Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-07 / 157. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. július 7. A CIGÁNYKÉRDÉSRŐL 3. Putriból a családi házba — de ki fizesse? Olvastam, hogy Szlovákia egyes területein belátható időn belül túlsúlyba kerül a cigánylakosság. Nálunk is beszélnek egy-két ilyen községről — noha korántsem így merül fel még általában a kérdés. De a cigányság szaporodási dinamikája (többszöröse a magyarnak, tíz év alatt 37 százalék) sürgeti a cigánykérdés komplex megoldását. Szembe kell nézni tehát annak minden velejárójával. Például a cigányok lakáskérdésével is. A cigányságról eddig elmondottakból következik, hogy eddigi életmódjuk törvényei szerint nem nagyon akartak a falvakban, városokban letelepedni, ott házat venni, vagy építeni, lakást bérelni. Életformájukkal ez nem fért össze, semmiféle igény, létszükséglet ebbe az irányba nem taszította őket. S ha az elmúlt évtizedekben némelyik már gondolt is erre, ezernyi előítélet, ellenszenv, a magyarok tőlük való, többnyire jogos félelme. megakadályozta ezt. Maradt a régi. Ma is jellemző a falvakon kívüli cigánytelepülések rendszere. Ha nem is mindenhol — Szolnok megye községeiben többnyire ez a jellemző — zárt települések ezek, de egymástól nem messze, halló, látó távolságra épített házak sora. Ez a ház többnyire egy helyiségből áll, amelynek alapterülete ritkán haladja meg a tíz négyzetmétert. Alápincézetlen, padozata a föld. Falai jobb esetben téglából, vályogból, de inkább deszkahulladékból készülnek, amire hőszigetelésül vakolatot hordanak fel. A házat kátrány papírral, bádoghulladékkal fedik, s azoknak mennyezete többnyié egyben a tető is. Több szobás alig van, inkább csak azoknál a jobbmódúak- nál, ahol a fiatal párnak hozzáragasztanak a régihez még egy szobát. Mondhatná valaki: itt a megoldás kulcsa! A cigányok engedély nélkül építkeznek — ugyan ki adna ilyen épületekre építési engedélyt? Meg kell szigorítani az engedélyeket, s így a cigánytelepek felszámolását is elérhetjük. .. Ez utópia. A cigányok ezután is fognak még engedély nélkül építeni. Mégis, mi legyen a cigánytelepekkel? Mert az nyilván senki előtt nem kétséges, hogy a munkába állításuk mellett, amelyben szép előrehaladás tapasztalható ez a legfontosabb. A munka mellett, amely egy életforma meghatározója, a lakás az, amely magának az életformának a kerete. A putriban — ha van is táskarádió — mégiscsak az ősi, elmaradt életforma normáit lehet kielégíteni. A rendes lakásban már tisztán, rendezetten lehet — merném mondani: kell — élni, ott a gyerek könyvet olvas, tanul, oda újság járhat, villany, televízió van. Mégis a cigánylakosság letelepítése nagyon lassan halad. Talán nem is az a legnagyobb gond, hogy az amúgy is szűkös lakáshelyzet mellett tömeges lakásigényt jelent ez is. Emellett sem lehet elmenni, de nyelünk egyet és azt mondjuk, hogy nálunk társadalmi egyenlőség van. A mi alkotmányunk nem tesz különbséget az emberek között bőrének színe szerint. Egyelőre nagyobb gond ennél a cigányság ragaszkodása a régi életformához, s az ennek mintegy jelképéül szolgáló putrihoz. Legendák járnak arról — s van is igaz magva —, hogy az állami bérlakásokba költöztetett cigány nem érzi otthonosan magát. A kulturált lakáskörülmények nem ellensúlyozzák számára a hátrányokat. Van villany, gáz, de nem lehet baromfit tartani. Van televízió, de nem lehet nyáron szabad tűzön főzni, s a tüzet körülülve énekelni, mesélni, táncolni. A falusi családi ház építése több lehetőséget hagy meg a régi életmódhoz — de lényegesen drágább, házhely, telek problémával is jár. Mégis úgy tűnik, ez a járhatóbb út. Rendeleteink — felismerve az ügy társadalmi jelentőségét — jelentős segítséget nyújtanak annak a