a felszín alatt játszódik le, és magában foglalja a repülést előkészítő emberek sokezres hadseregét, kezdve a repülés gondolatának megszületésétől, a földre szálló űrhajó fogadásáig. — Az űrrepülés mindig vizsga a hajótervező tudósok, mérnökök, az előkészítő munkások számára. De nem csak a hajó és a hordozórakéta, hanem a kilövési rendszer, a mérőállomások, a koordináló-számítóközpont, és a kereső-mentőszolgálat is vizsgázik. Az űrhajósok bizonyos fokig vizsgáztatók és egyben vizsgázók is. hatalmas felelősség terheli vállukat. És még egy, ami fokozza felelősségüket, az egész föld figyelemmel kiséri munkájukat. Gyakorlatilag nem csak parancsnokaiknak, a szakértők szűk körének, mint a berepülő pilóták; tartoznak felelősséggel, hanem az egész világnak. A sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából figyelemmel követhetjük minden lépésüket és a föld dolgozói ítéletet alkothatnak a „világ- űr dolgozóinak” munkájáról. Osztatlan érdeklődés kiséri útjukat. Vajon mindig így lesz ez? Feltehetően nem, és az emberiség, csak a kiemelkedő, rendkívüli fontosságú űrrepülésekre fordítja majd a figyelmet. Ma azonban még minden űrrepülés eseménynek számít bolygónk életében és a tudományos-műszaki fejlődés területén. J. Marinyin — APN (Folytatjuk) „Lisztnek első opera muzsikája Párizsban" Zenei életművében epizód ugyan, a mélyen feledésbe merült adatot mégis érdemes kiemelni a múltból, mert érdekes képet ad a Magyarországról tizenhárom éves korában Párizsba« került Liszt Ferencről, akit „csodaorosz- lánkölyök” — lionceau pro- dige” — néven becéztek a francia főváros művészvilágában. A „Hasznos Mulatságok” című lapban, amely Kultsár István kiadásában és szerkesztésében megjelent „Hazai és Külföldi Tudósítások” című lap „toldaléka” volt, találkoztunk ezzel a néhány soros hírrel, (a lap 1825 évi, 35-ik számában „Külömbb- féleségek” cím alatt: „Lisztnek első Opera muzsikája Párizsban. Ifjú hazánkfia, az ismeretes hangművész, egy ilyen nevű Operára készített Muzsikát Párizsban: „Don Sancho ou le Chateau d’ amour”; az az: „Don Sancho, vagy a Szerelem vára” — s ezt ugyanott Október 17-én adták elő a játékszínen először. Az Újságnak ítéletei külömböznek eránta; de abban közönségesen megegyeznek, hogy ha még nem remek-mű is ezen munka, de mégis egy tizenhárom éves művészre nézve igen nagy reménységet nyújt a jövendőre.” Bár Liszt Ferenc „első operáját” tizenhárom éves korában írta, mégsem lett operaszerző belőle. Az opera, — mint műfaj, azonban élete végéig szenvedélyesen érdekelte. Weimarban megtelepedve, mindenekelőtt operát akart írni, majd mikor ez — részben az ő személyében rejlő okok, részben Wagner óriási tekintélyének nyomasz. tó hatása alatt — meghiúsult, a szimfonikus zenére tért át. „ , , A. Nyikolajev, aki másodszor járt az űrben. A második felszállás előtt feleségével, a világ első női űrhajósával és kislányával Visszahozni az életbe... A szájból-szájba lélegeztetés és a szívmasszázs helyes alkalmazása. Statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy világszerte a keringési rendszer megbetegedései és a balesetek képezik a leggyakoribb halálokot. Ez egyben azt is jelenti,* hogy sokkal gyakoribb lett a hirtelen haláleset. Különösen kitűnik ez a nyári kánikula idején. — Sajnos az ilyen — rosszullé- ték leggyakrabban ott következnek be, ahol nem az azonnali orvosi segítség, sem műszeres felszerelés nem áll rendelkezésre. Emiatt igyekeztek a kutatók olyan újraélesztési módszereket kidolgozni, amely bárki által elvégezhető (az orvos megérkezéséig) és egyszerű. A módszerek lényege, hogy az orvosi segítség megérkezéséig fenntartható a szervezet számára minimálisan szükséges vérkeringés és gázcsere. A hirtelen szívmegállás a nyaki artéria lüktetésének hiányából, a légzés megszűnéséből és a pupillák fénymerevségéből — állapítható meg. A megállást követően 6 perc múlva károsodások léphetnek fel a központi idegrendszerben, tehát minden percnek óriási a jelentősége. Nincs helye a késlekedésnek, a beteg élete attól függ, hogy pillanatokon belül megtesszük-e a szükséges beavatkozást. Első teendő, hogy a beteget kemény talajra (ágvből a földre) fektetjük. Fejét oldalra fordítva szájüregét kiürítjük (műfogsor, ételmaradék, hányadék), a nyelvet előrehúzzuk, majd az eszméletlen