Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
1970; május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tavaszi áradások csaknem minden évben elborítják az ártéri erdőket, s ilyenkor a halak is „felkeresik” a gazdag lakomát ígérő sekély vizeket. A horgász viszont itt les a tavaszi keszegekre, amelyből sokszor szép zsákmányt ejt. (MTI foto—Kácsor László felv.) Hivatásuk a halál (Gondolat Kiadó) Molnár Károly Hivatásuk a hálál című könyve műfaját illetően történelmi ismeretterjesztő mű, de mégis több annál: izgalmas történetekkel fűszerezett, precíz adatokkal alátámasztott valóságos kis enciklopédia, az idegenlégió enciklopédiája. Végig kiséri talán a világ legkülönösebb hadseregét születésétől, bomlásáig, hogy ezzel bepillantást nyerjünk a légió kívülről misztikus-romantikussá stilizált válságos életébe. Találkozunk itt hivatásos gyilkossal és életunt diákkal, szadista tömeggyilkossal és tönkrement kiskereskedővel. matrózzal és levitézlett tábornokokkal, deklasszált arisztokratákkal és egyszerű parasztokkal. Valamennyien a társadalom számkivetettjei, akiknek a légió bűnbocsánatot, feledést ígér', sőt dicsőséget. De milyen áron? Kegyetlenebb, szigorúbb fegyelmet a világ egyetlen hadseregében sem találhatunk, s ha nincs harc, heLyette munka van, a légió egy percig sem tétlenkedhet. Molnár Károly érdeme, hogy az operettek és a romantikus kalandregények gyakran hősiesre színezett ábrázolásai után, valós képet alkothatunk magunknak a légióról, amely a francia hódító gyarmati imperializmus jellemző terméke, annak minden bélyegét magán viseli — a kegyetlenséget, az embertelenséget, a terrort, az erő uralmát mindenek felett. Az olvasó tehát nemcsak izgalmat, hanem ismereteit reálisan kiegészítő írást kap kézhez. (A) Múltba néző szemmel Mintha minden meséből kiléptek volna az anyókák, spókák, hogy idejöjjenek el a kisújszállásj szociális otthonba. A fal mellett húzódó Özvegy Rácz Mihályné boldog fiatalasszonyként élt Budapesten 1944-ig, egy rettenetes szőnyegbombázásig, amely mindenüket a romok alá temette. Akkor jöttek haza férje szülővárosába. Kisújszállásra és egymás iránti szeretetük. ragaszkodásuk a világégéskor is megmaradt. Később az özvegység éveiben sem tért vissza Rácz néni hazájába, Jugoszláviába. — Két családdal is kötött tem eltartási szerződést — lócasoron a napfényben gör- nyedthátú öregek üldögélnek múltba néző szemmel. Ahány ember, annyi életregény. mondja. — Odavettem őket, persze egyiket a másik után a házamba, de keserű tapasztalattal ért véget mindkét próbálkozás. Csak azt várták, mikor' halok meg. Egyszer aztán mikor kútra mentem, belátogattam ide, az otthonba. Mindent megmutattak, ebéddel kínáltak. Már akkor, az első látogatáskor elhatároztam, hogy ide jövök és az otthonra hagyom a házamat. Most áruljuk és az árán más sorstársam is kap helyet itt Az igazságkereső Kerek, kék szemével kis- lányos komolykodásával, törékeny porcelánbabára emlékeztet Etelka néni. Öt az unokaöccse akarta kisemmi zni. — Még az ennivalót is sajnálta tőlem, itt meg mindenem megvan, — mondja ma- dárhangján kissé hangosan, mert nagyothall. — Gyakran kapunk narancsot, befőttet, vagy egy-egy zacskó cukorkát. Elégedettek lehetnek a férfiak is, mert sokszor van hús. Múltkorában a vezetők cédulát osztottak szét közöttünk, hogy írjuk rá, mit akarunk enni. Kitöltetlenül adtuk vissza. Ök tudják, mit főzzenek! Nem lehet azt csinálni, hogy én ezt eszem, én meg azt. Ezért is szeretek itt lenni, mert a gondozók nem néznek senkire se le. se fel. Mindenkihez van kedves szavuk, nekik mindegyikünk egyforma. Móriczéknál olyan mint otthon Az egyik szobában csontszínű hálószobabútor, a kettős ágy felett széptekintetű nő és bajuszos fiatalember: Móricz József és felesége. A házaspár január óta lakik benn, kérésükre saját bútoruk között. — Jól ülsz apuka? — Gondoskodik a 72 éves „anyuka” 80 éves férjéről. — Mert tudja kedves, nagyon beteg volt apuka nemrég. Az orvos is aggódott miatta és hát nem szabad „elmennünk”, mindenki azt mondja. Jövőre lesz az, aranylakodalmunk, ügy ünnepeljük meg itt, mintha csak otthon lennénk. Nemrég is évfordulónk volt, 25 éves párttagságunkért kaptuk meg a kitüntetést mi ketten meg négy öreg lakó az otthonból. Jó itt lenni, csak az a baj, hogy kevés embert érdekel a politika. Jóformán csak apukával vitatkozunk sokszor fél éjszakát arról ami a világban történik. Most olvastam egy könyvet Marxról és a vallásról és kértem olyan művet is, ahonnan megtudhatnám, hogyan tévedt Sztálin személyi kultuszba. De a könyvtáros csak nézett rám, éppen azt nem mondta, hogy kicsi vagyok ón ahhoz! Kilencvenketten 20-tól 88 évesig Tavaly még csak hatva- nan, ez év januárjától ki- lencvenen laknak a kisújszállási szociális otthonban. Az udvar középén csaknem I milliós költséggel új pavilon épült, amely derűs, kényelmes otthont ad szellemi fogyatékosoknak. meg- rokkantaknak, időseknek. Van. aki a kertben ka- pálgat, mosogat a konyhában. takarítani meg vasalni segít, de olyan is van, aki ágyban fekszik öt éve. Mások a százhúsz sertés körül tevékenykednek, sírdogálnak, vagy tévét néznek és közben a látogatókat várják. Mert akár gyermektelenül, akár öt-hat felnőtt lány, fiú szüléjeként, az itteniek közös vonása az, hogy magányosak. Sz. A. Megjelent a Nemzetközi Szemle májusi száma Érdekes írást közöl a folyóirat M. B. Mi- tyin tollából: A marxista filozófia lenini szakasza, a mai revizionizmus és anti- kommunizmus kritikája címmel. Az ideológia igen jelentős szerepet kapott korunkban. Mint írja; a kommunizmus elleni ideológiai harc középpontjában olyan kérdések állnak mint a leninizmus lényege és jelentősége, a lenini elméleti örökség a lenini filozófiai öröKség. Részletezi az ismert angol burzsoá ideológus, Toynbee, a nyugat-berlini W. Leonard nézeteit, valamint a jugoszláv revizionisták és Roger Garaudy-nak, a francia kommunista filozófusnak állásfoglalását, aki az utóbbi időben filozófiai kérdésekben a jugoszláv revizionistákétól alig eltérő nézeteket vall. A szerző elemezve sorra cáfolja a tarthatatlan véleményeket, majd így fejezi be írását: ,,Fontos kérdések merülnek fel ma a filozófiai tudomány előtt. Ezeket csak akkor oldhatjuk meg helyesen, ha a lenini módszertanból indulunk ki. Az elméleti általánosításokat és következtetéseket szervesen össze kell kapcsolnunk a szocializmus és a kommunizmus vilégmé- retű győzelméért vívott harccal, mert csakis így tudjuk alkotó módon tovább fejleszteni Lenin nagy elméleti hagyatékát.” Egyéb írások: I. Andronov: Ópium, arany és politika (Novoje Vremja) Grilisütő a kertben (Der Spiegel), Hamvas Endre: A ciprusi helyzet, I. Braginszkij: A cionizmus .osztálylényegéről (Pravda), Makai György: A palesztinai nemzeti felszabadító mozgalom sajtója, Marcel Niedergang: Peru 70 — a keskeny kapu (Le Monde), I. Lebegyev: Üj „politikai geometria” a Csendes-óceán térségében (Mezsdunarodna- ja Zsizny) J. Modrzsinszkaja: A jelenkori ellenforradalom eszméinek anatómiája. (Znamja) Szolnokon másképp van Gyakran elhangzó vélemény — időnként a sajtóban is felbukkan —, hogy az utóbbi években csökken az általános iskolai felnőttoktatás jelentősége. Az országos statisztika adatai is ezt támasztják alá. Az utóbbi négy évben 120 ezerről 22 ezerre csökkent az általános iskolába beiratkozott felnőttek száma. Van valami igazság abban a feltételezésben, hogy az. elmúlt két évtizedben mindenki, aki korábban nem tanulhatott, megszerezhette a hiányzó, de számára szükséges végzettséget. Ezért kisebb a felnőttoktatás bázisa. Kétségtelen, hogy kisebb, de korántsem annyival, ahogyan a dolgozók iskoláiba beiratkozottak számának csökkenése alapján gondolhatnánk. Magyarországon több mint kétmillió felnőtt (16 és 50 év között) nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. Minden évben 20 ezer fiú és lány tölti be a 16- évét anélkül, hogy általános iskolai tanulmányait befejezné. Ezeket a, fiatalokat már nem a körülmények gátolják meg tanulmányaik befejezésében, elmaradásuknak alapvetően szubjektív okai vannak. Éppen ezért nehezebb is bevonni őke#'a tanulásba. Szolnokon 1943 óta folyik szervezett felnőttoktatás. Az azóta eltelt időben tízezren tanultak a dolgozók általános iskolájában és körülbelül négyezren fejezték be tanulmányaikat. A létszám az 1961—62-es tanévig fokozatosan növekedett és elérte az ezer főt. Ekkor azonban csökkenni kezdett és az 1967 —68-as esztendőben már csak négyszázan vettek részt a felnőttoktatásban- Ekkor alakult ki az a nézet, hogy 'aki igazán akart tanulni, az már elvégezte az iskolát, a felnőtt- oktatás betöltötte a hivatását. A tények azonban megcáfolták ezt a tévhitet. Az állandó munkásvándorlás miatt ugyan csak megközelítően pontos adatokkal rendelkezünk. de az bizonyos, hogy még Szolnokon is több eze'r olyan ember él, aki ötven évnél fiatalabb és nem végezte el az általános iskolát. Néhány üzemben több száz az alapműveltséggel nem rendelkezők száma, közöttük egyre emelkedik a húsz év körüliek aránya. Az 1967—68-as tanévtől kezdve azután újabb fordulat kövtkezett be a felnőttoktatásban. A létszám azóta Szolnokon — az általános tendenciától eltérően — ismét növekszik és évente körülbelül százzal többen vizsgáznak, mint korábban. A jelenlegi tanévben Szolnokon 38 tagozat működik, 771 beiratkozott tanulóval. A lemorzsolódás körülbelül 23 százalék. Bár ez az arány is elég magas, csupán fele az országos átlagnak. A tagozatok közül 17 iskolákban, 21 pedig üzemekben működik. Ez utóbbiak közül három munkásszálláson alakult. Feltűnő, hogy a dolgozók iskolája erősen fiatalodik. a húsz éven aluliak száma összesen 245. El A két évvel ezelőtti fordulatot elsősorban a szervező munka javításával sikerült elérni. Nem lehet többé megelégedni azzal, hogy a tanulók jöjjenek az iskolába. Az iskoláknak kellett elmennie az üzemekbe. Sáros Gyula, a szolnoki dolgozók általános iskolájának igazgatója elmondotta, hogy az iskola már májusban megkezdi a szervezést. Eredményt főleg személyes agi- tációval lehet elérni. Az üzemek vezetői azonban — tisztelet a kivételnek — többnyire közömbösek. Nyolcszor— tízszer is ki kell menni egy- egy helyre, de néhol még így is kudarcot vallanak, mint idén a szolnoki papírgyárban, ahol a vezetők mereven elzárkóztak minden támogatástól. A Tiszamenti Vegyiművekben viszont az igazgató irányításával a személyzeti osztály vette kezébe a szervezést, és az eredmény nem is maradt el: három új tagozat alakult. A gazdasági vezetés mellett a pártszervezetek és a tömegszervezetek is igen sokat segíthetnek. Az üzemek közömbössége elősegíti a lemorzsolódást is. A kevés ambícióval beiratkozott tanulók hamar , kedvüket vesztik. A legtöbb üzem nem kíséri figyelemmel dolgozóinak továbbtanulását, sőt több helyen egyáltalán nem biztosítják az iskolábajárás lehetőségét 0 A dolgozók általános iskoláiban különleges helyet foglalnak el az „ifjúsági osztályok”. Ezekbe olyan túlkoros tanulók járnak, akiket felmentettek az iskolalátogatás alól, kötelezték őket munka- vállalásra, s egyúttal arra, hogy tanulmányaikat a dolgozók általános iskolájában folytassák és szerezzék meg a nyolcadikos bizonyítványt. A városban öt ifjúsági osztály működik, három a Délibáb úti. egy-egy pedig a Ságvári körúti és az Újvárosi iskolában. Többnyire ezeknek az iskoláknak felmentett tanulói járnak az ifjúsági osztályokba, tehát továbbra is ismerős tanárok tanítják őket. Ezeknek az újszerű osztályoknak a létrehozása a dolgozók általános iskolájában hasznosnak bizonyult, de az is nyilvánvaló, hogy a további eredményes munka érdekében bizonyos változtatásokra van még szükség. A 38 tagozaton 90 százalékban óraadó tanárok tanítanak, akik az úgynevezett anyaiskolában végzett munka mellett nem mindig képesek eleget tenni a növekvő követelményeknek. Pedig az üzemek a váltott műszakos oktatást is igényelnék, mível sok dolgozó a több műszakban végzett munka miatt nem tanulhat. Az ifjúsági osztályok is többet követeinek a tanároktól. Az egyre nehezebbé váló feladatokat most már főhivatású nevelők tudnák maradéktalanul megoldani. Bistey András Kell a vásár, vágj nem kell? Kereskedelmi szakemberek ankét ja A megye nagy- és kiskereskedelmének szakemberei a NEB és a KNEB szakértői tanácskoztak pénteken délután a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnál. A vita alapja az a jelentés volt, amelyet a kiárusításokkal és engedményes vásárokkal kapcsolatos tájékozódás után állítottak ösz- sze a NEB szakértői. A megállapítások azt jelzik, hogy a megyében a kiskereskedelmi vállalatok a kockázati alapjukat jelentős mértékben erre használják fel. Tavaly a szövetkezeti szektorban 80—85. a tanácsi kereskedelemben pedig 60—65 százalékban használták fel a kockázati alapot, a hagyományos ruházati vásárok árusításánál. Ugyanakkor megállapították azt is, hogy a téli vásáron árusított cikkek köre az idén a tavalyihoz viszonyítva jelentősen szűkült. Az árucikkek körének szűkülése mellett az áruk mennyisége is kevesebb volt a tavalyinál. Ennek tudható be, hogy az idei téli vásári forgalom a tavalyi alatt maradt. A tapasztalatokat összegezve megállapítható, hogy a hagyományos vásárok szerepe a korábbi évekhez képest csökkent. Ennek ellenére azonban továbbra is célszerű és hasznos a szezonvégi kiárusítások megtartása. A vitában is legtöbben így foglaltak állást. — Emellett azonban sok más fontos kérdést felvetettek. Soós Lő- rincz, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője például az egyenletes termelés és a ciklusos értékesítés összehangolásáról, annak fontosságáról szólt, majd javasolta, hogy valami módon anyagilag is tegyék érdekeltté a boltosokat. az olcsó áruk eladásában. Dénes János, a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a folyamatos áruellátáshoz nagyobb távon, nagyobb biztonságra lenne szükségük a vállalatoknak. — Voltak, akik az egyenlőtlen beszerzési lehetőségeket hangsúlyozták. Egységes állásfoglalás nem sok kérdésben született ugyan a vita során. Az eszmecsere sok témában és sok tekintetben valószínű tovább zajlik majd. — A rendezvény azonban sokat segített abban. hogy egyetlen nagy témában, — a lakosság jó ellátásában egyaránt érdekelt kereskedelmi szakemberek — közös erővel hozzákezdjenek, sok, a kereskedelmet nyomasztó gondok megoldásához. Alkalmazunk SZOLNOKI ADATFELDOLGOZÓ KÖZPONTUNKHOZ nyugdíjas férfi dolgosokat, éjjeliőr munkakörbe női dolgosokat takarítónői munkakörbe Jelentkezést személyesen kérjük központunk pénzügyi osztályán. Szolnok, Liget u. 36. sz. alatt. Jugoszláviából, magyarrá váltan
