Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

1970. június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik az országgyűlés Csigatészta, csavaros rendelet Furcsaságok a 17|1969. számú MÉM rendelet körül — Megyek a boltba, Róza, ha irgalmat ismersz, vedd át a tésztámat. Róza. Farkas Mihályné nem ismert irgalmat, mert nem ismerhetett. 17/1969. sz. MÉM rendelet beszüntette a házitészta otthoni készíté­sét. Kunhegyesen hetvennél több asszonyt, a megyében a A rendelet nemcsak szoci­álpolitikai célokat sért. Gu­lyás József, a kunhegyesi ÁFÉSZ elnöke arról is pa­naszkodott ottjártunkkor, — nincs a községben jóminősé­gű tészta, ök is az élelmi­szer és vegyiárú nagykeres­kedelmi vállalattól szerzik be a község ellátását szolgá­ló tésztaárut. Az elnök vall­ja. a vásárlók véleményére alapozva, minőségben meg sem közelíti az előbbit. Ar­ról nem szólva, hogy addig nemcsak önellátó volt Kun­hegyes, hanem Debrecenbe, Nyíregyházára is „exportál­ta” a kunsági házi tésztát. Náluk cérnametéltet, laskát, csigatésztát, eperlevelet gyúr­tak, metéltek, szárítottak az asszonyok Otthon, a család­tagokat is bevonva nagyon jól megtalálták számításukat, volt aki 1500 forintot is meg­keresett, noha az átlag a 600—800 forint körül moz­gott. 1967-től foglalkoztak Ezt a csoportot Szentpéte- ri Istvánná fogja össze. Újabb harmincöt-negyven asszony nem a kunhegvesi, henem a délbudai ÁFÉSZ-nak készí­tette a kunsági tésztát. Janu­ár 1-el nekik is le kellett ál- ni, de március közepén ismét megkezdődött a munka. A csoport körében nagy volt az öröm, a faluban viszont a morgplódás. Kunszentmárton. A szente­si úti tanyai iskola kollégiu­ma. Az udvar sarkában nagy tömeg homok. A munkásőrök hordták a tanyai kollégium kis lakóinak. Másik részén sátor. Mellette mozog egy hátizsák. Valami vinné. Ä hozzá kötözött teknősbéka. Három napja él rabszíjra fűzve. A kisújszállási mun­kásőrök nevetve mondják: — Az öreg híradósé, Szi­lágyi Lajos bátyánké, viszi az unokáknak. A gyomai ha­lászoktól kapta a Körösön. Kovács Bálint zászlóalj pa­Bepakolva a térképtáskába a faliújság. Album lesz be­lőle. Molnár Lajos fegyver­nek! munkásőr buzgár-ver­seiből, Kovács László karika­túráiból, dr. Sülé Mihály zászlóalj-orvos fotóiból. Ä vidám történetet is viszik magukkal. Szelevényen min­den szolgálat átvételekor hangoltak Veszprém készü­lékeiken a munkásőrök: „Vilmos, itt Sándor! Vilmos, itt Sándor!” Hallgatja egy öreg bácsi minden nap a rádiósokat, aztán egyszer nem bírja tovább: ne mond­ják már, hogy maguk között mindenki Vilmos meg Sán­dor. Kössönf ük elvtársak Indulás előtt is jót derül­nek még rajta. Nem volt mindig ilyen vidám a han­gulat. Mondják, három na­pig drukkoltak, Kungyalunál kibírja-e a gát? Nagy esők jártak, sokat áztak a szol­gálatban. Dehát az a fontos, sikerült. S hogy eljött az in­dulás perce. Máris közeledik Kovács Sándor zászlóaljpa­MÉSZÖV becslése szerint kö­zel háromezer nőt érintett. Ügy is mondhatnánk, ennyi­en maradtak kereset nélkül azzal, hogy a rendelet értel­mében 1970. január 1-től a fogyasztási szövetkezetek — nem vásárolhatnak házilag készített tésztákat. vele, s most egyszerre hop­pon maradtak. Farkas Mihályné szívén viseli az asszonyok gondját. Ottjártunkkor kereste fel ép­pen a községi tanács titkárát, adjanak valami helyiséget. A rendelet ugyanis lehetővé te­szi, amennyiben az ÁFÉSZ, vagy a tanács olyan helyisé­get biztosít, amelynek tiszta­ságát könnyű ellenőrizni, s ott egy csoportban dolgoznak az asszonyok, engedély alap­ján továbbra is működhet­nek, Kunhegyesen sem az ÁFÉSZ, sem a tanács nem nem tud ilyen szobát bizto­sítani. — Nem hiszi, mi van itt — mondja. — Most települ a faluba a híradástechnikai üzem, talán nyolcvan nőt vesznek fel, de hatszázan je- jentkeztek. Megölik egymást a munkáért, hiszen mindenki szeretne keresni, jobban élni. Aztán, hogy a pesti csoport munkába állt, felforrt a han­gulat. Beszéltünk Rácz József kunhegyesi vb elnökkel; a Szentpéteriné-féle csoport­nak ők adtak engedélyt a já­rási tanács kereskedelmi osztályával egyeztetve. Ellentmondásos állapot ez mindenképpen. A rendelet pedig szinte egyöntetű nem­tetszést váltott ki. a fogyasz­tási szövetkezetek is sérelme­zik, hiszen egyrészt árut je­rancsnokhelyettes meghallja a beszélgetést: — Visznek vagy tíz teknő- cőt a munkásőrök. Ellátják a kunhegyesi, a kisújszállá­si, a törökszentmiklósi isko­lákat. Egy kunhegyesi mun­kásőr, Nádasdi László ruhás­tól rávetette magát a vízben a teknősre. Viszi a szertárba. Visznek nyárfából faragott békegalambokat is. Két ezermester, Ollári István és Berényi Károly a kunhegye­si vízgépészeti üzem mun­kásőrei, pihenőidejükben kö­rösi nyárfából galambokat faragtak. Rávésték: rancsnok. Sorakoztat, s ve­zényel: „Fogadás középről!” A díszalakzat elé lép Posta Mihály megyei parancsnok, s Brodszki Árpád, a kunszent­mártoni járási tanács vb-el- nöke. Kovács Sándor vigyázz- ba kapja magát: — Parancsnok elvtárs je­lentem, a törökszentmiklósi Kilián György munkásőr zászlóalj árvízvédelmi mun­káját befejezte: Brodszki Árpád lép az egység elé: — Köszönjük elvtársak. Amikor a Körös árhulláma járásunk községeit veszélyez­tette, önök a katonákkal, a vízügyi dolgozókkal barát­ként siettek segítségünkre. Elismerés és dicséret a pél­dás helytállásért, együttérzé­sükért. Az ár elleni küzde­lemben magas harckészült­ségről, fegyelemről tettek ta­núságot, rászolgáltak a la­kosság bizalmára, szeretetére. A munkásőrség rangot, be­csületet vívott ki magának .ebben a községben is. Önök népünk igaz fiaihoz méltóan teljesítették a munkásőr es­küben fogadottakat. Meg­jeniett a nazi tészta készítés, másrészt a szövetkezeteknek forgalmat. Szolnok megyében tavaly száz vagon házitésztát vásároltak fel a fogyasztási szövetkezetek az asszonyok­tól. S ezért is nagyon célsze­rű volt, mert minden beru­házás nélkül foglalkoztatni lehetett embereket. Nem rosszindulat sugallta a minisztérium döntését. Or­szágszerte sok egészségügyi kifogás vetődött fel a házi tésztáról. Készítését nehéz volt ellenőrizni, s azt is, hogy a szabvány szerinti összeté­telben készültek-e? A kun- hegyesi csoportokban állítják, náluk minden asszonynak megvolt a KÖJÁL egészség- ügyi bizonyítványa. Gulyás József elnök szerint három­szor küldtek tésztát minő­ségellenőrzésre. Kétszer kifo­gástalannak találta az inté­zet, harmadszor a törede­zettségre tettek megjegyzést, de soha sem a tisztaságra. Módosítsák a rendeletet! Csorna János, a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tője elmondja, hogy hozzájuk is sok észrevétel, s engedély- kérelem is érkezett. Nem tudnak mit tenni. Bizonyos, hogy az lenne az ésszerű: azokat a házi tészta készítő asszonyokat kizárni a foglalkoztatásból, akik nem tartják be sem az egészségü­gyi, sem a minőségi követel­ményeket. Egységesen „bün­tetni” nem volt szerencsés. Eltűnt a boltokból egy kere­sett árucikk, s családok ez­reiben kiesett a kereset. S ennek pótlásáról a szövetke­zetek nem gondoskodtak, — nem is tudnak gondoskodni. A közvélemény — leg­alábbis akiket érint — most r. rendelet mó<1osfkására vár. . — borzák — köszönöm, hogy segítettek el­hárítani a veszélyt, amely községeinket fenyegette. Kovács Sándor parancsnok is köszönő szavakat mond. A lakosság szeretetéért, azért, hogy az itteniek min­denben segítették a munkás­őröket. Aztán Posta Mihály lép középre. — Jó utat, elvtársak! Felberregnek a teherautók, s elindul a konvoj. Viszi a munkásőröket. Május 28-a óta Szolnok megye kétezer munkásőre 14 ezer napot szolgált árvízvédelemben. A törökszentmiklósiak előbb a Tiszánál védekeztek, aztán jöttek a Körösre. Kunszent- mártonon végig integetnek utánuk a járókelők. Mennek, vonulnak. Törökszentmiklós- ra, Kisújszállásra, Kunhe­gyesre, ahol a lakosság, a párt és az állami vezetők szeretettel várják, s ünnep­ségen köszöntik a hazatérő­ket. A karcagiak is Ugyancsak tegnap hazatért a Hortobágy—Berettyóról a karcagi Zalka Máté munkás­őr század is. Túrkevén Tóth Imre, a városi pártbizottság titkára, Mezőtúron Lévai Zsigmond a városi tanács vb elnöke mondott beszédet. Ezzel véget is ért a megye munkásőr alakulatainak egy­hónapos árvízvédelmi szolgá­lata. Leszerelt a megyei törzs is. A Tiszaligetben szolnoki híradósok marad­tak még, s készenlétben áll a kunszentmártoni Nagy Péter század. Hosszú küzdelem után most megpihennek a mun­kásőrök. Becsülettel rászol­gáltak. — bordák — (Folytatás az 1-ső oldalról) tés elemzése természetesen nem csupán a beruházási kér­dések megvitatására nyúj­tott jó alkalmat. Foglalkozott a miniszter a termelés egyéb, aktuális feladataival is, a többi között azokkal, ame­lyek vállalati hatáskörben teremtenek új lehetőségeket és kötelezettségeket. Volta­képpen itt is a beruházások­ról van szó, de elsősorban pénzügyi vonatkozásban. Azt tervezik ugyanis, hogy na­gyobb szabadságot engedé­lyeznek a fejlesztési eszkö­zök vállalatok közötti átcso­portosítására, hogy eredménye­sebben lehessen koncentrálni az erőket a legfontosabb és legkecsegtetőbb beruházá­sokra, adott esetben több vállalat közös érdekeltségé­vel, vagy vállalkozásával. — Nagypataki Imre Fejér me- ! gyei képviselő, gyárigazgató, látható érdeklődéssel szólt hozzá a pénzügyminiszter ja­vaslatához. A képviselő igen nagy jelentőségű intézkedés­nek tartaná, ha a vállalatok és a termelőszövetkezetek más. őket érintő gazdasági területen is megteremthetnék saját érdekeltségüket, példá­nak okáért az őket érintő nyersanyag gyártásban, vagy a termékeikkel kapcsolatos javító szolgáltatásban. Véle­ménye szerint, a munkaerő már megvalósult szabad áramlása mellett, az eszkö­zök vállalatok közötti szabad átcsoportosítása igen fontos lépés lesz az egészséges gaz­dasági folyamatok kibonta­koztatására. As életszínvonal- politikánk A pénzügyminiszteri bér számoló jelentős teret szen­telt az életszínvonal kérdé­seinek is. A lakosság pénz­bevétele a szocialista ágaza­tokban csaknem 10 százalék­kal gyorsabban nőttek 1969- ben, az előző évinél az egy keresőre jutó reálbér, hason­lóképpen a paraszti reáljöve­delem pedig mintegy öt szá­zalékkal emelkedett. Szólt a pénzügyminiszter a fogyasz­tási cikkek árának védelmé­re és az áruellátás javítására tett intézkedésekről, a múlt évben ismét növekedett szo­ciális kiadásokról, valamint az esedékes negyedik ötéves terv ilyen vonatkozású cél­kitűzéseiről. Ezek is mutat­ják, hogy életszínvonal-poli­tikánk a személyi jövedel­mek rendszeres növelésére, a kereseteknek a tényleges munka szerinti differenciá­lására törekszik, olyan mó­don, hogy ez a fejlődés ta­lálkozzék az emberek igaz­ságérzetével. Az olcsó cikk „társadalmi igény“ Horváth Sándorné Somogy megyei képviselő nőtanácsi megyei titkár, felszólalásá­ban ugyancsak hosszabban foglalkozott az életszínvonal kérdéseivel, elsősorban a fo­gyasztói árak alakulásával, összegezte az ezekkel kap­csolatban más-más oldalon hangoztatott véleményeket, amelyek tapasztalata szerint messzemenően reálisak, ami­kor a felfelé tendáló árak­ról van szó, de kevésbé tár­gyilagosak, amikor kedvező irányú áralakulás figyelhető meg. Mindamellett nyomaté­kosan figyelmeztetett, az ol­csó cikkek gyártásának és forgalomba hozásának rend­kívüli társadalmi szükséges­ségére és az ezzel kapcsola­tos Intézkedések lelkiismere­tes végrehajtásának jelentő­ségére. Megjegyezte, hogy Somogy megyében a zöldség- és gyümölcsárak kedvezőtlen alakulása miatt a fogyasztá­si cikkek összességére meg­engedettnek tartott évi más­fél százalékos növekedést lé­nyegében már most, az év derekán elérték. A felszólaló képviselők, az említett kérdéseken túlmenő­en természetgsen széleskör­ben foglalkoztak a miniszteri beszámolóban hallottakkal, a tavalyi költségvetés végrehaj­tásának egyébb figyelemre­méltó tapasztalataival, egye­bek között mezőgazdasági kérdésekkel, a külkereskede­lem különösen biztató eredmé­nyeivel és a nemzetközi fize­tési mérleg ezzel kapcsolatos megnyugtató alakulásával. A felszlalások közül, az említet­teken túlmenően, még kettőre hívjuk fel a figyelmet. Bart.- ha István, Hajdú megyei képviselő a vállalati nyere­ségek alakulásának érdekes tapasztalatairól tett említést. Arra utalt, hogy a vállalatok nyeresége csak igen ritka esetben arányos az általuk lekötött eszközök értékével, és ezzel összefüggésben a nyereséges gazdálkodás lehető­sége vállalatonként nagyon is különböző. Ami a legelgon­dolkoztató bb: egyáltalán nem biztos, hogy az a vállalat dolgozik gazdaságosabban, amely több nyereséget köny­velhet el. r Árvíz és segítííkészség Dr. Fekszi István képvise­lő, a Szabolcs megyei tanács elnöke, a képviselők nagy fi­gyelme közepette számolt be a szabolcsi súlyos árvízkárok­ról, a rendkívül hatásos se­gítségről, amit már eddig kaptak és amire a továbbiak­ban is számolhatnak. Nagy el­ismeréssel szólt az egyönte­tűen megnyilvánuló társadal­mi segítőkészségről, valamint a nemzetközi emberbaráti in­tézményekről, elsősorban a szocialista országokból érke­zett hathatós támogatásról. Azt kérte csupán, hogy ez a segítőkészség a továbbiakban se csökkenjen, hiszen még ugyancsak szükség van rá­Egyébként a pénzügymi­Tcgnap Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió- és Televízió elnökhelyettese a televízió- harmadik negyedévi műsor­tervéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. A nyári program sok jót ígér. Az évszak sajátosságai­nak megfelelően összeállított műsorterv igen szórakoztató, tartalmas. Ügy tűnik, a mű­sorszerkesztőségnek sikerült elkerülnie, hogy a kánikulá­ban csak „limonádéban” le­gyen részünk — hiszen a jó­ból is megárt a sok. ÜJRA: FÓRUM Az aktuális politikai mű­sorok közül kiemelkedőnek mutatkozik a Fórum követ­kező adása, amely külpoliti­kai témával jelentkezik. Ha­sonlóan nagy érdeklődéssel várhatjuk Boldizsár Iván amerikai útinaplóját. A bel­politikai műsorok közül ki­emelkedik a Fejér megyei Hét és a különböző vitamű­sorok, valamint a Tétova gondolatok és a Zalavári ér­telmiség című adás. NAGY PÁVA EST Augusztus 20-án — a tava­lyi, szerényen sikerült tánc- dalfesztivál helyett — népze­nei gálaestet közvetít a tv a Margitszigetről. A Röpülj páva felszabadulási népdal- versenyt nemzetközi népzenei találkozóvá szélesítik. A mű­sorban a „Páva” legsikere­sebb résztvevőin kívül a szomszédos, baráti országok népdaíénekesei és. hangszeres szólistái is fellépnek. HAIR ÉS A PESTI ERKÖLCSÖK Az összetett műsorok sorá­ból kiemelkedik a Stúdió zér ró című kétrészes adás. Az első rész címe: Sztárparádé a filmgyárban. Ebben halijuk napjaink két híres musicel- jéiiek a „Hair”-nek és a „He­gedűs a háztetőn”-nek legis­mertebb slágereit. niszter is behatóan foglalkozott a belvizek és az árvíz okozta súlyos károkkal, amelyek természetszerűen befolyásol­ják pénzügyi helyzetünket és a szükséges intézkedéseket. Elmondotta, hogy a károk és a védekezés költségei az ed­digi számítások szerint meg­közelítik a 3,3 milliárd forin­tot, amely összegből a hely­reállítással kapcsolatos mun­kád előreláthatóan mintegy 2 milliárd forintot igényelnek. A lakossági gyűjtés 207 millió forint A teljes kárbecslés azonban majd csak az ár végleges le­vonulása után lesz lehetséges. Nagy elismeréssel adózott a miniszter a nagy természeti katasztrófánál tapasztalt helytállásnak, s megjegyezte, hogy e nélkül a károk több­szörösen nagyobbak lettek volna. Emlékeztetett a válla­lati felajánlások fontosságára, amelyet a kormány ismeretes felhívása már szorgalmazott, valamint arra a rendkívüli jelentős mozgalomra, amely­nek célja, hogy a termelés, a termelékenység a jóminöségű munka eszközeivel — leg­alább egy százalékkal növel­jük ez évj nemzeti jövedel­münket. Tájékoztatott a la­kossági gyűjtés eddigi, mint­egy 207 millió forintos ered" ményéről, amelyet a károsul­tak gyorssegélyezésére hasz­náltak fel. A költségvetég vitáját, ma pénteken délelőtt folytatják. Mégis csak lesz „táncdal- fesztivál” is — de még mi­lyen: „Eurovízió, táncdalfesz­tivál magyar módra”. A kü­lönböző nemzeteket magyar táncdalénekesek képviselik. Ez a Studó zéró adás máso­dik része. ZOLA: NANA Az éjszakai játékfilmek so­rából kiemelkedik Zola Nana című regényének ötrészes té­véváltozata. Szombat délután magyar filmvígjátékot láthatunk — Mágnás Miska, Díszmagyar, Fel a fejjel, Dollárpapa, Kö­lyök, Hattyúdal stb. — va­sárnaponként pedig a VOS című ötrészes jugoszláv film­sorozatot nézhetjük. NSZK—MAGYARORSZÁG? Gazdag a tévé nyári sport- programja is- Júliusban a Szovjetunió—USA atlétikai versenyt közvetítik Lenin- grádból, augusztusban a ka­jak-kenu világbajnokságot Koppenhágából, szeptember­ben pedig az úszó Európá­ba jnokságot Barcelonából. Három nemzetközi labdarúgó­mérkőzést láthatunk a képer­nyőn: az NSZK—Magyaror­szág, a Csehszlovákia—Fran­ciaország, s Magyarország-r- Ausztria összecsapást. MÉG EGYSZER A TENKES A gyerekeknek is tanulsá­gos, vidám műsorokat ígér a nyárr., a műsorszerkesztőség. Közvetítést adnak a nyári út­törőolimpia versenyeiről Sze­gedről, ott lesznek a kamerák a Pajtás kupa döntőin és a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 25. évfordu­lója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Egy nemzetközi gyermek­rajz versenyt is rendez a te­levízió, melyet természetesen egyenesadásban közvetítenek. És vasárnap délelőttönként újra jön A Tenkes kapitánya. — ti —1 Háromezer nő kenyere A fővárosiaknak lehet? „Jó utat, elvfársak... ” Hazatértek a gátakról a munkásőr alakulatok „Árvíz, 1970“ Mit ígér a nyárra a televízió ? Nem lesz uborkaszezon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents