Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
1970. májas 13, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Nagy megtiszteltetés a kongresszusi zászló birtokába jutni, érte dolgozni Az ipari kommunista aktíva állásfoglalása a felszabadulási, jubileumi munkaverseny továbbfejlesztéséről a párt X. kongresszusa tiszteletére A megyei pártbizottság legutóbb 1968-ban hívta aktíva tanácskozásra az ipar- vállalatok kommunista vezetőit, a vállalati párt-, szakszervezeti- és KISZ szervek képviselőit. A hétfői kommunista aktíva már a gazdasági irányítás új rendszere bevezetésének gazdag tapasztalatai ismeretében tanácskozott a soronkövetkező feladatokról. Az aktíva tanácskozásán a megyei párt-végrehajtóbizott- tóg állásfoglalásairól, időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről — Sári Mihály, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője tartott tájékoztatót. A tanácskozás aktualitását az 1969-es esztendő gazdasági eredményeinek ismeretével, az idei első negyedév tapasztalataival indokolta, s külön kitért a párt Központi Bizottsága — 1969. november 27-i határozatának szellemében végzett munka eltelt öt hónapjának értékelésére. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás, további előrelépést eredményezhet a gazdasági, műszaki, szervezési kérdésekben — mint a — A megye gazdasága fejlődésének egyik fő jeliemző.- je az ipari gazdaság, az ipar ri, építőipari, közlekedésipari vállalatok, gazdálkodó egységek gyors, dinamikus fejlődése. Gyorsnak nevezhető az ipar termelőerőinek növekedése, a termelő kapacitások, az ipari teljesítőképesség erőteljes bővülése. Az 1969-es év eredményeiről, az idei első negyedév tapasztalatairól szólva Sári Mihály így foglalta össze a párt-végrehajtóbizottság véleményét: — A piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás jelzi, hogy a termelésnek a Az ipari kommunista aktíva beszámolójában ezután a tanácsi, minisztériumi és szövetkezeti ipar eredményeinek értékelése, a hibák, javításra váró problémák következtek. A legnagyobb hangsúllyal a munka termelékenysége javításának szükségességéről beszélt az előadó: — A megye ipari gazdasáA beszámoló befejező részében a munkaversenyről, annak eddigi eredményeiről szólott a megyei pártbizottság osztályvezetője: — Az őszinte tisztelet, a megbecsülés és az ünnepélyesség érzésével lehet szólni a munkás-műszaki és alkalmazott kollektívák munkamozgalmairól, gazdasági feladataink megvalósítását célzó szocialista munkaverseny mozgalom legújabb sikereiről. A munkaverseny múlt évi eredményeiről végzett számvetés, magas erkölcsi elismerés formájában érintett számos kollektívát. Megyénk 366 gazdálkodó egységére kiterjedő értékelés után 55 vállalati, szövetkezeti kollektíva részesült magasszintű elismerésben. ' Az ipari kommunista aktíva vitájában kilenc felszólaló mondta el véleményét, javaslatait; munka termelékenységének emelésében, a munkaszervezés- és a munkaerőgazdálkodás megjavításában. — Külön jelentőséget ad tanácskozásunknak — mondotta, — hogy lezárultak, s a munkg, frontján új sikereket hoztak forró hangulatú bensőséges ünnepségeink, — amelyeken a társadalmi és nemzeti újjászületésünk negyedszázados évfordulóját ünnepeltük, s Leninre, a forradalmárra emlékeztünk. — Most azonban különös figyelmet kell fordítanunk a pártélet, a szocialista építés időszerű feladataira. Ezek döntően pártunk X. kongresszusának előkészítésével kapcsolatosak. A Központi Bizottság 1970. február 18—19-i ülésén határozta el a párt X. kongresszusának összehívását, s április 16-i tanácskozásán már — üdvözölve a dolgozók kezdeményezését, hogy a felszabadulási versenyt az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére, „kongresszusi . mun kaversenyként” tovább.1 folytatják■ — kongresszusi zászlók és oklevelek létesítését, adományozását határozta eL korábbinál nagyobb hányada kerglt gz idps/akon belül felhasználásra, értékesítésre, ami az ipari készletek csökkenését, de legalábbis a készletek növekedésének mérséklődését jellemezték. Ezerki- lencszázhatvankilencben megyénk ipari gazdaságában termékrealizálási problémák nem voltak, az: év második felében a termelési kapacitásokat megfelelően lekötötték. Idén, az első negyedévben realizálási gondokkal egyik legnagyobb iparválla- tunk küzdött csupán — 2 Tiszámén ti Vegyiművek — s ennek elsősorban vasúti szállítási okai voltak. gában legtöbb gyengeség a munkatermelékenységgel ösz- szefüggésben tapasztalható. A termelékenység csökkenése, az élőmunka hatékonyságának romlása a minisztériumi ipar nehézipari ágazatában volt a legerőteljesebb, utána a tanácsi gazdaság élelmiszeripari ágazata, majd a minisztériumi, könnyűipari üzemek következnek. Brezvai István, a szolnoki városi pártbizottság titkára a megyeszékhely ipari üzemeinek munkájáról tájékoztatta az aktívát. A városi pártbizottság megítélése szerint az üzemi pártszervek jól dolgozták ki éves terveiket, s á legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokban már az év első negyedében is sok új eredmény született. Dr. Szilassy József, a Tisza Bútorgyár szolnoki üzemének igazgatója az 1968. év értékesítési nehézségeiről beszélt, majd arról, hogy a bútorgyár a piaci igények ismeretében, a gyártmányfejlesztéssel és technológia korszerűsítéssel jelentős bel- és külföldi megrendeléseket teljesít már. / Redler Károly, az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója a vállalati információs tevékenység javításának eddigi eredményeit fejtegette többek között felszólalásában. Véleménye szerint a munka eredményességéhez nagymértékben hozzájárul, ha a munkások jól tudják mi a feladatuk, mi a vállalat terve. Nagyobb gondot a töizsgárda megbecsülésére Ormos Nagy Ferenc, a Karcagi Vegyesipari Ktsz- ben 1969-ben elért Jó eredmények egyik legfontosabb alapjának minősítette, hogy a ktsz dolgozóinak mintegy 75 százaléka törzsgárda-tag, s bár Karcagon is megkezdődött az iparfejlesztés, telepítés, a törzsgárda erkölcsianyagi megbecsülése révén nincs gondjuk munkaerővándorlás miatt. Fodor Sándor, a Tisza Cipőgyár üzemj pártbizottságának titkára a párt Központi Bizottsága 1969, évi novemberi határozatának feldolgozásáról beszélt. Elmondotta, hogy az üzemi pártbizottság politikai, intézkedési terve újszerűén — népgazdasági és iparági szinten — elemzi a gyár kommunistáinak feladatait, — s hatása, megvalósítása a gyár áprilisi termelési eredményeiben máris tükröződik. Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában s megye iparának jelenlegi helyzetét elemezte. A két év előtti aktíva óta fejlődött, bővült a megye ipara, s az iparvállalatok helyzete egészséges és jó irányban fejlődik — mondotta. Javasolta, hogy a tanácskozás központi gondolatának, állásfoglalásának a kongresszusi munkaverseny kibontakoztatását, a versenyzők munkájának sokirányú segítését fogadja el a kommunista ipari aktíva. — Nagy megtiszteltetés a kongresszusi zászló birtokába jutni, érte dolgozni, küzdeni — mondotta, majd az eredményekre hivatkozva bizonyította, hogy a megye iparvállalatainak dolgozói nem jogtalanul indulnak versenybe a kongresszusi zászlókért, oklevelekért. — Hangsúlyozta, hogy nem elérhetetlen a termelékenység javítása megyénk ipari üzemeiben, mert a fejlesztés intenzív lehetőségei a legtöbb vállalatnál megvannak, vagy megteremthetők. Árvái István, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára a kongresszusi