Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

1970. május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megfeszített küzdelem az árral (Folytatás az 1. oldalról) A szolnok—tószegi úton, a Sasi kanyarban, ahol a leg­alacsonyabb a Tisza mentén „ védőgát, a polgári véde­lem egységei rőzsével, földdel és kőterheléssel védekez­nek a hullámverés ellen Az elázott Xísza-gatal homokzsák terheléssel védik a még erősebb átázás ellen hogy a Tisaa védvonalán fe­gyelmezetten és tervszerűen dolgozik a mintegy kétezer­négyszáz vízügyi dolgozó, az ezerhatszáz katona és a moz­gósított, ezren felüli közerő. Tegnap már közel hatezer ember dolgozott az igazgató­ság területén a gátakon; ez a létszám előreláthatólag elegendő lesz az árhulláin megfékezésére. Szükség ese­tén a közerő létszáma több ezerrel emelhető. Elmondta a védelemveze­tő, hogy n lakosság megérti a rendkívüli helyzetet, tud­ják, hogy szükség van mun. kájukra. A mozgósítás során azonnal és ellentmondás nél­kül indulnak az emberek a gátak védelmére. A Szamos és a Felső-Tisza-menti tra­gédia csak fokozta a lakos­ság áldozatvállalását. A legutóbbi előrejelzésünk június 3—4-re ígérte a Tisza Szolnoknál való tetőzését. A vízügyi igazgatóság tájé­koztatása szerint az árhul­lám korábban ideér így május 30-án a folyó a szol­noki vízimércénél elérheti a 900 centiméter körüli magas­ságot. A pénteken éjjel lehullott csapadék újabb kisebb ár­hullámot eredményezett, amely a jelenleg levonuló* ban lévőt csak annyiban be­folyásolhatja, hogy az apa­dás üteme meglassul, vagy esetleg megáll egyes víz­mércéknél. Tegnap reggel 6 órakor a Tisza vízállása Tiszafürednél 765 centiméter volt, tetőzött Szolnoknál 860 centit mér­tek a vízmércén. Az elmúlt huszonnégy órában a ked­vező időjárás segítette a vé­dekezési munkákat. Nyűi gát a Sasi-kanyarban A Szolnok—Tószeg közötti útvonalon, a Sasi kanyarnál a víz szintje elérte az út magasságát. Az ott dolgozó polgárvédelmi alakulatok jászolgát és iiyúlgát építé­sével sikerrel védik az titat a víztől. A szombathelyi vízügyi i gazigatóságtól érkezett ÁKSZ osztag a Tisza bal- partján Ledence térségében pátrialemezék leverésével védi a partot. A szolnoki igazgatóság osztaga a Tisza- ligetben mintegy 77 folyó­méter hosszúságban vert le lemezeket és több száz ho­mokzsákot helyezett el a parti épületek megóvására. Az újabb munkahelyük Ti- szaug térsége, ahol szántén pátrialemezekkel védekeznek a buzgárosodott szakaszon. A Tisza-liget további biz­tonságáról a szolnoki városi tanács műszaki védelmi tör­zse gondoskodik, a vízügyi igazgatóság dolgozóinak szakszerű irányításával. Az igazgatóság védvonalai mellett 153 ezer 470 folyó­méter hosszúságban jelent­kezett a fakadóvíz, a szivár­góvíz hossza 3 ezer 665 fo­lyóméter, a fakadóvízzel el­öntött terület 2 ezer 104 katasztrális hold. A szolnoki Költői úti ál­talános iskolát a Tisza-parti gimnázium tornatermét és két-három tantermét, vala­mint a tószegi központi ál­talános iskolát a árvízvéde­kezésben résztvevők elszállá­solására vették igénybe. Ezekben az iskolákban is tovább folyik a tanítás, ter­mészetesen szükségtanter­mekben. A tószegi általános iskolában az 1969—70-es tan_ év 193. tanítási napjánál tar­tanak. A megyei tanács mű­velődési osztályán elmond­ták, hogy az általános isko­lákban egy tanévben leg­alább 192 tanítási napot kell végigoktatni, így ha ebben az iskolában a tanítás be is fejeződne, „ tanév ter­mészetesen érvényes lesz. Segít az ország Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Blsaeka Bel», az MSZMP KB titkára, a Politi­kai Bizottság tagja vasárnap az áryizsujtotta területeketlátogatták meg. Képünkön: Fork Jenő es Kerekes Szilveszter ezredes, a Tisza—Maros szöget védő honvédségi erők parancsnoka a Uadari gáton- (MTI foto — Tormái Andor felvételé — KS) Az árvízkárosultak mégse-' gítésére indult országos moz­galomban, mint ez a jelent­kezésekből most már nagyon egyértelműen kiderül, mind­inkább teret hódít a nagyobb hatékonyságra törekvő szer­vezettség. Az ország egyik fontos állattenyésztő vidékén _ Baranya megyében — a te rmelőszövetkezetek alapos megfontolás után úgy hatá­roztak, hogy elsősorban ál­lat- és takarmány adomá­nyokkal 6egítik a Számos- mente mezőgazdaságának talpraállítását A baranyai termelőszövetkezetek lova­kat, szarvasmarhát és serté­seket szállítanak a Számos- mentére, mint az árvízsújtot­ta mezőgazdasági üzemek fogadni tudják. A Duna és Karasica menti termelőszö­vetkezetek területi szövetsé­ge például 20 lovat é<j 40 szarvasmarhát, továbbá húsz vagon abrakot szándékozik az árvízsújtotta területre szállítani. Az adomány értéké meg­haladja » másfel millió fo­rintot. Már eddig csaknem félszáz szarvasmarha került fel a baranyai gazdaságok ado­mánylistájára. A nagyobb termelőszövetkezetek még azt is vállalják, hogy saját járművükön díjtalanul szál­lítják majd el az állatokat. Árvizes gondok a termelőszövetkezetekben Hetek óta árvíz borítja a Tisza menti termelőszövetke­zetek határát. Közismert, hogy ezek a tsz-efc — termő­föld hiányában — az árterü­letet is kénytelenek megmű­velni. Ám az ottani terme­lés rendkívül kockázatos. A folyó 2—3 évenként kilép a medréből és magával sodor­ja a vetést. Utoljár, 1967- ben volt árvíz, de május kö­171 vagonnyi A tiszajenő—vezsenyi Ti­sza men ti Tsz határának 51,5 százaléka — 3524 kh árterü­let. Ebből 2468 hold a szán­tó és 220 hold a pár éve te­lepített nyáríaerdő. A nyárt gátakat napokig védték a szövetkezet tagjai, de hiába. A víz 918 hold vetést és 700 hold őszi szántást borí­tott el. A kár? Hatvani Lajos el­nök és dr. Lőrinczy György főkönyvelő számítása sze­rint csaknem 7 millió forint. A vetés zöme — 718 hold — búza volt. E jóminőségű föl­deken 24—26 mázsás átlag­termést szoktak betakarítani. Az idén semmit, pedig 171 vagonnyi termést vártak ezekről a táblákról. A szö­vetkezetnek nem lesz őszi árpája, olajlené. Sok tavaszi árpa. zaib és lucernavetést vitt el a Tisza. A tsz vezetői 3,5 millió fo­rint kárigényt jelentettek be az Állami Biztosítónál. A kár egy része megtérül, a zöme azonban a szövetkeze­tét érinti. Intézkedések a kár csökkentésére A Tiszamenti Tsz vezető­sége módosítani kényszerült a már jóváhagyott terme­lési és pénzügyi tervét. Szi­gorú intézkedéseket vezettek be. Minden ágazatban taka­rékoskodnak, csökkentik — az elkerülhető — kiadásokat, szigorítják a bérgazdálko­dást, a munkafegyelmet, fe­lülvizsgálják a készleteket. Az említett intézkedések részeként több szerződésbon­tást kezdeményeztek. Nem tudnak vetni hosszú tenyész­idejű kukoricát, így nem vásárolnak jugoszláv és mar- tonvásári vetőmagot. He­lyette 70 napos, rövid te­nyészidejű kukoricát vet­nek (ha időben levonul az ár). Csökkentették a műtrá­gya, a növényvédőszerek és a gépek beszerzését. (Az épí­tési beruházásúikat nem mó­dosították.) zepére már visszahúzódott. Most újabb árhullám tető­zik, s ki tudja, mikor vonul le a földekről. A veszélyes ár mérhetet­len pusztítást okozott a Fel- sőtiszavidéken és a Szamos völgyében. Megyénk szövet­kezeteit ért kárt nem lehet ezzel összehasonlítani, még­is sokmillió forintra rúg egy- egy gazdaságban. búza A „pénzes” növények ve­tésterületét jelentősen emel­ték. Megduplázzák a kerté­szetet. terven felül termel­nek zöldbabot, paradicsomot és káposztaféléket. Napra­forgót úgyszintén. Jóval több silókukoricát termelnek az elpusztult takarmány pótlá­sára. Az állattenyésztéstől is többet várnak. A módosított pénzügyi terv szerint a termelési költ­ségeknél 1,5—2 millió fo­rintot tudnak megtakarítani. Az éwégi eredmény — a biztosító térítése után is — 2—2,5 millió forinttal lesz kevesebb. Az árvízsújtotta közös gazdaságok megsegítéséről tanácskoztak hétfőn a terme­lőszövetkezetek országos ta­nácsának Akadémia utcai székházában az ország 49 tsz területi szövetségének képviselői. Az értekezleten ott volt Szabó István a TOT elnöke, valamint a Me­zőgazdasági és Élelmezés- üf yi Minisztérium képvise­lői. Dr. Nyíri Béla, a TOT tit­kára bevezetőjében elmon­dotta. hogy az árvíz hozzá­vetőleg 100 000 holdas terü­leten pusztított, a víztől el­borított részek hozzávetőleg 70 százalékán a termelőszö­vetkezetek gazdálkodtak. Tönkrement az idei termés és a gyümölcsösökben is nagyarányú pusztulás vár­ható. Az agronómusok sze­rint tetézte , bajokat, hogy az áradás által többé-kevés- bé érintett 40—45 gazdaság­ban megrongálódtak vagy összedőltek a gazdasági épü­A gátak helyreállítása Az árvíz levonulása után — , harmadik negyedévben — helyre kell állítani a meg­rongálódott nyári gátakat. Korábban e munkák költsé­geit a vízügyi alapból, álla­mi támogatásból fedezték. Most már ez is üzemi fel­adat A gátak helyreállítása mintegy 4,5 millió forintot igényel. S hozzá , szükséges gépeket is be kell szerezni. A tsz vezetői bíznak benne, hogy bankhitelt kapnak hoz­zá. Jóval nagyobb gond en­nél az új gát megépítése, melyet 1974 december vé­géig kel] elvégezni. A kor­mányrendelet szerint ez is üzemi feladat. A biztonságo­sabb termelés érdekében a gátrendszert a jelerüeginél 200—300 méterrel kintebb építik meg. A Tiszamenti Tsz-nek lg kilométeres gát­szakasza van. Az építés költsége 10—12 millió forint. Még nem tudják; miből fe­dezzék ezt. — m. 1. — letek, istállók és sokhelyütt a termelőberendezések is megsemmisültek. Ebben a nehéz helyzetben sokat je­lent a szorult helyzetben lé­vő üzemeknek az a testvéri segítség, amely az ország többi részében működő tsz- ek részéről nap, mint nap megnyilvánul. Az értekezleten megálla­podás született. A küldöttek elhatározták, hogy a tsz te­rületi szövetségek mindegyi­ke megsegít egy-egy károktól sújtott szabolcsi közös