Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-03 / 154. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. július & A rendőrtiszt naplójából HALÁL, ÉJSZAKA A. A férfi megtörtén rótta a sorokat, sokasodtak előtte a tintával teleírt papírlapok. „Még 1957 karácsony táján elmentem a jászárokszállási moziba. Az előcsarnokban 13—14 éves fiúk egy csoportját láttam. Mindjárt feltűnt közöttük egy széparcú, jóvágású gyerek. Megtetszett. Január első napjaiban, amikor ismét moziba mentem, Január 17-én délután érkeztem haza Jászárokszállás- ra szolgálatból. Az utcán véletlenül találkoztam Bélával. A kútról jött. Beszélgettünk. Mondta galambot akar venni. Később csatlakozott hozzánk egy másik gyerek is. Hívtam őket, jöjjenek el hozzám, de egyik sem jött. Viszont Béla annyit mondott, hogy moziba megy, jó filmet játszanak. Én hazamentem, megmosakodtam, átöltöztem civil ruhába. ' Fölvettem az ünneplő ingemet és elmentem a mozihoz. Az előcsarnokban már ott volt Béla. Odamentem hozzá, beszélgettünk, aztán javasoltam, menjünk inkább sétálni. Nem is olyan jó az a film. A gyerek ráállt a javaslatomra, de később azt mondta, inkább hazamegy. Megijedtem, hogy ilyen hamar elválunk. Kértem, jöjjön nézzünk szét inkább az állomáson, ráér még hazamenni. Hét óra lehetett, amikor az állomásról elindultunk a sínek mentén Jászdózsa felé. Szitányi alezredes magához hívatta munkatársait. A fiatal tisztek néhány perc alatt nála voltak. — No fiúk, Sz. töredelmes , vallomást tett. A nyomozást újra megláttam a fiút. Akkor megszólítottam egy másik gyereket és megkérdeztem, hogy hívják az én választottamat, hát mondja, hogy Sass Bélának. Ezután már nem volt nehéz szóba- elegyedni a gyerekkel a mozi pénztárnál. Beszélgettünk filmekről, és a fiú egyre jobban megtetszett nekem. Nagyon megkívántam! A gyerek nem kérdezte miért megyünk arra, mert belemelegedett a beszédbe. Valami szakközépiskoláról magyarázott. Aztán már nem bírtam magammal: lakatlan helyre értünk. elkezdtem csókolgatni a fiút. Dulakodtunk. Ö ellenkezett, én szorítottam magamhoz és csak az ösztöneimnek tudtam már élni... aztán már csak azt vettem észre, hogy amikor szólítom, nem felel. Megrémültem! Mi lesz, ha rájönnek, hogy én fojtottam meg. Aztán már csak arra gondoltam, úgy kell intézni mindent, mintha a gyerek öngyilkos lett volna. Ráfektettem a sínre és megvártam amíg elhalad a vonat. Aztán még megnéztem, hogy tényleg elgázolta-e a szerelvény és elindultam haza. Tizenegy óra lehetett, amikor hazaértem. Reggel szolgálatba mentem Vámosgyörkre. Az öreg Nemestől valóban nem kérdeztem semmit, hisz én tudtam, egyes egyedül én, hogy tulajdonképpen mi történt. ..” lezárhatjuk. Át kell adnunk ezt a gyilkost az ügyészségnek. — Alezredes elvtárs, kérdezhetek valamit? — szólt Kasza főhadnagy. — Tessék. — A gyereket tényleg megfojtotta Sz. mielőtt a sínre fektette? — Nem — válaszolt az alezredes. — A gyerek a szorítástól, meg talán az ijedtségtől is csak az eszméletét vesztette el. Még élt, amikor a vonat elgázolta. Néhány percre csönd lett az irodában. Aztán Pacsai százados szólalt meg: — Szerencse, hogy arra az időre, amikor Sz.-el a helyszínen lejátszattuk a történteket erős rendőri és munkásőri biztosítást kaptunk, mert a falubeliek tán meg is ölték volna felháborodásukban őt... De helyesebb, ha az igazságszolgáltatás dönt fejőle. Ismét Kasza főhadnagy szólalt meg: — Létezik az, hogy egy ilyen ember normális? — Nos, hogy megnyugtassalak, itt az ideggyógyász szakvéleménye. Olvasd csak: „Semmiféle olyan elme- vagy idegbetegségben nem szenved, mely őt cselekményeinek végrehajtásánál befolyásolná, cselekményének társadalmi veszélyességével tisztában van.” Lezárult egy ügy Ősz lett. Szitányi alezredes éppen akkor tért vissza szabadságról, amikor az újságok rövid hírben közölték: „Sz. Alajost szándékos emberölésért halálra ítélték. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet helyben hagyta. Sz.-en a halálos ítéletet végrehajtották!” (VÉGE) SZÁNTÓ ISTVÁN Megfejtették a veresvíz „titkát” A Zemplén hegységben Telkibányától nem messze egy különös patak ered a rég elhagyott aranybányák közelében. Veres-víznek nevezik a környékbeliek, mert a patakocska kristálytiszta habjai olykor vérvörös tajtékot vetnek, s néhány napig mintha megfestették volna, pirosán zúdul alá a víz a sziklagörgetegeken. A gazdag népi fantázia legendát szőtt a patak időnkénti színelváltozásához, illetve egy valóban megtörtént tragédiának tulajdonítja a víz megvörösödését. A 18. században ugyanis az egyik aranybányában háromszáz embert temetett el az omlás. A szerencsétlenül jártak ma is ott pihennek a tárnák mélyén, és a nép azt tartja, hogy a nagy esőzések után bányászok vére festi vörösre a patak vizét. A veres-víz rejtélyére emberöltőkön át ez a romantikus legenda volt az egyetlen „tudományos” magyarázat, mígnem a Zemplén hegység elmúlt években megkezdett tüzetesebb hidrogeológiai felmérése derített fényt nemrégiben a patak titkára. A szakemberek terepbejárás közben vékony réteg vasoxi- dos okkertelepre bukkantak a patak medrében. Ezek a rétegek ma a patak bevágó- dása miatt már magasan fekszenek, s csak nagyobb árvíznél éri el őket a vízszint. Az alámosott meredek partfalról időnként — különösen az áradat levonulása után — nagyobb darab okkeres rögök szakadnak a mederbe. Ez a magyarázata annak, hogy az ár levonulása után, amikor már kitisztult a víz, a lassan feloldódó vasoxidos okker festi vérszínűre a patakot. iVem jó az a film A végzetes ölelés Almos New Yorkba repült íme, egy amerikai nagy kutya. Igaz, ő csak idegenbe szakadt hazánkfia: Álmos „vízumképe” elutazása előtt. Rekonstruálják as algériai szőlőket A Rónasági „galeri” tagjaival Vezsenyen ismerkedtem meg. Kati, a loboncos átölelt és vállamra hajtotta a fejét, kedves volt ez tőle, — mert Vihar, a vezér, a zsebemben kotorászott. Komondor tangó A Rónasági „galeri”, vagyis a Rónasági kutyatenyésztő kennel hat felnőtt, hippi fri- zurás komondort számlál. — Lássuk a tagokat: Bundás és Vihar a főnökök. Kati és Tündér a hölgytagok. Aztán itt van nászúton Csitri Szolnokról és egy vendég eb Miskolcról. — Valamennyien Harkai Gyula vezsenyi kisállattenyésztő tenyészetében élnek. Mi az, hogy kisállattenyésztő? Csak egy szemléletes példa: Bundás barátunk vállamagassága 77 centiméter, súlya csekély ötvenegy- néhány kiló. A „kicsi” a maga szerény három hónapos korával csak tizenhat kilót nyom. Amikor Bundás megölelt — csupán barátságból _ úgy éreztem, mintha egy j egesmedvével tangóznék az udvaron. Békés jószágok. A gazdi 14 éves kisfia Vihart a földhöz teremti, gyúrja, gyömöszöli, a harcias nevű jószág erre jóízűeket nyög. Elnéztem szép metszőfogait, s azt gondoltam, hogy ha betörő lennék, ezt a tájat elkerülném. Ezek a kiváló ebek — közülük hárman nemzetközi versenyen valóban kiváló minősítést kaptak — egymást lökdösik arrébb, hogy gazdájuktól egy kis simo- gatást kapjanak. Valósággal féltékenyek egymásra. Csitri — gondolom jövendőbeli anyaságára hivatkozva — Valósággal arrább morogja társait, akik csalódottan tolonganak hátra, a bámész szemlélődét majd ledöntve lábáról. _________ C sak hús Hogyan lesz valakiből kutyatenyésztő, ráadásul