Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970, július 3. Kontinensünk egysége Tegncsp isti helyzetkép o külpolitikában Sok megfigyelő a kambodzsai amerikai beavatkozás más­napján úgy vélte: ismerve Richard Nixon hajlamát az úgy­nevezett „kicentizett” politikai döntésekre, csaknem bizo­nyosra vehető, hogy hamarosan valami „pozitívnak szánt” lépés történik majd. Nos, ez a vélemény tökéletesen beigazolódott. Az Egye­sült Államok elnöke televíziós interjújában bejelentette, hogy David Bruce, veterán demokrata-párti diplomatát, Wa­shington korábbi bonni és párizsi nagykövetét nevezi ki a párizsi USA-delegáció vezetőjévé. Más körülmények között talán üdvözölni lehetne az amerikai gesztust. Az előzmények ismeretében azonban nem csoda, ha ez a régóta aktuális döntés világszerte mérsékelt lelkesedést keltett. Ez a megállapítás mind a hosszabb, mind a rövidebb távú előzményekre vonatkozik. A hosszabb távú előzmény: Nixon azzal az ígérettel lett az Egyesült Államok elnöke, hogy mielőbb befejezi az indo­kínai háborút. Az elnök nem befejezte, hanem kiszélesítette a délkeletázsiai amerikai beavatkozást. Kampány-beszédei során Richard Nixon azt is megígérte, hogy a korábbinál na­gyobb súlyt helyez a Párizsban folyó vietnam-konferenciara. Az elnök eddig ezt az ígéretét is egyértelműen a visszájára fordította: nem a zöld asztalra, hanem a „katonai megoldás­ra” helyezte a fősúlyt, tehát pontosan arra, amibe elődje, Lyndon B. Johnson belebukott. Ennek a magatartásnak látványos jele volt, hogy ami­kor Cabot-Lodge visszavonult a párizsi USA-delegáció élé­ről, az elnök — Pierre Habib személyében — egy teljesen ismeretlen alacsony i'angú diplomatát bízott meg ezzel a kulcsfontosságú feladattal. A diplomácia nyelvén ez nemcsak a tárgyalópartnerek, hanem a tárgyalt ügy sértő degradálásá- nak tekinthető. Az amerikai lépés természetesen nem ma­radt válasz nélkül: előbb Xuan Thuy miniszter, a VDK-dele- gáció vezetője, majd Binh asszony, a DIFK külügyminisztere mondott búcsút a párizsi konferenciák termének. „Ha kell, visszatérek” — jelentette ki Binh asszony a búcsúzásnál. Nagy kérdés, hogy a kambodzsai agresszió után David Bruce kinevezése önmagában elég lesz-e ehhez. (KS) Mi INDENFELÖ Izraeli légitámadás Géprablások INDENFELÖ S ROMA Henry Cabot Lodge, Nixon elnöknek a szentszékhez ren­delt személyes képviselője tá­jékozott körök szerint az Egyesült Államok vietnami intervencióját igyekszik majd igazolni VI. Pál pápa előtt. Cabot Lodge szerdán érkezett az olasz fővárosba. BUENOS AIRES Bíróság elé kerülnek az ar­gentínai Rosariő város láza­dó rendőrei, akik, mint je­lentettük, kedden zsoldeme- lést követelve elharrikádoz- ták magukat a rendőrkapi­tányságon, s csak a kivonuló katonaságnak adták meg ma­gukat. ■& Szerdán ismét sztrájkba lé­pett százezer argentin mun­kás. béremeléseket és egyez­tető bizottságok létrehozását követelik. WASHINGTON A NASA szerdán bejelen­tette, hogy eltűnt az Apollo- 11 legénysége által hozott holdkőzet egyik darabja. TOKIÓ Legújabb jelentések szerint 18-ra emelkedett Japánban a földcsuszamlások és áradá­sok halálos áldozatainak szá­ma. Több mint tízezer lakó­ház pedig víz alá került. ÜJ DELHI A Calcuttái kikötő dokk­munkásainak szerdán kezdő­dött sztrájkja miatt teljes egészében megbénult a kikö­tő teherforgalma. TOKIO A japán kommunista párt csütörtökön követelte annak a tervnek a visszavonását, amely szerint a hadügymi­nisztérium Nike-típusú raké­tatámaszpontot létesítene