cigány- családnak, amelyik a lakóház építésének, vagy vásárlásának gondolatáig eljut. (Nagy dolog ez az elhatározás, ha meggondoljuk, hogy ez egyenlő az ősi életforma végső feladásával!) Az építéshez ingyen házhelyet kapnak és 90 százalékos, kamatmentes, harminc éves lejáratú kölcsönt, amely az 5—10—15 éves folyamatos munkaviszonynak megfelelően 5, 8, 12 ezer forinttal csökken. E rendelkezés életbelépése óta Szolnok megyében mindössze 383 cigánycsalád jutott a fenti módon lakáshoz. Ez a cigánytelepeken nyilvántartott mintegy 2500 építményhez viszonyítva igen kevés. Az ütem olyan lassú, hogy ily módon több mint 30 év kellene a cigánytelepek felszámolásához — az évi szaporodást nem számítva. Egyébként minden ilyen számítás pontatlan. Ugyanis a 383 lakáshoz jutott cigánycsalád elköltözése után csak 230 cigánytelepi putrit bontottak le. Ennek oka az. hogy egy építményben több család is lakik, s ha egyik elköltözik, mások még maradnak. Ily módon számolva már több mint ötven évnél tartunk. Nagyon lassú ütem ez, s nyilvánvaló, hogy radikálisabb intézkedésekre van szükség. Ami egyenlő a nagyobb anyagi áldozatokkal is. De ha őszintén szembe akarunk nézni ezzel a jelentős társadalmi problémával, ezt is vállalni kell. És szembe kell nézni sok szubjektív rosszindulattal, meg nem értéssel. Tegyük a szívünkre a kezünket: mindenki olyan lelkesen egyetért azzal, hogy a társadalom anyagi erőforrásaiból arányain túl, és objektíve mért érdemein felül a cigányság ennyivel többet kapjon? S ha még ismernének ilyen számadatokat is: a 3 éven aluli, állami gondozásba vett gyermekek 65 százaléka cigány. Egy gyermek gondozási díja 24 ezer forint. Vagy: az állami gondozáson túl, a gyámügyi segélyezésre fordított összeg 53 százaléka a cigánygyerekek segélyezésére kell. A rendszeres és rendkívüli szociális segélyben részesített felnőttek 25 százaléka cigány. VARGA JÓZSEF A% első lépés a függetlenség felé lalirí^gyREININBr.): ;2*Ú0ivwjiüí fi Dukhan Umm Said fi Kőolaj —- Kőolajvezeték' —►Gázvezeték lt Köolajfinomító SZ-SZERZŐDÉSES OMÁI ; s z a u d ÁRÜ eV tfjvÍARAB EMIRÁTUSOK]??« o£ai J cvAuc-rc Cr.. I. 85*?. A közelmúltban Spanyol- ország nyugat-afrikai tengerentúli tartománya — Spanyol Szahara — belső önkormányzatot kapott, a Perzsa (Arab) öböli brit védnökségek két sejksége pedig a döntések alapján 1971-ben nyeri el függetlenségét. SPANYOL SZAHARA: a 266 000 km3 területű sivatagi ország korábban Rio de Oro néven spanyol gyarmat, majd Spanyolország tengerentúli tartománya volt.. A 48 ezer fő lélekszámú országot 80 százalékban nomadi- záló berber-arab (mór) törzsek és a partvidéken spanyol telepesek lakják, időszakos legelőit azonban a szomszédos Mauritánia és Algéria 80—100 ezer nomádja is használja. A csapadék hiány következtében földművelés csak az oázisokban és a keskeny partvidéken folyik. Főterménye köles, füge és datolya. 1963-ban fedezték fel világ, gazdasági szempontból is jelen tős 1,3 milliárd tonnára becsült foszfátkészletét, amelynek kitermelési jogát egy amerikai monopólium szerezte meg. A szomszédos Marokkó és Mauritánia egyaránt igényt tart e területre. KATAR: a jövő évben függetlenné váló 22 014 km2 területű 100 ezer lakosú sejkségben tavasszal hirdették ki az ország első — egyelőre még ideiglenes, alkotmányát és ezt követően megalakult az első kormány is (1971-ig a hadügyeket és kül- ügyeket az angolok intézik) 1949-ig, a kőolajtermelés megindulásáig a lakosság megélhetését csupán az időszakos legelők, az oázisok és a halászat biztosittották. Jelenleg 17,3 millió tonna kőolajat termel, amelyet azonban nagyrészt feldolgozatlanul exportál. A kitermelést kezükben tartó angol, amerikai. holland, francia érdekeltségű társaságok adóiából származik az állami bevételek