Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

1973. július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Megkezdődött a gabona betakarítása Szolnok megyében Aratnak as egész Jászságban ' Az ország egyik legna­gyobb gabonatermelő megyé­jében Szolnok megyében is, teljes erővel megkezdődött a csaknem negyedmillió ka- tasztrális hold gabona betaka­rítása. Az időjárás okozta késedelem ellenére ezúttal is legkorábban a Jászságban érett meg az őszi árpa, a táj­egység 21 termelőszövetkeze­tében mintegy 100 kombájn aratja, csépeli a termést. A hét első részében mintegy 1000 holdról került zsákok­ba az őszi árpa. Az első ter­méseredmények igen biztató­ak. A jászboldogházi Arany­kalász Tsz félezer hold őszi árpájának eddig learatott táblái 22.5 mázsás átlagter­méssel fizettek. A jásztelki Tolbuchin Tsz-ben átlagban 17 mázsa szemesterményt takarítanak be, de hasonló jó a termés másutt is. í A kombájnok munkáját azonban objektív nehézségek gátolják. A gabonaföldek sokhelyen még vízfoltosak, munkaközben elakadnak a nagytestű SZK 4-es kombáj­nok. A jászsági tsz-ek ru­galmasan módosítják a be­takarítási menetrendet. Ké­szenlétbe helyezték a kéve­kötő, arató és a rendrevágó gépeket is, a vizenyősebb te­rületekről ezek segítségével takarítják be a termést. — Megkezdték a kézi aratóbri­gádok készenlétbe helye­zését is, mert esetleg rájuk Három északi megye kivé­telével országszerte megkez­dődött az aratási ügyelet. A megyei AGROKER-kiren- deltségek reggel 7-től este 7-ig tartanak nyitva és soron kívül intézik az aratóbrigá­dok gépalkatrész megrende­léseit. 19 megyei telepen napi két és félórás telefondiszpécser szolgálatot szerveztek; a spe­ciális alkatrészek iránti igé­nyeket telefonon közük a Mezőgazdasági Gépalkatrész­ellátó Vállalat budapesti köz­pontjával. A telefonmegren­delések befutása után itt nyomban összeállítják és ex- pressz-szállítmányként pos­tára, vagy vasútra adják fel is szükség lesz egyes táblá­kon. Gondot okoz az alkat­részek hiánya is. Tizenkilenc régebbi típusú kombájnt jó­részt, azért selejtezték ki, — hogy alkatrészeikből a na­gyobb teljesítményű gépeket üzemképessé tudják tenni. A Tiszazugban, a kunszent­mártoni járás területén is aratják a több mint 4 ezer hold jó termést ígérő őszi ár­pát. Cserkeszől.őn, Tiszaugon. Szelevényen és Kunszent- mártonban több mint 30 SZK 4-es kombájn dolgozik a táb­lákon. A betakarítás gyorsí­tása érdekében a tsz-ek ösz- szehangolják munkájukat. A tiszakürtiek például nem ter­melnek őszi árpát, ezért kom­bájnjaikat átirányították a szomszédos cserkeszőllői Magyar—Román Barátság Tsz-be. . A cserkésző lőiek a búza betakarításakor viszonozzák a jószomszédi segítséget. — Szolnok megyében egyébként mintegy 200 gépesített kom­bájnszérű fogadja az új ter­mést, s amelyet néhány hí­ján 1000 kombájnnal takarí­tanak be. A szakemberek úgy vélik, ha az időjárás to­vábbra is kedvező lesz két és fél, három hét ele­gendő a betakarításhoz. Ké­sedelemmel csak ott számol­nak, ahol a talajnedvesség miatt két menetben, kévekötő aratógépekkel, vagy kézierő­vel kell levágni a gabonát. a kért alkatrészeket. így az aratáson dolgozó gépek sze­relői az esetek túlnyomó többségében a cserealkatrészt 24 órán belül átvehetik. A megyei