Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-03 / 154. szám
SZOLNOK SIEGTE! NÉPLAP s 1970. július 3. MAR JAV AB AN FOLYIK A CSOMOS-EBIR KOMBÁJNO- LASA, A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI ARANYKALÁSZ TSZ- NÉL. SZÁZ HOLDON 5 NAP ALATT VÉGEZTÉK EL AZ ÉRTÉKES NÖVÉNY BETAKARÍTÁSÁT Virágzik a mák A kombájn vastag sugarakban ontja a kipréselt magot Füleki József elégedetten „morzsolja” az értékes magot Északi lumen a Tissa Táncegyüttessel léptek fel az Európa-szert« ismert Énekmezőn a szolnokiak. A rendezők csak ízelítőt kértek a programból, mivel önálló magyar estre is — ugyancsak az Énekmezőn — sor került. A • siker önbizalmat adott a csoportnak és a koreográfusnak egyaránt. Várhelyi Lajos: Észt táncok kompozíciójánál szívből drukkoltunk; mennyire érzi magáénak a közönség. A fergeteges tetszésnyilvánítás meg- nyugatott bennünket: a Tisza Táncegyüttes az önállá magyar esten is megtalálta az utat a közönség szívéhez. Büszke lehet Szolnok, hogY ilyen együttessel rendelkezik. Másnap felszedtük a sátorfánkat. A derűs arcokró? az olvasható le: mindenütt jó, de legjobb otthon. — VÉGE — SIMON BÉLA Otthon, Tallinnban Ha lehet fokozni azt a szíves, baráti vendéglátást, amiben Finnországban részünk volt, akkor a tallinni műszaki főiskola — csoportunk vendéglátója — fokozta. Két évvel ezelőtt Kisi- nyovban ismerkedtek össze a főiskola táncosai a szolnoki fiatalokkal, ennek eredménye a Tisza Táncegyüttes mostani meghívása. őszintén szólva drukkoltunk egy kicsit. Az eredeti programtól eltérően nem vonattal, hanem a tengeren átvágva, hajón utaztunk, — így egy nappal hamarabb érkeztünk Tallirmba. Negyven ember elszállásolása, étkeztetése gondot okoz, — különösen akkor, ha váratlanul toppannak be, csupán egy hirtelen jött távirat jelzi érkezésünket. A főiskola dicséretére mondva, mégis „flottul” ment minden. Autóbuszok vártak a hajóállomáson, az egyetem diákszállójában megvolt a szállás. Külön öröm számunkra, hogy a Szolnok étteremben nemcsak szűkebb pátriánk színes képeiben gyönyörködhettünk, hanem végre a pirosra sült hasáb- burgonyában ismét érezhettük a hazai ízeket. Az otthoni környezet persze nemcsak a koszton érződött. Hogy mégis ezzel kezdtem, tudják be annak, kedves olvasóim; a magyar ember hajlamos arra, hogy a hasán át szemlélje a világot. A tallinni emberekkel való mindennapji találkozásokban Szolnok bármelyik éttermével. Ezzel is kifejezésre juttatták, mennyire megbecsülik a Tisza Táncegyüttest, a testvérváros fiait. Persze a táncosokat, az ezernyi látnivalót kínáló Tallinn és a szíves vendéglátás mellett legjobban mégis az érdekelte, hogyan fogadja produkciójukat a legszigorúbb kritikus: a közönség. Először a János napi ünnepségen helyi csoportokkal és egy komi együttessel kimondatlanul is érződött, hogy a rokoni kapcsolatok mellett azonos társadalmi célok is összefűznek bennünket. A Tisza Táncegyüttes körül állandóan zajló diáksereg, a „hivatalos” találkozók meghitt légköre mind, mind ezt fejezte ki. Ebédet, vacsorát az észt főváros legszebb, legelőkelőbb vendéglőiben adtak a csoport tiszteletére, — pedig a főiskola menzájának étterme is felveszi a versenyt CIPŐ ÉS TÉGLA A NEB vizsgálat megállapításai a lábbeli és építőanyagok ár- minőség összefüggéseiről Lábbeli és építőanyag. Ho- gyan kerül egymás mellé ez a két. egymástól nagyon is messze eső termék? Egyszerűen. Ha valaki konfekció cipőt hord és családi házat épít tudja, hogy bizonyos vonatkozásban rokonvonást mutat e két cikk. Ez a rokonvonás pedig a minőség. Jobban mondva a gyenge minőség. Miért? Azért, mert munkaerőhiánnyal küzd a cipőgyár, nagymérvű a munkás- vándorlás. Rossz az anyagellátás, ennek következtében olyan bőr és textil anyagokat kénytelen a gyár felhasználni, amelyeket megfelelő törzskészlet esetén nem vennének át. Nem megfelelő a gépi ellátottság, az egyedileg tervezett cipőket a tömeggyártás során ezért nem tudják jól megmunkálni. A termelés irányításában dolgozó középvezetők — művezetők — szaktudása, vezetési készsége sem kifogástalan. Alacsony a szakmunkások aránya is. A tüzödékben a szükséges 45—50 helyett mindössze 11—15 százalék a szakmunkások aránya. Ezenkívül a gyártásközi ellenőrzés sem olyan színvonalú, hogy hatékonyan segítené a minőség javítását. A vizsgálati jegyzőkönyvből kiderül az is, hogy gyakran nem azokat az anyagokat rakják a cipőkbe, mint amelyek a Tisza Cipőgyár árkalkulációjában szerepelnek. Bár a vállalat jogtalan nyereséghez ez által nem jutott. mert az összrevizió által feltárt többletbevételt visszafizették-, a fogyasztó mégis károsodott, mert olcsóbb anvagból készült cipőt kapott, mint amit ára kifejezett. A Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kilenc gyáregységében folytaElőször talán vegyük a cipőt, melynek minőségét a martfűi Tisza Cipőgyárban vizsgálta a megyei NEB. Sajnos. a jegyzőkönyv megállapításai még mindig a hiá" nyasságokról szólnak, mert a javulás érdekében tett erőfeszítések ellenére sem mutatkozik előrehaladás. A cipőgyártáshoz szükséges alapanyagok — bőr, tex. til, stb. — minősége sem kifogástalan, s ez is közrejátszik abban, hogy a műszaki hibás cipők aránya az anyaghibásokkal szemben magasabb. A NEB jelentésben szerepel az is, hogy a vevőktől tavaly sokkal több pár cipő érkezett vissza, mint az előtte való évben. 