egyén vállai alá támasztékot helyezünk, fejét visszafordítjuk és hátraszegjük, hogy biztosítsuk a légutak átjárhatóságát. Mély lélegzetvétel után — szájunkat szájára, vagy orrára taoasztva (esetleg gézlapon. vagv zsebkendőn keresztül) tüdeiébe levegőt fújunk. Két-háromszor ismételve ezt, a szív maszírozását kezdjük el. A beteg mellkasa mellé térdelünk, s egymásra helyezett kezünkkel — saját testsúlyunkat is felhasználva — a szegycsont 8lsó harmadára kb. percenként 60—80-as ütemben erőteljes, rövid, ritmikus nyomásokat gyakorolunk. — A szegycsont gerincirányába történő elmozdulásának legalább 4 cm-t kell elérnie, — hogy ily módon a szív összenyomásával a kamrában lévő vért a nagy artériákba juttassuk. A szívmasszázst kb. 15-szöri nyomás után megszakítjuk és ismét kezdjük a szájból-szájba lélegeztetést. Ha segítség is áll rendelkezésünkre, az egyik segély- nvújtó a lélegeztetést, a másik a szívmasszázst végezze: így gyakrabban lehet levegő- befújást adni, de addig a szívmasszást is felfüggesztjük. Csak a harmadik személy feladata lehet az orvos, vagy a mentőszolgálat értesítése. A szívmasszázs eredményességéről a nyaki artériák lüktetésének az ellenőrzésével győződhetünk meg. Idősebb betegeknél számolni kell a mellkas összenyomásakor a bordatörés bekövetkezésével is, ez azonban nem lehet oka' tevékenységünk megszüntetésének. A mesterséges lélegeztetés hatásosságát a mellkas levegő befújáskor történő emelkedése mutatja. — Nagyon megkönnyíti alkalmazását a lélegeztető tubus: ez biztosit- ja, hogy a levegő bejusson a légutakon át a tüdőbe és kiküszöbölj az ellárás higiéniai és esztétikai hátrányait. Az újraélesztés kísérletét az orvos megérkezéséig végezni kell, akinek a feladata eldönteni, hogy érdemes-e tovább folytatni, vagy esetleg a sikeres élesztés a súlyos agvi károsodás miatt már nem célszerű. Ha a pupillák szőkék voltak, vagy beavatkozásunk hatására szűkülnek, az újraéllesztési kísérletet feltétlenül folytatnunk kell, esetleg órákon keresztül is. A szakirodalomban olyan adatok is szerepelnek, hogy 8 órás lélegez- tetés-szívmasszázs hozta meg a sikert. A helyszínre érkező orvos természetesen szívműködést fokozó injekciókat ad, — és folytonos lélegeztetés-szív- masszázs mellett szállítják a beteget kórházba, ahol oxigén-palackból folytatják a lélegeztetést — egyéb módszerekkel kombinálva. A korszerű mesterséges lélegeztetés, és a szívmasszázs hatékonysága a szakemberek előtt nyilvánvaló. Sajnos, a köztudatba még nem hatoltak be kellően a módszerek. Kívánatos volna ezért különösen a veszélyeztetett munkahelyen dolgozóknak, gép- járművezetőknek, ha elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznének az újraélesztés módszereivel kapcsolatban. Mert erkölcsi kötelessége mindenkinek, hogy legalább segíteni igyekezzék bajbajutott embertársán — még akkor is, ha először — esetleg borzongást vált ki befújni a levegőt az eszméletlen beteg szájába. De ha neki az élete függhet ettől?... Meddig titok a titok? Hindu bölcsek tanításai szerint csak addig, amíg egy ember ismeri, s az az egy — halott. Itt van pontosabban szólva hamarosan itt lesz az eleven cáfolat. Ügy hívják: Aqua Agriensis, Egri Víz. összetétele, készítésének műhelytitka ismeretlen. Legalábbis minden avatatlan előtt. Gyógyital, a „gyomrosok” medicinája. Állítólag sikerrel kel bírókra a makacs hurutokkal, fekélyekkel, bélbántalmakkal és egyéb gyomorzavarokkal. N emzedékről-nemzedékre szállt receptjének titka, s a kör nem bővült. Ügy mondják, hogy a török hódoltság utón betelepedett franciaországi szerzetesrend tagjai hozták magukkal a leírást, s maguk készítették, forgalmazták is. Az 1700-as évekből mindenesetre már bőséggel vannak híradások az aqua- ról, amelyet az egri mecset szomszédságában árusítottak, vékony, mélykék üvegcsékben. Nemcsak agriensis-nek (egri), hanem miserabilis- nek (csodálatos) is titulálták — valószínűleg nemcsak hatásáért, hanem ízéért, aromájáért is. * Joggal, mert magas alkoholtartalma ellenére (ereje vetekszik a „legrövidebb” röviditalokéval) sem torok-kaparó, illata pedig az ánizsra emlékeztet. Még a háború előtt néhány évvel is kapható voii az irgalmasrend patikájában, mintegy három évtizede azonban eltűnt a gyógyszertári polcokról. Néhány hónap múlva viszont forgalomba kerül — az egri érsekség ugyanis átadta a városnak a féltve őrzött receptet. A 16 növényből — köztük 5—6 Indiából származó virágból, fűből — készülő gyógyital titkáról azonban továbbra sem lebben föl a fátyol. Veheti, kaphatja mindenki — de az ódon újdonság előállításának mikéntje titok marad. Eger városának titka. Hevítő színezék A festőanyagok nagy-bri- tanniai kutatási központjába új módszert dolgoztak ki, amelynek lényege az, hogy a szén-alapú kötőanyaggal ellátott színezéket fűtésre használnak fel. A feketés- szürkés festékréteget két szigetelt alumíniumsáv útját érintkeztetik a befestett felület mentén elhelyezett 40 volt feszültségű energia- forrással. A festék nem ég el, s felülről tapétával, vagy közönséges olajfesték réteggel vonható be. Szigetelőanyag nikkelből A „General Electric” egyik laboratóriumában összeszerelt villamosmotor próbadarabok kifogástalanul működnek 750 Celsius fok környezeti hőmérsékletnél is. A motor tekercseinek alapanyaga ezüst és palládium ötvözetből készült nikkellel bevont huzal, amely magas hőmérséklet mellett a levegőn oxidálódik és ennek következtében kiváló szigetelővé válik. A „Science et Avernir” francia folyóirat beszámolója szerint a motor sikeresen alkalmazható nagy- frekvenciás kemencék mechanizmusában. Gén előállítása laboratóriumban Szintetikus gént — élesztőgént — állított elő a wis- consini egyetemen egy biológusokból és fiziológusok- ból álló csoport, amely Har Bobind Khorana professzor vezetésével hónapok óta dolgozik e kísérleten. Gént előállítani bizonyos mértékben annyit jeleit, mint életet teremteni laboratóriumban, mivel minden élő szervezet és különösen az emberi szervezet sejtjeiben komplex molekulákat, desoxyribonukeinsavból álló géneket tartalmaz, amelyek új vegyi anyagot, ribonukleinsavat termelnek s ezek viszont „meghatározzák” a funkciót, amelyek a sejtek a szervezetben betöltenek. Még messze az idő, amikor ezt a találmányt gyakorlatilag alkalmazni lehet. De nem szabad megfeledkezni róla, hogy segítségével esetleg be lehet avatkozni az élőlények biológiai struktúrájába, s előre szabályozni lehet a genetikus kódot, tehát az egyén átöröklődésé- nek folyamatát. Khorana professzor 47 éves biológus, aki az indiai Raipurban született, s nemrég vette fel az amerikai állampolgárságot. Khorana professzor 1968-ban megkapta az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat, miután felfedezte a molekula alakulását meghatározó genetikus kódot. Kőkorszakbeli ember technikai teljesítményei A legújabbkori tudomány azon fáradozik, hogy. az időszámítás előtti ember szerszámait, azok előállítási módját és hatásosságát pontosan megvizsgálja. Évekig tartó vizsgálatok után, a szovjet sajtótudósítások szerint, sikerült Szemjonov le- ningrádi történésznek az, hogy e szerszámok előállítási módját meghatározza. Eszerint a kőkorszakbeli embernek átlagban két-három napra volt szüksége ahhoz, hogy egy kőbaltát elkészítsen és tíz napot vett igénybe az, hogy kőbalta segítégé- vel egy fatörzsből csónakot faragjon. A miniszoknya és a koedukáció A miniszoknya divat oly vaskos kérdéssé dagadt Kairóban, hogy tizenöt év óta először veszélybe sodorta az egész koedukációs iskolai oktatási rendszert. Ibrahim Kamal Eddin, a kairói A1 Naszr iskolák igazgatója igy nyilatkozott: „A miniszoknyákkal és a mini-miniszoknyákkal kapcsolatban megállapítást nyert, hogy az iskolai előadások során a fiúk több figyelmet szentelnek tanulótársnőik csupasz térdeinek, mint tanáraik szavainak.” A MENA kairói hírügynökség közlése szerint a 12 és 19 év közötti fiúk és leányok vegyes osztályait a következő tanévben már meg is szüntetik. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy a vegyes osztályok más problémákat is felvetettek. A leányok megkülönböztető bánásmódra tartanak igényt tanáraik részéről, a fiúk pedig nem szeretik, ha tanáraik szemrehányásokkal illetik őket a leányok előtt. Ezenkívül a fiúk dohányzással és sikamlós viccekkel igyekeznek felnőttként tetszelegni a leányok előtt. Sem a leányoknak, sem a fiúknak nem tetszik a koedukáció megszüntetése. A MENA szerint arról panaszkodnak, hogy a tanárok bizalmatlanságot igyekeznek a fiúk és leányok között kelteni, sőt egyes iskolai tisztviselők a háztetőről távcsővel figyelik a leányokat és a fiúkat.
