Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 143. sz. 1970. június 19., péntek. Fiatalok a szakszervezetben A kormány elnökének beszámolója jugoszláviai látogatásáról Az országos közúthálózat állapota A belvizek és árvizek késleltették a tavaszi munkákat A Minisztertanács ülése Látszólag közihely, de a középiskolákban, a műhe­lyekben, a szakmunkáskép­zőkben jövendő állam- és kormányfők, tábornokok, ko­hó- és gépipari miniszterek és gyárigazgatók ülnek a padban. Meg, ezerszer na­gyobb számban, olyan vasa­sok, építők, technikusok, akik azok is maradnak, de már a második évezred vé­gén és a harmadik hajnalán válnak érett, pályájukat be­futott munkásemberekké. A fiatalsággal törődés ál­landó téma. És mégis, van­nak területek, ahol időről- időre rendet kell tenni a gondolatokban és a minden­napi élet gyakorlatában. A párt ifjúságpolitikai határo­zata óta egyre sűrűbben merül fel annak a szüksé­gessége például, hogy a leg­nagyobb tömegszervezet, a szakszervezet módosítsa és korszerűsítse a fiatalsághoz fűződő kapcsolatát. Ez a kapcsolat tulajdon­képpen — a szakszervezetek saját tagságának egyharma- dához fűződő kapcsolat, hi­szen Magyarországon minden harmadik szervezett munkás, dolgozó 30 éven aluli, azaz tágabb értelemben az ifjú­munkás-kategóriához sorol­ható. Egymilliónyian vannak! Hogy milyen szerepet töl­tenek be, arra jellemző, hogy milyen sűrűn olvasha­tunk a szocialista brigád­mozgalomban résztvevő és ott nagyon jó eredményeket elérő ifjú munkásokról és egész brigádokról. Az ered­mények talán azokat is meg­győzik, akik hajlamosak az „ezek a mai fiatalok” fel­kiáltással csak ifjúságunk egy kis rétege szélsőséges, vagy nyegle magatartása alapján általánosítani. Ez­úttal azonban nemcsak a legjobbakról van szó. mint ahogy nem is a legkevésbé jókról, hanem mindazokról a fiatalokról, akik az üze­mekben. hivatalokban, in­tézményekben dolgoznák. A párt Központi Bizottsá­ga februári határozatában a szakszervezeti tevékenység fokozását, a SZOT-ban ifjú­sági munkacsoportok létre­hozását, — ugyanezt a szak­mai szervezetek központjá­ban is — tartotta kívána­tosnak, felhívta a figyelmet az egyetemisták szakszerve­zeti tagságának kérdésére Megszépül a törökszent­miklósi járási művelődési központ. A régi, már elég rossz állapotban levő épületen nagyszabású felújítást hajta­nak végre. Már kicserélték a színházterem födémszerkeze­tét, hozzákezdenek az épület festéséhez, mázolásához. A félmilliós munkát a török­szentmiklósi Alkotmány Tsz Pollack Mihály szocialista építő brigádja végzi, a mű­velődési központ vezetőinek és nagyobb anyagi eszközök „bevetését” javasolta a mű­velődési és sportmozgalmak támogatására. Nem kétséges, hogy a párthatározat a fel­ső szakszervezeti szervek teljes egyetértésével és de- rekas támogatásával találko­zik. így hát ebben a vonat­kozásban aligha van szük­ség további meggyőzésre. Nem hiszem azonban, hogy „lejjebb haladva” mindenütt ilyen egyszerű lesz a hely­zet. Egyszerűen azért nem. mert az elmúlt időkben — hogy csak a legutóbbi más­fél évtizedet vegyük alapul — a KISZ sok szempontból eredményes munkája vissz­hangjaképpen is, kialakult egy olyanféle nézet a „fel­nőtt” szervezetekben. hogy az ifjúság ,.a KISZ asztala”. Nálunk ez a vendéglátóipar gyengébb szakembereitől kölcsönzött kifejezés rend­szerint az áthárítás „őszin­te” szándékát jelzi. Ezúttal is. Való igaz. hogy a KISZ az ifjúsági szövetség — de az is igaz. hogy a jövendő felnőttjei a felnőtt, megem- beresedett mai fiatalok — teljes joggal igényelnek tö­rődést a harmincon felüli­ektől. Részben meg is szokták. Mert vannak jó üzemek, intézmények, ahol az ifjú­sággal foglalkozás határozat nélkül is közügy volt a szak- szervezeti szervek és a gaz­dasági vezetés számára. Van továbbá néphadsereg, fegyveres testületek. ahol nincs ugyan szakszervezet, de ahol a 18—20 éves fiatal megszokta a teljes értékű emberszámba vételt. S mi­után százezres, milliós érté­kek jó gazdájaként szolgált — zokon veszi, ha visszatér­ve a civil életbe még min­őig úgy kezelik, mint aki­nek a „hátán a tojáshéj”. És túl — mindezeken — szélesedő látókörű és tudá­sú, magasabb színvonalon nevelkedett fiatalságunk van. amely... valójában jól ké­szül a jövő kínálta feladatok teljesítésére. Szervezett erő­vel mellettük állva, kezde­ményezéseiket bátorítva, gondjaikon enyhítve. — cse­lekedjenek értük úgy a szakszervezetek, ahogyan azt a holnapunk. a jövőnk igényli, s megérdemli. megelégedésére. A felújítás­sal jól haladnak, betartják a határidőket, a munka minő­sége igen jó. A nyári népművelési prog­ram egy részét az Állami Né­pi Együttes fellépésére elké­szülő szabadtéri színpadon bonyolítják le. A népi együt­tes a tavalyi szegedi ünnepi játékokon nagy sikert aratott műsorát, a Jeles napok-at mutatja be július 27-én. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta és tudomásul vette az árvízvédelmi kormánybiztos jelentését a tiszavölgyi ár- vízvédelem helyzetéről és a helyreállítási munkák mene­téről. Fock Jenő. a kormány el­nöke beszámolt június 2. és 5. között Jugoszláviában tett hivatalos baráti látogatásá­ról. A Minisztertanács meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy a látogatás és a kor­mányfők tárgyalása hozzájá­rult a magyar—jugoszláv ál­lamközi kapcsolatok sokolda­lú fejlődéséhez. a két szom­szédos szocialista ország né­pei közötti baráti kapcsola­tok további erősítéséhez. Egyetértés alakult ki a tár­gyalások s°rán abban, hogy a két ország között a gazdasá­gi együttműködés formáit gazdagítani lehet. A Mi­nisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután a külügyminiszter Norvégiában tett hivatalos látogatásáról jelentett a kor­mánynak. A Minisztertanács pozitívan értékelte a látoga­tás során aláírt ipari és mű­szaki együttműködési meg­állapodást és megállapította, hogy az őszinte légkörben folytatott tárgyalások előse­gítették a magyar—norvég kapcsolatok fejlődését, vala­mint — a legfontosabb idő­szerű nemzetközi kérdések­ben — a két kormány állás­pontjának kölcsönös, jobb megismerését. A kormány a külügyminiszter tájékoztató­ját tudomásul vette. A belkereskedelmi minisz­ter beszámolt a KGST tagál­lamok belkereskedelmi mi­nisztereinek ez év júniu«. 3. és 5. között Várnában meg­tartott 2. tanácskozásáról. Határozatokat hoztak a bel­kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztésére, elsősor­ban a fogyasztási cikkek vá­lasztékcseréjének növelésére, valamint kereskedelmi gépek és berendezések cseréjére, gyártásuk szakosítására. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett az or­szágom közúthálózat helyreál­lításának helyzetéről. Az el­múlt télen a kedvezőtlen dőjárás, valamint a nagy ten­gelynyomású járművek szá­mának növekedése következ­tében az előző éveknél na­gyobb mértékű károk kelet­keztek. A főútvonalakon ösz- szesen 1300. az alsóbbrendű utakon pedig 2300 kilométe­res szakasz kijavítása vált szükségessé. A főutak kijavítása a ki­tűzött határidőre befejező­dött.; az alsóbbrendű úthá­lózat javításában még hátra­lévő munkák befejezése sem szenved lényeges halasztást. Az országos közúthálózat­ban a közelmúltban jelentős árvízkárok iB keletkeztek, különösen a Szabolcs-Szat- már és a Csongrád megyei utakon. Ezeknek ideiglenes kijavítása a víz levonulását követően azonnal megkezdő­dött és a közúti forgalom mindenütt megindult. A vég­leges