olyan, akinek „nevelése” amerikai, nyugat-berlini kutyabarátokhoz kerül? Harkay Gyula valóban foglalkozott kis állatokai, vagyis galambokkal, nyulakkal. Aztán jött Hasszán, a dog, aki a „dallamos” Sátán becenévre hallgatott. Láttam a fényképét. Ennek a borjú nagyságú állatnak csak a „kímélő” menüje volt hat kiló hús, s ennek következtében még remek karcsúsága mellett is 95 kiló volt. Miután Harkay Gyula nem rendelkezett maszek mészárszékkel, így Hasszán elkerült a Kossuth utcából, de gazdája fejében már motoszkálni kezdett az ötlet. — kutyákat, méghozzá nagytestű kutyákat kellene tenyészteni. Az eredmény: idegen, csak testi épsége kockáztatásával tud közlekedni az udvaron. Persze, csak merő szerétéiből döntik le fél másodperc alatt a lábáról. — Ezeknek a kedves kutyusok- nak étrendje a következő: hús, hús, hús. Repülő kutyák Elődeik, vagy Tündér, Álmos és társai elkerültek már a családi „fészekből”. Tündér Szabadkára került, Álmos — előkelőén — repülőn tette meg az utat New Yorkba. A MAVAD kötött szerő- dést gazdájukkal. A repülőút ára egyenlő volt egy személy- gépkocsi árával. Ezek szerint ott fenn nem lehetett kutya soruk... Egyszer kitört belőlük a pásztor ösztön. Télen csapatosan kirohantak a havas mezőre, néhány napig csavarogtak. De aztán csak visz- szatértek a gazdihoz. Elnézem. hogy rátekintenek párás meleg szemükkel. Kezdem már érteni, hogy nemcsak üzlet a komondor tenyésztés. ■— ké — Algériában tervet dolgoztak ki a szőlők rekonstrukciójára, amelyet a legközelebbi 10 évben akarnak megvalósítani. A terv keretében a kommersz borok előállítására szolgáló szőlőterületet 40 százalékkal kívánják csökkenteni. Ezzel a kommersz-borok termelése is csökken a minőségi borok javára. Ügy tervezik, hogy a borszőlők területét 346 000 hektárról 198 000 hektárra csökkentik, ezzel szemben a csemegeszőlő és a mazsola- szőlő előállítására szolgáló termőterületet 33 000 hektárral növelik. Az átlagélettartam rövidebb az Egyesült Államokban, mint más országokban Az amerikaiak nem élnek oly hosszú ideig, mint más népek. Azt képzelik magukról, hogy ők élnek a Földön a legtovább, de ez nem így van. Minden más országnál többet költenek arra, hogy életben maradjanak, de ez még nem elég. Az amerikai férfiak várható átlagos élettartama 66,8 év — s ez a 26. hely az ENSZ átlagos élettartamtáblázatában, amelyet az Egészségügyi Világszervezet állított össze. Az amerikai nők hosszabb ideig élnek, mint a férfiak — az átlagélettartamuk 73,7 év, de ezzel is csak a 12. helyen vannak a listán. Világszerte a nők képezik az „erősebb nemet”, amikor az élethez való ragaszkodásról van szó. íme néhány ország, ahol a lakosok tovább élnek, mint az amerikaiak: a férfiakat illetően Svédország áll a vezető helyen 71,6 év átlag- élettartammal, a második helyen Norvégiát találjuk 71,32 évvel, Hollandiában a férfiak átlagos élettartama 71,10 év, Izlandon 70,7, Izraelben 70,52 és Dániában 70,3 év. Egyébként a görög férfiak is tovább élnek, mint az amerikaiak, s ugyanez a helyzet a spanyoloknál, a németeknél, a franciáknál, a cseheknél, a bolgároknál, a japánoknál, a rhodesiaiak- nál, az ausztráliaiaknál, a briteknél stb. S mely országokban élnek tovább a nők, mint az amerikai nők? Hollandiában a nők átlagosan 75,9 évre számíthatnak, Svédországban az átlagos női élettartam 75,7 év, Norvégiában 75,57, Franciaországban 75,1, Izlandon 75 év. Ugyanakkor azonban a svájci, az angol, az ausztráliai, az újzélandi és az orosz nők is hosszabb életre számíthatnak, mint az amerikaiak. A tudósok több okot is felhoznak annak magyarázatára, hogy az amerikaiak átlagos élettartama ily kedvezőtlenül alakul. Az egyik ok: a csecsemőhalandóság igen nagy, ezer élveszületés esetén az egy éven aluli halálozások elérik a 23,7-et. Egy tucatnyi más ország jobban áll ennél, Svédországnál ezer élveszületésre számítva 12,6, Izlandon 13,7, Hollandiában 14,7, Finnországban 15 és Üj-Zélandon 17,7 a csecsemőhalandóság aránya. A tudósok az amerikaiak viszonylag rövid átlag élettartamát annak is tulajdonítják, hogy túl sok pénzt költenek az Egyesült Államokban csupán a kutatókat érdeklő és a számukra fontos kutatások finanszírozására. Sokan úgy vélik, hogy t gazdagabb táplálkozás is hozzájárul a korai halálozáshoz még a szegényebb amerikaiak is jobban étkeznek, mint más népek és ugyanakkor az amerikaiakra súlyos nyomást fejt ki a jobb megélhetésért folytatott erőteljes verseny. Vulkánikus tevékenység Déception szigetén Vulkánkitörések egész sorozata rázta meg 1967-ben és 1969-ben a déli-sarki félsziget mellett fekvő Déception szigetet. A helyszínre kiküldött tudományos expedíció első jelentései arra engednek következtetni, hogy a legközelebbi években itt ncn vekedni fog a vulkánikus tevékenység. A friss levegő és a nyugdíjasok Japánban több, mint 10 millió a 60 évnél idősebb emberek száma. Sokan közülük még munkaképesek, annál is inkább, mivel az 1600 jen összegű állami nyugdíjból semmiképpen sem lehet megélni. Japánban ugyanis a havi létminimum — 10 000 jen. Szato miniszterelnök az idős emberek problémáinak megoldásával kapcsolatban azt tanácsolta, hogy... költözzenek falura, szívjanak friss levegőt és élvezzék az életet. Az Aszahi című japán lap szerint azonban nem valószínű, hogy ez megoldást jelentene a nyugdíjasok számára. Munka nélkül ugyanis nem tudják fenntartani magukat, az idős emberek foglalkoztatása pedig rendkívül nehéz és megoldatlan probléma. Még a kormány által közzétett hivatalos adatok szerint is minden hét munkára jelentkező ember közül csupán egy számíthat arra, hogy sikerül elhelyezkednie Amikor a tigris influenzás A tigrisek igen sajnálatra- méltóak, ha állatkertben élnek. Mint a nagyvárosok lakói általában, ezek a tigrisek is a legkülönbözőbb betegségekben szenvednek. De a többi lakosnak könnyű megmérni a lázát. Mit csináljanak azonban egy tigrissel? A hóna alá nem dughatjuk a hőmérőt, a torkába még kevésbé. Az angol biológusok a következő megoldást javasolják: Minden élőlény, így a tigris is, infravörös sugarakat bocsát ki. Ha beépített hő- mérős objektívet állítunk fel a pacienssel szemben, akkor 33 méter távolságból két másodperc alatt meg lehet mérni a lázát. Korommal bombázott gleccser A chilei állami elektromos művek befejezte annak a kísérletnek első szakaszát, amely az olvadó gleccserekből történő vízkiolvasztásra irányult. A kísérletek során egy nagy gleccser olvadását próbálták meggyorsítani azzal, hogy repülőgépekből korommal és más hőelnyelő anyagokkal „bombázták”. A glecs- cser egy négyzetkilométer korommal beszórt felületéről naponta 10 ezer köbméterrel több vizet nyertek, mint azelőtt. Villamos macskák Egy japán cég villamos macskákat gyárt, amelyek kitűnő egérijesztőnek bizonyulnak. A villamos macska, ha bekapcsolják, fáradhatatlanul nyávog, percenként tízszer és az egerek nem mernek előjönni búvóhelyükről. Mágnes, amely nem vasból van Az amerikai Bell cég laboratóriumaiban új mágneses anyagot dolgoztak ki, amelynek vonzóereje mágnesezés után felülmúlja minden eddig ismert mágneses anyag vonzóerejét. Az új anyag kobalt-réz-szamárium ötvözet. A felfedezés a jelenleg használatos vasmágneseknél sokkal kisebb mágnesek gyártását teszi lehetővé. ;
