Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-16 / 165. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP xrro. július' is. Segítettek a komputerek A felvételi vizsgák mérlege a közgazdaságtudományi egyetemen A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem az ország felsőoktatási intézményei közül elsőként készítette el —> komputerek segítségével — az idei felvételi vizsgák mérlegét. Bedő Gyula oktatási rektorhelyettes a tapasztalatokról ezeket mondta az MTI munkatársának: — Az 1970—71-es tanévre összesen 1270 fiatal jelentkezett, a felvételi vizsgán 1160- an jelentek meg. Közülük 610 pályázót vettünk fel: ötszázan a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, 110-en a Pécsre kihelyezett nappali tagozaton kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. — A diákok felkészültsége nagyjából hasonló volt az elmúlt esztendeihez. Az elért átlagpontszám 15,4. Kellő számú jelentkező hiányában azonban ennél alacsonyabb pontszámot elért pályázók is felvételt nyerhettek egyetemünkre. Az úgynevezett határesetek eldöntésénél igen hasznosnak bizonyult a pályaalkalmassági dolgozat, amely a kötelező tantárgyi vizsgától függetlenül jó alapot adott a pályázóval folytatott beszélgetésekhez. A 10—15 kérdésre adott válasz sokoldalúan „mutatta be”- a fiatal világnézeti gondolkodását, politikai, gazdasági tájékozottságát, a gazdasági kérdések iránti fogékonyságát. — Az idén a felvett fiatalok 34 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, ez az arány három százalékkal jobb a tavalyinál. — A komputerek segítségével összesített adatokból az is kiderült, hogy a középiskolákból hozott pontszámok még mindig nem reálisak, s hogy a „jóindulatú” középiskolai osztályzás a felvételi vizsgán megbosszúlja magát, csalódást okoz a diáknak és a vizsgáztatónak egyaránt. Szinte évről-évre visszatérő jelenség, hogy egyes iskolákban „felülosztályoznak”, ugyanakkor máshonnan — különösen egyes vidéki iskolákból — jól felkészült fiatalok jelentkeznek és állnak helyt sikerrel a felvételi vizsgán. Az egyetem ezekben a napokban már postára is adta az értesítéseket, amelyekben közlik a pályázókkal a felvételi vizsga eredményét. Mikulski előléptetése Stanislaw Mikulski, a népszerű művész, a Lengyel Néphadsereg tartalékos hadnagyából főhadnaggyá lépett elő„ Jozef Urbanowicz lengyel nemzetvédelmi és Zyg- munt Garstecki kulturális és művészetügyi miniszterhelyettes fogadást adott a ko- lobrzegi lengyel katona dalfesztivál művészei tiszteletére. Ez alkalomból osztották ki a verseny művészeti díjait. Urbanowicz miniszterhelyettes egyidejűleg átnyújtotta Stanislaw Mikulskinak, a fesztivál konferansziéjá- nak a katonai előléptetésről szóló okmányt. Kutatóimul ka az Autark ti szón Bolgár rózsa kaukázusi földön A Kaukázus hegység lejtőin elterülő zakatali illóolajtermelő szovhoz ültetvényein folyik a rózsaszirom szüret. Egy speciális üzemrészben, amelyet nemrég adtak át rendeltetésének, már elkészült az első szállítmány rózsaolaj, Zakatal közelében olyan a Kaukázus előhegységének klímája és talaja, mint Bulgáriában, a Kazanlik völgyben. A Kaukázusnak ezen a vidékén jól meghonosodtak a Bulgáriából érkezett „vendegek”. A zakatali szovhoz- ban hamarosan körülbelül 100 hektárnyi területen fognak kazarüüri rózsákat ültetni. A rózsa és más illóolaj tartalmú növények feldolgozására a szovhozban nagy üzemet építenek^ amelyet ez év végén adnak át rendeltetésének. A szovhoz az idén 33 ezer kilogramm rózsaszirmot fog feldolgozni jóval nagyobb menynyi séget, mint tavaly. Szólásmondásaink zömét időtlen-idők óta használja, formálja a népnyelv és legtöbbjük eredete homályba vész, vagy több, rendszerint jóval keletkezésük után kitalált magyarázat között választhat, akit a kifejezésmód forrása érdekel. Van azonban szólásmondásainknak egy kisebb csoportja, amelyet valamilyen irodalmi mű vitt a köztudatba és ez esetben már pontosan „visz- szalapozhatunk” a keletkezésig. „Helyes a bőgés oroszlán” szokás mondani, ha élénken egyetértünk valakinek valamely kijelentésével, javaslatával. Nos, beszédünkncK ez a fordulata Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának szövegéből való, pontosan azokkal a szavakkal, ahogy azt Arany Janos magyarra fordította. A „szegény tatár” kifejezés világjáró anekdotából került nyelvünkbe es először az 1694-es csíki tatárbetörést elmesélő krónikában szerepel ilymódon, Udvarhelyi Szeles János fogalmazásában : egy széxelv ember látta, hogy megúnt, gonosz feleséget egy tatár katona maga előtt hajtja, megköny-' nyebbülten felsóhajtott: „Szegény tatár, ha tudnád kit viszel, bizony nem kapnál úgy rajta”. O. Nagy Gábor szólásmagyarázó könyve felsorol i a a történet későbbi feldolgozásait is, amelyekből aztán a szólás eljutott mostani népszerűségéhez, elterjedtségéhez, A feldolgozók sora Kazinczy- yal kezdődik, ajühgi Vbroor A Déli-Sarkvidék Földünknek az a területe, ahol a tudományos kutatás nemzetközi szinten a legjobb együtt, működés szellemében zajlik. Az Antarktisz Egyezményt annak idején 12 állam írta alá. Azóta az aláírók többsége ilyen vagy olyan formában, de igyekszik belekapcsolódni a sokirányú kutatómunkába Földünk déli pólusán. Tolstikov szovjet sarkkutató 1968 novemberében Párizsban az Antarktisz Egyezmény V. konzultatív értekezletén úgy nyilatkozott, hogy 1969-ben szovjet szakemberek a déli-sarki jégtakarón keresztül 1000 méter mély fúrólyukat létesítenek. A különböző mélységekből vett magminták analízisével igyekeznek a szovjet geológusok fényt deríteni azokra a kérdésekre, amelyekre a tudomány — mind a mai napig szembe találja magát ennek a kontinensnek a kialakulásával kapcsolatban. A Szovjetuniónak jelenleg hat bazimarty és Kisfaludy Károly csatlakozik, A „csapot, papot otthagy” forrása Petőfi Sándor „Csokonai” című versének utolsó előtti sora: „Csapot-papot, mindent felejtett /Csokonai Vitéz Mihály.” Az „eb ura fakó” szólásmód először egy 1678-ban íródott magyar drámában fordul elő. s ezután a Habsburg trónfosztást kimondó 1707-es ónodi országgyűlés emelte történelmi rangra. A „Fenn az ernyő, nincsen kas”-t általában mint Szigligeti egyik vígjátékának címét tartják számon, Dugonics András azonban már jóval előbb feljegyezte, mint régi sz»- lásmondast a szegény, de gazdagot játszó emberre vonatkozólag. A „ludas a dologban” kifejezés nem függ össze Fazekas Mihály Ludas Mátrájával, mint oly sokan hiszik. Görög, latin szó- használatból került át nyelvünkbe először az eredeti ..hamis esküt tevő”, majd később jelentésmódosulással „hibás, bűnös, csínvte- vő” értelemben. S végül két újabb irodalmi eredetű szólásmondás: ha valamely jelentéktelen intézményt akarunk jellemezni, akkor a Pál utcai fiúkból vett kifejezéssel ,.gittegylet”-nek nevezzük. Molnár Ferencet idézve, ha pedig valakinek ábrándos, meg nem valósítható elképzeléséről szólunk, akkor Ady nagyszerű versének címét használjuk szólásként, bár az eredeti értelmétől eltérően; azzal Intjük le beszélgető partnerünket, hogy „álmodik a íjyoiRorí” sa van az Antarktiszon. Az utolsó támaszpont építését 1969/70 telére fejezték be. — Erről a bázisról — amely a Molodejnaja nevet kapta — 1970-től meteorológiai rakétákat bocsátanak fel magaslégköri szondázás céljából. A francia 1969-es antarktiszi kutató program is változatos képet mutat. A franciák megerősítik Dumont d’ Urville-i sarki bázisukat és a bázis közelében fekvő Gouverneur-szigeten, Brégu- et-914 típusú repülőgépek le és felszállására alkalmas pályát építenek. A támaszponton dolgozó francia kutatók egyébként ebben az évben tovább