1968-ban 81 ezer, 1969-ben 125 ezer párnál merült fel reklamáció. A külkereskedelem 1968- ban a 135 ezerrel szemben 158 ezer pár lábbelit nem fogadott el. A legnagyobb mértékű emelkedés a kiskereskedelmi hálózatban jelentkezik, ahol a reklamációkkal kapcsolatos költségek a vállalatnak 1968-ban 2,9. tavaly viszont 9,3, millió forintot jelentettek. tott ellenőrzés is hasonló jelenségekről ad számot. Mindjárt más a súlyuk azonban a megállapításoknak, ha tud. juk azt, hogy a vállalat ösz- szesen 16 gyáregységének többsége sok évtizedes, elöregedett, majd többször felújított gépsorokkal, műszerek nélkül, régi technológiával és mindezekből származó ne. hézségekkel birkózva tudja csak feladatát teljesíteni. A gyártmányok gyenge minőségének magyarázata a cipőgyártásnál felsoroltakon túl a téglánál és a cserépnél még kibővül azzal, hogy a műszerek, hőmérők hiánya miatt az égetés milyensége csupán a dolgozó érzékszerveinek Ítéletére szorítkozik. A munkaerő hiánya miatt még a meglévő gyártó kapa. citás sincs kihasználva. Mindjárt magyarázatul is szolgál erre az alábbi adat: például Karcagon 1968-ban egy munkás havi átlagkeresete 1730, tavaly pedig 1807 forint volt. Nem véletlen, hogy a nehéz és egészségre ártalmas fizikai munkát végzők száma egyre csökken, A jó munkának köszönhetően A vállalati átlagnál a mezőtúri téglagyár minőségi mutatói dicséretre méltóan eltérnek. Jó munkájuknak köszönhetik, hogy olyan megrendelőik is vannak, mint a Műemlékeket Felújító Vállalat és a Fővárosi METRO. A vizsgálat fényt derített viszont arra, hogy a Kunszentmártoniján gyártott cserép minőségével súlyos prob, lémák vannak. A valóságnak nem megfelelő osztályozást eredményezi, hogy az amúgy is létszámhiánnyal küzdő gyárak, ban e feladatot a kihordó munkásoknak kell végezniük. A téglagyári termékek maximált árformába tartoznak, a vállalat a megállapított áraktól nem tér el, ugyanakkor fennáll, hogv a nem megfelelő osztályozás révén jogtalan árbevételhez jut. 1970. március 31-től érvényes rendelet szól arról, hogy a vásárlónak 20 forint rakodási engedménvt kell adni. ha az áru felrakását a telepen nem tudják biztosítani. A vásárlók nagyon sok olvan utalványt váltottak be március 31-e után. melyet a TÜZÉP január 1 március 31 között adott ki. s ezeknél a rakodási engedményt nem alkalmazták. Helyes lenne, ha a Szolnok megvei Tégla- és Cserépipari Vállalat és a TÜZÉP közös megállaoodása után a vevőknek visszatérítenék a jogtalan bevételt. Növényvédelmi bemutató Túrkevén Csütörtökön Túrkevén, a Táncsics Termelőszövetkezetben nagysikerű növényvédelmi tanácskozást rendezett és bemutatót tartott a Nagykunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a megyei növényvédő állomással. A nagykunsági közös gazdaságokból és a megyéből mintegy százharminc agrárszakember jelent meg, s figyelte nagy érdeklődéssel a most először nyilvánosság elé lépő Galambos—dr. É. Kiss féle dobkerekes traktor működését. Galambos Béla mérnök, a nagykunsági tsz-szövetség munkatársa és szerzőtársa ötletes újítással megvalósította, hogy a rizsföldeken egy dobkerék beiktatásával köny- nyedén közlekednek és dolgoznak az MTZ-traktorok. Mivel megyénk — s főleg a Nagykunság — termeszti az ország rizshozamának több mint felét, s a szövetkezetekben sok MTZ gép dolgozik, a megjelent szakemberek szerint a bemutatott szerkezetnek nagy jövője lesz. A program további részében a megyei növényvédő állomás által kifejlesztett SPC—6-os vetőgépre szerelhető vegy- szerező berendezés aratott nagy sikert, s a debreceni mezőgazdasági gépgyár Gramospray terméke. Szovjet bányagép import A tavalyi tapasztalatok alapján az idén a szénbányászatnak jóval több szén kitermelésére kell felkészülnie, mint ahogy eredetileg tervezték, s ezt a célt létszámemelés nélkül, a termelékenység fokozásával kell elérni. Ezt a célt szolgálja az idei szovjet bányagépimport is. Ebben az évben 5 szovjet fejtési komplex kezdi meg működését a magyar szénbányákban. Ezenkívül három jövesztő- gép is érkezik a Szovjetunióból ebben az évben. Munkaerőhiány Jogtalan nyereség Vágják a csomos-ebirt