és a fővárosi raktárakból naponta máris legalább 150—200 tételből ál­ló szállítmányt indítanak út­nak. Az aratás segítésére rövi­desen 60—80 mozgó javítóki­rendeltséget indítanak útnak a földekre. A szerelőtérrel rendelkező teherautók ellát­ták a legszükségesebb csere­darabokkal és vizsgáló mű­szerekkel. Idén egész sor nagy gazdaságnak lesz már ilyen mozgó js.vító kirendelt- sege. Dísxletállító próba A szegedi szabadtéri játé­kok színhelyén, a Dóm té­ren, szerdán díszletállító pró­bát tartottak. A színpadon első alkalommal helyezték el Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjének kulisszáit. A mű a Novoszibirszki Opera és Balettszínház 100 tagú együttesének vendégjátéká­ban július 19., 21. és 22-én kerül színre. A most elké­szült díszleteket Sz. M. Juno- vicsnak az OSzSzK érdemes művészének tervei alapján állították össze a játékok műszaki szakemberei. A sötét tónusú válaszfalak elé 2400 méternyi vascső fel- használásával meseszerű ha­jók vitorláira emlékeztető nagyalakú látványos eleme­ket helyeztek el, amelyek tüllborítást kaptak. A tánc­platót félkör ívben körülöle­lő kulisszák tág teret adnak a táncosoknak. A játékok díszletmunkásai május közepe óta 100 köb­méter faanyag, 40 mázsa fes­ték és enyv, sok tonna vas, többezer négyzetméter vá­szon felhasználásával az idén bemutatásra kerülő produk­ciók legtöbb kulisszáját már elkészítették. Az elkövetkező napokban további díszletállí­tó próbákat tartanak. rAz Európai Állattenyésztők Szövetsége hazánkban ülésezik Dr. Tóth Mihály, a MÉM főosztályvezetője szerdán saj­tótájékoztatón jelentette be, hogy az Európai Állattenyész­tők Szövetsége augusztus 24. és szeptember 2. között Bu­dapesten tartja közgyűlését és tudományos ülésszakát. A szakmai rendezvények a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen kerülnek sorra, a köz­gyűlés pedig a Magyar Tudo­mányos Akadémián lesz. A szövetséghez 27 ország intézményei tartoznak. Ha­zánkat 1965 óta az Állatte­nyésztési Kutató Intézet kép­viseli a szövetségben. Illatos aratás Az ország legnagyobb illó­olaj- és gyógynövénytermelő mezőgazdasági üzemében, a daránypusztai állami gazda­ságban megkezdődött az „il­latos” aratás. A több mint fél ezer holdas most virágzó levendulamezőről nyomban a lepárló üzembe szállítják a termést. Ott kivonják belőle az - értékes parfüm-alapanya­got, a levendula-olajat, s ez­zel egyidőben hozzákezdtek a muskotály-zsálya aratásához is. Rajtra késs az aratási ügyelet Útnak indulnak a mozgó gépjavító kirendeltségek Mindkét íél jól jár Dolgozó diákok között —■ Nem a pénzért dolgo­zom... — Szükségem van ar­ra az ezresre... — Ha nem dolgoznék, unatkoznék... — A nyaralásra gyűjtök... — Gyárban és hivatalban hal­lottam ezeket a válaszokat a vakáció idején munkát vál­laló középiskolásoktól. A szolnoki cukorgyárban évek óta foglalkoztatnak szünidős diákokat hat, illet­ve nyolcórás munkaidőben. Jelenleg húsz középiskolás­nak és harmincöt általános iskolásnak adnak munkát. — Szükségünk van a fia­talok munkáidra — mondta Tisza József a munkaügyi csoport vezetője, — mert a rekonsirukciós beruházásokat megvalósító énítőinari rész­legünk egész évben létszám- hiánnyal küszködik. A na-, gyobbakat a szakmunkások mellé osztjuk be segíteni, a