Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. július 14. Földkörüli repülések: tegnap, ma és holnap Amikor a föld 4 nem látja a fedélzetet Nemzetközi Matematikai Tudományos Közpsnt Az űrhajózással foglalko­zók szakszótárában és beszél­getései során sűrűn szerepel két kifejezés, a föld és a fe­délzet. Az előbbin a földön, tengereken és a levegőben tartózkodó — az űrhajózás céljait szolgáló — berende­zéseket, felszereléseket értik. A fedélzet egy kozmikus ob­jektum, beleértve a hordozó- rakétákat is. A föld és a fe­délzet megbízható kapcsolata egyik legfontosabb előfeltéte­le bármely űrrepülésnek, le­gyen az automata űrállomás, vagy embereket hordozó űr­hajó. Az űrhajók repülésével foglalkozók számára a leg­keservesebb, amikor megtud­ják, hogy elvesztették a kap­csolatot, ez rendszerint bal­esetet jelent. Miután a föld viszonylag kis területre korlátozódik, teljes értékű kapcsolat csak akkor létesíthető, ha az esz­közök egymás látóterében vannak. Vagyis az ultrarövid hullámok mind a tévé, mind a rádió esetében korlátozzák a kapcsolatfelvételt. A Szovjetunió határain kí­vül sehol sem rendelkezik az űrhajók követésére és kap­csolatfelvételre alkalmas esz­közökkel. Bár hatalmas terü­letről — a föld egyhatod ré­széről — van szó, mégis elő­fordul, hogy huzamos ideig nincs lehetőség az űrhajó megfigyelésére. Egyébként a kapcsolat idő­tartama a röppálya magas­ságától, hajlásszögétől függ. így a Molnija—1 műholdak 40 ezer kilométeres — és az északi féltekére eső — apo- geummal, minden fordulóban láthatók, mégpedig kilenc órán keresztül. Az alacso­nyabban repülő — embert hordozó — űrhajók legjobb esetben is csak percekig lát­hatók, sőt egyes fordulókban egyáltalán nem. így a Szojuz —9 űrhajóról kiadott — jú­nius 2-i — TASZSZ-jelentés- ben olvashattuk: „Hat órától tizenhat óráig a Szojuz—9 űrhajó a Szovjetunió terüle­téről rádiókapcsolat szem­pontjából nem látható”. Ez azt jelenti, hogy több mint hat fordulón keresztül látha­tatlan a szovjet megfigyelők számára. Rendszerint erre az időszakra esik az űrhajósok pihenője. Ami a hajlásszöget illeti, a harminc foknál kisebb szög alatt szálló tárgyak a Szov­jetunió területéről nem lát­hatók, illetve nem repülnek el fölötte. A rádiókapcsolat szünetelé­sével a munka az űrhajón Az utóbbi időben mind több magyar irodalmi alko­tást filmesítenek meg. Nem­rég fejezte be Makk Károly „Szerelem” című filmjének forgatását, amely Déry Tibor azonos című művének film­adaptációja. A hűség történe­tét a személyi kultusz évei­ben idézi az alkotás. A főbb szerepekben Darvas Lilit mint vendégművészt, továbbá Darvas Ivánt és Törőcsik Marit láthatjuk hamarosan. Déry Tibor másik műve — a „Szemtől szembe” Mészáros Márta forgatási tervei között szerepel. A film az 1934-es bécsi felkelés korában ját­szódik. Július végére készül el Fejes Endre Rozsdat.eme- tő-jéből a film forgatóköny­ve; a film rendezője Ranó- dy László lesz. Krúdy Gyula „Szindbád” című művét — augusztusban kezdi forgatni Huszárik Zoltán, Sára Sándor operatőr társaságában. Szind- bádot a bölcs hajóst Latino- vits Zoltán fogja alakítani. Komád György és Bacsó Pé­nem áll meg, folynak a meg­figyelések és a