Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

íffíff. Július Í9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szerteágazó gazdasági munkája mellett mel­léküzemági tevékenysége is jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a jászalsószentgyörgyi ÁFÉSZ az 1969. évi versenyszakasz eredményei alapján elnyerte a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnökségé­nek dicsérő, elismerő okiratát. Üzemszerűén és üzemi méretekben gyártják az 5 és 8 tojásból készült hétféle házitésztát. Évi termelésük 900 mázsa Már nem hiánycikk a kátránypapír. Az alig egy éve mű­ködő üzem 300 ezer tekercs gyártását tervezi ebben az év­ben. Nemcsak tetszetős külsejével, hanem jó zamatéval is hódít a szövetkezetnél palackozott jászsági kisüsti pálinka. Az elmúlt félévben háromszázötvenegy baleset Szombati szemle a szolnoki piacon A hétvégi esős, borús idő most sem kedvezett a piaci felhozatalnak Szolnokon. Ke­vés áru érkezett, s a házi­asszonyok is igyekeztek gyor­san beszerezni a hétvégi zöldség—gyümölcs szükségle­tet. A gyenge felhozatal ked­vezőtlen hatással volt az árakra is. Élőcsirkéből a termelőszö­vetkezetek és magánárusok összesen ezer darabot hoz­tak, s átlagos kilónkénti ára 30.50 forint volt. Az 528 élő­tyúkot általában 32,70 fo­rintért kínálták. Újdonság volt a sovány liba és a pe­csenyekacsa. Libát mindösz- sze tízet árusítottak, kilón­ként 19 forintért, pecsenye- kacsából 165 darabot hoztak, s ugyancsak 19—20 forint körüli áron adták. Tejfölből, egyéb tejtermék­ből igen kevés volt a fel­hozatal. A tehéntúró kilójá­ért 22.50, a juhtúróért pedig 40.30 forintot kértek. Csupán 5 ezer tojás érkezett, átlag­ára 1,30 volt. Burgonyából a termelő­szövetkezeti elárusítók 3— 3.50 forintért adtak egy ki­lót, a magáneladók 3—4 fo­rintért. A sárgarépa és pet­rezselyem óra továbbra is 1,50—2 forint. A fejeskáposz­ta kilója 2—3, a kelkáposz­táé 4—5 forint. A paradi­csom, amelyből mintegy 1500 kilogramm érkezett, magán­eladóknál 15—20, a termelő- szövetkezeteknél 18 forintos áron kelt. Az elmúlt hetek­hez viszonyítva több zöld­paprika és uborka érkezett szombaton. A paprika da­rabjáért 0,40—1,50 forintot kértek. Az uborka kilója 3— 5 forint volt. Sok nyári alma és körte érkezett a hét végén. A nyá­ri alma kilója 5—7, a körtét 6—8 forintért adták. Muta­tóba még volt 100 kiló cse­resznye, 8—10 forintos áron. A meggyet továbbra is 10— 14 forint körül árulták. A sárgabarack 6—8, az őszi pe­dig 10—16 forint között ta­lált vevőkre. Újdonság volt a sárgadinnye. Abonyból ér­kezett, tíz forintos kilónkénti áron. Az elmúlt félévben há­romszázötvenegy közlekedési baleset történt Szolnok me­gyében. Ebből tizenhat ha­lállal végződött, kilencven­hat súlyos sebesüléssel, a többiek könnyebb sebesülés­sel vagy csak anyagi kárral jártak. A tavalyi hasonló időszakhoz képest az emel­kedés 12,5 százalékos. Kamion, kontra Trabant Egyszerű számadatoknál többet mond ez a félévi sta­tisztika. Kiolvasható belőle, hogy a városok, községek te­rületén csökkennek a balese­tek. Így Törökszentmiklóson a balesetek száma 25-ről 11-re esett vissza, Kisújszál­láson 17-ről 8-ra a tavalyi első félévhez képest. A másik érdekessé” amely azonnal szembetűnik, hogy a balesetet okozók között élenjárnak a tehergéokocsik. Hatvannégyről százkilencré emelkedett a tehergépkocsik által okozott balesetek szá­ma. „Jeleskedtek” a kerék­párosok is, tizennéggyel több balesetet okoztak az idei el­ső félévben, mint a tavalyi hasonló időszakban. Sárga színű, megfakult kis röplap fekszik Bordás László, a KISZÖV elnökének aszta­lán. így kezdődik rajta az írás; „Figyelem! Megnyílt a szolnoki fodrász kisipari termelőszövetkezet! Várja a dolgozókat!” Pontosan húsz évvel ez­előtt tizenöt szolnoki fodrász kisiparos szövetkezetei alapí­tott. Mintegy százezer forint értékű felszerelést, anyagot adtak össze az alapítók és öt üzletben 1950. augusztus 1-én megkezdték a munkát. Az első évben 1 millió 500 ezer forint volt a forgalom, ami ennek ma már az öt­szöröse. A városban most 14 Mivel magyarázható a te­hergépkocsivezetők „betöré­se” a baleseti statisztikába? Megjelentek a minőségileg jobb, gyors tehergépkocsik. Most az ő vezetőik szenved­nek a közlekedés gyermek- betegségében, a „sebesség­mámorban”. Ezek a pilóták mindent és mindenkit előzni akarnak. Az „országutak ele­fántjai” agresszívek lettek, magabiztossá váltak. Vitán felül áll, hogy egy Kamion kontra Trabant esetében a Trabant enged, hiszen neki van veszteni valója. Ráadásul, — ez a közle­kedési szakemberek vélemé­nye — a gépkocsikat üze­meltető szervek hajszolják pilótáikat. A termelékenység növelése azonban nem me­het a biztonság rovására. Az emberi élet mindennél drá­gább. Egyenesben a legtöbb A félévi statisztika napok­ra, napszakokra, órákra „le­bontva” vizsgálja a balese­teket. Szombaton történik a legtöbb baleset — hétfőn a legkevesebb. A délutáni csúcsidőben karamboloznak legtöbbet. Ami változás az üzlete van a ktsz-nek, és száznegyven dolgozó tagja. A megyében három kis­ipari termelőszövetkezet ala­kult 1950-ben. A törökszent­miklósi és a mezőtúri ruhá­zati* valamint a szolnoki fodrászoké. A kisipari ter­melőszövetkezetek zöme, pontosan harminchárom 1971-ben ünnepli majd meg­alakulásának 20. évforduló­ját. Az előzetes tervek sze­rint többnyire a mérlegzáró közgyűléseken emlékeznek meg a jubileumról. A jubi­leumi ünnepségeken külön tisztelettel köszöntik a még ma is dolgozó alapító ta­gokat. elmúlt évekhez képest az, hogy nem útkereszteződések­ben, hanem egyenes útsza­kaszokban ütköznek össze legtöbbször a gépjárművek. Ráadásul a szembe jövő gép­járművekkel a legsűrűbben. Egyenes oka ez a gyorshaj­tásnak. A gépkocsivezetők­nek még mindig nehézséget jelent az előzés alaptörvé­nyeinek gyakorlati hasznosí­tása a közlekedésben. ..Mutasd baleseti statiszti­kádat és megmondom me­lyik ország fia vagy”. Ná­lunk az emberi gyengeség következményei, a "'-orshai- tás és az ittas vezetés szed leginkább áldozatokat. A lakosság segítsége A törökszentmiklósi közle­kedési szakemberek munká­ja is megmutatkozik a sta­tisztikában. A város terüle­tén jelentősen csökkent a balesetek száma. Ugvanezt tapasztaljuk az egész megyé­ben a gyermek balesetek te­rén is — a jó propaganda érezteti hatását, kevesebb kisgyermek lett áldozata köz­lekedési balesetnek. ké —­Erkel emlékmúzeum Gazdag programmal készül Erkel Ferenc születésének 160. évfordulójára Gyula vá­ros. Ebből az alkalomból Erkel emlékmúzeum nyílik a halhatatlan zeneszerző szü­lőházában. A korábban okta­tási célokat szolgáló terme­ket a tanács átadta a mú­zeumnak. Az épületet több mint negyedmillió forintos költséggel újjávarázsolják. A múzeumban gazdag anyagot állítanak ki, Öváry Rózsi, Erkel dédunokája sok érté­kes emléktárgyat juttatott a múzeumnak. A múzeumban kap helyet a Magyar Nemzeti Bankban őrzött aranykoszorú, amelyet Erkel Ferenc nemzeti köz­adakozásból kapott karmes­teri pályafutásának félévszá­zados évfordulóján. Az idén három, jövőre harminchárom Húszéves kisipari termelőszövetkezetek SZABÓ LÁSZLÓ — SÓLYOM JÓZSEF: 6 Cicero jelentkezik így derült fény Ciceróra Az SD központjában lá­zas izgalom lett úrrá. Mert a Cicero által megszerzett okmányok, sok egyéb — szerintük rendkívül fontos tény mellett —r világossá tették számukra azt a kü­lönleges státust, amelyet a szövetséges erők Törökország számára biztosítottak, s ami­ről így előre értesültek. Az egyik okmány azt bizonyí­totta, hogy Törökország sem­legessége rövid életűnek ígérkezik, lépésről lépésre közeledik a szövetséges tá­borba. S a török diplomácia valóban olyan óvatosan és tervszerűen járt el, ahogyan az ankarai angol nagykövet jelentette a külügyminiszté­riumnak. Az okmányok sze­rint a Törökország megnye­résére irányuló intézkedé­seknek 1944. május 15-re kellett befejeződnie. A vereség nyilvánvaló A németek úgy értékelték, hogy ezt követően lehet szá­mítani a szövetséges had­erők általános támadására. Az is ismertté vált előttük, hogy a teheráni konferen­cián megegyezés született, mely szerint Lengyelorszá­got, Magyarországot, Romá­niát és Jugoszláviát a szov­jet hadsereg szabadítja fel. Mindebből világosan kiraj­zolódtak Németország vere­ségének napjai, és kétségte­len, hogy ezek az okmányok megdöbbentő hatást váltot­tak ki a náci vezérkarból. De Hitler és Ribbentrop még most is a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek közötti tartós feszültség jeleit vélte kiolvasni az okmányok sorai között. Hitler ekkor jelen­tette, hogy sokkal inkább mint korábban, szükség van a totális háború összes erői­nek összefogására, s így „könnyen el tudják pusztí­tani az ellenséget”. A Cicero-féle jelentések a legmegdöbbentőbb hatást vi­szont a hóhér Himmlerre gyakorolták. Milliók teljha­talmú ura, a véreskezű Ges- tapo-vezér, mintha bizonyta­lanná vált volna. Schellen- berg háború után megjelent naplója szerint ezt követően utasította őt Himmler, hogy vegye fel a kapcsolatot Roo­sevelt Svédországban tartóz­kodó különleges megbízott­jával. Abrotan S. Hewittal, s próbál ion meg célozgat­ni arra. hogv hajlandó tár­gyalásokat folytatni Német­országnak a szövetségesek, de elsősorban az Egyesült Államok hadserege előtti kani túlél ásóról. S az SD ve­zetője ügynökein keresztül meg is kezdte a tárgyalá­sokat Hewittal. Ez az akció teljesen össze­vágott Churchillnek azzal az elképzelésével, hogy 1943 végéig kierőszakolja a bal­káni angol inváziót, amely messzemenően a délkelet­európai angol érdekeknek kedvezett volna. Schellen­berg és Himmler számításai szerint ez a tervezett angol Invázió felszakította vol­na Németország délkeleti vé­delmi vonalát, s így lehető­vé vált volna, hogy Német­országot amerikai és angol csapatok foglalják el. Himm­ler és Schellenberg egyfor­mán a jövő politikai tőkéjét próbálták masuknak kiková­csolni ezzel az akcióval, de aztán a Szovjetunió határo­zott fellépése, valamint a szovjet hadsereg előretörése megakadályozta a manővert. Cicero eltűnt Cicero 1944 elején befejez­te tevékenységét, s rövide­sen eltűnt. Áprilisban Tö­rökország megszakította kap­csolatait a náci Németor­szággal. és nyíltan a szövet­ségesek táborába lépett. Schellenberg naolóia arról már nem szól. hogv mi lett Ciceróval, de hosszan elemzi tettének indftóokait. amelyek között szerepel a kapzsiság, a gyűlölet, a kalandvágy, s egy olyan feltételezés, hogy Cicero mögött az Intelligence Service, vagyis az angol kérnolhárító szolgálat állt. (1956-ben még egy alsóházi interpelláció is elhangzott Londonban a Cicero ügvhenj igaz-e, hogy az eset megté^ tént? A válasz azonban any- nyira kitérő volt, hogy csak alátámasztotta a feltétele­zést.) Ugyanis, mint ez jóval később kiderült, az 1943 vé­gén átadott fotókópiákat megelőző dokumentumok zö­mükben csak nagy általános­ságban fedték a valóságot, bár néhány konkrét adatot is tartalmaztak. Viszont mindazok a doku­mentációk, amelyek arról szóltak, hogv Churchill bal­káni angol inváziót akar in­dítani. igazak voltak. Min­den valószínűség szerint az angolok így akarták a náci Németui-szágot -uhp+olóző tárgyalásokra késztetni. s még inkább arra, hogv fel­hívják a figyelmüket: rövi­desen elérkezik a hitleriz- mus teljes pusztulása, s ez ellen egyetlen menekülési mód van: ha angol és ameri­kai csapatok foglalják e1 a nácik Németországét... í«v a náci vezérek talán még túlélhetik az összeomlást­A Szovjetunió rendkívül határozott fellépése azonban keresztülhúzta Churchill szá­mításait. s így kútba esett az a lehetőség is, amelyre Himmler és Schellenberg légvárait építette. Cicero — eredeti nevén Eleysa Bazna —, túlélte a második világháborút, s még ma is beadványokat gyárt a bonni kormányhoz, hogy be­csapták a hamis fonttal, s követeli szolgálatainak „tisz­tességes” kiegvenlítését. Ha- sonlókénpen túlélte a hábo­rút Ludwig Moizisch is. aki Ausztriában telepedett le, s textilkereskedést nvitott. — Megírta emlékiratait, — s ígv derült fény a Ciceró- ügyre 'Wé&t

Next

/
Thumbnails
Contents