kisebbeket különböző javító, felúiítási munkákban foglal­koztatjuk. Elégedettek va­gyunk velük, mert még nem fordult elő. hoev hammesá- gért, vagv lustaságért fegyel­mezni kellett volna őket. — Szemtelenség lenne tő­lünk, ha lógnánk, vagy csel­lengenénk, hiszen a munka­társaink, a csoportvezetők és művezetők felnőttként bánnak velünk — mondták a kőművesek és a vasbe­tonszerelők mellett segédke­ző fiúk. — Tavaly óta bérünk is nagyon sokat javult. Most annyit keresünk, mint egy­két évvel ezelőtt egy felnőtt segédmunkás, öt forint 80- ről 6 forint 30-ra emelkedett az órabérünk, ami napi 52 forint keresetet jelent. Ezért a pénzért, érdemes is dol­gozni. — Igv vélekedik Csics- mann György a Verseghy Gimnázium III. osztályos tanulója, aki már három éve minden nyáron 1 hónapig a cukorgyárban dolgozik. — Nehéz munkát is végez­nek... — Ki lehet bírni, ■— feleli Monostori József, aki szintén már két nyarat töltött a gyárban. — Kezdetben az is­kolai környezet után szokat­lan volt az itteni légkör, má­sok az emberek, a beszéd­témák. A munka viszont nem is olyan nehéz és pisz­kos, mint ahogy kezdetben hittem. A Verseghy, a Tisza-parti, a Varga Katalin Gimnázium diákjai között akadt egy má­sodéves szakmunkástanuló is. Vízi Béla autószerelőnek ké­szül. most mésis kőművesek mellé jött dolgozni. — Kikancsolódás ez a munka, jól keresek, és a szakmámban nem is tudtam ezen a nváron itt helyben elhelyezkedni. Az édesanám csoportvezető, ő hozott be a gvárba dolgozni. Ismerem a társaságot, és jól érzem ma­gam. A kedvező bánásmód és a jó bérek miatt a fiatalok szívesen vállalnak munkát a cukorgyárban. Hasznos nvá- ri elfoelaltsáyot tatáinak ott. tapasztalatokat gyűjthet­nek és ismérvednek az is­kola-kapun túli világai. «— Horváth — Séta a Tisza fenekén Alattunk húsz méternyire betonlapon állványerdő. Ve­lünk szemben a meghu­nyászkodott Tisza, jobbról a földmunkagépek által nye­sett „mentetten”. Dr. Hajtó Ödön, a kiskörei vízlépcsőt építő főtechnikus odaint: — Készül a Tisza új med­re. Ha a duzzasztómű fel­épül, elterelik a folyót. Nagy munka lesz, s gyor­san kell végezni vele. Ezért a két parton jóelőre nagy kőhegyeket halmoznak fel. A Tisza már előre ra- koncátlankodik, zavaros hul­lámaival jóidéig lehetetlen­né tette az új meder kot­A vízlépcső előtt káros örvényléseket megszüntető terelőgátat építenek, s oda kerül a téli kikötő is. A munkagödörbe vivő szerpentin kezdeténél való­ságos teherpályaudvar. Há­rom irányvonat hordja ide megszakítás nélkül Nyék- ládházáról a kavicsot. Kell is, mert a sok milliárd fo­rintos építkezés temérdek anyagot elnyel. A munkagödör alján ma­gasba ívelő, s éppen csak megkezdett pillérek között 1973 őszén kezdődik a Balaton haramdrészét kite-, vő víztározó duzzasztása. Akkor tenné meg valaki azt, amit most tréfálkozva meg­teszünk. Utcai ruhában, szá­raz lábbal sétálunk a Tisza fenekén. Szó, ami szó, könnyű a dolgunk. Nem márványkőből van ugyan, mint a nótában, de úgy járunk, mint a köz­utakon. A majdani erős áramlás miatt ki kellett be­tonozni a meder alját. Az állványerdő mögötti betonfalból a turbinák alag- útjai sötétlenek. Hét mega­wattos, francia gyártmányú turbinákat szerel majd oda a Ganz-MÁVAG. Tiszalökön függőleges a turbinák