nagy része, de azt főleg a seik és udvartartása hasz- nália fel. Katar területére igényt tart Szaúd-Arábia. vitás a határa Abu Dhabi sejkség felé is. BAHREIN: Perzsa (Arab)- öböl brit védnökségek másik seiksége ugyancsak függetlenséget kap 1971-ben — egy ENSZ bizottság döntése alapján. Az arab lakosságú szigetre ugyanis igényt tartott Irán. ami könnyen újabb veszélyes válsággóc kialakulásához vezetett volna a Közel-Keleten. Az 598 km2 területű (körülbelül budanestnyi nagyságú) 200 ezer lakosú szigetország világgazdasági jelentőségét szintén a kőolajnak köszönheti. Kőolajtermelése — ugyan 3.8 millió tonna csupán (1969-ben) de feldolgozó kapacitásával kiemelkedik a térség országai közül. 14 millió tonna kapacitású mana- mai kőolajfinomító a helyi nyersanyag mellett szaúd-ará- biai kőolajat is feldolgoz. Manama főváros jelentős kereskedelmi központ. Megjelent a Nemzetközi Szemle júliusi száma A folyóirat közli V. Tyere- hov írását a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai hetilapból. A szerző a KGST- országok fejlődését és tudományos-technikai haladását elemzi. Mint írja a szocialista országokban a tudományos-technikai haladás meggyorsításáért, a társadalmi termelés hatékonyságának emeléséért vívott harc két fő irányban folyik. Az egyik: a gazdasági mechanizmusnak az egyes szocialista országokon belül meglevő szocialista társadalmi viszonyok ösz- szeségének a további tökéletesítése. A másik: a gazdasági együttműködés legerőteljesebb fejlesztése és mélyítése, a KGST-országok gazdasági integrációjának kibontakoztatása. Érdekes interjút készített az U. S. News and World Report. Vajon elkerülhetetlen-e az általános háború? Vajon az oroszok kezében vannak-e az aduk? Mit akarnak az arabok az Egyesült Államoktól? — ilyen kérdéseket tesz fel a riporter Nasszer. egyiptomi elnöknek. Egyéb cikkek a Nemzetközi Szemléből: Bőgős László: Nixon háromfrontos agresz- sziója, Michel Bosquet: A hatodik front (Le Nouvel Observateur), A brazíliai terror (The Sunday Times) Urán a tenger vizéből Japán tudósok egy csoportjának sikerült titánsav segítségével uránt előállítani a tenger vizéből. Az új eljárás sokkal hatékonyabb mint az a módszer, amelyet angol tudósok alkalmaztak korábban. A japán tudósok grammonként 1 milligramm uránt nyertek, míg Angliában mindössze 2—4 tized- milligrammot. A japán tudósok szerint a világ óceánjainak vize 4 milliárd tonna uránt tartalmaz! Jelenleg azonban az uránelőállítás egész folyamata még csak kísérleti stádiumban van. A rostocki hajógyárak új hajótípusai 1969-ben elkészült a War- now-hajógyárban a „17-es típusú” 8 teherhajó első példánya. A warnemündei hajóépítők ebben az évben a „17-és típus” továbbfejlesztett változataként nagyobb szériában szállítanak le ezekből a 12 530 tdw teherbírású motoros teherhajókból. Ezek a hajók számos műszaki újítással rendelkeznek. Ilyenek: a 60 Mp teherbírású lengődaru, távvezérlési automatika a programozott sorrendkapcsolású főhajtóműhöz és új üzemanyagok. Az ilyen típusú hajókat Lenin családtagjairól nevezik el. A vezérhajó a „Vlagyimir II- jics” nevet kapja. A warnemündei hajógyár másik újdonsága a gyors teherhajó, amelyet a német tengerészet, a Warnow Hajógyár és a szállító ipar szocialista közösségi munkában fejlesztett ki. Teherbírása 13100 tdw, sebessége 21,2 csomó, automatizált £ épüzemmel szerelik fel, 240 húszlábnyi konténer részére tartalmaz rakodási lehetőséget és csak 28 főnyi személyzetet igényel. összesen 15 magasabb használati értékű új hajóépítmény szerepel a Warnow Hajógyár ezévi programjában. 11000 tdw-re hitelesített az az eddigi legnagyobb hajótípus, amelyet valaha is építettek a rostocki Neptun Hajógyárban és amely az ezévi programban különleges helyet foglal el. Tökéletesítik a programot olyan továbbfejlesztett többcélú te- herhajók építése révén, amelyek a félj égtörőtőké vei sarki vizeken történő hajózásra is alkalmasak. Izotópok a takamányozásban A nukleáris energia betör az állattenyésztésbe. Az állattenyésztés huszonkilenc nemzetközi szakértője Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan lehetne javítani az állatok táplálkozásán izotópok alkalmazásával. A megbeszélések tárgya elsősorban a nitrogéntartalmú, de proteineket nem tartalmazó tápanyagok alkalmazása volt. A proteinmentes nitrogént a kérődzők takarmányába keverik. Ezt a nitrogént az állat gyomrában élő baktériumok felszívják és proteinekké alakítják. A baktériumokat az állat megemészti, ílymódon a proteinokban gazdag takarmányt (szójapogácsa, vagy gyapotmagvak) nélkülöző állat hozzájuthat ahhoz a nitrogénmennyiséghez, amelyet egyébként csak az említett takarmányok szolgáltathatnának számára. Ez a proteinmentes nitrogénforrás, amely olcsóbb a proteintartalmú táplálékoknál, lehetővé teszi az állatok táplálékának jelentős feljavítását a proteinokban szegény vidékeken. Az izotópok alkalmazása lehetővé tette, hogy pontosan felmérhessék a kérődzők táplálkozási mechanizmusát. A szintetikus táplálékokba kevert nitrogén—15, (amely stabil izotóp) lehetővé tette az egy állat által elfogyasztott nitrogén mennyiségének mérését. Az azonos módon felhasznált karbon—14 rávilágított arra a mechanizmusra, amellyel a baktériumok az ureát proteinné alakítják. A tritium (három atomsúlyú hidrogén — a hidrogén radioaktív izotópja) segítségével meghatározták a proteinok százalékarányát a test összsúlyához viszonyítva, ami lehetővé tette a kísérleti étrendek viszonylagos hatékonyságának pontos értékelését. Más izotópokat (a nátrium 24-et és a foszfor—32 —5) a keveréktakarmányok homogenitásának mérésére használnak. Laserek futószalagon A leningrádi optikaimechanikai egyesülés megkezdte a rubinkristályos ka- vantum-generátorok sorozat- gyártását. Ezek az Optikai Intézettel alkotó együttműködésben gyártott laserek különböző hatóerejűek. Egyelőre hat típust állítanak elő. Fényerejük 0,2 joule-tól sokezer joule-ig terjed. Az első sorozatot — Moszkvában, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának címére küldték el. A laserekre a biológusoknak, vegyészeknek, kohászoknak és orvosoknak van szükségük. Most a leningrádi mérnökök és tudósok la- ser-műtőkések sorozatgyártását készítik elő. E kések a sebészeknek lehetőséget nyújtanak a legpontosabb műtétekre, új lapot nyitnak a műtéti technika történetében. Kérdés és depresszió már évek óta rendszeresen napi két-három órát késnek. A vonat, a kocsipark alapos felújításra szorul. A betegség tünetei mindenekelőtt az ingázók családi életében mutatkoznak meg. Napirenden vannak a házastársi cívódások. Természetesen az ingajáratok késése jelentős károkat okoz a gazdasági életben is, hiszen emiatt értékes munkaórák vesznek kárba. Különös, újfajta betegség támadta meg Boston és New York peremvárosainak lakóit. Egyre többen kénytelenek felkeresni a pszichológusokat, mert „inga-neurózisban” szenvednek. A kór okozója az, hogy naponta kétszer kénytelenek hosz- szabb időt tölteni a túlfűtött és túlzsúfolt vonatokban, amíg lakóhelyükről a munka helyükre, illetőleg munkahelyükről a lakóhelyükre érnek és a szerelvények A aondolkodás is okozhat csalódást kozott önmagával, elhatároz ta: megnősül. Midőn azon ban választottja házában ke zölte elhatározását, legna gyobb csalódására megtudti hogy az elhagyta a várost - már húsz éve!” Mennyire igénybe vesznek a szellemi dolgai egy gondolkodót, példázza egy történet, melyet Ernst Bloch filozófus többször idéz előadásaiban: „Miután Immanuel Kant hosszasan tanács-