helyreállítás megszer­vezése most folyik; az ehhez szükséges kőanyagot — a ha­tárhoz közeli kőbányákból — a Szovjetunió biztosítja. A Minisztertanács a beszámo­lót tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági ég élelmezésügyi miniszter­nek a fák védelméről szóló előterjesztését. Az ebben a tárgyban 1966-ban kiadott kor­mányrendelet egyes rendelke­zései elavultak; az élőfák ke­zeléséhez, indokolatlan kivá­gásuk megakadályozásához azonban továbbra is gazda­sági és társadalmi érdekek fűződnek. Ezért a rendelet előírja, hogy a tulajdonosnak fakivá­gási szándékát be kell jelen­Az árvízvédelmi kormány- biztos tájékoztatása szerint a Tisza és mellékfolyóinak ko­rábban megindult lassú apadása után a folyók víz­gyűjtőjének egész területére kiterjedő ismételt rendkívüli heves és nagymértékű esőzé­sek hatására a Krasznán és a Körös-völgy összes folyóin az eddig észlelt vízállásokat jóval meghaladó vízszintek alakultak ki. Különösen sú­lyossá vált a helyzet a Be­rettyón és a Sebes-Körösön, ahol az árvíz szintje több mint egy méterrel meghalad­ta az eddigi maximumot. Szeghalom és Körösladány térségében hosszú szakaszon kellett a gátkoronánál ma­gasabb víz ellen védekezni. Az eddigi legmagasabb szin­tek felett tetőzött a Fekete- és a Fehér-, valamint a Ket­tős- és a Hármas-KöröB is. A több folyón egyidejűleg jelentkező példátlan erejű áradás az egy hónapja meg­feszített erővel folytatott ár­vízvédekezést nehéz, helyen­ként válságos helyzet elé ál­lította. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel, a védekezésben résztvevő vízügyi dolgozók, a fegyveres testületek tagjai, az egyéb szervek és vállala­tok, valamint a környező községek lakosságából szer­vezett közerő példás helytál­lásával, fáradságot nem isme­rő munkájával lehetett meg­akadályozni a katasztrofális következményekkel fenyegető gátszakadást. A veszély még nem múlt el- A védekezés hosszú sza­kaszokon nagy erőkkel folyik. Nehéz a helyzet a Körös tor­kolatánál és a Tisza alsó sza­kaszán ismét rendkívül ma­gas vízállás várható. Szeged térségében hosszantartó vér dekezésre kell felkészülni. Egyre inkább felmérhető- vé válik az árvíz által oko­tenie az illetékes hatósághoz, s ha erre engedélyt kap, ak­kor — a korábbi rendelkezé­sektől eltérően — a kivágott fával szabadon rendelkezik. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter ezután beszámolt a kormánynak az időszerű mezőgazdasági mun­kák helyzetéről. A késői ki­tavaszodás, az ismétlődő eső­zések, az átlagosnál nagyobb méretű belvizek és az árvíz késleltették a tavaszi me­zőgazdasági munkákat. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek a ko­ratavasziakból az előirány­zottnál kisebb területen ve­tettek. Az április második felében kedvezőbbre fordult időjárás meggyorsította a nö­vények fejlődését, a tavaszi fagyok lényeges kárt nem okoztak. A mezőgazdasági üzemek szervezett. jó mun­kája is csökkentette a késői kitavaszodás okozta hátrá­nyokat A nyári munkákkal kap­csolatban a jelentés megálla­pította, hogy mintegy 3,1 millió hold kalászos gabona gyors betakarítása érdekében a mezőgazdasági üzemek eb­ben az évben tovább növel­ték gépparkjukat. összesen mintegy 12 700 gabonakom­zott károk nagysága. A Sza­mos és a Kraszna mentén már megindult a helyreállítás. A kormány felhíváséra a lakosság és a gazdálkodó szervek je­lentős önkéntes felajánlások­kal siettek a károsultak meg­segítésére. A népgazdaságot ért károk nagyságát figye­lembe véve azonban — az önkéntesség elvének fenntar­tása mellett — a gazdálkodó szervek eddiginél nagyobb mértékű hozzájárulására van szükség. A kormány ennek érdeké­ben felhívja a minisztériu­mok és főhatóságok vezetőit, hogy: — Segítsék elő az állami vállalatoknak és szövetkeze­teknek azt a törekvéséit, amely a termelőmunka jobb megszervezésével, a termelé­kenység fokozásával a terve­zettnél 1 százalékkal maga­sabb nemzeti jövedelem el­érésére irányul; — A vállalatok, a kisipari szövetkezetek, a fogyasztasi- és értékesítő szövetkezetek az 1969. évi nyereségükből kepezett fejlesztési alapjuk legalább 5 százalékának fel­ajánlásával — ha ezt előze­tesen már más célra lekötöt­ték a tartalékalap szükség szerinti igénybevételével — járuljanak hozzá az árvízká­rok csökkentéséhez; — Azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ame­lyek az országos átlagot meg­haladó személyi jövedelmet értek el az 1969. évben, biz­tonsági alapjuk 10 százaléká­nak felajánlásával, a jelen­tősebb pénzbeli biztonsági alappal nem rendelkező, de az országos átlagot meghala­dó személyes jövedelmet biz­tosító szövetkezetek pedig ezen felül a várható idei bruttó jövedelmük egy részé­nek átadásával is járuljanak bájn, 2200 rendrevágó és 2100 kévekötö-aratógép áll a mezőgazdaság rendelkezé­sére. Ez a géppark — ked­vező időjárás esetén — a termelőszövetkezetekben mintegy 92, az állami gazda­ságokban pedig gyakorlatilag 100 százalékos gépi betakarí­tás.! tesz lehetővé. A hosszantartó tél és a hűvös tavasz nagymértékben hátráltatta a primőrök fej­lődését. A korai zöldségfélék ezért jelentek meg később a piacokon. Az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű növé­nyek szépen fejlődnek. A belvizek és az árvíz követ­keztében azonban a sokévi átlagnál nagyobb mértékű kenyérgabonavetés kipusztu­lása várható. A terméskilátá­sok alapján várhatóan ebben az évben is megfelelő lesz az áruellátás és nem lesz fennakadás a mezőgazdasági exportfeladatok teljesítésében sem. A kormány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács ezután megvitatta és elfogadta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. .................... h ozzá a károsult mezőgazda­sági termelőszövetkezetek megsegítéséhez; — A minisztériumok, orszá­gos hatáskörű szervek, vala­mint a tanácsok és a felügye­letük alá tartozó költségveté­si szervek, az 1970. évi — el­sősorban fenntartási, műkö­dési és beszerzési — költség- vetési előirányzataiknak 2 százalékát takarítsák meg és ajánlják fel; — A tanácsok a fenti meg­takarításon felül ajánlják fel — a kiemelt, a célcsoportos és a más szervektől meghatá­rozott célra átvett beruházási előirányzatokkal csökkentett — fejlesztési alapjuk 2 szá­zalékát is. Ezen Irányelvek szerinti felajánlások csökkenthetők a már eddig teljesített befize­tésekkel. Az árvízsújtotta területe­ken a mielőbbi helyreállítás érdekében szükséges, hogy az épitőanyagipar feladatainak túlteljesítésével és egyéb in­tézkedésekkel törekedjék a helyreállításhoz szükséges építőanyag biztositasara­Az állami vállalatok és a költségvetési szervek to­vábbra is a „GPM hozzájáru­lások az 1970. évi árvízkárok helyreállításához” MNB 70. sz. fióknál vezetett számlára utalják át felajánlásaikat. A szövetkezetek pedig szövetsé­geiknek a már korábban megjelölt számláira fizessék be a felajánlott összegeket. Á kormány meg van győ­ződve arról, hogy a gazdál­kodó szervek a jelentős ár­vízkárok mielőbbi helyreál­lítása érdekében — a dolgo­zok egyéni felajánlásaihoz hasonlóan .— hozzájárulásaik­kal részt vállalnak a bekö­vetkezett károk anyagi-pénz­ügyi következményeinek eny­hítésében. Tetőzik a Körös — Otthonra találtak Gyulán a kitelepítettek Arvédekezésnél az AKOV gépkocsi- vezetői — Bizottság vizsgálja felül a lakóépületeket Tudósításaink a 3. oldalon, B. F. Megszépülve, új erővel Az árvízvédelmi helyzetről

Next

/
Thumbnails
Contents