tengelye, itt víz­rását. Az építésvezetőt he­lyettesítő Losonczi Imre mérgelődik: — Legalább harminc mil­lió forint értékű munkával vetett vissza bennünket az első félévben az árvíz. Adódott ez, részben, ab­ból, hogy az új medret kot­ró gépeik az ár miatt nem dolgozhattak, másrészt ab­ból, hogy a gátak erősítésé­re máshová vitték el azokat. Még egy búcsúpillantás a kőrgátról Abádszalók irá­nyába. Ott már hat kilomé­ter széles lesz a víztározó. Dr. Hajtó Ödön magyaráz: járunk. A legnagyobb árvíz idején is betonoztak itt. „— Fölöttünk húsz méter magasan folyt a víz, alig va­lamivel a gát teteje alatt. Fél szemünk mindig ott volt, úgy dolgoztunk.” Most már békés a kép. Pillanatnyilag pihennek ugyan Magyarország legna­gyobb darui, — de csak a szél miatt. „— Ha erőssége egy bizo­nyos szintet meghalad, a da­rukkal le kell állni.” szintes. Alagútjuk a folyó medrénél mélyebben helyez­kedik el. Pislogunk a magasba. A már felhúzott pillérek tete­jén oldalra kiugró ácsolat. Oda kerül majd a vízlép­cső tetején húzódó híd íve. — Csak házi használatú lesz, — mondja a főtechni­kus. — Kooperálni akartunk ugyan a KPM-mel, de az el­zárkózott az együttműködés elől. Impozáns innen a látvány, s most már egyre inkább az lesz. A Vízügyi Építő Vállalat az idén több mint 200 millió forint értékű mun­kát végez el a kiskörei víz­lépcső építésénél. Ez — többek között azt jelenti, hogy a legfelső magasságig eljutnak a betonfalakkal, a pillérekkel s elkészül a hajózsilip alaplemeze is. A munkagödörből kijutva takaros kis városba érünk. Emeletes, erkélyes házak tömbje töri a táj egyhangú síkját. Belül még nincsenek meg a helyiségeket elválasztó közfalak. Munkásszállások vannak ott. Majd ha vége lesz az építkezésnek, akkor szolgálati lakásokká alakít­ják azokat. A világ végén Majd, ha vége lesz az építkezésnek... Akkorra ta­lán jobban felfigyel az or­szág erre a gigantikus mun­kára. Most még jogos Lo­sonczi Imre méltatlankodá­sa: — Azt kérdi a múltkor az egyik minisztériumi főosz­tályvezető: hol dolgozol? — Mondom: a Tisza II. Vízlép­csőnél. — Hát az meg mi­csoda? — kérdezősködött to­vább. Ezelőtt a kecskeméti fedettuszoda építkezésén dolgoztam. Jelentéktelen munka ehhez képest. A méretek, a milliárdok mellett az emberi helytállá­sért is érdemes a kiskörei vízlépcsőre figyelni. Ha száz százaléknak vesszük a mű­szakiak szükséges létszámát, csak hatvanötöt töltenek ki a valóságban. „— Pedig aki egy kicsit is iskolázott, arra felelős­ségteljes feladatokat bí­zunk. Volt főkertész, állat- tenyésztő is van a műsza­kiak között.” Máshol a fiatal mérnökök azért morgolódnak, hogy nem tudják képességeiket kibontakoztatni. Itt tudnák, — dehát Kisköre a világ végén túl van... Milyen jó lenne, ha a KISZ védnökség ilyen vonatkozásban hatha­tós volna. Munkásokból nincs ugyan hiány, de amióta a tsz-ek visszavonzzák az embereket, nagy a fluktuáció. Ez a munkafegyelem, a munkaer­kölcs a szakszerűség szem­pontjából egyaránt káros. SIMON BÉLA Téli kikötő „Márványkőből, márványkőből.. „Ismerjük a gondokat, segíteni akarunk" Szocialista brigádok újabb vállalásai a járműjavítóban A szerda déli hangoshír­adóban egy rövid felhívást olvastak fel a járműjavító­ban: a teherkocsi-osztály 4. Komplex szocialista brigád­ja, Lendvai István vezetésé­vel pótvállalást tett a X. pártkongresszus tiszteletére. Vállalják a brigád tagjai, hogy havi teherkocsijavítási tervüket 102 százalékra tel­jesítik, behozzák az árvízvé­dekezés miatti májusi, jú­niusi tervlemaradást, 1 szá­zalékkal emelik a termelé­A 4. Komplex brigád ala­pító-vezetőjével, — Lendvai Istvánnal és Gazdag András művezetővel a szakszervezeti bizottság titkárának irodájá­ban találkoztam. — Gazdag András nemcsak művezetői szoraglomból kísérte el a brigád vezetőt. Három éve már, hogy ő is tagja a bri­gádnak — amely ezüstkoszo­rús, sokszorosan kitüntetett kollektíva. — Az osztályvezetőnktől tudjuk, hogy nagyon sok te­herkocsira van most szükség. — Kedden a brigádveze­tők, s a mi brigádunk tag­jai megbeszéltük, mit tehet­nénk. A lemaradás behozása valamennyiünk érdeke, a népgazdaság égető szüksége. Ezért szerdán a brigád pót­vállalást tett a X. pártkong- lesszus tiszteletére. — Délelőtt hamar híre fu­tott az osztályon, hogy a kenységet. Szűkszavúan kö­zölték azt is: mindezt a munkaidő jobb kihasználá­sával, pontos, jó minőségű munkával akarják elérni. A teherkocsiosztály, de a jár­műjavító valamennyi, — százhetvennégy — szocialis­ta- és a címért küzdő brigád­jának figyelmébe ajánlják megfontolt vállalásukat. — Csatlakozzanak a vállalás­hoz, szükség van a több munkára. Az árvízkárok helyreállítása miatt is, meg azért, mert megkezdődött az aratás, a betakarítás. És látjuk, szinte naponta a televízióban, jön a rengeteg építőanyag, nagy szükség van a vasutasok munkájára is. Pedig nekünk májusban, meg júniusban adósságot, — tervelmaradást okozott az árvíz elleni véde­kezés. Csak a mi brigádunk tagjai 960 órát töltöttek el a partokon. Az osztályon pe­dig hétezernél is több a munkából kiesett óraszám. Lendvai-brigád vállalást ké­szített. — mondja Gazdag András művezető. A mi osz­tályunkon négy nagy komp­lex brigád dolgozik, s ha a négy brigád összefog, akkor az már azt jelenti, az egész osztály követi a példát. — Elsőnek a Bagi Miklós vezetésével működő komp­lex brigád csatlakozott a vállaláshoz — mutatja be az éppen érkezőt, Lendvai István. Megértjük a gondokat Bagi Miklós brigádja há­rom éves kollektíva. Nekik nevük is van — Gagarin, az első űrhajós nevét viseli a 23 tagú bronzkoszorús bri­gád. — Mi sem akartunk el­maradni — mondja Bagi Miklós. — Ismerjük az or­szág gondját, segíteni aka­runk. Az elkövetkező három hónapban nagyon kemény munka vár ránk. mert nem­csak a lemaradást akarjuk behozni, hanem több. jó mi­nőségben kijavított teherko­csit is akarunk adni, mint amire tervünk kötelez ben­nünket. — Jön a betakarítás ideje, a szállítás nagy fel­adatai — ez a dolgunk, hogy a magunk tehetsége szerint segítsünk. Mind a négy bri­gád csatlakozott a felhívás­hoz, s ez máris azt jelenti, nálunk kocsi iavításban nem lehet elmaradás a következő időben. — Aztán, most a vasutas hap előtt — veszi ismét át a szót Lendvai István — illő valami szép dolgot az ..asz­talra tenni”. A mi brigá­dunkból pénteken hárman kapnak kiváló dolgozó ki­tüntetést. Megszavaztuk. — megérdemlik. Most is meg- tanácskoztuk vállalásunkat, s így határoztunk! sóskúti Jön a rengeteg építőanyag, itt az aratás Brigádvezetők megbeszélése

Next

/
Thumbnails
Contents