munkaversenyt úgy értékelte. mint népgazdasági, vállalati és egyéni siker, boldogulás előrelendítőjét. Guba Mihály, a Kisújszállási Faipari Vállalat igazgatója bejelentette az aktívának, hogy a vállalat dolgozói ünnepi termelési tanácskozáson máris úgy döntöttek, továbbfejlesztik a fel- szabadulási munkaversenyt, s a párt X. kongresszusa tiszteletére újabb termelési sikereket érnek el. Benedek Béla, a Jászberényi Cipőipari Vállalat gondjairól beszélt, s az idei első negyedév erdeményei- ről. A kommunista ipari aktíva tanácskozás Sári Mihály összefoglalójával, majd Soós István, s megyei tanács vb elnökhelyettese zárszavával ért véget Gyors, dinamikus fejlődés Javítanunk kell a termelékenységet, a munkaerőgazdálkodást A munkaverseny, a brigádmozgalom további sikereink záloga A kísérleti gyártás sikerült lit az olcsó, könnyű női utcai cipő A martfűi Tisza Cipőgyárban éppen a napokban fejeződött be a kísérleti gyártás a legújabb műanyagfröccsöntő DESMA-automatán. ötezer pár női cipő készült el, pvc-talp fröccsöntéssel, kordA vásárlók ma már ismerik az általánosan fröccsöntött cipőket, amelyekről időtálló a jó hír: tudják, hogy tartós, kényelmes viselet. A martfűiek egyelőre női mé- rétekben készítik az új gyártmányt. A fröccsöntött új termék már sok féle vizsgán megfelelt. a KERMI vizsgálatok kitűnőek: — tartósnak, kellemes viseletnek ítélték meg a cipőket, s a 25 pár próbahordója is jónak tartja. Kilencven napos viselet után sem találtak hibát a cipőkben. A gyár rövidesen saját boltjaiban — reméljük a szolnoki, karcagi és martfűi üzletekben — forgalomba bársony felsőrésszel. Az új automata a már elkészített felsőrészre „fröccsönti” a talpat — tehát a cipőgyári, úgynevezett aljakörök munkáját helyettesíti. hozza a kísérleti gyártás alatt készült cipőket, olcsó áron, mindenki részére elérhető lesz. iVeec még nincs Az új terméket egyelőre csak balföldi forgalomban értékesíti a Tisza Cipőgyár. Most a legfontosabb, hogy „jó nevet adjanak a gyereknek'’ — amit a vásárló köny- nyen megjegyez, s ami elmondja fő ismérveit is. Utcai, vagy kiránduló cipőnek egyszerű lenne elnevezni, de ennél rővidebb, frappánsabb név kellene. Házi pályázat zárul rövidesen; a gyári dolgozóknak hirdette a vállalat. akik látják, ismerik az új terméket. Korszerű technológia A szakemberek elmondtál;, hogv az új technológia során a kész cipőfelsőrészekre magas hőmérsékleten ömlesztett pvc-anyagot préselnek fel, nagy nyomással. Az. alkalmazott eljárás* nagy termelékenységet és állandó egyenletes minőséget biztosít az ismert legjobb alapanyagok felhasználásával. A kísérleti gyártás idején a gép három műszakban 2100 pár cjpőt készített. s máris jelentős a termelékenységi javulás e technológiával. A kísérletek során készült cipők kordbársony felsőré- szűsk, azonban ez a gyártási eljárás alkalmas egvéb textil, velúr, sőt műbőr felső- részű termékek készítésére is. — sj — Könnyű, hajlékony, kényelmes VIHAROS ALKONYAT Rachmanov színműve a Szigligeti Színházban Négykezes. A forradalom mellett kiálló professzortól kollégái elfordulnak, egyedül hagyják a születésnapján. Az emberekbe vetett hite egy pillanatra megrendül, s a zenében keres vigaszt. A képen: Hegedűs Ágnes és Solti Bertalan Maria Lvovna és Polezsájev professzor szerepében. A szokásosnál is nagyobb érdeklődés előzte meg a szolnoki Szigligeti Színház május 8-i bemutatóját. A Viharos alkonyattal ugyanis a színház Lenin emlékének kívánt tisztelegni a centenáriumon. A darab kiválasztása igen jól sikerült. Rachmanov színműve — túlzás nélkül állíthatjuk — világsiker. A színház. ■ amelynek "-''kísérletező kedvét egyébként csak dicséret illetheti, ezúttal érthetően, nem vállalta a választás sikertelenségének kockázatát s eleve olyan darabot vitt színre, amelynek úgyszólván már hagyományai vannak a magyar színjátszásban. A Viharos alkonyat nemcsak mondanivalóját tekintve alkalmas az ünnepi bemutatóra. A szerző egyértelmű elkötelezettsége, pártossága nagyszerű mesterségbeli tudással párosul, Rachmanov szinte mindent tud, amit egy drámaírónak tudnia kell a színházról. Alakjai immár több mint harminc éve élő, eleven emberek, akiknek sorsa az idő múlása ellenére megőrzi aktualitását s a mai ember számára is tud nemes példát, tiszta tanulságot adni. A darab Polezsájev professzor és környezete életének néhány epizódját villantja fel a forradalom sorsdöntő időszakaiban. A régi orosz értelmiség vívódásának, majd a forradalom vállalásában önmagára találásának folyamatát megelevenítve, Rachmanov színműve tematikailag abba az irodalomba sorolható, amelynek világirodalmi mércével mérve is ki- magaló alkotása Alekszej Tolsztoj Golgotája. Természetesen a Viharos alkonyat nem versenyezhet a Golgotával a fejlődés rajzának részletességében, a társadalmi erők harcának sokrétű ábrázolásában. Egy hasonlattal élve, ha a Golgota, a regény az egész tengert mutatja, a Viharos alkonyat, a dráma egy cseppben elemzi a tenger vizének összetételét. A történelem betör Polezsájev professzor szűkebb világába. Ugyanazok az erők csapnak ötssze, mint a társadalomban. Az egyik oldalon Bgcsárov egyetemi hallgató és Kuprijánov matróz áll, a másikon Varabjov egyetemi magántanár, a mensevik diákok és Polezsájev kollégái, akik ugyan nem jelemnek meg a színen, de eleven erőként jelentkeznek Polezsájev sorsának formálódásában. A professzor először csak ösztönösen. a Baesárov iránt érzett apai szeretet révén foglal állást, majd egy cikkben nyíltan is hitet tesz a forradalom mellett, és hű is marad elveihez. Említettük, hogy a május 8-i bemutatót a szokásosnál is nagyobb várakozás előzte meg. Az együttes azonban sajnos nem tudott maradéktalanul megfelelni a vára- Kozásnak. Székely Gábor rendezése egyértelműen vígjátékot csinált a darabból, szinte semmit sem mutatott a professzor vélt egyedüllétének drámájából. Konfliktusait rendszerint teljesen feloldja a humorban, s egyúttal szinte lényegtelenné teszi. Ez áz egysíkú felfogás a szereplők játékában is érződött. Solti Bertalan Polezsájev professzora mindvégig kedélyes öregúr, nem olyan súlyos egyéniség, akiről elhinnénk. hogy állásfoglalása ekkora vihart Kavar. Túl sok elemet vesz át a vígjátékok gyermeteg, olykor kissé szenilis professzorának sablonjából ahhoz, hogy ezt elhi- hetnénK neki. Hegedűs Ágnes nggy színpadi rutinnal keltette életre Maria Lvovna alakját A darab további három főszereplője Varabjov, Bac$árov és Kuprijánov, nem túlságosan bonyolult, összetett figurák. A romantikus drámák hőseihez hasonló feketefehér, egyértelműen jó vagy rossz alánok. Ez a tény a színészeket olykor túlzásokra csábította. Papp Zoltán a Varabjov szerepében fekete kabátjában, fekete ítemény- kalapjában, szakállal, felhúzott vállaival, maga volt az intrikus. Vajda László pedig túlságosan harsánynak és ostobának formálta meg a jő- szándékú Kuprijánov alakját. Hármuk közül Kránitz Lajos tudott leginkább eltávolodni a sablontól s Baesárov alakjában élő embert játszani. Fehér Miklós ötletes díszlete sokat segített a darab légkörének megteremtésében, Jáncskúti Márta jelmezei és Dobos Ferenc maszkjai egykét túlzástól eltekintve (például Varabjov) szintén megfeleltek a játék adta követelményeknek. A színháznak az évadban utolsó előtti bemutatója volt a Viharos alonyat. Sajnos nem hozta meg a várt és remélt sikert. Ezt a bemutató közönségének a szokásosnál gyérebb tapsán is mérni lehetett. Bjstey András
