Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május 13. Az óceánkutatás távlatai f — Eleiem sokszázmillió embernek Kunsági asszonyok kesemunkája a nagyvilágban Két szép szűrhimzéses mellény a Japánba küldendő kollekcióból A modern óceanológia sokrétű tudomány: fizikát, kémiát, geológiát és biológiát foglal magába, valamint az óceánkutatás technikáját. A világóceán egészét kell kutatnia. és a fő kérdés, amelyet vizsgál, az anyag átalakulása az óceánban. — Az óceánkutatás ma igényli minden, a Földdel foglalkozó tudomány, hiszen a légkör, a mágneses és gravitációs mezők és a földkéreg 71%-a óceánok fölött vagy alatt van. a kozmikus sugárzás 71%-a is az óceánokat éri. Mi foglalkoztatja az óceán titka iránt érdeklődő tudósokat9 Az óceán fizikájának területén az egyik fő probléma az óceán és a légkör körforgásának és kölcsönhatásának matematikai modellezése. Az ezirányú kutatások egyik lehetséges eredménye lesz a meteorológiai távprognózisok fizikai alapja. A Szovjet Tudományos Akadémia Óceanológiai Intézetében már dolgoznak az óceán és a légkör cirkulációjának matematikai modellezésén. Az elsődleges cél — a bolygónkon lejátszódó folyamatok tanulmányozása mellett — távlatot nyitnak a más bolygókon végbemenő légköri folyamatok modellezése előtt is. A szovjet óceanológiai intézetben már most megpróbálják a matematikai modellezés kidolgozott módszereit a Vénusz légkörére is alkalmazni. Mélytengeri áramlatok A második probléma a fő tengeráramlatok — a Golf, a Kurosio. az egyenlítői áramlatok és ellenáramlatok — szerkezetének vizsgálata. A mélytengeri áramlatok megismerése annál is fontosabb, mivel az óceán mély rétegeinek hidrofizikai szerkezetéről szóló ismereteink mind- ezideig hiányosak. A szovjet oceanológusok résztvesznek egy nemzetközi tengeri bójaállomáshálózat előkészítésében is. Jelenleg ugyanis az óceán- és atmoszférakutatás nem kielégítő mértékű: csak a szárazföld egy része — kb fele — fölött figyelik állandóan az atmoszférát; az óceánok felett csak alkalmilag. Feltétlenül szükség van állandó, telepített állomásokon folyó megfigyelésekre — ezek rengeteg adatot szolgáltatnának a gigantikus méretű légköri folyamatok kutatásához. E célból a szárazföldi meteorológiai állomásokhoz hasonló megfigyelő állomásokat kell elhelyezni az óceánon. Egy ilyen állomást — egy 7 bójából állót — 1967-ben már felállított a szovjet Öceano- lógiai Intézet az Indiai Óceánban két hónapra. 1970 első felére egy 17 bójából • álló megfigyelő állomás elhelyezését tervezik az Atlanti Óceánban. Az óceán kémiája Egy egész sor probléma vár megoldásra az óceán kémiájával kapcsolatban. Elsősorban az ócenánvíz kémiai egyensúlyának és geokémiájának kérdését említhetjük meg. Ide tartozik az óceán kőolajtermékekkel, egyéb kémiai és radioaktív anyagokkal való szennyeződésének egyre aktuálisabbá váló problémája is. Nem kevésbé fontos kutatási terület a tengeri üledékek vizsgálata. A kutatás egyik célja az óceáni ércképződés elméletének kidolgozása. A „Vityaz” szovjet kutatóhajó a múlt évben igen gazdag anyagot gyűjtött a Csendes Óceánban az óceáni vas-, mangán- és egyéb fémes anyagok előfordulásáról. Különösen aktuális kérdés az olajtartalmú talajok kiválása a kontinensek közelében — a Szovjetunióban elsősorban a Balti tengeren és a távol-keleti tengereken —, továbbá a kontinentális lejtőn és az óceán mélytengeri részein. Itt nehéz fémeket keresnek az árkos zónákban krómércet, az óceánfenék mélytengeri részein vas-man- gánkonkréciókat. Az óceánfenék kincseinek feldolgozásával kapcsolatban egész sor nemzetközi jogi probléma is felvetődik. , Érdekes, hogy 1959-ig alig folytak kutatások azon a tengeren, amelyen pedig már évezredek óta hajóznak: a Földközi-tengeren. A szovjet Óceanológiai Intézet déli osztálya most egész sor geofizikai vizsgálatot végzett el a Földközi-tengeren, bólyaállo- mások segítségével áramlatméréseket végzett. A fenékdomborzat tanulmányozása alapján térképet, valamint tektonikai vázlatot készítettek a Földközi-tenger fenekéről; szeizmográfikus és kőzettani kutatásokat végeztek az üledékrétegben. Érdekes probléma az óceán és a kontinensek közötti átmeneti zóna kutatása. Itt a szovjet biológusok nagy figyelmet fordítanak a tengeri élőlényekre; a kérdés, hogy mennyi élő anyag van az óceánban, már megoldott: átlagosan kb 30 milliárd tonna. (50 m3 vízben 1 gr.) Felbecsülték “az összes élőanyagtermelődést is — ez évente kb 600 milliárd tonna, ebből 200 millió tonna hal. Ezek a becslések természetesen még részletezésre szorulnak, ehhez pedig specializált kutatásokra van szükség. Egy biztos: a világtengerek sokszáz millió embernek tudnak további táplálékot nyújtani. Úttörők pályaválasztása Az általános iskolai tanulók felkészítése a nyolcadik osztály elvégzése után sorrakerülő nagy döntésre, a pályaválasztásra nem kampányfeladat. Az iskolákban többnyire ötödik osztálytól kezdve számontartják, hogy a tanulók milyen pályára készülnek, s képességeik mennyire teszik indokolttá a választást. A pályaválasztás irányítása részben az iskola feladata. Az úttörőmozgalom azonban igen sokat segíthet ebben a maga különleges nevelési eszközeivel és lehetőségeivel. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a csapatok, illetve a rajok is az iskolához hasonló tudatossággal végezzék a pályaválasztási munkát, s tevékenységüket hangolják össze az iskola ilyen irányú tevékenységével. A helyes pályaválasztás feltétele az úttörők tehetségének, képességeinek maximális kifejlesztése. Nem folyhat igazán jó pályaválasztási munka abban a csapatban, amelyben kevés gondot fordítanak a tanulásra. A tanulmányi versenyek például a csapatoknak jó lehetőséget biztosítottak a tanulók aktivitásának kibontakoztatására, s képességeik látványos, sikerélményt is hozó bizonyítására. A tanulmányi versenyek mellett a csapatok önállóan is sok lehetőséget adhatnak az úttörőknek ahhoz, hogy érdeklődésük a nekik legjobban megfelelő pályákra irányuljon. E lehetőségek között igen fontos helyet foglalnak el a szakkörök. A jó munka feltétele azonban az, hogy a szakköri tagnak legyen lehetősége önálló, alkotó tevékenységre, s a szakköri munka ne merüljön ki ismeretek passzív befogadásában. Az üzemlátogatások szintén jó alkalmat adnak a pályaválasztást megkönnyítő felvilágosító munkára. Az ilyen látogatások rendszerint kettős célt szolgálnak a tantermi anyaghoz biztosítják a szemléltetést, emellett szolgálják a pályaválasztás megkönnyítését is. Az üzemlátogatásnak azonban csak ott van értelme, ahol az üzem fel is tudja venni a jelentkezőket. Különösen falun és kisebb városokban gond ez, ahol egy-egy szakmát csak egy üzemben gyakorolhatnak a tanulók. Az úttörő—szakmunkástanuló találkozók önállóan is hasznosak, de rendszerint üzemlátogatással együtt adnak igazi képet egy-egy szakmáról. A játéknak — különösen kisebb korban — igen nagy szerepe van a munkára nevelésben. Az úttörőmozgalom számára ez is jó alkalom a felvilágosításra, sajnos a csapatok nem élnek eléggé a játékban kínálkozó lehetőségekkel. Bár az iskola és az úttörőmozgalom is igen sokat tehet éd tesz is a pályaválasztási munka megjavítása érdekében, a döntő szót rendszerint mégis a szülői házban mondják ki. A szülők azonban sok esetben nem ismerik úgy gyermekeik képességét, mint a pedagógusok, kevésbé képesek tárgyilagos döntésekre. Éppen ezért az iskola és a mozgalom együttes feladata a szülők pedagógiai felvilágosítása, a helytelen döntéseket elősegítő tévhitek eloszlatása is. B. A Az első modell még csak kísérleti darab. Valójában négyszögűre szabott könnyű posztóból készült a ponchó Kendő, amelynek egy-egy csücske a maneken csuklójára, másik kettő ruhája elejére és hátára borul. Megalkotói éppúgy a hűvös nyári estékre gondoltak, mint a népies ihletésű, színes • gyapjú fonallal hímzett szűrkabátok, pelerinek tervezéskor. Piros, kék, fekete filcanyagon rózsák. tulipánok füzérei csavarodnak, a már konzervatívnak számító miniruhák mellett feltűnik a maxikabát, amit a nyugat-német megrendelők estélyi köpenynek szánnak. A nagyvilágban és itthon De a rögtönzött divatbemutató színhelyéről — a karcagi népművészeti és háziipari szövetkezetből — útrakel a többi ruhadarab is, hogy Kanadában, Ausztráliában. Hollandiában, Észtországban, vagy a franciáknál találjon gazdára. Kunsági szűrhimzéses mellényeket kértek a japánok és egy- egy gyermekruha-fazonból tízezres tételeket • gyártanak a Szovjetunió számára. Csala Jánosné, a szövetkezet elnöke azt is elmondta, hogy modelljeik nemcsak külföldön kedveltek, hanem Magyar- országon is. Budapesti központjuk közvetítésével a Luxus Áruházba és 74 népművészeti boltba jutnak el a termékek és fél éve boltot nyitottak helyben .is. Mintegy 5 millió forintot forgalmaznak évente — külföldön és itthon — gyermekholmikból. és csaknem egymilliót női ruhából. Kunsági motívumok pasztell színnel Kétszáz éves motívumok felhasználásval drapp cress vászonra készül a kunsági hímzett kézimunka. Ha valaki pirosat, harsogó színt keresne, hiába tölti az idejét, tompa zöld, narancs, barnás ámyaltúak az egyenesszárú virágok, levelek, máshol a kék és lila változatai árasztanak hűvös, fennkölt nyugalmat. Éppen ellentétben a cifraszűr-himzéssel, ahol — a neve is mutatja — az élénkség a Követelmény. A harmonikus színezés a házitervező, Csikós Sándor- né népművész ízlését dicséri. Tolla alól kerül neK ki a Népművészeti Tanács által jóváhagyott eredeti tálcás, napraforgós rajzolatoK. Közöttük újabban modernek, szokatlanok is felbukkanna«, amit a megrendelők kívánságára állít össze. ElKépzeléseit több mint hétszáz himző nő öltögeti valósággá. Kunsági függöny, terítő, falvédő, párnák. sz-űrhimzéses futók, garnitúrák gyűlnek halomba raktárukon. A kétszáz is kevés — Nem tudunk annyit készíteni ruhákból, kézimunkából amennyi elég lenne — mondja az elnöknő. 1952-ben harmincötös létszámmal alakult a szövetkezet, abban az évben 400 ezer forint volt a termelésünk. 1969-ben negyvenhármán bentiek és hétszáz bedolgozó — Tiszafüred, den, Tiszaigaron, Abádszaló- kon. a kun-községekben és újabban Bihar megyében — 8,5 millió forint értéket gyártottunk, Évenként egy hónapi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizetünk asz- szonyainknak. Ezt szó szerint kellett érteni — mosolyodik el —, mert a népes táborból mindössze a párttitkárunk és a gépkocsivezetőnk férfij 1963-ban még hatszázan szőtték orsóikkal a Külföldön is oly keresett vertcsipkét, de lassan megöregszenek a leheletfinom terítőK művészei, és ebben a szakmában nincs utánpótlás. A termelés alaposan visszaesett, s míg a szűrhimzés, a kunsági hímzés fellendülésének örülünk, a vertcsipkétől lassan búcsúzni kell. Sz. A. A Szever—1 szovjet tengeralatti hidrosztát — vízbe bocsátás előtt. Merülőkcpessége 600 méter. Halbiológiai, óceánográfiai vizsgálatok végzésére alkalmas. Jelenleg az északi sark-kör vidékén dolgozik BERHATH AURÉL seReceLgCu A seregély, mint a neve is mutatja, társas madár. Kis csapatban tud csak létezni. Egymagában, vagy párosával sohasem látható. Egy-egy csapat ötven-száz főből áll. Kétszer akkora, mint egy jól fejlett hím veréb, kicsit sö- tétebb barna tollazattal. Igénytelen megjelenésű, de élénk, majdnem agresszív madár. Itt a szőlőhegy fölött augusztus második felében jelennek meg, amikor már érik a szőlő, ök az átka a hegynek. Elnézem repülésüket, mely gyors és egyenletes. Mozdulataiknak fő jellemzője azonban a hirtelen és szép ívű kanyarodás. Ez a kanyar úgy hozzátartozik a lényükhöz, mint az igyekezet... Egy darabig nyílegyenesen szállnak, s aztán minden vezéri parancs nélkül az egész csapattest egyidőben oldalra csuklik, s legalább 90, de néha 100—150 fokos szögben megváltoztatja menetirányát, miközben kissé közelebb kerülnek a földhöz. Kanyarjuk suhogó hangot ád, s ilyenkor az ív szélén repülők — rö- videbb útjuk lévén — akaratlanul is a csapat élére kerülnek. Átrendeződik a sereg. anélkül, hogy elmaradók lennének, melyek megbontanák a menet tojásalakú egységét. így keringenek, szállnak a szőlők fölött. Lent a szőlősgazdák meg a gyerekeik, a tőkék közt állva lesik a csapatok mozdulatait. Köze- ledtükre egyik nagy fazék fenekét véri valami vasdarabbal. a másik kereplőt teker, a harmadik esetleg huj- hujt kiáltoz, torkaszakadtá- fcól. Hangos ilyenkor a hegy. A madárcsapat azonban hidegvérrel röpül a zaj felett, mint egv szárnyakéit rendőrkülönítmény. Nem látszik rajtuk, hogy szemlélődnek, sem az. hogy sajátságos kanyarodásuk valamelyik fazék zajára történt volna. Ha lecsapnak a szőlőkre, úgy tűnik. hogy az éppoly központi elhatározás nélkül történik, mint a kanyarodásuk. Nem egyszer éppen a csősz közelében találják magukat Ilyenkor azonban hamar ószbekapnak, s alig hogy földet ér a lábuk, már nagy sur- rogás közt — mert szárnyaik a sorvadó szőlőleveleket is érintik — újra magasba emelkednek. A csőszök ilyenkor sok vért kapnak a fejükbe. szaladnak a levegőben már rendeződő gomolyag után. gyorsabban szól a kereplőjük, kiáltásaik már- már egv négylábú állat eligazítására is sok volna. És mennyi ilyen hiábavaló lecsapását figyelem meg a torkosoknak! Nem tágítanak. Talán nincs élményük komoly veszedelemről. Puskát nem lehet használni a hegyben, s így a csőszöket se veszik sokkal komolyabban. mint Pálék szélhajtott és lengő ezüst papírszeletekkel díszített kicsi malmát, mely ropogásával és fütyülésével ugyancsak arra volt hivatva, hogy riogassa őket. A seregélynek nyugodt maradása a földön még akkor sincs, ha történetesen őrizetlen szőlőtáblákra találnak. A nyugodt kasztolást nem ismerik. Irigyek is lehetnek a rigóra, de minden másfajta madárra is, mely itt a hegyben lakik. Irigyek lehetnek arra a nyugodt csipegetésre, ahogy a többiek a szűnni nem akaró éhségüket oltják. Irigyelhetik, ahogy a többiek a fák hintázó ágai között rejtve vannak, s csak időnként — s ezt is inkább fölös óvatosságból —. néznek szét maguk körül. Ök, a seregélyek. igazi tolvajok. Tudják hog' lopnak. S e tolvajság szempontjából fajtáiuk átka, hogy csak így. csapatban tudnak élni. Semmi gondjuk nem lenne, kövérre hízhatnának a szőlőtől, ha, mint a többi madár, önállóak volnának. De erre képtelenek. Alig pár méterre ettől a jó kilátású balkontól, ahonnan figyelem őket, lecsapott az imént egy sereg. Elnéztem. ahogy a rögtöni riasztásra a felrebbent csapat legutolsónak maradt tagja,^ a megveszekedett torkosságtól, tátogó szájjal, félig futva, félig röpülve követte csapatát. Majd meghalt, hogy a csőrét bevághassa egy fürtbe. s majd megszakadt a félelemtől, hogy elmarad a többitől. Hápogott a szomjúságtól és sikított a félelemtől. Kis karmai csak a göröngyök tetejét érintették. Igazi tol vaj módra járnak el akkor is. ha sikerül egy- egy lecsapásuk. Forrnak a szűk területen a munkától. Mintha valami munkamegosztás is volna köztük; egyi- ke-másika a fürtök nyakára száll, s onffan kezdi lefelé föltömi karmaival a szőlőszemeket. a földön állók eszeveszetten habzsolnak, s mint a dürgő verebek forognak maguk körül. Másodpercekig tart az egész roham, s mégha nem is riasztják őket. máris elsisteregnek. Messziről nézve az ilyen felszállásuk úgy hat, mintha egy lobbanásnyi tűz füstje szállna föl a szőlőtőkék közül. Rozi így is mondta néha: — ott füstölnek... A napnyugtára, mint minden madár, ők is érzékenyek. Ritkulnak is a csőszök kiáltásai. Inkább a víz mellett vonulnak a nádas fölött ahol majd éjjelre megpihennek. Aztán lecsapnak belé. Úgy hatnak ilyenkor. mintha valaki magot hintene a nádas közé. De ez csak az első próbálkozásuk. Újra felrepülnek, mert szívesebben ott ereszkednének alá. ahol a nád közül már egy másik csapat zsivaja szól. Tengernyi gyűl így össze éjszakára. Éktelen csipogásuk messzire hallik. Ha ilyenkor a víz melletti országúton megyünk, olyan érzésünk van. mintha a nádas panaszkodna valami keserves siránkozással a testében bujkáló fájdalomtól. Ha ilyenkor meglessük őket a nád közt, láthatjuk, ahogy fészkelődnek, egyik szálról a másikra ugrálva. Majd egy levél tövében végre elhelyezkednek. Erős karmaikat görcsbe kell merevíteniük. mielőtt aludni kezdenek, mert a nád ingó talaj. Erős szél fújhat. Nagy hullámok nyaldoshatják a nádtenger sípjait, s ilyenko® bizony a nádszálak, kis terhükkel. bóbitájukkal, metsző leveleikkel együtt, nagy kavarodásban hajladoznak éri re-arra. .. ,i>|
