Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május 13. Az óceánkutatás távlatai f — Eleiem sokszázmillió embernek Kunsági asszonyok kesemunkája a nagyvilágban Két szép szűrhimzéses mellény a Japánba küldendő kollekcióból A modern óceanológia sok­rétű tudomány: fizikát, ké­miát, geológiát és biológiát foglal magába, valamint az óceánkutatás technikáját. A világóceán egészét kell ku­tatnia. és a fő kérdés, ame­lyet vizsgál, az anyag átala­kulása az óceánban. — Az óceánkutatás ma igényli minden, a Földdel foglalko­zó tudomány, hiszen a lég­kör, a mágneses és gravitá­ciós mezők és a földkéreg 71%-a óceánok fölött vagy alatt van. a kozmikus sugár­zás 71%-a is az óceánokat éri. Mi foglalkoztatja az óceán titka iránt érdeklődő tudó­sokat9 Az óceán fizikájának területén az egyik fő prob­léma az óceán és a légkör körforgásának és kölcsönha­tásának matematikai model­lezése. Az ezirányú kutatá­sok egyik lehetséges eredmé­nye lesz a meteorológiai táv­prognózisok fizikai alapja. A Szovjet Tudományos Akadémia Óceanológiai In­tézetében már dolgoznak az óceán és a légkör cirkuláció­jának matematikai modelle­zésén. Az elsődleges cél — a bolygónkon lejátszódó folya­matok tanulmányozása mel­lett — távlatot nyitnak a más bolygókon végbemenő légköri folyamatok modelle­zése előtt is. A szovjet ócea­nológiai intézetben már most megpróbálják a matemati­kai modellezés kidolgozott módszereit a Vénusz légkö­rére is alkalmazni. Mélytengeri áramlatok A második probléma a fő tengeráramlatok — a Golf, a Kurosio. az egyenlítői áram­latok és ellenáramlatok — szerkezetének vizsgálata. A mélytengeri áramlatok meg­ismerése annál is fontosabb, mivel az óceán mély rétegei­nek hidrofizikai szerkezeté­ről szóló ismereteink mind- ezideig hiányosak. A szovjet oceanológusok résztvesznek egy nemzetközi tengeri bójaállomáshálózat előkészítésében is. Jelenleg ugyanis az óceán- és atmosz­férakutatás nem kielégítő mértékű: csak a szárazföld egy része — kb fele — fölött figyelik állandóan az atmosz­férát; az óceánok felett csak alkalmilag. Feltétlenül szük­ség van állandó, telepített állomásokon folyó megfigye­lésekre — ezek rengeteg adatot szolgáltatnának a gi­gantikus méretű légköri fo­lyamatok kutatásához. E cél­ból a szárazföldi meteoroló­giai állomásokhoz hasonló megfigyelő állomásokat kell elhelyezni az óceánon. Egy ilyen állomást — egy 7 bó­jából állót — 1967-ben már felállított a szovjet Öceano- lógiai Intézet az Indiai Óceán­ban két hónapra. 1970 első felére egy 17 bójából • álló megfigyelő állomás elhelye­zését tervezik az Atlanti Óceánban. Az óceán kémiája Egy egész sor probléma vár megoldásra az óceán ké­miájával kapcsolatban. Első­sorban az ócenánvíz kémiai egyensúlyának és geokémiá­jának kérdését említhetjük meg. Ide tartozik az óceán kőolajtermékekkel, egyéb kémiai és radioaktív anya­gokkal való szennyeződésé­nek egyre aktuálisabbá váló problémája is. Nem kevésbé fontos kutatási terület a ten­geri üledékek vizsgálata. A kutatás egyik célja az óceá­ni ércképződés elméletének kidolgozása. A „Vityaz” szov­jet kutatóhajó a múlt évben igen gazdag anyagot gyűjtött a Csendes Óceánban az óceá­ni vas-, mangán- és egyéb fémes anyagok előfordulá­sáról. Különösen aktuális kérdés az olajtartalmú talajok ki­válása a kontinensek közelé­ben — a Szovjetunióban