Osaka egyik elővárosában. MOSZKVA (TASZSZ) A francia haditengerészeti erők iskolába jóra ja — egy nagyméretű tengeralattjáró elhárítóhajó és három őrhajó — július 6—10-én látogatást tesz Leningrádban. DUBLIN Az ír Köztársaság főváro- áában csütörtökön bejelentet­ték, hogy befejeződött a nyo­mozás abban a fegyvercsem­pészési és összeeskiivési ügv- ben, amely annakidején csak­nem a Lynch-kormány buká­sához vehetett. Bizonyíték hi­ányában beszüntették az el­járást Neil Blaney volt föld- műveiésüavi miniszter ellen, míg Charles Haughey volt pénzügyminiszter és három társa — ugyancsak ismert közéleti személyek — ügyét, vádemelési javaslattal áttet­ték az ügyészségre. PRÁGA A Csehszlovák Néppárt Központi Bizottságának leg­utóbbi ülésén több személyi intézkedést hoztak. Elfogad­ták a KB négy tagjának le­mondását. — Változatlanul helytelen magatartása miatt visszahívták funkcióiából a KB egy tagját, függőben lé­vő bírósági rehabilitációja miatt pedig a KB további négy tagját. A Központi Bi­zottság elfogadta Frantisek Touska lemondását a Lidova Demokracie főszerkesztői tisztségéről és a KB elnök­ségi tagságáról. A Néopárt lapjának új főszerkesztőjévé Rostislav Peterat választot­ták. Izraeli harci repülőgépek szerdán délelőtt több beve­tésben támadták a Szuezi- csatorna déli bejáratánál és a Szuezi-öböl északi szekto­rában lévő egyiptomi állá­sokat. Csütörtökön Moszkvában megnyílt az SZKP Központi Bizottságának plénuma. A plénum résztvevői meg­hallgatták Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának be­számolóját „a párt soronlévő feladatai a mezőgazdaság­ban” címmel. A beszámoló vitájában ti­zenegyen szólaltak fel, köz­Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, aki je­lenleg a Szovjetunióban tar­tózkodik, a kairói A1 Ahram jelentése szerint a szovjet vezetőkkel folytatandó to­vábbi tárgyalások céljából meghosszabbította látogatá­Nixon elnök szerdán a ké­ső esti órákban, magyar idő szerint csütörtökön hajnal­ban egy órás tv-interjú ke­retében válaszolt a három legnagyobb amerikai tv-há- lózat kommentátorainak kér­déseire. Hivatalbalépése óta Nixon elnök most negyed­szer adott tv-interjút, ezúttal először élő adásban. Az amerikai elnök rövid bevezető nyilatkozatában be­jelentette, hogy az Egyesült Államok egyik legismertebb veterán diplomatája, David Bruce-t kinevezte a Viet­nammal foglalkozó párizsi értekezlet amerikai küldött­ségének élére. David Bruce — mint Nixon megjegyezte — demokrata párti politikus, eddig öt elnököt szolgált és diplomáciai pályafutása so­rán Nagy-Britanniában, az NSZK-ban és Franciaország­ban töltött be nagyköveti tisztséget. Az elnök közlése szerint Bruce augusztus el­seje táján veszi át Párizs­ban az amerikai küldöttség vezetését. A Szojuz—9 űrhajó tizen­nyolcnapos repülése sok új információt szolgáltatott a tudomány és a technika kü­lönböző ágazatai, valamint a népgazdaság szakemberei számára — Írja a Pravda csütörtökön. A lap tudósítója találko­zott a repülés orvosi prog­ramjának egyik vezetőjével. A tudós kijelentette, hogy az űrhajósok sokkal köny- nvebben viselték el a repü­lést, mint az várható volt. A tornagyakorlatok, az űrhajó fedélzetén lévő különleges tornaszerek megtették jóté­kony hatásukat. Andrian Nyikolajev nyu­godt és kiegyensúlyozott, Vi- talij Szevasz tyjanov emo- cionálisabb.. A két ember kü­lönbözik természetében és temperamentumában — hangsúlyozta a tudós. Nem volt világos, hogyan szoknak A támadó gépeket az egyiptomi légvédelem