folytatják geomágne- ses és szeizmológiai, valamint meteorológiai méréseiket. Érdekesnek ígérkezik a sarki állatvilággal kapcsolatos biológiai kutató program is. A saclayi nukleáris kutató közoont irányítása mellett Alouette II. típusú helikopter fedélzetéről különböző repülési magasságból rádióaktivitási fokokat mérnek a sarki atmoszférában. A legtöbb ország kutatói, így a japánok is, nagy fontosságot tulajdonítanak az Antarktiszról végzett magaslégköri kutatásoknak. Az 1970-fcen befejezésre kerülő gyowa nevű japan bázisról szintén megkezdik meteorológiai rakétaszondák felbocsátását. Az Egyesült Államoknak mintegy 50 tudományos intézményéhez tartozó 150 tudományos kutatója dolgozik összesen 6 amerikai antarktiszi bázison. A biológusokat a pingvinele tájékozódása mellett a mikroorganizmusok élete érdekli az alacsony hőmérsékleten. — A kutatási programok jelentős részét az Űrkutatási Hivatal tűzte ki. 1969-ben egyébként a NASA geodéziai mesterséges holdakat állított a Déli-Sarkvidék felett elhaladó keringési pályára. Ezek méréseket végeznek a Föld pontos alakjának meghatározására, valamint a sarki éjszakákat tanulmányozzák. A Byrd-föld mellett 1968 januárjában fúrt 2700 méter mély fúrólyukból vett magmintákat 1960-ben az amerikaiak tovább analizálták, az oroszokhoz hasonlóan. A cél, ebben az esetben is a kontinens kialakulásával kapcsolatos geológiai kutatás. A felsorolt államokon kívül 1969-ben a norvégek majd a dél-afrikaiak is bekapcsolódtak a Déli-Sarkvidéken a nemzetközi kutató munkába. A párizsi értekezleten úgy döntöttek, hogy 1970 eleién az Antarktisz különböző pontjain 3 újabb rádió állomást létesítenek, a különböző nemzetiségű támaszpontok közötti jobb hírösszeköttetés biztosítása érdekében. A rádióállomásokat speciális védő berendezésekkel is ellátják, így azoic üzembiztosán fognak működni mágneses viharok és a sarki-fény zavaró hatásai ellenére. E. L Hőmérsékleti gradiens mérésére alkalma* bereqdezé* Az oroszlásibőgéslől ci giifegyletic* aV'/Jüta A libanoni állam legnagyobb gondja a mezőgazdaság fejlesztése Egy hivatalos jelentésből kiderül, hogy a mezőgazdaság részesedése Libanon nemzeti jövedelmében 15—18 százalék, míg a dolgozóknak több mint felét foglalkoztatja ez az ágazat. Természetes tehát, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az állam legnagyobb gondja. A jelentés ezenkívül feltárja, hogy nagy létesítmények vannak tanulmányozás vagy megvalósítás alatt: Teljes mértékben öntözni fogják az akkar-i síkságot, felhasználva mind a földalatti, mind a folyóvizeket.' Hasonlóképpen 7000 hektárt fognak öntözni a Nahr el Asi vizével. A Litani Karaouni, majd később Mayfaddouni gátjai segítségével ki lehet terjeszteni a Béka déli részének (kb. 920 000 hektár) és I Dél-Libanon fennsíkjainak öntözését (22 000 hektár). Az öntözési terv 1970-re 21100 hektár öntözési munkálatainak megvalósítását irányozza élő, ami az ország mező- gazdasági termelésének jelentős növelését teszi lehetővé. Míg a Békában és Akkar- ban a nagybirtok dominál, a hegyekben általában a mezőgazdasági törpeüzemek vannak és művelőiknek gyakran nem állnak sem a technikai sem a pénzügyi eszközök rendelkezésükre. Az erdők területe összesen 10 000 hektár, meggyorsította az eróziót. A FAO segítségével nagy fásítási munkálatokat végeztek Baroukh lejtőin és a cédrusok területén (5 év alatt 1000 hektárt fásítottak be.) A földművelőknek V gépeket kell szállítani a talajműveléshez. öntözés csak korlátozott mértékben van, kb. 54 000 hektár területen, vagyis a megművelhető terület egy- nyolcadán. A gumós növények és zöldségfélék adják Libanon mezőgazdasági jövedelmének kb. 11 százalékát (burgonya, hagyma, sárgarépa, paradicsom, törökparadicsom, saláta.) Igyekeznek a kifkoricatcr- melést meghonosítói. Az ipari növények termeléséből eredő jövedelem jelentős" helyet foglal el a mezőgazdaság bevételei között Az állatenyésztés részesedése a mezőgazdaság jövedelmében szerény (30 százalék), de állandóan növekszik (1954-ben csak 19 százalék) és a nemrég létesített állattenyésztési hivatal célja az állattenyésztés fejlesztése. A kecskeállomány a legnagyobb (441 000) de ez nagy veszélyt jelent a növénytermelésre és az erdőkre, tehát számát fokozatosan csökkenteni keli. A juhállomány az előbbinek csak a felét teszi ki és kétharmada a Beka-barj található. Libanon minden évben nagy mennyisegű juhot importál. A szarvasmarhatenyésztés is igen szerény, csak hagyományos és hozama kicsiny, ami a drága hús- és tejtermék importot szükségessé teszi. Ma már, főleg a Beka-ban; igen modern tenyésztő farmok is találhatók, amelyek elsősorban tej- és tejtermék termelésére rendezkedtek be. Végül a baromfitenyésztés egy évtized óta erősen fellendült, ügy hogy Libanon tojás és baromfi exportőrré válik. A selyemhejrnyótenyésztés csak kis maradványa annak, ami valamikor volt Libanonban. Üjabban megpróbálják fejleszteni Libanon 1905-bea 93 103 kg selyemgubót termelt és 1978-ra egy millió kg-ot irányzott elő. Az eddigi leggazdagabb rizstermés Az 1969—70-es idényben érték el a történelem során az eddig legnagyobb rizstermelést a világon. Kína nélkül 192 millió tonna rizst arattak, vagyis 4 százalékkal többet, mint az 1968—69-es idényben. A legnagyobb viszonylagos termésnövekedést a Szovjetunió érte el (45 százalék), utana, csaknem ugyanolyan növekedési aránnyal (43 százalék) a Malgas Köztársaság (Madagaszkár) következik. A legnagyobb rizstermelő országok — India, Pakisztán, Thaiföld és Indonézia — is növelték rizs-terméshozamukat. A Vajdaság Jugoszlávia nagy gyümölcsöse A jugoszláviai Vajdaság az elkövetkező húsz évben a jugoszláviai gyümölcs és szőlőtermesztés középpontjává válik. Jelenleg 10 Q00 hektár területen termesztenek gyümölcsöt és a szőlőgazdaságok területe mintegy 25 000 hektár. 1990-ig e területek nagyságát megkétszerezik. 1968- ban a Vajdaságban 25 500 tonna almát 7020 tonna körtét, 19 100 tonna szilvát, 1690 tonna cseresznyét, 6900 tonna meggyet, 4920 tonna sárgabarackot, 94C0 tonna őszibarackot es 93 100 tonna szólót szüreteltek. Deficites az olasz hústermelés Az olasz gazdasági és kereskedelmi konferenciák napirendjén újból a deficites hústermelés, a nagy behozatal és a mezőgazdaság stagnálása szerepel. A szaksajtó és a nagy napilapok figyelmeztetik a kormányt, hogy e problémát nem lehet kizárólag az import fokozásával megoldani. Az olasz kereskedők és közgazdászok nemrégen megtartott római közgyűlésükön kérték a kormányt, szálljon síkra a Közös Piac keretében az új állattenyésztési politika megvalósításáért. A közgazdászok és a kereskedők a Rekord gyapjújiyírás A Brit Nemzetközösség titkárságának becslése szerint a? 1969—70-es idényben a gyapjúnyírás rekordot ér el. A növekedés elsősorban Ausztráliából és a Dél-Afrikai Köztársaságból származik, de hozzájárul ehhez az argentínai termelés megjavuhústermelés újabb ösztönzőinek bevezetését követelik. Mint ismeretes, az olasz hústermelés elaprózott. Tekintettel az istállók nagy számára és a gyenge takarmánytermelésre, nehezen lehet megtalálni a mai helyzetből kivezető utat. Az elmúlt esztendőben a húsárak 7—23 százalékkal emelkedtek. Rómában olyan statisztikák látták napvilágot, amelyek szerint a mar- hahúsfogyasztás (ez a húsfajta a legkeresettebb) az elmúlt évben fejenként 19,4 kg volt, szemben az 1958. évi 11,9 kg-mal. lása is. Ez kompenzálja majd a termelés várható csökkenését a Szovjetunióban, Uruguayban, Észak- Amerikában és Nagy-í)ritan- niában. Az új-zélandi várt növekedés a rendkívül nagy esőzések miatt valószínűleg nem következik be.