mérések, ösz- szegyűjtik az adatokat és a kellő időpontban, azaz hely­zetben továbbítják őket a földre. A mágneses szalagra rögzített adatokat sokkal gyorsabban adják le, mint a felvétel készült. Az órák alatt rögzített adatok percek alatt a földi megfigyelők bir­tokába kerülnek. Sokkal in­kább az adattárolók kapaci­tása, mint a rádiókapcsolat időtartama határozza meg a mérések volumenét. A Szojuz űrhajókon az adattárolók ha­talmas tartalékkal is rendel­keznek. Amennyiben sürgős infor­mációközlésre van szükség az űrhajóról, vagy a földről, amikor a fedélzet nem lát­ható, a rövidhullámú adót veszik igénybe. A rövidhullá­mok az ionoszférán megtör­nek, ezért a tükröződés je­lenségének következtében a Föld túlsó oldalán haladó űrhajóval is kapcsolatba lép­hetünk. Természetesen ez a módszer kevésbé megbízható és csak rövid információk közlésére alkalmas, kényel­metlen a szűk hullámsáv is. Természetesen az űrhajók ultrarövid hullámon is kap­csolatba léphetnek a szovjet megfigyelőállomásokkal, ha igénybe veszik a Szovjet Tu­dományos Akadémia világ­tengereken tartózkodó kuta­tóhajóinak segítségét. A múlt év októberében folytatott Szojuz-űrhajók re­pülése során a parancsok és információk továbbításába bevonták a Molnija—1 mű­holdrendszert, amelyben az tér együtt írta az utóbbi ren­dezi a „Kitörés” című filmet, amely a fiatalok életéről szól. A mai fiatalok életét bemutató filmalkotások szá­ma az utóbbi időben örven­detesen tovább gyarapodik. Kovács András „Staféta” címmel írta és rendezi egye­temistákról szóló új filmjét, amelynek jellege annyiban tér el a szokásos játékfil­mektől, hogy a szereplők nem előre elkészített szöveget mondanak el, hanem saját véleményüket. A munkásfiatalok életébe, hétköznapjaiba nyújt bepil­lantást Mészáros Márta már elkészült új filmje, a „Szép lányok ne sírjatok” amelyet Zimre Péterrel együtt írt. S szerepet kap benne három beat-zenekar, a Metro, a Kex, valamint a Syrius együttes. Jancsó Miklós stábja a Ba­laton melletti Kővágóőrsön folytatja az „Égi bárány” cí­mű 1919-ben játszódó legú­jabb filmjét, amelynek for­gatókönyvírója ezúttal is — Hernádi Gyula. egyes műholdak továbbítot­ták a szükséges adatokat. Pontosabban így alakult a hírlánc: Irányi tóközpont — Molnija—1 műhold—Vlagyi­mir Komarov űrhajós, kuta­tóhajó az Atlanti-óceánon— Szojuz űrhajó. A műholdrendszer lehető­vé teszi, hogy az űrhajókkal állandó ultrarövidhullámú kapcsolatot tartsunk. Ez mi­nőségileg is megjavítja a ku­tatásokat, csökkenteni lehet a földi megfigyelő állomások számát. A közvetítő műholdak — a hírközlési rendszerben — igen magas frekvenciával is közvetíthetik az információ­kat. A jövőben egyre inkább a milliméteres hullámhosszo­kon dolgoznak majd. Elkép­zelhető, hogy a rádióhullá­mokon kívül más kapcsolat- tartási mód, éspedig a léze­rek alkalmazása a spektrum látható és infravörös tartomá­nyában. A lézerek különösen a műholdakkal való kapcso­lattartásban látszanak elő­nyösnek, mert a föld-fedélzet kapcsolatban az atmoszféra erősen elnyeli az optikai hul­lámokat Így a távközlési műholdak rendszerének felhasználása lehetővé teszi, hogy a látó- távolság, illetve látóhatár fo­galmát kiküszöböljék. Rövi­desen