tüze fogadta. A bombázásnak egyiptomi részről öt sebe- sültje van. tűk Pjotr Seleszt, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Gennagyij Voronov, az OSZSZK minsztertanácsának elnöke, Saraf Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Vaszilij Mzsavanad- ze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. sát. Az elnök hétfőn tartja harmadik hivatalos megbe­szélését a szovjet vezetőkkel a közel-keleti válsággal ösz- szefüggő problémákról. Ad­dig négyszemközti eszmecse­réket folytat szovjet tárgya­ló partnereivel. Nixon elnök a továbbiak­ban kambodzsai intervenció­ját iparkodott igazolni, ami­kor megkérdezték. hajlan­dó-e az elnök kategorikus biztosítékot adni arra, hogy a jövőben semmilyen körül­mények között sem ad pa­rancsot újabb kambodzsai invázióra, Nixon először ki­térően válaszolt, majd újabb kérdésektől sarokba szorítva ezt mondta: „Nem jelenthe­tem ki most kategorikusán, hogy erre soha, semmilyen körülmények között sem ke­rülhet sor. A közel-keleti helyzetre vonatkozó kérdésre válaszol­va Nixon kijelentette, hogy véleménye szerint még ve­szélyesebb a helyzet, mint Indokínában, mert szerinte az utóbbi térségben csök­kent a szupernagyhatalmak közvetlen konfrontációjának veszélye, viszont a Közel- Keleten ez a veszély növek­szik. össze a repülés során. Feszült helyzetekben a természetük­ben megmutatkozó különb­ségek észrevehetőek voltak. Joggal lehetett vitani azt, hogy érdemes-e összekap­csolni az ilyen „ellentéteket”. A tudósoknak azonban ma­guk az űrhajósok segítettek. Sem Nyikolajev, sem Sze- vasztyjanov nem akarták, hogy a legénység összetételé­ről más döntést hozzanak. A két. űrhajós megőrizte az együttérző összeforrott kol­lektívára jellemző kölcsönös kapcsolatokat. A felkészítés során az or­vosok figyelmeztették az űr­hajósokat: „Számítsanak rá, hogy a repülés második felé­ben kitörhet rajtuk az inge­rültség, amelynek oka a ké­nyelmetlen helyzet és a fá­radtság”. Ez a feltételezés, általános megelégedésre, hi­básnak bizonyult Semmilyen RIO DE JANEIRO Nincsen halálos áldozata a géprablók és a brazil kato­nai rendőrség közötti szerdai összecsapásnak. A Caravell gép fedélzetén lezajlott tűz­harc során a gép vezető pi­lótája láblövést kapott. A géprablók egyike öngyilkos­ságot kísérelt meg, de élet­ben maradt. Állapota súlyos. Az utasoknak az ijedtségen kívül nem történt baja, a siker­telen géprablás! kísérletben 4 személy vett részt, köztük egy Jassie Jane nevű nő, aki állapotosnak tetette ma­gát. Valójában erre a trükk­re azért volt szükség, hogy ruhája alatt elrejthesse a géprablók kézifegyvereit. WASHINGTON A National Airlines ameri­kai légitársaság DC—8-as gé­pe, amelyet 32 utassal és hétfőnyi személyzettel a fe­délzetén szerdán Havannába vittek, csütörtökön visszaér­kezett Miamiba. Az amerikai külügyminisz­térium hivatalos személyisé­gei a Reuter-hírüg.ynökség szerint tanulmányozzák an­nak lehetőségét, hogy meg­állapodást kössenek Kubával a repülőgéprablók kiadatá­sáról. SEATO értekezlet A Fülöp-szigetek főváro­sában, Manilában, csütörtö­kön megnyílt a SEATO, a dél-keletázsiai katonai pak­tum külügyminisztereinek értekezlete. A nyolc tagál­lam közül csak heten képvi­seltetik magukat, tekintve, hogy Franciaország 1967 óta nem vesz részt a szövetség munkájában. A tagállam Pa­kisztán csak kis küldöttség­gel vesz részt a megbeszélé­seken, míg a saigoni rezsim, amely hivatalosan nem tag­ja a csoportosulásnak, nagy­létszámú megfigyelői delegá­ciót menesztett