Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-26 / 148. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. június 28. így készült a terv Alapvető cél: a népgazdaság hatékonyabb működése 1971: JANUÁR ELSEJÉVEL INDUL A IV. ÖTÉVES TERV. A TERVJAVASLAT, AMELY A KŐVETKEZŐ ÖT ESZTENDŐRE FELVÁZOLJA A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉT, A TERMELŐERŐK, A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALÁNAK, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK, EGÉSZSÉGÜGYI, KULTURÁLIS ELLÁTÁSÁNAK FEJLESZTÉSÉT — A KÖZELMÚLTBAN ELKÉSZÜLT. A. JAVASLAT RÖVIDESEN A PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, MAJD A KORMÁNY ELÉ KERÜL, S ŐSSZEL A PARLAMENT ELÉ, AMELY HA RÉSZLETEIBEN ÉS EGÉSZÉBEN MIND ANNYIUNK SZÁMÁRA MEGFELELŐNEK ÍTÉLI A TERVEZETET, MEGALKOTJA MAJD A IV. ÖTÉVES TERVTÖRVÉNYT. Napjainkban a tervezés nem állhat a részletes javaslatok puszta összesítéséből, összehangolásából, majd a terv lebontásából gazdasági egységekre. Ma a tervezés fő módszere a kialakuló gazdasági folyamatok előrevetítése és azok befolyásolására a lehetőségek megteremtése. Ez az utóbbi feladat a tervezésnek rendkívül felelősségteljes szakasza: itt kell a központi, állami döntéseket — amelyek valamennyiünk érdekeit szolgálják — összehangolni a gazdasági szabályzókkal, amelyek a vállalati gazdasági környezetet befolyásolják. A Ills ötéves terv eredményei különben bizonyítják, hogy ez a bizonyos gazdasági környezet fő vonalaiban megfelelő a IV. ötéves terv céljainak valóraváltásához is. Egy-két finomításra azért, természetszerűen, mégis szükség lesz. Ilyen kívánatos finomítás pl. — s ezen napjainkban még dolgoznak —•, hogy a bérezés, de általában a jövedelem, az eddiginél jobban igazodjon a munka tényleges hatékonyságához, minthogy a IV. ötéves terv egyik lényeges, és általános programja is éppen a hatékonyság, és ezenbelül a termelékenység javítása. A tervjavaslat így fogalmaz: a nemzeti jövedelem évenkénti gyarapodását a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett 85—90 százalékban a termelékenység emeléséből kell fedezni. (Ezt különben azzal is segítjük, hogy a tervjavaslat a magasabb termelékenységű ágaknak az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlesztést biztosít majd.) Hogyan jutottak el azonban a tervezők, pl. ehhez a javaslathoz: a nemzeti jövedelem 1971 és 75 között évenként 5.5—6 százalékkal gyarapodjon? Miért pont eny- nyivel? Nos, az egész terv- javaslat elkészítésénél lényegében két fő módszer ötvöződött szüntelenül: a közgazdasági elemző munka és a gépi programozás. így történt ez a nemzeti jövedelem számításánál is. A gyakorlott közgazdász számára világos, hogy a nemzeti jövedelem alakulására két tucat alternatívát felesleges kidolgozni. Vagyis a tartomány — egyszerű becsléssel is — behatárolható: 4-től kb. 8 százalékig. Ez az a sáv, amelyben a nemzeti jövedelem évenkénti növekedését gazdaságunk színvonalán —• de a nemzetközi tapasztalatok alapján is — reálisan elképzelhetjük. Ezekután programozni már csak azt kellett, hogy végül is mennyi legyen a megadott határok között. Kiderült például, hogy 4—4.5 százalék között kár lenne tervezni, ez visszafogná a fejlődésünk dinamikáját, ennél lényegesen jobbak kondícióink. A 7—7.5 százaléknál viszont tüstént kiugrott, hogy ilyen ütemű növekedés tervezése lehetőségeink túlbecsülése lenne, feszültségek keletkezhetnének a végrehajtás sorén, mert — egyetlen pontban legalábbis __ már egyensúlyi zavarokat h ozna magával. Nevezetesen: nemzeti jövedelmünk ilyen mértékű gyarapodását évenként, külkereskedelmünk, a világpiaci körülmények várható alakulása, termékeink műszaki színvonala miatt képtelen lenne realizálni — már a ráeső részt természetesen. Az évenkénti 5.5—6 százalékos növekedést ugyanakkor valamennyi összefüggés adatsora visszaigazolta. Ez került tehát a tervjavaslatba. (A túlteljesítés a hatékonyság és a műszaki fejlődés meggyorsításával természetesen lehetséges, mintahogy az most a III. ötéves tervben is bekövetkezett: öt esztendőre összesen a nemzeti jövedelem 20—25 százalékos növekedését terveztük — előreláthatóan 40 százalékos gyarapodást könyvelhetünk el. Ebben természetesen már szerepe van a harmadik éve funkcionáló új gazdaságirányítási rendszernek). Az egészséges arányok keresése — s persze nemcsak a nemzeti jövedelemnél — már az induláskor alapvető cél volt: kiinduló pont. A IV. ötéves terv ösz- szeállítása mintegy két és fél évvel ezelőtt kezdődött: természetesen a koncepció meghatározásával. — Ebben meghatározzák, hogy a fő törekvés a III. ötéves terv során kialakuló gazdasági egyensúly kiterjesztése, stabilizálása, s ez lesz a gazdaság fejlesztésének is meghatározója. Az egyensúly megszilárdítása, illetve megteremtése a lakossági piacon, a fizetési mérlegben, a beruházási piacon ■ s általában az egészséges arány kialakítása a felhalmozás és a fogyasztás között. Az egyensúly a lakossági piacon megteremtődött, már a III. ötéves terv második felében — a meny- nyiségek szempontjából. A választék, a minőség még kívánni valót hagy maga után — a most következő tervidőszakra. — A fizetési mérleg egyensúlya is kedvezően alakult 1969-ben. sőt ezenbelül — s erre régóta nincs példa — tőkés fizetési mérlegünk is aktívummal zárta az évet. Ezt kell tartósítani 1971-től. A beruházási piac egyensúlyának megteremtése az, ami most a legfontosabb feladat lesz a következő években. A másik lényeges momentum, amit a tervezőknek már az induláskor el kellett határozni, hogy az egyensúlyra alapozva — sőt ezt előfeltételként értékelve — életszínvonal emelkedését legjobban szolgáló tervet készítsenek. Ebből a megfontolásból kiindulva határozza meg a tervjavaslat az árak és a jövedelmek alakulását, vagy pl. az építőipar és az építőanyagipar fejlesztését — a lakásprogramnak megfelelően, vagy — ebből indul ki még pl. az a gondolat is, miszerint az úgynevezett nem termelő ágazatok (lakásépítés, egészségügy, stb.) beruházásai gyorsabban növekedjenek az eddiginél. Még egy döntő körülmény megfogalmazódott az induláskor, éspedig az, hogy épp az életszínvonal orentárió, s a beruházási piac egyensúlya érdekében a beruházások. — fejlesztések számát, helyét, arányát a szükségesség határozza meg. A népgazdasági szükségesség s nem az esetleges helyi igény, amely természetesen lehet jogos, de mert az adott lehetőségek mégis megkövetelik a rangsorolást, a szükséglet helyett a szükségesség legyen a döntő. Ezek az elvi elhatározások — amelyeket 1969 augusztusában a párt Központi Bizottsága is utólag jóváhagyott. kijelölvén most már a tervezési munka konkrét gazdaságpolitikai irányait — képezték azután a most már adatokban is fogalmazó tervezés alapjait. Gerencsér Ferenc (A második részt a következő számunkban közöljük.) Hírek Kubából Napraforgó ültetvények Az elmúlt években Kubában megnövekedett a napraforgóolaj termelése. 1968-ban a köztársaság üzemei három millió tonnát termeltek ebből az értékes termékből, s ez több mint kétszerese annak, amennyit a megelőző évtizedben termeltek. A napraforgóolajat a szappanfőző üzemek használják fel, de kerül belőle a lakosság konyhájára is és egyre jobban kiszorítja az import olívaolajat. Márvány szivárvány Kubában több mint húszfajta márványt bányásznak. A szürke és terakotta márvány Pino-szigetén található, a rózsaszínű Pinar del Rio vidékén, az enyhe tengerzöld színű márvány Las Vil- lias-vidékén. Az Oriente tartományban előforduló tizenöt féle színű és árnyalatú értékes dekoratív és megmunkálásra alkalmas kő valóságos szivárványt alkot. A „Kubarfesania” egyesülés vállalata a márványból különböző tárgyakat készít, s ezek külföldön is nagy keresletnek örvendenek. A mesterek kezéből márványból készült lámpák, dekoratív tá- nyérkák és vázák kerülnek ki. A kubai márvány kollekciót bemutatták Osaka japán városban is, az EXPO—70 alkalmából. Két és félmillió turistát várnak A várakozások szerint 1970 folyamán Bulgáriát 2 millió 500 ezer turista látogatja meg, javarészt autóturisták. A bolgár idegenforgalmi tanács szerint ez a szám jóval nagyobb lesz, ha azokkal az országon átutazó autóturistákkal is számolnak, akik Törökországba, valamint a Közel és Közép-Kelet országaiba utazva csak néhány napot töltenek Bulgáriában. A bolgár tengerpart iránti igen nagy érdeklődés nyilvánul meg az NSZK-ban, Angliában, Hollandiában és Franciaországban. Minden külön charter-repülőjárat helyei már most foglaltak. Előreláthatólag 1970 folyamán az angol turisták száma 30 százalékkal, a holland turistáké pedig 50 százalékkal növekszik. Még ennél is nagyobb lesz a Franciaországból és a skandináv országokból érkező vendégek számának növekedése. A nyugatnémet lapok jelentései szerint az idén közel 100000 nyugatnémet vendég üdül majd a bolgár tengerparton. A szocialista országok érdeklődése a bolgár tengerparti üdülőhelyek iránt eddig is mindig nagy volt. Az idén több mint 120 000 üdülő vendég érkezik a Szovjetunióból, 95 000 az NDK-bol, közel 100 000 Lengyelországból, több mint 200 000 Csehszlovákiából és igen nagy számú vendég más szocialista országokból. Az Aranypart üdülőhelyen több új, modern szálló nyitja meg kapuit: a Pliska, a Ve- liko Tirnovo, a Sipka, valamint több új kemping. Az eredeti „Robinson” falucskába tengeren szállítják a vendégeket, akik „távol a világtól” a puszta tengerparton töltenek néhány napot. Burgaszban és a Napfényes parton most fejezték be több új szálloda építését. Az idén a vendégek felkereshetik az eredeti stílusban épült „Szélmalom”, „A khán sátra”, a Karakacsan tábor vengéglő- ket. Az üdülők programjában számos kirándulás szerepel Ogyesszába, Isztanbulba, Krímbe, repülőgép kirándulások Törökországba, Kijev- be, Kairóba, valószínűleg Beirutba is, valamint a legjelentősebb történelmi és régészeti nevezetességek és idegenforgalmi látványosságok megtekintése az ország belsejében. Az ókori Herszonesz ásatásain A Fekete-tenger észak-nyugati partvidékén, Herszonesz ókori város mellett százharminc éve folytatnak ásatásokat az archeológusok, az i. e. 422—421-ből származtatott ókori település feltárására. Az ásatások során a szovjet archeológusok számos érdekes mozzanatot reprodulkálnak az ókori város hétköznapi, kulturális és sportéletéből. Napjainkban is folytatják az ásatásokat. Többezer kiállítási tárgyat — hatalmas építészeti egységektől és márványból készült szarkofágoktól a különböző ókori érmékig és amulettekig — gyűjtöttek össze a Herszoneszi Történelmi- Archeológiái Múzeumban. A múzeum kiállítása módot ad a látogatóknak, hogy betekinthessenek az ókori város hajdani életébe. A képen: Herszonesz bazilikájának oszlopai. Kegyetlen volt a történelem előtti korszak Minden idők első nagy mészárlása mintegy 11000 évvel ezelőtt kezdődött. Főszereplője az ember, szintere Amerika volt Paul Martin professzor, az arizonai egyetem híres paleontológusa ezzel magyarázza a pleisztocén kor egyes állatfajtáinak teljes, gyors eltűnését. Addig az amerikai kontinensen, magyarázza, ahol nem éltek emberek, szabar dón fejlődtek a különböző állatfajták. Éltek itt mammu- tok, óriási tevék, nem kevésbé óriási lajhárok, amelyek a zsiráfhoz hasonlóan a fák tetejéről legeltek. És ekkor, 11 000 évvel ezelőtt, az Ázsiából érkező nomád vadásztörzsek átkeltek a Behring-szoroson. Ezek a törzsek óriási vadászatot indítottak, amely néhány évszázad alatt a történelem előtti állatfajok többségének teljes eltűnéséhez vezetett- Paul Martin doktor szerint bizonyos állatok eltűnéséből naptári pontossággal meg lehet határozni, mikor tűnt fel az ember Amerika különböző vidékein. Ez az öldöklés, jegyzi meg, egyébként az észak-amerikai vegetáció teljes megváltoztatásához vezetett. És ez folyik ma is, amikor az igen nagyszámú állatállomány miatt az amerikai gyomirtó szerek segítségével a dél-nyugati erdőket legelőkké akarják átalakítani. Dr. Martin más utat talál a történelem előtti Amerika megkövült faunájának a lehető legnagyobb mértékű visszaállítását. Nyilvánvalóan nem arról lenne szó, hogy mammutokat vagy óriási lajhárokat teremtsünk újjá. De véleménye szerint lehetséges volna a jelenlegi fa- jojc közül kiválasztani a kihalt fajtákat leginkább megközelítőket, s meg kellene próbálni, hogy milyen mértékben lehet őket megfelelő környezetben reaklimatizálni. A termés programozása A szaranszki fényforrásintézetben hordozható fény- elektromos fotométert állítottak elő. Ennek segítségével ki lehet választani a melegház! növények megvilágítására szolgáló leggazdaságosabb és leghasznosabb lámpákat, meg lehet tudni, hogy elegendő napenergia éri-e a növényeket. Az agronómus, aki e műMuzsika a műhelyekben Ukrajna egyik legnagyobb vállalata, a ,,Harkov” Termelési Egyesülés műhelyeiben hangszórókat szereltek fel, s ezek a munkaidő alatt speciális módon összeállított zenét közvetítenek. A zene kiválasztását a Munkaszervezési Tudományos Laboratórium (NOT) végzi. A Harkovi Munkahigiéniai és Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet munkatársai a vállalati szakszervezettel és a gyári pszichológussal karöltve különleges műszerekkel mérték meg a műhelyek zajszintjét, meghatározták a zaj jellegét, és úgy választották ki a zenei darabokat, hogy azok a geEgy kis vidámság LOGIKA Két ember beszélget az utcán. Az egyik megkérdezi: — Beteg? — Miért? — Mert láttam, hogy a gyógyszertárból jött ki— És ha azt látná, hogy egy temetőből jövök éppen ki, azt hinné, hogy meghaltam? AZ OLIMPIKON — Minek örülsz annyira? — kérdezte Diogenész egy ifjútól. — Hát nem láttad, hogy győztem az olimpiai tornán? — kérdezi csodálkozva az ifjú. — Tehát bebizonyítottad, hogy a többi versenyző gyengébb volt? — faggatózik tovább a bölcs. — Hát persze, hiszen megkaptam a győzelmi babért. A titokzatos „E” betű Németh Lajos Csontváry Kosztk., Tivadar életművét bemutató nagy monográfiájában azt írja, hogy az 1902- ben festett .Selmecbánya látképe” című festményen először jelentkezik Csontváry művészetének panteisztikus jellemvonása. „Csontváry hű akar maradni a természeti látványhoz — írja könyvében Németh Lajos — hiszen még a háttéri kékbejátszó hegyen az erdőirtás ,.E” betű formáját is odafestette. A monográfiában nem találunk utalást arra, hogy a festményen, a háttérben látható erdőrengetegben hogyan került oda a jól kivehető „E” betű. Erre pontos magyarázatot találunk a Selmecbányái Hetilap 1899. április 30—i számában megjelent hírben, amely beszámolt arról, hogy szer segítségével méri a növények hasznos megvilágítását, kiszámítja, mennyi víz és trágya pótlására van szükség a tervezett termés eléréséhez. A műszer lehetővé teszi, hogy meghatározzák a sugárzás energiájának azt a részét, amelyet a növények közvetlen fotoszintézisre tudnak felhasználni. pék hangjával összeolvadva, a zaj ingerhatását csökkentve, jótékonyan befolyásolják a dolgozókat. Hangmérnökök segítettek a hangszórók elhelyezésében. Az eredmények felülmúlták a várakozást. Csökkent a dolgozók fáradékonysága és javult a kibocsátott termékek minősége is. Vlagyimir Rugyenko ukrán orvostudós gondosan, figyelemmel kísérte a munkások fizikai állapotát, és nagy figyelmet szentelt ennek a kísérletnek. Most az a leiadat, hogy speciális' munkahelyi zenei programot állítsanak össze a különböző termelési ágazatok részére. — Van is mivel dicsekedned — jelentette ki fitymáló hangon a bölcs. — Legyőzted a gyengébbeket. SÜLYOS AKADÁLY Agglegények beszélgetnek: — Vettem egy szakács- könyvet, de kiderült, hogy nem lehet használni. — Miért? — Mindegyig recept így kezdődik: ,,Végy egy tiszta lábast...” JOGOS KERES A hajón a feleség így szól tengeribetegséggel küszöködő férjéhez: — Nézd csak Vászja, milyen hatalmas hajó megy ott! — Semmilyen hajót nem akarok látni! Majd akkor szólj, ha megpillantasz egy autóbuszt... „eredeti, de költői emlékjelet” létesített Vadas Jenő, az egykori selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia tanára, az 1898. szeptember 10-én orvgyilkos kezétől meggyilkolt Erzsébet királyné emlékének. Vadas Jenő professzor az erdő egy részében ugyanis a fákat és bozótokat úgy irtotta ki, hogy hatalmas „E” betűt alakított ki, amely egyelőre mint tisztás tűnik fel. Később „beülteti fenyővel, hogy a fenyők örökzölden, télen-nyá- ron hirdessék a tragikus sorsú Erzsébet királyné emlékét, nevének kezdő betűjét mutatva.” Csontvári akkor festette meg a Selmecbánya látképe című képét, amikor az irtás után messziről is jól látható volt az „E” alakú tisztás a hegyoldal erdőrengetegében. ahoí ;IduUX