eljön az idő, hogy az űrhajósok munkáját — a mű­holdak segítségével — folya­matosan megfigyeljük, a fe­délzet a repülés egész ideje alatt látható lesz a földről. J. Marinyin — APN (Folytatjuk) Stílszerű szerep Simenon — Maigret Szokatlan és mégis stílsze­rű szerepre kényszerítette az élet Georges Simenon bel­ga írót, Maigret felügyelő vi­lághírű alakjának megterem­tőjét: az író kénytelen volt saját főhősét alakítani. Az egyik este lausannei villájába bekopogtatott egy honfitársa és James Ensor belga festőművész ritka érté­kű képeit ajánlotta megvétel­re. Simenon gyanút fogott, sikerült észrevétlenül értesí­teni a rendőrséget, míg a svájci detektívfelügyelő meg­jelent, szóval tartotta a kétes képkereskedőt. Simenon-Ma- igret szimata ez alkalommal sem csalt: sikerült felgön­gyölíteni a Svájcban garáz­dálkodó, egyik legveszélye­sebb nemzetközi képrabló bűnszövetkezetet. Az esetről az Izvesztyija brüsszeli tudósítója számolt be. Befutott a Rá-2 Thor Heyerdahl norvég ku­tató papirusz-hajója, a RÁ—2 héttagú nemzetközi legény­ségével 57-napos, több mint 5100 kilométeres útját befe­jezve, vasárnap este sikere­sen befutott a Barbados szi­getén lévő Bridgetown kikö­tőbe. Az utazókat a szige­ten kitörő örömmel fogadták. Heyerdahl elmondta, hogy az expedíció elérte célját: be­bizonyította, hogy az egyip­tomiak papiruszhajóikkal — már négyezer évvel ezelőtt eljuthattak Dél-Amerikába. Heyerdahl szerint az út másik, nem kisebb jelentősé­gű tapasztalata az, — hogy „nyolc különböző országból származó ember vallására, politikai nézeteire és bőre színére való tekintet nélkül” eredményesen együtt tud működni. Csúcs- forgalom a Balatonnál A Balatonon az idei fősze­zonban vasárnap fogadták a legtöbb vendéget. A kirán­dulók és a nyaralók száma becslés szerint jóval megha­ladta a negyedmilliót. A gépjármű forgalom tíz- szerte élénkebb volt, mint a hétköznapokon, egy-egy so­rompónál, vagy ideiglenes forgalmi akadálynál a jármű, vek gyakran 2—3 kilométe­res karavánokba torlódtak össze. A közlekedésrendésze­ti szervek megerősített szol­gálatot láttak el és fokozták a légi ellenőrzést is. A nagy hétvégi forgalom a Balaton központi nyaralóte­lepein idézett elő zsúfoltsá­got. Siófok főutcája időnként a Nagykörútra emlékeztetett. A tihanyi félsziget déli ol­dalát valósággal koszorúba vették a gépjárművek, a mo­telek és idényszállók parkí­rozó helyein a világ összes kocsimárkája megtalálható volt. A szállodákban és a kem­pingekben 26 országból fo­gadták a vendégeket. A leg­népesebb csoportok ezúttal is Ausztriából és Csehszlová­kiából érkeztek a magyar tengerhez. Hagy építkezés az Áranyhomok Parton A bulgáriai Aranyhomok Parton az idén három új nagy szálloda épült: „Bur- gasz”, a „Glarusz” és a „Kristály”. Ez annyit jelent, hogy az üdülőket váró itteni 19 ezer férőhely további 1900-al gyarapszik. A „Bul­gária” étterem sörözőjét már átadták rendeltetésének. A „Trakia” étterem egyik ter­me bolgár nemzeti stílusban készült. A három nagy szállón és az éttermeken kívül más építkezés is folyik itt. Ki­bővítik a Hadzsijszka folyó­tól délre levő üdülőtelepet. A tervek szerint itt mester­séges úton egy tengeri öblöt létesítenek, amelyben majd kisebb hajók is kiköthetnek. / Oriáskazán A bukaresti „Vulkán” üzemben 8,5 ezer tonna sú­lyú kazán készül. Az óriás­kazánnal óránként 1035 ton­na gőzt lehet fejleszteni. A kazán teljes mértékben fe­dezni fogja a Rovinariban épülő legnagyobb romániai hőerőmű 330 megawattos energia blokkjának gőzszük­ségletét. Az új hőerőmű, amelyben két ilyen kazánt fognak felszerelni, annyi vil­lamosenergiát szolgáltat majd, amennyit az ország felszabadulása előtt egész Románia termelt. Varsóban új tudományos kutató létesítményként meg­szervezik az S. Banach nevét viselő Nemzetközi Matemati­kai Tudományos Központot. Az intézet tudományos ku­tatómunkások nevelésével és továbbképzésével foglalko­zik. A matematika tudomá­nyok alkalmazása terén ösz- szehangolja a szocialista or­szágok együttműködését. A központ tevékenységéhez pénzügyi és szervezeti szem­Az úthálózat, a közlekedés fejlődésével az ország egyik legszebb, de egyúttal legtá­volabbi turista paradicsoma, a Zempléni hegység is kezd mind „divatosabbá” válni. Egyre többen keresik fel ezt a 600—800 méteres csúcsok­kal tagolt, ősfenyvesekkel, ősbükkösökkel, várromokkal tarkított vízbő hegyvidéket, sokan töltik el nyári szabad­ságukat a történelmi levegőt árasztó hegyközi falvakban. A természet szerelmesein kívül az utóbbi években a tudományos világ, a gazdasá­gi szakemberek érdeklődése is a „magyar Svájc” felé for­dult. Tudományos alapos­sággal vallatják e sokarcú hegyvidék földtörténeti, tör­ténelmi múltját, s mint a so­kasodó publikációk is iga­zolják, van itt mit keresnie az ásványi kincsek kutatói­nak, s a hazai folklór műve­lőinek is. Amint a földtani kutatások bizonyították, a Zempléni hegység,az ország legfiata­labb vulkáni tájegysége. A tűzhányók aktív kitörése „mindössze” másfél millió éve zárult le, de az úgyne­vezett posztvulkáni jelensé­gek hosszú ideig tartottak még. Évszázezredekig nem nyugodott meg a hegység, hol emelkedett, hol süllyedt. A megrepedezett kőzetek hasa­A Mars holdja Mint tudjuk, a Hold kör­te alakú. A Mars holdja vi­szont krumpli alakú. Lega­lább is az egyik, mert a vö­rös bolygónak két holdja van: a Phobos és a Deimos. A Mariner felvételei szerint amelyek 1969-ben készültek, a Phobos az, amely ezzel az egyedülálló alakkal dicseked­het. Ez a közlés Bradford A. Smith csillagásztól (New Mexico State University) származik, a Mariner-terv egyik felelősétől, aki beható vizsgálat alá vette a bolygó­ról készült kétszáz felvételt. Az egyik felvétel, amelyet a Mariner—7 138 000 kilomé­ter magasságban készített, megmutatja, hogy a Phobos sokkal hosszabb, mint ami­lyen széles: hosszmérete 22,5 km, szélességi mérete 17,5 km. A kis hold szokatlan formájából Smith arra követ­keztet, hogy nem fokozatos felhalmozódás által keletke­zett a Mars körül, hanem le­hetséges, hogy a bolygó je­lenlegi formájában „zsákmá­nyolta” viszonylag nemrég. Egyébként a Phobos a nap­rendszer legsötétebb teste. Tokióban, a világ legna­gyobb városában és a köz­pontjától ötven kilométeren belül élő lakosság (az úgyne­vezett fővárosi közlekedési zóna lakossága) ugrásszerűen növekszik. Minthogy ez a duzzadó lakosság főképpen a környező területeken