el­sősorban a Balti tengeren és a távol-keleti tengereken —, továbbá a kontinentális lej­tőn és az óceán mélytengeri részein. Itt nehéz fémeket keresnek az árkos zónákban krómércet, az óceánfenék mélytengeri részein vas-man- gánkonkréciókat. Az óceán­fenék kincseinek feldolgozá­sával kapcsolatban egész sor nemzetközi jogi probléma is felvetődik. , Érdekes, hogy 1959-ig alig folytak kutatások azon a tengeren, amelyen pedig már évezredek óta hajóznak: a Földközi-tengeren. A szovjet Óceanológiai Intézet déli osz­tálya most egész sor geofizi­kai vizsgálatot végzett el a Földközi-tengeren, bólyaállo- mások segítségével áramlat­méréseket végzett. A fenék­domborzat tanulmányozása alapján térképet, valamint tektonikai vázlatot készítet­tek a Földközi-tenger fene­kéről; szeizmográfikus és kő­zettani kutatásokat végeztek az üledékrétegben. Érdekes probléma az óceán és a kontinensek közötti át­meneti zóna kutatása. Itt a szovjet biológusok nagy fi­gyelmet fordítanak a tengeri élőlényekre; a kérdés, hogy mennyi élő anyag van az óceánban, már megoldott: átlagosan kb 30 milliárd ton­na. (50 m3 vízben 1 gr.) Fel­becsülték “az összes élőanyag­termelődést is — ez évente kb 600 milliárd tonna, ebből 200 millió tonna hal. Ezek a becslések természetesen még részletezésre szorulnak, eh­hez pedig specializált ku­tatásokra van szükség. Egy biztos: a világtengerek sok­száz millió embernek tudnak további táplálékot nyújtani. Úttörők pálya­választása Az általános iskolai tanulók felkészítése a nyolcadik osztály elvégzése után sorrakerülő nagy döntésre, a pályaválasztásra nem kampányfeladat. Az iskolákban többnyire ötödik osztálytól kezd­ve számontartják, hogy a ta­nulók milyen pályára készülnek, s képességeik mennyire teszik indokolttá a választást. A pályaválasztás irányítása részben az iskola feladata. Az út­törőmozgalom azonban igen so­kat segíthet ebben a maga kü­lönleges nevelési eszközeivel és lehetőségeivel. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a csapa­tok, illetve a rajok is az iskolá­hoz hasonló tudatossággal vé­gezzék a pályaválasztási mun­kát, s tevékenységüket hangol­ják össze az iskola ilyen irányú tevékenységével. A helyes pályaválasztás felté­tele az úttörők tehetségének, ké­pességeinek maximális kifejlesz­tése. Nem folyhat igazán jó pá­lyaválasztási munka abban a csapatban, amelyben kevés gon­dot fordítanak a tanulásra. A ta­nulmányi versenyek például a csapatoknak jó lehetőséget biz­tosítottak a tanulók aktivitásá­nak kibontakoztatására, s képes­ségeik látványos, sikerélményt is hozó bizonyítására. A tanulmányi versenyek mel­lett a csapatok önállóan is sok lehetőséget adhatnak az úttörők­nek ahhoz, hogy érdeklődésük a nekik legjobban megfelelő pá­lyákra irányuljon. E lehetőségek között igen fon­tos helyet foglalnak el a szak­körök. A jó munka feltétele azonban az, hogy a szakköri tag­nak legyen lehetősége önálló, al­kotó tevékenységre, s a szakköri munka ne merüljön ki ismere­tek passzív befogadásában. Az üzemlátogatások szintén jó alkalmat adnak a pályaválasz­tást megkönnyítő felvilágosító munkára. Az ilyen látogatások rendszerint kettős célt szolgál­nak a tantermi anyaghoz bizto­sítják a szemléltetést, emellett szolgálják a pályaválasztás meg­könnyítését is. Az üzemlátogatás­nak azonban csak ott van értel­me, ahol az üzem fel is tudja venni a jelentkezőket. Különösen falun és kisebb városokban gond ez, ahol egy-egy szakmát csak egy üzemben gyakorolhatnak a tanulók. Az úttörő—szakmunkástanuló találkozók önállóan is hasznosak, de rendszerint üzemlátogatással együtt adnak igazi képet egy-egy szakmáról. A játéknak — különösen ki­sebb korban — igen nagy szere­pe van a munkára nevelésben. Az úttörőmozgalom számára ez is jó alkalom a felvilágosításra, sajnos a csapatok nem élnek eléggé a játékban kínálkozó le­hetőségekkel. Bár az iskola és az úttörőmoz­galom is igen sokat tehet éd tesz is a pályaválasztási munka meg­javítása érdekében, a döntő szót rendszerint mégis a szülői ház­ban mondják ki. A szülők azon­ban sok esetben nem ismerik úgy gyermekeik képességét, mint a pedagógusok, kevésbé képesek tárgyilagos döntésekre. Éppen ezért az iskola és a mozgalom együttes feladata a szülők peda­gógiai felvilágosítása, a helytelen döntéseket elősegítő tévhitek el­oszlatása is. B. A Az első modell még csak kísérleti darab. Valójában négyszögűre szabott könnyű posztóból készült a ponchó Kendő, amelynek egy-egy csücske a maneken csukló­jára, másik kettő ruhája ele­jére és hátára borul. Megal­kotói éppúgy a hűvös nyári estékre gondoltak, mint a né­pies ihletésű, színes • gyapjú fonallal hímzett szűrkabátok, pelerinek tervezéskor. Piros, kék, fekete filcanyagon ró­zsák. tulipánok füzérei csa­varodnak, a már konzerva­tívnak számító miniruhák mellett feltűnik a maxi­kabát, amit a nyugat-német megrendelők estélyi köpeny­nek szánnak. A nagyvilágban és itthon De a rögtönzött divatbe­mutató színhelyéről — a kar­cagi népművészeti és házi­ipari szövetkezetből — útra­kel a többi ruhadarab is, hogy Kanadában, Ausztráliá­ban. Hollandiában, Észt­országban, vagy a franciák­nál találjon gazdára. Kun­sági szűrhimzéses mellénye­ket kértek a japánok és egy- egy gyermekruha-fazonból tízezres tételeket • gyártanak a Szovjetunió számára. Csala Jánosné, a szövetkezet elnö­ke azt is elmondta, hogy mo­delljeik nemcsak külföldön kedveltek, hanem Magyar- országon is. Budapesti köz­pontjuk közvetítésével a Lu­xus Áruházba és 74 népmű­vészeti boltba jutnak el a termékek és fél éve boltot nyitottak helyben .is. Mint­egy 5 millió forintot forgal­maznak évente — külföldön és itthon — gyermekholmik­ból. és csaknem egymilliót női ruhából. Kunsági motívumok pasztell színnel Kétszáz éves motívumok felhasználásval drapp cress vászonra készül a kunsági hímzett kézimunka. Ha va­laki pirosat, harsogó színt keresne, hiába tölti az ide­jét, tompa zöld, narancs, bar­nás ámyaltúak az egyenes­szárú virágok, levelek, más­hol a kék és lila változatai árasztanak hűvös, fennkölt nyugalmat. Éppen ellentét­ben a cifraszűr-himzéssel, ahol — a neve is mutatja — az élénkség a Követelmény. A harmonikus színezés a házitervező, Csikós Sándor- né népművész ízlését dicséri. Tolla alól kerül neK ki a Népművészeti Tanács által jóváhagyott eredeti tálcás, napraforgós rajzolatoK. Kö­zöttük újabban modernek, szokatlanok is felbukkanna«, amit a megrendelők kívánsá­gára állít össze. ElKépzeléseit több mint hétszáz himző nő öltögeti valósággá. Kunsági függöny, terítő, falvédő, pár­nák. sz-űrhimzéses futók, gar­nitúrák gyűlnek halomba rak­tárukon. A kétszáz is kevés — Nem tudunk annyit ké­szíteni ruhákból, kézimun­kából amennyi elég lenne — mondja az elnöknő. 1952-ben harmincötös létszámmal ala­kult a szövetkezet, abban az évben 400 ezer forint volt a termelésünk. 1969-ben negy­venhármán bentiek és hét­száz bedolgozó — Tiszafüred, den, Tiszaigaron, Abádszaló- kon. a kun-községekben és újabban Bihar megyében — 8,5 millió forint értéket gyár­tottunk, Évenként egy hóna­pi keresetnek megfelelő nye­reségrészesedést fizetünk asz- szonyainknak. Ezt szó szerint kellett érteni — mosolyodik el —, mert a népes táborból mindössze a párttitkárunk és a gépkocsivezetőnk férfij 1963-ban még hatszázan szőtték orsóikkal a Külföldön is oly keresett vertcsipkét, de lassan megöregszenek a leheletfinom terítőK művé­szei, és ebben a szakmában nincs utánpótlás. A termelés alaposan visszaesett, s míg a szűrhimzés, a kunsági hím­zés fellendülésének örülünk, a vertcsipkétől lassan bú­csúzni kell. Sz. A. A Szever—1 szovjet tengeralatti hidrosztát — vízbe bo­csátás előtt. Merülőkcpessége 600 méter. Halbiológiai, óceánográfiai vizsgálatok végzésére alkalmas. Jelenleg az északi sark-kör vidékén dolgozik BERHATH AURÉL seReceLgCu A seregély, mint a neve is mutatja, társas madár. Kis csapatban tud csak létezni. Egymagában, vagy párosával sohasem látható. Egy-egy csapat ötven-száz főből áll. Kétszer akkora, mint egy jól fejlett hím veréb, kicsit sö- tétebb barna tollazattal. Igénytelen megjelenésű, de élénk, majdnem agresszív madár. Itt a szőlőhegy fölött au­gusztus második felében je­lennek meg, amikor már érik a szőlő, ök az átka a hegy­nek. Elnézem repülésüket, mely gyors és egyenletes. Mozdu­lataiknak fő jellemzője azon­ban a hirtelen és szép ívű kanyarodás. Ez a kanyar úgy hozzátartozik a lényükhöz, mint az igyekezet... Egy darabig nyílegyenesen száll­nak, s aztán minden vezéri parancs nélkül az egész csa­pattest egyidőben oldalra csuklik, s legalább 90, de néha 100—150 fokos szögben megváltoztatja menetirányát, miközben kissé közelebb ke­rülnek a földhöz. Kanyarjuk suhogó hangot ád, s ilyenkor az ív szélén repülők — rö- videbb útjuk lévén — aka­ratlanul is a csapat élére ke­rülnek. Átrendeződik a se­reg. anélkül, hogy elmaradók lennének, melyek megbonta­nák a menet tojásalakú egy­ségét. így keringenek, szállnak a szőlők fölött. Lent a szőlős­gazdák meg a gyerekeik, a tőkék közt állva lesik a csapatok mozdulatait. Köze- ledtükre egyik nagy fazék fenekét véri valami vasda­rabbal. a másik kereplőt te­ker, a harmadik esetleg huj- hujt kiáltoz, torkaszakadtá- fcól. Hangos ilyenkor a hegy. A madárcsapat azonban hi­degvérrel röpül a zaj felett, mint egv szárnyakéit rend­őrkülönítmény. Nem látszik rajtuk, hogy szemlélődnek, sem az. hogy sajátságos ka­nyarodásuk valamelyik fazék zajára történt volna. Ha le­csapnak a szőlőkre, úgy tű­nik. hogy az éppoly központi elhatározás nélkül történik, mint a kanyarodásuk. Nem egyszer éppen a csősz kö­zelében találják magukat Ilyenkor azonban hamar ószbekapnak, s alig hogy föl­det ér a lábuk, már nagy sur- rogás közt — mert szárnyaik a sorvadó szőlőleveleket is érintik — újra magasba emelkednek. A csőszök ilyen­kor sok vért kapnak a fe­jükbe. szaladnak a levegőben már rendeződő gomolyag után. gyorsabban szól a ke­replőjük, kiáltásaik már- már egv négylábú állat el­igazítására is sok volna. És mennyi ilyen hiábava­ló lecsapását figyelem meg a torkosoknak! Nem tágíta­nak. Talán nincs élményük komoly veszedelemről. Pus­kát nem lehet használni a hegyben, s így a csőszöket se veszik sokkal komolyab­ban. mint Pálék szélhajtott és lengő ezüst papírszeletek­kel díszített kicsi malmát, mely ropogásával és fütyülé­sével ugyancsak arra volt hivatva, hogy riogassa őket. A seregélynek nyugodt ma­radása a földön még akkor sincs, ha történetesen őri­zetlen szőlőtáblákra találnak. A nyugodt kasztolást nem is­merik. Irigyek is lehetnek a rigóra, de minden másfajta madárra is, mely itt a hegy­ben lakik. Irigyek lehetnek arra a nyugodt csipegetésre, ahogy a többiek a szűnni nem akaró éhségüket oltják. Irigyelhetik, ahogy a többiek a fák hintázó ágai között rejtve vannak, s csak időn­ként — s ezt is inkább fölös óvatosságból —. néznek szét maguk körül. Ök, a seregé­lyek. igazi tolvajok. Tudják hog' lopnak. S e tolvajság szempontjából fajtáiuk átka, hogy csak így. csapatban tud­nak élni. Semmi gondjuk nem lenne, kövérre hízhat­nának a szőlőtől, ha, mint a többi madár, önállóak vol­nának. De erre képtelenek. Alig pár méterre ettől a jó kilátású balkontól, ahon­nan figyelem őket, lecsapott az imént egy sereg. Elnéz­tem. ahogy a rögtöni riasz­tásra a felrebbent csapat leg­utolsónak maradt tagja,^ a megveszekedett torkosságtól, tátogó szájjal, félig futva, félig röpülve követte csa­patát. Majd meghalt, hogy a csőrét bevághassa egy fürt­be. s majd megszakadt a félelemtől, hogy elmarad a többitől. Hápogott a szomjú­ságtól és sikított a félelem­től. Kis karmai csak a gö­röngyök tetejét érintették. Igazi tol vaj módra járnak el akkor is. ha sikerül egy- egy lecsapásuk. Forrnak a szűk területen a munkától. Mintha valami munkameg­osztás is volna köztük; egyi- ke-másika a fürtök nyakára száll, s onffan kezdi lefelé föltömi karmaival a szőlő­szemeket. a földön állók eszeveszetten habzsolnak, s mint a dürgő verebek fo­rognak maguk körül. Má­sodpercekig tart az egész ro­ham, s mégha nem is riaszt­ják őket. máris elsistereg­nek. Messziről nézve az ilyen felszállásuk úgy hat, mintha egy lobbanásnyi tűz füstje szállna föl a szőlőtőkék kö­zül. Rozi így is mondta né­ha: — ott füstölnek... A napnyugtára, mint min­den madár, ők is érzéke­nyek. Ritkulnak is a cső­szök kiáltásai. Inkább a víz mellett vonulnak a nádas fölött ahol majd éjjelre megpihennek. Aztán lecsap­nak belé. Úgy hatnak ilyen­kor. mintha valaki magot hintene a nádas közé. De ez csak az első próbál­kozásuk. Újra felrepülnek, mert szívesebben ott eresz­kednének alá. ahol a nád közül már egy másik csapat zsivaja szól. Tengernyi gyűl így össze éjszakára. Éktelen csipogásuk messzire hallik. Ha ilyenkor a víz melletti országúton megyünk, olyan érzésünk van. mintha a ná­das panaszkodna valami ke­serves siránkozással a testé­ben bujkáló fájdalomtól. Ha ilyenkor meglessük őket a nád közt, láthatjuk, ahogy fészkelődnek, egyik szálról a másikra ugrálva. Majd egy levél tövében vég­re elhelyezkednek. Erős kar­maikat görcsbe kell mereví­teniük. mielőtt aludni kez­denek, mert a nád ingó ta­laj. Erős szél fújhat. Nagy hullámok nyaldoshatják a nádtenger sípjait, s ilyenko® bizony a nádszálak, kis ter­hükkel. bóbitájukkal, metsző leveleikkel együtt, nagy ka­varodásban hajladoznak éri re-arra. .. ,i>|

Next

/
Thumbnails
Contents