Manilába. Marcos fülöp-szigeti elnök rövid megnyitója után Ro­gers amerikai külügyminisz­ter mondott beszédet. Az Egyesült Államok csendes­óceáni hatalom marad —je­lentette ki Rogers. Nem for­dítunk hátat nemzetközi po­litikánknak — folytatta — nem vonulunk izolácionaliz- musba. konfliktusra sem került sor a repülés Idején. Ennek az útnak a során az űrhajósokra nehezedő terhelés szokatlanul nagy volt és a tudósok feltétele­zik, hogy ez fokozott érzé­kenységet válthat ki a kü­lönböző fertőzésekkel szem­ben. Az ember bizonyos módon hozzászokik a kialakult kö­rülményekhez, a szervezet védekező reakciói „beirá­nyozzák magukat” a mikro­bák meghatározott csoport­jára. Ezt követően a megszo­kott mindennapi körülmé­nyekkel való találkozás kel­lemetlen lehet. Ezért van szükség a jól átgondolt el­különítési intézkedésekre. Ez az oka annak, hogy a mostani repülés után az űr­hajósok kevésbé hozzáférhe­tőek a sajtó, a televízió és a környezet számára. A kontinensünk nyugati felén született „Európa-gon­dolatok” soha nem szolgál­tak semmiféle egységet, nyu­galmat, biztonságot, hanem ellenkezőleg: új feszültségek forrásai, vagy legalábbis ki­fejezői voltak. Az a bizonyos Európai Egyesült Államok, amelyről Curchill egykoron a zürichi egyetemen beszélt, a rosszemlékű 1946. márciusi, fulltoni szónoklatában úgy konkretizálódott, hogy „Euró­pa határvonala valahol a kontinens közepén húzódik”. Szerinte a szocializmus útjá­ra tért államok „kiszakadtak az európai közösségből”. A budapesti felhívás érde­me, hogy elsőként a történe­lemben olyan európai eszmét vetett fel, amely a kontinens valamennyi állama számára nemcsak elfogadható, de lét­kérdés is. Ennek a gondolat­nak a lényege olyan bizton­sági rendszer megalkotása, amely az egyenjogúság, az államok belügyeibe való be nem avatkozás, a szuvereni­tás, a fennálló határok sért­hetetlensége tiszteletben tar­tásának elvein alapszik. A legutóbbi fejleményekre való tekintettel hadd jegyez­zük meg elöljáróban, hogy a Varsói Szerződés országai mindig is különválasztották az európai biztonsági konfe­rencia és az európai bizton­sági rendszer kérdését. Állás­pontjuk szerint az értekezlet előkészítésén akkor is mun­kálkodni kell, ha az adott pillanatban még nincs konk­rét lehetőség az európai biz­tonsági rendszer megteremté­sére. A Varsói Szerződés álla­mainak nézete szerint egye­lőre csupán arról van szó, hogy a 32 európai, illetve Európában katonailag érde­kelt állam — tehát, ha óhajt* ják, az Egyesült Államok és Kanada is — képviselői ülje­nek le egy közös tárgyaló asztal köré. E tárgyaláson szabadon fejtsék ki vélemé­nyüket arról, hogyan képze­lik Európa jövőjét, milyen biztosítékot látnak szükséges­nek ahhoz, hogy a két szem­benálló tömb, a Varsói Szer­ződés és a NATO között, vagy akár két vagy több ál­lam között ne törhessen ki háború; mik a feltételei a vi­tás kérdések mindenkori bé­kés tárgyalásos rendezésének. Az értekezlet gondolatával mindeddig nyíltan egyetlen európai kormány sem he­lyezkedett szembe. Ez, úgy véljük, természetes. Hiszen el sem lehet képzelni, milyen érvekkel igazolhatná bármely kormány is a szembehelyez- lcedést a saját és a világ köz­véleménye előtt. Mégis, mindeddig nem sikerült meg­egyezni az értekezlet idő­pontjában, habár már 23 kormány nyilvánította egyet­értését azzal, hogy ha lesz ilyen értkezelet, akkor haj­landó elfogadni Finnország ajánlatát: a színhely Helsin­ki legyen. Semmiképpen sem szerény­telenség, ha a szocialista or­szágok hozzájárulásáról szól­va külön említést teszünk a magyar kormány tevékenysé­géről, hiszen Magyarország adott otthont a kezdeménye­ző tanácskozásnak, a magyar diplomácia vállalta annak idején a javaslat hivatalos eljuttatását az érdekelt kor­mányokhoz, s közismert Pé­ter János külügyminiszterünk imponáló aktivitása: Moszk­vától Stockholmig, Varsótól Brüsszelig, Berlintől Oslóig megannyi európai fővárost utazott be. nem utolsó sorban azért, hogy egyengesse az összeurópai értekezlet meg­tartásához vezető utat. A szo­cialista országok külügymi­niszterei legutóbbi budapes­ti értekezletén elfogadott me­morandumot ugyancsak a magyar diplomáciai appará­tus nyújtja át — az esetek többségében értékes kétolda­lú eszmecserék kíséretében a NATO-hatalmaknak és az európai semleges országok kormányainak. Senki sem tagadhatja, hogy a kontinens biztonságának megteremtése ügyében mind­máig a szocialista országoké a kezdeményező szerep. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy a kétoldalú megbeszéléseken némely, a NATO-hoz tartozó ország kormánya, amikor sa­ját nevében kell a felelőssé­get vállalnia, sokkal reáli­sabb hangot használ, mint amikor tagjai nevében a NATO nyilatkozik a konfe­rencia problémájáról. A tavaly decemberben; Brüsszelben megtartott NATO miniszteri értekezlét tett először kísérletet arra, hogy kollektív választ fo­galmazzon meg a szocialista javaslatokra. A válasz lé­nyege: „Igen, de...” Pedig akkor már a NATO asztalán feküdt a szocialista országok külügyminiszterei novemberi, prágai értekezletén megszü­letett első napirendi javaslat, amely két témát irányzott elő: 1. az európai biztonság megteremtése, az erőszak al­kalmazásáról és az erőszak­kal való fenyegetésről törté­nő lemondás az európai ál­lamok kapcsolataiban; 2. az európai államok közti politi­kai együttműködést szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcso­latok kiszélesítése. Azt is hozzáfűzték, hogy végered­ményben a konferenciának kell döntenie a napirendről j a Varsói Szerződés országai készek bármilyen más javas­latot megvizsgálni és meg­tárgyalni. Ezt a készségüket a szo­cialista országok a múltheti újabb budapesti találkozón bizonyították, amikor — vá­laszul a NATO májusi ró­mai értekezletére — a napi­rendi javaslat újabb ponttal gazdagodott: a szocialista országok indítványozzák az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglal­kozó szerv létrehozását, amely egyebek között fog­lalkozhatna az európai álla­mok területén lévő idegén fegyveres erők csökkentésé­nek problémáival is. A bu­dapesti memorandum arra is rámutat, hogy az első érte­kezlet sikere utat nyithat az értekezletek sorozatának, amelyeken megvizsgálhatnak más európai problémákat is, s a részvevők eljuthatnának a kontinens szilárd biztonsá­gi rendszerének létrehozásá­hoz. Az értekezleteknek ez a sorozata perspektivikusan hatalmas anyagi és emberi tartalékok felszabadítását is lehetővé tenné, hiszen — mint a Pravda rámutatott — már most lehetne beszélni transzkontinentális olaj- és gázvezetékek építéséről, egy­séges hajózási rendszer és összeurópai energiahálózat létesítéséről, a magenergia együttes, békés felhasználá­sáról, a rák- és szívbetegsé­gek elleni közös küzdelem­ről. .. Kontinensünk nyugati fe­lén a sor, hogy ezekre a po­zitív kezdeményezésekre keL lő komolysággal válaszoljon, SZABÓ L. 1STVÄS 1 | Plénum Moszkvában Nixon beszéde Kambodzsáról Á Szojuz 9 tapasztalatai Nasszer tovább marad

Next

/
Thumbnails
Contents