Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május 9. Konvertibilis termékek Szakkörökben vita folyik arról, hogyan teremthető meg valutánk, a forint átválthatósága, pénzügyi szóhasználattal: konvertibilitása. Anélkül, hogy részleteiben elemeznénk e rendkívül bonyolultan megközelíthető cél minden részletét, csak arra utalunk: a külgazdasági forgalomban szabadon átváltható valuta egyrészt a legszorosabban kapcsolja a nemzetgazdaságokat a világ- gzdaság érrendszerébe, másrészt — s ez az előbbiből következik —: ilyen módon közvetlenül érzékelhetővé válnak a hazai termelők számára a nemzetközi piac jelzései, magasszintű követelményed. Könnyű lenne a forintot átválthatóvá alakítani. ha egyszerű pénzügyi műveletről. csupán egy erről szóló rendelet kiadásáról lenne szó. Ám az előbbi tömör Mindebből következik, hogy az átválthatóság feltételeit nem csak, sőt nem is elsősorban a pénzügyi szférában kell megteremteni. Az erről vitázó szakértők álláspontja megegyezik abban. hogy mindenekelőtt a gazdálkodás hatékonysága, a magas termelékenység, röviden szólva; a népgazdaság versenyképessége teremthet olyan szilárd fedezetet, amelyre alapozva a valuta átválthatósága idővel megvalósítható. Valójában nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy — a pénzügyi fogalmat némileg tágítva — konvertibilis termékeket kell előállítanunk. S itt érdemes kissé elidőznünk, azért is, mert olyan feladatról van szó, amelynek megoldása korántsem utalható a távoli jövőbe. sőt. valójában az „átváltható” termékek előA tőkés piacon is. Egész sor tény mutat arra, hogy a gazdaságirányítási változások nagymértékben lebontották a háromféle termékminőség elválasztófalait. Bizonyságul egyetlen folyamatra utalunk, amiből — ha közvetve is — kitűnik az előbbi állítás igazolása. Ismeretes, hogy tavaly, a belkereskedelem megrendeléseinek hirtelen csökkenése miatt egész sor iparvállalat időleges értékesítési akadályokba ütközött. Ez a gazdasági kényszer — és ne vizsgáljuk ezúttal, hogy eredete: a hazai megrendelések csökkenése helyeselhető-e. — az export gyors növelésére ösztönzött. Kitűnt, hogy sok vállalat csakhamar képes volt olyan termékekkel jelentkezni a külkereskedelemnél. amelyek a tőkés piacokon is jól értékesíthetők. Sok más tényező mellett, ez is hozzá járult a külkereskedelem tavalyi rekord-szállításaihoz. s ezen belül a tőkés irányú export mintegy 30 százalékos növekedéséhez. A példa tanulsága pedig az. hogy ha valóságos nyomás nehezedik a vállalatokra, ha bármily okból is, de kényszerré válik — méghozzá a gazdálkodás törvény- szerűségeiből adódó kényszerré —. hogy eltöröljék az említett háromféle minőség határait, akkor ezt több-kevesebb sikerrel meg is teszik. Elvi okok is E tanulságokon túl, mélyebb elvi okok is indokolják az ,,átváltható” — tehát minden piacon jól értékesíthető — termékek gyártásának követelményét. Könnyű belátni, hogy a vállalati gazdálkodásban tartósan nem választható szét különböző igényszintekre a termelés; másszóval: nem lehet huzamosabb ideig úgy do’gozni, hogy az egyik irányba jót, összegezésből is világosan kitűnik: ha a pénz határok feletti viszonylag szabad áramlása közvetlenül továbbítaná vállalatainkhoz a világpiac impulzusait, akkor a versenyképesség, a nemzetközi színvonalhoz való igazodás minden törvénynél, előírásnál nyomatékosabb követelménnyé válna. S bár az imént bizonyos megkötéssel beszéltünk a szabad átválthatóságról, a „viszonylag” szót iktatva a fogalom elé" — ami azt jelenti, hogy minden ország alkalmaz eszközöket gazdálkodása, ipara védelmében —, annyi mégis bizonyos: ez a védelem a konvertibilitás körülményei közepette sokkal lazább, a határon túlról érkező hatások elé sokkal kevésbé emel falat, mint a jelenlegi külgazdasági szabályozók. állítása évek óta napirenden lévő követelmény, és megvalósítása napjainkban mind halaszthatatlanabb. Már jóval az új gazdaság- irányítás bevezetése előtt sok szó esett gazdasági körökben arról, hogy vállalataink országcsoportonként más- más minőségben szállítják termékeiket. Magyarán szólva: kialakult az íratlan szabály, hogy a hazai megrendelőknek, a szocialista partnereknek és a tőkés piac cégeinek eltérő minőségi, korszerűségi követelmények alapján előállított gyártmányokat lehet szállítani. Valamiféle rangsort is törvényerőre emel a szokásjog: ami emiatt nem jő, amott megfelelő, ami a külföldi pia con nem adható el. az szállítható a belkereskedelemnek — ilyen meggondolások is szabályozták a termelést. korszerűt, a másik irányba pedig kevésbé jót. elavultat A nyugati harisnyagyárak nem adják fel a reményt. Bíznak abban, hogy a szoknyák a nyár folyamán még rövidek maradnak, vagy pedig. mint ahogy ezt már a legújabb esti-kreációknál látni lehet, magasra slicceitek lesznek. Ki akarna lemonis szállíthatnak — ilyen módon ugyanis nem alakulhat ki az a termelési szervezet. s nem halmozódhatnak fel olyan termelési tapasztalatok, amelyek az egész gazdálkodás szintjét emelik, az egész termelés minőségét javítják. Magyarán szólva, ilyen körülmények között a viszonylag gyengébb szint válhat dominálóvá. vagy legalábbis ez a könnyebben teljesíthető követelményrendszer nőhet a vállalat termelésének mércéjévé Haza sem jó minden Kétségtelen, hogy a termékek „átválthatóságának” megteremtése elől még korántsem hárult el minden akadály. Pillanatnyilag például bizonyos értékesítési konjunktúra bontakozik ki a hazai piacon, ami — előnyei mellett — azzal a következménnyel is jár, hogy az iparvállalatoknál erősödhet a korábbról jól ismert álláspont: a hazai megrendelőknek minden eladható. Ám, ha nem is máról holnapra, de idővel szükségképp melg kell teremtenünk a feltételeit annak, hogy a hazai és a külföldi piacokra egyaránt jóminőségű. korszerű, versenyképes termékeket szállítsanak a vállalatok. Különösen fontos ez olyan országban, ahol a külkereskedelem annyira meghatározó tényezője a gázdálko- dásnak, mint nálunk, ahol tehát ezernyi szállal fonódik össze a hazai, illetve a különböző külföldi piacokra irányuló termelés. dana egy dekoratív haris- nyás lábról — legyen az akár, mint „szembeötlő rész” vagy pláne „reklámhordozó”? A divatos harisnyák és harisnyanadrágok kínálata ma igen ízléses és sokoldalú. A szezon kedvelt színei: fehér és finom beige. A csehszlovák népei ko szőni) uk Ok. Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. május 9-én a hajnali órákban a szovjet hadsereg előrevetett páncélos osztagai benyomultak Prágába, a nap folyamán felmorzsolták a hitlerista haderő ellenállását és ezzel Európában véget ért a második világháború utolsó hadművelete. Ez a nap Csehszlovákia felszabadulásának napja. A hitlerista megszállás hat esztendeje alatt a cseh és a szlovák nemzet nehéz harcot folytatott a betolakodók ellen. A földalatti ellenállási mozgalom, a partizánok tevékenysége. a szlovák nemzeti felkelés, a szovjet hadsereg hadrendjében működő I. csehszlovák hadtest jelentősen hozzájárult az ország felszabadításához. A harc élén mndenütt a kommunisták jártak, a legnagyobb áldozatokat a párt vállalta; az antifasiszta harcban több mint 25 ezer kommunista áldozta életét. A csehszlovák kommunisták az ellenállási mozgalomban valamennyi demokratikus erő összefogását hirdették. Ugyanez a gondolat ölt testet a háború utáni új, demokratikus Csehszlovákia létrehozását meghirdető kassai kormányprogramban. A burzsoázia a háború idején együttműködött Hitlerrel, és eljátszotta a jogát ahhoz, hogy beleszólhasson az or" szág sorsának további intézésébe. Bár a háborút követő első években még nem volt képviselete az államhatalmi szervekben, az 1946 májusi választásokon a kommunisták 38 százalékot, az általuk vezetett baloldali blokk pedig abszolút többséget szerzett a nemzetgyűlésben. A nagyüzemek, a bányák, a bankok államosítása után a megvert burzsoázia ellen- forradalmi puccsra szánta el magát. Az 1948 februárjában végbement erőpróba azonban a kommunista párt vezette dolgozók teljes győzelmével végződött. A legendás februári napokban a hatalom végleg a nép kezébe került, a jobboldal pedig teljes vereséget szenvedett. A néphatalom évei soha nem látott fejlődést hoztak Csehszlovákiában. A háborús pusztítások felszámolása után a nemzetgazdaság, az ipar fejlődése felgyorsult. Az utolsó békeévhez viszonyítva negyed század alatt az egy fői-e jutó nemzeti jövedelem 3,3-szorosára, az ipar össztermelése 6,3, a mezőgazdaságé 3,3-szorosára növekedett. Csehszlovákia fejlődését az ötvenes évektől sajnála- tos hibák és torzulások befolyásolták. A kommunista.? felismerték a fejlődés rendellenességeit és fel is léptek azok kiküszöböléséért. Az akkori párt- és államvezetes azonban következetlenségével szűklátókörűségével nehezítette a hiányosságok és torzulások káros követkéz- menyeinek felszámolását. így történhetett, hogy a jobboldal lábrakapott, támadást indított a szocialista társadalmi rend alapjai ellen, és súlyos politikai válságot robbantott ki- , . A szocialista országok internacionalista segítségnyújtása és Csehszlovákia egészséges politikai erőinek fellépése megállította a jobbra- tolódást és elhárította az ellenforradalmi fordulat veszélyét. Jelenleg biztatóan halad a politikai, társadalmi és gazdasági konszolidácio folyamata. Felszabadulásának negyed- százados fordulóján a ma- gyár nép szívélyes testvéri, elvtársi érzésekkel köszönti északi szomszédját. Kívánjuk a cseh és a szlovák népnek. hogy töretlenül munkálkodjanak boldogabb jövőjük építésén. legyenek úrrá valamennyi nehézségükön és érjenek el minden eddiginél nagyobb sikereket szocialista társadalmuk fejlesztésében őszinte szívvel kívánjuk, hogy gyümölcsözően tevékenykedjenek hazájuk, o szocialista országok közössége, az egész emberiség békéje és biztonsága érdekében. Kolumbia gazdasági helyzetéről Kolumbia bruttó nemzeti terméke 1969-ben 7 százalékkal emelkedett. Ez volt a legjelentősebb növekedés az elmúlt évtized folyamán. A beruházások mind az állami, mind a magánszektorban magas színvonalon mozogtak. Az importkorlátozás elősegítette a folyó műveletekkel kapcsolatos mérlegdeficit csökkenését. Az egyik legfontosabb külföldi valutaforrás továbbra is a kávé volt — 1969-ben az exportbevételek kb. 70 százaléka a kávéból származott. Annak ellenére, hogy az év első felében hét százalékkal csökkent a kávékivitel, Kolumbia teljes exportja csaknem 9 százalékkal emelkedett, mivel az árukivitel a kávé és a nyersolaj kivételével 50 százalékkal magasabb volt, mint 1968 hasonló időszakában. A kolumbiai kormány intézkedéseket tesz ennek az irányzatnak a megszilárdítására. A kormány reméli, hogy az idén az említett áruk kivitele 25 százalékkal fog emelkedni és 1973-ban 40 százalékra csökken a kávéexportból származó bevételek részaránya. Kolumbia importja tavaly — az előzetes becslések szerint — 16 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés a számítások szerint tavaly 9 százalékkal növekedett az 1968. évi 7 százalékhoz képest. Az ország nyersolaj iparának fejlődési perspektívái továbbra is kedvezőek. Az évi nyersolajtermelés körülbelül 10 millió köbméter. Intézkedések történtek az olaj-kémia fejlesztésére- A tervek szerint 18 000 tonna kapacitású etilén gyártó üzemet építenek, s az előállított mennyiségből 7,5 ezer tonnát feltehetően exportálni fognak. Az ország kormánya továbbra is nagy figyelmet szentel a mezőgazdaság fejlesztésének. Elsősorban a gyápot, a kakaóbab, a szójabab termesztését és az állattenyésztés megszervezését szorgalmazza. A bankkamatlábak módosítása Lengyelországban Az év elején lépett életbe a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának rendeleté azokról a kamatlábakról, amelyeket a bankok az általuk nyújtott hitelek után felszámíthatnak és a bankszámlákon őrzött pénzbetétek után fizethetnek. A hitelekért felszámítható kamatok a következők; a) a népgazdaság társadalmasított szektorában működő vállalatok részére 3—4 százalék; b) az állami gazdaságok, mező- gazdasági körök, termelőszövetkezetek részére 1—3 százalék; c) vízgazdálkodási szervezetek részére 1—4 százalék; d) minden más gazdasági szervezet részére 4—6 százalék. A kölcsönök törlesztési határidejének túllépéséért büntetésképpen 12 százalék fizetendő. A bankok a betétekért a következő kamatokat fizetik: a) a népgazdaság társadalmasított szektorához tartozó szervezetek számláján elhelyezett pénzösszegekért maximálisan 6,5 százalék kamatot; b) a vállalatok és egyéb szervezetek beruházására és nagyjavításra szánt pénzeszközeiket — maximálisait 3 százalékot; c) a lakosság betéteiért 3—6,5 százlékot. Csökkenő aktivitás Venezuelában Venezuela gazdasági élete a múlt évben nem nyújtott megnyugtató képet. Néhány fontos gazdasági területen csökkent, illetve lelassult a növekedési ütem és ezért a nemzeti jövedelem növekedése 1969-ben kisebb volt, mint a lakosság számának növekedése. Kitűnik ez abból az előzetes gazdasági jelentésből, amelyet a venezuelai központi bank dolgozott ki. A kőolajtermelés 1969-ben átlagosan napi 3,59 millió barrel volt, azaz 0.3 százalékkal kevesebb, mint 1968- ban. A kőolaj exportja körülbelül az előző évi szinten mozgott (napi 3,4 millió barrel). A külkereskedelem alakulása általában nem mutat kedvező képet. Az exportból származó bevétel 1 százalékkal volt kevesebb, ugyanakkor az importtal kapcsolatos kiadások az 1968-as évhez viszonyítva 6 százalékkal emelkedtek. Ez igen sokat rontott Venezuela fizetési mérlegén, amely 1968-ban mintegy 50 millió dollár összegű aktívát mutatott ki, a múlt évben azonban a többlet mindössze 20 millió volt. Az állami költségvetésben a kiadások 1969-ben 200 millió dollárral haladták meg a bevételeket. A bank a gazdasági helyzet romlását egyrészt a kőolaj- termelés csökkenésével, másrészt a mezőgazdaság, ipar és építőipar csökkent aktivitásával magyarázza. Egyes venezuelai körök azon a véleményen vannak, hogy a gazdasági életet kedvezőtlenül befolyásolta az is, hogy 1969 elején kormányváltozás volt, Argentína ötéves gazdaságfejlesztési terve A France Presse hírügynökség bejelentése szerint* az argentínai Országos Gazdaságfejlesztési Tanács — („CONADE”) államtitkára a kormány elé terjesztette az ország 1970—1974. évi ötéves gazdaságfejlesztési tervét. A térv a kijelölt időszakra vonatkozóan előirányozza: a bruttó nemzeti termék 31 százalékos, azaz évi 5.5 százalékos növelését; a jövedelmek rendezését évenként 5 százalékos munkabéremelés alapján: a művelődésügy* az egészségügy és a lakóház építés fejlesztésére vonatkozó beruházások gyorsütemű fokozását; az export olyan méretű serkentését, hogy értéke 1974-re elérje a 2 milliárd dollárt (az import a becslés szerint 1.7 milliárd dollár lesz); a kormány részvételét az ipar, a mezőgazdaság. a közlekedés-szállítás és a hírközlés fejlesztésében. A dokumentum kihangsúlyozza, hogy az ország külső tartozásainak az utóbbi, öt év színvonalán — 3,3 milliárd dolláron — kell maradnia. Tervbe vették ezenkívül, hogy az 1970. évi 13.5 százalékról 1974-ig 13.9 százalékra emelik az adókat. Trinidad és Tobago gazdasági fejlődése Trinidad és Tobago miniszterelnöke a parlamenti ülésszakon bejelentette, hogy a kormány fő feladata a következő tíz évben az ország gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezetének további megjavítása lesz. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy az ország területén gazdag kőolaj-lelőhelyeket fedeztek fel* Előzetes számítások szerint a múlt évben az ország kőolajtermelése mintegy 9.5 millió tonna volt és idén a kőolajtermelés jelentős növelésére számítanak. A kormány ajra számít, hogy a folyékony üzemanyag-termelés növelése lehetővé teszi a hazai ipar fejlesztését és a a munkanélküliség fokozatos felszámolását (a munkanélküliség jelenti ma Trinidad és Tobago legsúlyosabb gazdasági problémáját). A figyelem középpontjába kerül az építőipar is (különösen a lakásépítkezés),, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése, továbbá a vendéglátóipar fejlesztés^ A népgazdaság versenyképessége Tábori András A lábak dekorációja