gaz­daságot. Egy-egy területi szövetséghez 40—60 gazdaság tartozik és így a vállalások arányos elosztásával olyan anyagi és természetbeni ja­vakat teremthetnek elő, amelyekkel segíthetik a baj­bajutottakat. A nagyszabású akció szerdán indul. A terü­leti szövetségek képviselői ezen a napon leutaznak az árvízsujtotta vidékre, ahol ismertetik velük, hogy me­lyik az a gazdaság, amelyet kiszemeltek számukra. • • Összefogtak a tsz-ek a bajbajutott gazdaságok megsegítésére Tanácskozás a TOT-ban Már kétszer Csörgött az ébresztő, de sehogysem akarok felkelni. Fáradt va­gyok. A csuda vinné ezt az egész szom­bati loholást, ezt a sok mindenfajta mun­kát. A szomszédok teljesen rámszoktak. Mondhatom már, akár három napig egy­folytában, hogy nem gondoltam korpo- lyan ezelőtt két évvel, senki sem hiszi, Persze, akkor talán én is rosszul csinál­tam. Mondogattam fűnek-fának a kör­nyéken: szabadszombatos leszek, nincs az a rossz háztartási gép, nincs az a bicikli, amit én ilyenkor meg nem csinálok szíve­sen. Még valakinek azt is mondtam egy­szer, — amikor arról panaszkodott, nincs férfi a. háznál, fordítani kéne a tv-anten- min — felmegyek én a tetőre is! Jókor bánom már! Lassan ott tartok, hogy hétközben fel kell írni, hol. mit kell javítani, csinálni szombaton. Szabad. szombaton! És hányszor vasárnapra ta akadt munka! Ha más nem. hát itthoni a magam kis házkörüli vackai. Szó sem róla, jól jön az a kis pénz, amit ilyenkor keresek — drága a Viac, az asszony min­dig sír. hogy fusizzak csak, kell a piacra. boltba. Dehát valahol azért már meg kel­lene állni! Abbahagyni, s egyszerűen a szabadszombaton pihenni, kimenni a fo­lyópartra, vagy délután kézenfogni a gyereket, sétálni egyet. Vasárnap hajnal van megyünk az asz- szonnyal a piacra. Tegnap este^ nem mondtam neki, van egy kis dugipénzem. Hagyom majd, hogy siránkozzék a drá­gaság miatt, aztán mikor fizetésre kerül a sor, csak előveszem a százast. Örüljön, legalább ő legyen egy kicsit gondnélküli vasárnap, ha engem nyom is az egész. Piac után majd elnézek az öcsémékhez: már egy hónapja hív. valami baja van a motorbiciklijének, s ott okoskodik a fél utca, de nem jönnek rá a hibára. Délután meccsre kéne menni, — nem is tudom mit csináljak. Ez a nyomorult időjárás minden kedvem elveszi. És a fáradtság. Mert hiába is tagadnám, -fáradt vagyok. Az este is elaludtam a tévé mű­soron, s most is mintha odaragadtam volna az ágyhoz. Talán legjobb lenne át­lustálkodni az egész vasárnapot. Csak hogy az egész hétre való nagy bevásár­lást ilyenkor intézzük el, így szoktuk már meg. A kertben is lenne dolog, s Ita az esőnek nem lógna a lába, tán meggon­dolnám a délutáni meccset is. Nincs tovább, fel kell kelni. A piacra jó korán menni akkor még valour tha t az ember. Tolóm n biciklit menrakjuk szatyrokkal, kosarakkal. Legalább egy kis napsütés lenne, elmenne ez a sok, söt*t felhő. Aztán holnap, n gyárban kez­dődik elölről minden, c é- hétfőn este pihenem ki ez* az egész, oiireölésso* teli két napot, Már bánom, hony í-n kezdtem, hogy rámszoktak. s jönnek, hozzák, vi­szik a munkát. Dehát, sokan íay csinál­ják, látom, tudom én jól. Vajon ők is ilyen fáradtak?- si -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents