Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

1970. május 13; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s O ILVASÖINK Egy asszony elesett... a közelmúltban Szolnok szívében, az ékszerbolt előtt. Megbotlott a hibás gyalogjárón, s ha hirtelen nem nyúl érte segítő, erős kéz tán hetekig őrizte volna az ágyat. Kicsiny dolog, talán szóra sem érdemes a járda hibája az ékszerbolt előtt, de balesetveszélyes, s ezért gyors javítás­ra lenne szükség. Érdeklődtem a házfelügyelőtől, mióta ilyen az út? Elmúlt már egy éve, hogy felbontották ott a járdát, s hiába minden kérés, nem javítják meg. Ha nagy eső esik, tócsa van a gyalogjárón, megáll a víz, s a gyanútlan járó­kelőre veszély leselkedik. Több mint egy éve járdát bontottak a város legforgal­masabb pontján Mikor javítják végre meg? J. M. Szolnok Csúnya bódé, gusztustalan .Veszélyes kanyar A mellékelt fényképfelvételt Szolnokon, a Rákóczi út— Széchenyi út találkozásánál készítettem. A képen látható ak­na hónapok óta veszélyezteti a közlekedést. Mérete kb. 120x180 cm, s mintegy 80 cm mély. Rendkívül veszélyes az akna. mert' a Rákóczi útról a Széchenyi útra kanyarodó járművek vezetői csak az utolsó pillanatban veszik észre. Az autósok szerencséje, hogy ezen a helyen eddig még nem történt baleset. A korlátokat ugyan már néhányszor összetörték a járművek, de — rendszeresen kicserélik azokat. Garai Csák György Szolnok „Mindenheti” kenyerünk .. . Jászberénytől 13 kilométerre, Pórteleken lakunk. A já­rási székhelyről kellene finom, puha kenyeret kapnunk, leg­alább is ilyenről álmodozunk. Sajnos, ebben nem nagyon van részünk, ugyanis ritkán szállítanak kenyeret, s az na­pokig „eltart”. Egy példa. Április 29-én kaptunk friss kenyeret, majd ezt követően május 6-án... Elképzelhető, hogy n határban dolgozó emberek milyen jó étvággyal fogyasszák a kemény, száraz kenyeret. Nem kívánjuk mi hogy naponta szállítsa­nak friss árut. de legalább másnaponként mi is elvárnánk. Pintér Istvánná Pórtelek Este is vásárolnánk tejet Igoron A személyi telektulajdon mértékéről A lakosság lakás- és üdü­A martfűi cipőgyári lakó­telep bejáratánál egy deszka­bódét állítottak fel nemrég. Furcsa, csúnya, piszkos bódé ez. Felirata: fagylalt, s ha jól emlékszem, egyik közeli városka ÁFÉSZ címe is sze­repel rajta. Bárkié ez az árusítóhely, egy bizonyos: annyira gusz­tustalan, hogy aligha lesi sok vevője a nyári csemegének. Becsület és prémium Hét éve élek a Vosztok úti lakótelepen és türelmesen vártam, amíg az egyik épület pincesorában árusító élelmi­szerbolttól eljutottunk a gyönyörű, korszerű ABC áru­házig. Akkor még nem sej­tettem, hogy egyszer majd ebben a szép, üvegfalú léte­sítményben kell elszenvednem életem eddigi legszörnyűbb élményét. Április 30-án feleségemmel italt vásárolni mentünk az üzletbe. Végül kenyeret is vettünk még, gondoltuk, ke­vés lesz, ami otthon van. Amikor fizetésre került a sor, megkértük a látszólag céltalanul ott ácsorgó fiatal eladónőt: csomagolja be az üveget, ajándékba visszük. Látható ellenszenvvel gyűrt rá egy darabka papírt, mire a feleségem így szólt: ha le­het, kicsit szebben legyen szíves... Alig léptünk el a pénztár­tól, amikor ugyanaz az el­adónő felszólított: mutassam meg a zsebeimet! Először fel sem fogtam, mit akar. Csak amikor megismételte, akkor döbbentem rá, hogy én az ő szemében áruházi tolvaj va­gyok, akinek mellesleg még ahhoz is volt bátorsága, hogy a vásárolt italt becsomagol- tassa, A felszólításnak eleget téve, felemeltem a karjaimat, és hagytam, hogy az általa Várom a földjáradékot Se kapcsoló, se telep Ez év februárjában a ti- szaföldvári Keravillban vásá- roltunK 1150 forintért egy Si­rály (Videoton-gyártmány) táskarádiót. Még két hétig sem hallgathattuk, máris ja­víttatni vittük. Rádiónk ide- oda vándorolt közben, jelen­leg is a Gelka-szervizben van. Érdeklődtünk többször. Nem kapunk hozzá alkat­részt (kapcsolót) — tájéKoz- tattak. Érthetetlen, hogy magyar gyártmányú készülékhez — amit az üzletekben árusíta­nak garanciával — nincs pót- alkatrész. Ezek szerint mi kidobtuk a pénzünket az ablakon, és még rádiót sem Manapság, amikor oly sok ízléses, tiszta árusítóhelyet létesítenek falun, városon, hogyan engedhették meg en­nek a csúnyaságnak felállítá­sát az illetékesek? Vagy nyá­ron akarják újrafesteni, csi­nosítani, fagylaltidényben? No hiszen... F. G. Martfű kiválasztott zsebembe konyá­kig nyúlva, keresse a „lopott holmit”. Csúcsforgalomban, a pénztárnál várakozók szeme láttára motozott meg, szégye- nített meg. Az egyik tanuló­lány ugyans „mintha úgy lát­ta volna”, hogy a zsebembe tettem valamit... Miután azonban a kiszemelt zsebben — és persze a többiben sem talált semmit, nagyon csen­desen, lehetőleg úgy, hogy senki se hallja, bocsánatot kért. Ezután — kérésemre — előkerült a bolt helyettes ve­zetője, aki hét éve ismer bennünket. Így mentegető­zött: Én mondtam nekik, hogy maguk rendes házas­pár ... maguk nem nyúltak semmihez... — Tehát tudott a szabálytalan motozásról. Kértem a panaszkönyvet. Be­jegyzési szándékomról nagy megértést tanúsítva igye­keztek lebeszélni, lelkiisme­retemre hatni; nagyon fino­man tudtomra adva, hogy akkor tőlük megvonják a prémiumot. Ez a dicséretes törekvés már a raktárban történt, nem ott, ahol — tö­meg előtt — megszégyenítet­tek. Még azt is felajánlották: nem muszáj az üzleten át tá­voznunk, kimehetünk a rak­táron át is... Bánki Imre Szolnok hallgathatunk. Van ugyan telepes rádiónk, de ahhoz meg telepet nem kapunk. (A rádió-előfizetési díjat azért fizetjük.) Az ide-oda hurco- lászás közben már 12 elemet vásároltunk. Kértük a szerelőt, cserél­tesse ki a rádiót. Azt nem lehet — mondta —» mert meg lehet javítani a készü­léket. Érjük be ennyivel? Ügy hiányzik pedig a rádió a házból, mintha családtag lenne. Nem tudom, a kétéves garanciát úgy értik, hogy két évig a szervizben lesz? Bodré József Tiszaföldvár Többen tették S2óvá előt­tem; újabban nem lehet este tejet kapni a csarnokban. Biztattak, írjam meg! Nem is nagyon hittem „ dolgot, ki­csit hanyagoltam is az írást. Hanem május elsején este kedves Vendégeim érkeztek Csehszlovákiából. Két kicsi gyermeket is hoztak. Hosszú volt az út, a gyerekek kávé­ra éheztek. Szaladtam a csar­nokba. Sajnos, tejet nem kap­tam. A Budapesti Tejipari Vállalat körlevele szerint csak reggel szabad tejet ki­adni. Intézkedésüket azzal indokolják, hogy bizonyos visszaélések történtek... Nem értem. Visszaélésre csak es­Április 1-én közöltük e ro­vatunkban Tóvizi István ken­gyeli olvasónk sorait ^Akta- tologatás helyett telefont