telep­szik le, ma már naponta 1 400 000 személy áramlik be a főváros üzleti és közigaz­gatási központjába. A súlyos közlekedési hely­zet megszüntetésére feltétle­nül szükségessé vált a ma­pontból egyaránt Lengyelor­szág járul hozzá a legna­gyobb arányban. Az intézet ugyanis döntően lengyel tu­dományos kádereket foglal­koztat és „hátországát” a lengyel tudományos létesít­mények biztosítják. Az új nemzetközi intézet a Lengyel Tudományos Akadémia Ma­tematikai Intézetével szoro­san együttműködve végzi munkáját. dékain át feltódultak a mély­ből a forró vizek, a gőzök és a gázok, különböző fémve- gyületekkel és fémekkel te­lítve. Így keletkeztek különö­sen Sátoraljaújhely és Telki­bánya környékén az arany- és ezüst telérek antimonit kristályosodások, különböző színű kalcedon és opálfélesé­gek. Ezek feltárásával már évszázadokkal ezelőtt is fog­lalkozott a helybeli lakosság, s most úgy tűnik, hogy nap­jainkban az ásványi kincsek kutatása ismét reneszánszát éli. A geológiai, történeti kuta­tások kapcsán meglepő adat, sajnos meglehetősen szűk­szavú feljegyzés került elő a sátoraljaújhelyi Magashegy­ről, amely az 1212-ben itt élő Mogus vitézről kapta ne­vét. A krónika szerint 1834. október 15-én éjszaka félel­metesen megmozdult a Ma­gashegy. Ezután megrázkó­dott a föld, kémények omlot­tak le, sok ház fala megre­pedt. Később újra morgott a föld, s a Magashegy tetején kevés láva szivárgott elő a sziklarepedésekből. A múltszázadbeli krónikás ..... szűkszavú feljegyzése figye­lemreméltó adat a hazai vul- _ káni tevékenység eddig csak^ ‘J földtani távlatokban nyomoz­ható történetéből. A 136 éves esemény több mint kurió- ‘ zum, megérdemli a tovább- kutatást. „Albedo”-ja (ebben fejezik ld a csillagászok az - égitestek fényerősségét) csak 0,065, ala­csonyabb az eddig ismert összes bolygókénál, holdaké­nál és aszteroidákénál. Az eddigi rekorder a Merkur volt, 0,100-as albedóval Hol­dunk albedója 0,115, a Marsé 0,154. Dr. Smith azt gondol­ja, hogy a Phobosnak ez a tulajdonsága viszonylagosan pormentes felületének követ­kezménye lehet, amely felü­let állandóan meteoritrészecs­kék bombázása alatt áll. A Phobost határozottan fel le­hetett ismerni a Mariner—7 által készített két másik fel­vételen is, kevesebb bizo­nyossággal, további 3 fel­vételen, amelyek közül egyet a Mariner—6 készített. Ezzel szemben a Deimost — igaz, hogy átmérője nem ha­ladja meg a 8—10 kilo­métert, még egyetlen fel­vételen sem sikerült ki­venni. Smith reméli, hogy ordinátor igénybevételével, különleges kezeléssel mégis felfedezhető lesz. Akkor majd megtudjuk, milyen gyümölcs­höz vagy zöldségféléhez ha­sonlít. gasvasút és a földalatti vasút hálózatának kibővítése. Ezért újabban a földalatti­nak kell a városi közlekedés gerinchálózatként a legfonto­sabb szerepet betöltenie. Japán jelenleg négy nagy­városnak, nevezetesen To­kiónak, Oszakának, Nagojá- nak, Kobénak van földalatti vasútja. A tokiói földalattinak je^ lenleg hat vonala van. A hálózat teljes hossza 121.5 kij lométer. Az űrhajó és szállítórakétája útban a starthelyre Irodalmi alkotások filmen Az utolsó hazai vulkáni tevékenységről A tokiói földalatti hálózata

Next

/
Thumbnails
Contents