ké­rünk” címmel. A levél sze­rint az orvosi rendelőbe évek óta hiába kérnek telefont a tanácsiak. Választ dr. Kiss Zoltán igazgatóhelyettestől, üzemviteli vezetőtől (Debre­ceni Postaigazgatóság) kap- tuna. A következőket tudtuk meg ebből: Az orvosi rendelő részére valóban megrendelte a közsé­gi tanács a távbeszélőálló- más felszerelését. Amikor a tanács a szükséges hitelfede­zettel, rendelkezett, akkor a Szolnok megyei Távközlési Üzem nem tudta elvégezni a munkát. Ha meg a távközlé­si üzemnek volt szabad kapa­citása, tanácsnak nem állt rendelkezésére a hitel. Olvasónk utalt arra, hogy az orvosi rendelővel szemben levő iskolában van ugyan te­lefon, de nem mindig lehet Az 1970. április 29-én a Néplapban megjelent „36 la­kástulajdonos vitatkozik...” című cikkre az alábbiakat válaszolom: A Tanács úti társasházak területe magánterület, fel- használása, a terület sorsá­nak eldöntése elsősorban a tulajdonosokra tartozik. A la­kótelep közgyűlése határozza meg, hogy konyhakertet, vagy játszóteret alakít ki. A garázsépítéshez természtesen ilyen esetben is hatósági en­gedélyezés szükséges. Ennek ellenére helyesnek te van alkalom? Sajnos, még nincs hűtő- szekrényem, s rajtam kívül nagyon sok igari család la­kásából is hiányzik. -Nem tudjuk a tejet — különösen, ha meg jön a meleg idő — reggeltől másnap reggelig tá­rolni. Pedig sok ember sze­retne tejet, kávét vinni ma­gával munkahelyére, olya­nok, akik jókor reggel elin­dulnak. Jó lenne, ha a budapesti Tejipari Vállalat sürgősen felülvizsgálná eme nem ép­pen szerencsés intézkedését. lőépítési tevékenységének elősegítésére hozott kor­mányhatározat alapján az építésügyi miniszter a 7/1970. (IV. 16.) ÉVM—PM—IM. szá­mú együttes rendeletével sza­bályozta a személyi tulajdon­ban lévő telkek mértékét és megvásárlásának rendjét. E jogszabály célja is az, hogy az építési telek társadalmi rendeltetésének megfelelően hasznosuljon és ne lehessen munkanélküli vagyonszerzés, valamint spekuláció forrása. A rendelet alkalmazása szempontjából kétféle telek van: lakótelek s üdülőtelek. Lakótelek: az állandó tartóz­kodás céljára szolgáló lakó­épülettel, — üdülőtelek: az idényjellegű tartózkodás cél­jára szolgáló hétvégi házzal, nyaralóval már beépített, il­letőleg azzal beépíthető min­den belterületi és külterületi földrészlet. Az új jogszabály rendelkezése szerint egy sze­mély, illetőleg család — há­zastársak és a kiskorú gye­rekek — személyi tulajdo­nának mértéke: két építési telek, ezek közül egy lakó- és egy üdülőtelek. Az építési telkek számának megállapí­tásánál az egy építési telek­nek minősülő földrészlet nagyságát a városrendezési terv előírása szerint, ennek hiányában a tanács végre­hajtó bizottságának — a helyben szokásos teleknagy- ság figyelembevételével ki­adott— erre általánosan kö­telező rendelkezése alapján kell meghatározni. Ha a te­lek nagysága az egy építési telek mértékének többszörö­se, azt annyi építési telek­ként kell számításba venni, ahány építési telekre a vég­rehajtó bizottság kötelező rendelkezése és az építés­ügyi szabályok szerint lei- osztható. Az új jogszabály korlátoz­za a telektulajdon megszer­zését is. Az a személy, aki­nek tulajdonában két vagy ennél több építési telek van, további építési telket vagy telekrészt nem szerezhet; az Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak cikke olvasható a fo­lyóirat új számában „Le­nin — a szocializmus építé­sének teoretikusa és szerve­zője” címmel. Lenin a szocia­lizmus építésének fő elvi és politikai kérdéseinek kidol­gozását és gyakorlati meg­valósítását is megkezdte. Le­nin mint a szocializmus épí­tésének teoretikusa és szer­vezője is zseniálisat alkotott. Elmélyült elemzés után fel­ismerte. hogy a szocializmus építésének időszakában — korábbi hiedelmekkel ellen­tétben — a szocialista tár­sadalom sem lehet meg áru és pénz nélkül. Tanuljunk meg kereskedni! — adta ki híres jelszavát. Lenin nem volt „technokrata”, a gaz­dasági feladatok megoldásá­ban is mindenekelőtt a dol­gozó tömegekben látta a nagv erőt. Előre látta, hogy minél több a termelőerő különbö­ző fejlettségi színvonalán ál­ló és eltérő történelmi ha­gyományokkal rendelkező or­szágban győz a szocializmus, a megvalósulás részleteit il­letően annál eltérőbb lesz a kép. viszont annál nagyobb lesz az általános törvénysze­rűségek és a nemzeti sajá­tosságok egyeztetésének és összhangiának jelentősége. Szecskő Tamás, a Magyar Rádió és Televízió Tömeg­kommunikációs Kutató Köz­pontjának igazgatója „In­akinek csak egy lakótelke van, egy üdülőtelket szerez­het, s akinek egy üdülőtelke van az csak egy lakótelket szerezhet. A tulajdonszerzés fenti korlátozása alól a ta­nács végrehajtó bizottsága erre irányuló kérelemre a jogszabályban meghatározott esetekben felmetést adhat. A felmentésben a beépítetlen építési telekre meghatározott időn belül teljesítenlő, beépí­tési kötelezettséget kell elő­írni. A felmentési kérelem elutasítása esetén a felettes tanács végrehajtó bizottsá­gához fellebbezést lehet be­nyújtani.. A fentiekben is­mertetett korlátozó és tiltó rendelkezések ellenére kötött szerződés semmis. E jogsza­bályi rendelkezés következ­tében telektulajdon megszer­zésére irányuló szerződést az ingatlan vagyonátruházá­si illeték kiszabása végett elfogadni, vagy a tulajdon­jog telekkönyvi bejegyzésére irányuló kérelmet teljesíteni csak akkor szabad, ha a szerző fél írásban nyilatko­zik arról, hogy hány építési telek, illetőleg telekrész áll a tulajdonában és a tulajdo­na a szerzés folytán nem ha­ladja meg a személyi telek­tulajdon kötelező mértékét. A tulajdonog kérelmére az illetékes I. fokú építésügyi hatóság igazolja, hogy a föld­részlet építési teleknek mi­nősül-e, vagy hogy a föld­részlet hány építési telekre osztható fel s azt is, hogy az építési telek lakó- vagy üdülőteleknek minősül-e. Az ismertetett jogszabályi rendelkezés 1970. április 16- án lépett hatályba és ren­delkezéseit a már megkötött, de a forgalmiérték megálla­pítása, vagy az illeték kisza­bása végett az illetékes álla­mi szervhez a rendelet ha­tálybalépéséig be nem mu­tatott szerződések esetében is alkalmazni kell. A jogsza­bály teljeg szövege az 1970. évi március hó 16-án meg­jelent Magyar Közlönyben olvasható el. Dr. Cs. I. formáltság és szocialista de­mokratizmus” címmel írt ta­nulmányt. Az információ lé­nyege — írja — alkateleme a társadalmi újratermelésnek, ha nem biztosítjuk az „infor­mációs minimumot”, zavarok állnak be a társadalom funk­cionálásában. a szocialista fejlődés megköveteli, hogy a társadalom információs rend­szere minden eddigiről haté­konyabban működjön. Ha a tömegtájékoztatás — akár egy pillanatra is — kienge­di kezéből a kezdeményezést, más források kerülnek elő­térbe; állítólagos szemtanúk, külföldi rádióadások, nem utolsó sorban a szóbeszéd. A szerkesztői manipuláció el­lentétes a szocialista tömeg­tájékoztatás elveivel, ugyan­akkor a szerkesztők — a frissebb tájékoztatásra való törekvésükben — nem min­dig tudják az információk szocialista értéksorrendjét és hierarchiáját megállapítani. Robert Steigerwald. a Marxistische Blätter című nyugatnémet, marxista folyó­irat főszerkesztőiének cikke az értelmiségi-baloldal szel­lemi arculatát elemzi. La­kos Sándor, az MSZMP K. B. Társadalomtudományi In­ternetének igazgatója pedig összegezi a Társadalmi Szem­lében mintegy egész eszten­dőn át folyó vitát, és zárszót ír a tanácsokról, azok sze­repéről. működéséről írt esz­mecseréhez. K. J. Tiszaigar Cifebpinkhte­Amikor nem ..stimmel nek" a dolgok A 36 lakástulajdonosnak kell megegyeznie tartjuk a játszótér, zöldterü­let kialakítására vonatkozó törekvésüket. Amennyiben úgy döntenek, hogy játszóte­ret alakítanák ki — termé­szetesen saját erőből, mivel erre jelenleg közterületi cél- • ra sem rendelkezünk megfe­lelő hitelfedezettel — úgy szakirányítással, növény­anyag biztosításával kapcso­latos segítséget szívesen nyújt osztályom. Barna Gábor osztályvezető főmérnök Szolnok Városi Tanács V. B. Építési és KözLeKedési Őszt. hozzájutni. A tájékoztatás szerint ezzel a kitétellel az iskola igazgatója nem ért egyet. Délelőtt 9—11 óra kö­zött, amikor rendelés van, az iskolában is — telefonközel­ben — mindig tartózkodik valaki. A tanács egyébként — így szól az információ — jelen­leg is minimális hitellel ren­delkezik. Végül is mi törté­nik? Az általános iskolában levő LB I/l-es kapcsolót LB I 2-es kapcsolóra cserélik ki. így az orvosi rendelő — a rendelés idejére — a 2-es mellékállomást kapja meg. S a tájékoztatás a következő­képpen zárul: „ .. .A tanács megrendelé­sére, illetve a pénzügyi fe­dezet biztosítása, valamint a szükséges társadalmi mun­ka — kábelárok kiásása és betemetése — elvégzése után a távbeszélőállomás felszere­lésére soron kívül intézke­dem.” 1959-ben 10 hold földet adtam be a tiszaszöllősi Szarvas Sándor TermelőszövetKezetbe, amely 1967-től (egyesülés kö­vetkeztében) Petőfi néven működik. Két hold földem vala­hogyan ,,elkallódott”; tíz éven keresztül ez után földjáradé­kot sem Kaptam. Most viszont birtokomban van a tiszafüredi járási tanács elnökhelyettesének 175/1970. számú, 1970. már­cius 21-én keltezett határozata, amely „megtalálta” elveszet1 földemet (1 kh 808 n.-öl). A járási tanácsnál még azt is mondták szóban: három évre visszamenőleg Kérhetem a földjáradékot. Kértem is. Kijelentették hogy majd az 1970. évi zárszámadás után kapom meg. Nyolcvanöt éves vagyok. 1961-ben agyvérzés követKezté- ben megbénultam, munkaképtelenné váltam. Engem öltöz­tetni keil. Ügy tudok csas menni, ha vezetnek. A lányom­mal lakom együtt, aki miattam nem tud rendszeresen dol­gozni sem.” Havi 260 forint öregségi járadékot kapoK. Nagyon jól jönne hát az a földjáradék. Miért kell vámom rá 1971 elejéig? Boros Sándor Tiszaszöllős Miről ír a Társadalmi Szemle májusi száma?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents