Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-26 / 121. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. májúi 2fc COTTAR GYULA: Ezer kilométer Pozsonytól Kassáig (Szlovákiai útijegYzetek) Libás Jóska Mintha csak valamelyik nógrádi, szabolcsi községbe toppannék hirtelenjében: Jan Gál Plastovcében a televízió mellől áll tel, hogy fogadjon és a második mondatnál már dicséri a Magyar Televízió műsorát. A magyar munkás, mozgalomnak emléket állító filmet nézett éppen a képernyőn. — A Dél Jóska üdvözletét küldi Egersaalókról — kezdeném, de Gál János, a palásti termelőszövetkezet agronómusa, ez a derékpiros, lelkes-megfontolt ember elveszi tőlem a beszéd fonalát... — A libás Jóska? Haragszom rá, nagyon kikaptam miatta. És elmeséli: az idei zárszámadáson Gál János vezette a delegációt a testvér szövetkezetbe. Azzal bocsátották útnak Plastovcében, hogy egerszalóki küldöttséggel tér vissza a Korpona vidékére és együtt ünnepük 2 sikeres zárszámadást. „A Jóska nem tudott eljönni, engem pedig alaposan megszidtak a közgyűlésen!” Palástiban komolyan veszik a barátságot a két szövetkezet. n két ország között. Négv éve kezdődött az ismerkedés a libákkal. Eger- szalókról kapták. Plastovcében nevelték. (Ezért is emlegetik p szalóki elnököt csak >.übás Jóskának” odaát). — Ma nincs liba nálunk, csak a háztájiban. Nehéz volt az értékesítés, nem találtunk megfelelő piacot. Azért nem, szakadt meg a kapcsolatunk, látja, halljau úgy meayünk egymáshoz, mintha haza mennénk. A 2360 lakosú községben, amelyet mély völgyével kettészel a Litva patak, elsődleges kenyérkereső forrás a termelőszövetkezet. Készpénzfizetést vezettek be és havonta száz százalékban kifizetik a tagok keresetét. Hegyes-völgyes vidéken gazdálkodnak és ez rányomja bélyegét a vetésforgóra, a vetőmag megválogatására. Gál János most a Gyilkos tóhoz készül. Nem a táj szépsége vonzza oda, hanem a szakmája. Minden évben területenként összehívják az agronómusokat, a mezőgazdasági szakembereket és a szaktudomány legjobbjai ad. nak tájékoztatást: időjárásról, vetőmagokról, de még a piacról, értékesítési lehetőségről, a világpiaci árakról, a magyarországi termésalakulásról. a szomszédos kapcsolatokról. — Amikor megjön az ember a háromnapos tanácskozásról, ilyen a feje — és jókora gömböt rajzol két tenyerével a feje köré. Az. ember mindig megkoc. káztatjn az elcsépelt kérdést: — Mit jelent a plastovcei gazdaságnak a barátság Egerszal ókkal? Jan Gál érti: — Legutóbb — például arra voltunk kíváncsiak, hogy miként szervezik a Mátra alján a munkát, hogyan foglalkoztatjá'- a tagokat. az asszonyokat? Milyen a munkafeavelem és hogyan érték el azt? Ez eddig csak felsorolás. És a tapasztalat? — Nagyon jó, kedvező, példás. Nálunk az emberek előbb tanulták meg g jogaikat. mint a kötelességüket. Előbb körleteitek, mint nyűi. tottnk volna. Mos* már meg. értik, hogy fordítva kell, hogy az a helyesebb, ha előbb termelünk, vetünk, segítünk a. közösnek és csak azután tartjuk a markunkat. Pedig Plastovcében nagyon fontos a munkafegyelem, A termelőszövetkezetet vetőmagnemesítésre, termelésére jelölték ki. Fenn, a Laposon pedig gyönyörű major jelenti a vagyont, a gazdagságot 520 tsz-tag számára. És milyen érdekes, éppen Jan Gál, egy mezőgazdász említi a másik kapcsolatot: tudják-e, hogy a közelünkben megy a Barátság-kőolajvezeték? Ki lát a föld alá? — Pedig így van már nyolc éve. hogy építették és most olvasom az Űj Szóban, hogy a 1221 kilométer hosszú vezetéken 60 millió tonna kőolaj érkezett hozzánk. Ipolyságnál ágazik ól délnek és nyugat felé. Az egyik Magyarországra megy. a másik a pozsonyi Slovnaftba... A tanácskozást — rövid időre — felfüggesztettük. Gál János felesége elkészült a saját gyártmányú sertéskon- zervből melegített, magyaros pörkölttel. A konzervgép errefelé általános. A sertést az utolsó porcikáig feldolgozzák, dobozokba zárják és akár cédulázhatiák is ilyenképpen: Made in Jan Gál! (Folytatjuk) A Komszomol a számok és adatok tükrében Ma nyílik meg a Komszomol XVI. kongresszusa A Komszomol soraiba több mint száz nemzetiség és népcsoport 25 millió fia és leánya tömörült. A kom- szomolisták fele — az iparban és mezőgazdaságban dolgozik, háromnegyedrésze 22 évnél fiatalabb. A Komszomol soraiban 500 ezer tanítót. 400 ezer mérnököt, 450 ezer technikust, 75 ezer orvost találunk. A Komszomol a legutóbbi tíz évben a kiemelt és általa patronált építkezésekre 1 millió 800 ezer tagját küldte el. Napjainkban is 108 nagyvállalat épül Komszomol védnökséggel. Komszomol küldöttek doloozn-k — Ázsia. Afrika. Latin-Amerika sok országában, elősegítve ott n nemzetgazdaság és a kultúra fejlődését. Az építőipar főbb munka- területein döntő többségben fiatalok dolgoznak. így a betonozok 67 %-a, az út- és épületgép kezelők 62 %-a. a vakolok és burkolok 72 %-a fiatal. Az erőmű építkezéseken 90 %-ban, a bányafeltárásokon 80 %-ban képviseltetik magukat a komszomo- listák. A Komszonvolba lépő fiatalok 80 %-a iskolás. Mintegy hat millió fiatal — az össztagság 25 %-a — az iskolai Komszomol-szervezetek tagja, a Szovetunió lakosságának több mint egyhar- mada felső- vagy középiskolai végzettségű. 1969-ben a különböző oktatási formákban 78 millióan vettek részt. A nyolc osztályos iskolát — 4.5 millióan, « középiskolát és technikumot 2.5 millióan végezték el. A munkás- és mezőgazdasági iskolákban 450 ezer fiatal fejezte be a nyolc osztályt és több mint 600 ezer a középiskolát. A szakipar iskolákban 1100 szakmára közel ? mVlió — többségükben komszomolista fiatal készül. A legutóbbi választásokon maidnem 500 ezer 29 éven aluli küldöttet választottak, közülük 264 ezer a komszomolista, A Komszomol 219 újságot és folyóiratot ad ki. A Komszomolszkaja Pravda 6.8 millió, a Pionyerszkája Pravda 9.3 millió példányban jelenik meg. A Komszomol széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. 120 ország 1300 ifjúsági és diákszervezetével tartja a kapcsolatot. A szovjet állam) — érdemei elismeréséül három alkalommal tüntette ki a Komszomolt Lenin renddel, valamint a Vörös Zászló, a Munka Vörös Zászlaja, az Októberi Forradalom érdemrendekkel. (APN) jmm Ot pere dicsőség Szemlélet kérdése. Megnézem jobbról — aztán balról. Kétségtelen: gondolatba hatoló játék, sok benne a kérdés. Mégis valahogy hatástalan marad. Mert jobbról nézve: összefoglalás. Szinte hiánytalanul felsorolja a felnőtté érő legfiatalabb nemzedék valamennyi problémáját. A beat nemzedékét. A gitár, az üvöltés nemzedékét Az üvöltés közeli rokona a kiáltásnak, a kiáltás pedig már majdnem beszéd... Vagy legalább is lehetne. De Toni, az elkényeztetett beat-sztár nem tud beszélni. Vívódása inkább nyűglődós és haláláért legalább annyira önmaga is felelős, mint a többiek. Jaroslaw Abramow lengyel író rádiójátékénak egyetlen erénye a kérdések összefoglalása. De választ nem ad. S úgy sem tud fogalmazni, hogy a válasz keresésére a hallgatót késztess«. Mert, a másik oldalról nézve: kicsit sok, ami ebben a játékban felmerül. Mielőtt egy-egy kérdés megválaszolásához kezdene a hallgató, megtalálná a mozgató összefüggéseket — már vált a játék, új probléma kerül előtérbe, tompítva a másik hatását. Toni halálának felkiáltójele a sok kérdőjel mellett érzelmileg talán indokolt liehet. Dramaturgiailag viszont a darab nem nyer ezzel a halállal. Mert a tragédia nagyító alá löki ugyan problémáit, de egyúttal távolabb is kerül az embertől, a realitástól. Van két kitűnően ' sikerült jelenet a darabban. A7 egyik Toni és apja telefonbeszélgetése, a másik a gyufa-játék. Mindkettő rendezőileg frappánsan megoldott, hangjáté- ki eszközökre épülő, igazolja, hogy a műfaj leghatásosabb pillanatait a rádiójáték saját formaelemeinek fel- használásával lehet igazán megteremteni. Pályakezdők A Szivárvány — a Rádió vasárnap délelőtti folyóirata — legújabb számát a pályakezdő fiataloknak szentelte. A fiatalok — legyen szó agrármérnökről vagy vers- kritikusról, fiatal költőnőrőL a Színművészeti Főiskola végzős osztályáról — nem küszködnek mikrofonlázzal. Magabiztosak, céltudatosak, tele problémával, gonddal — néha indokolatlan gonddal is. Szólni kell viszont a befejező akkordról, a fiatalok háttérben maradásáról szóló eszmefuttatásról, mert ez kissé disszonáns volt. Katona Józsefet, Kármán Józsefet emlegetve számonkéri a mai fiataloktól, miért nincs huszonéves befutott író, költő, főmérnök, főorvos, vezető diplomata — nem hiszem, hogy ez ma a mi viszonyaink között indokolt lehet. Egyrészt mert vannak befutott fiataljaink. Mert min-- den ember ,, befutott”, ha megtalálta önmagát és értelmes alkotómunkára képes, még akkor is, ha beosztása nem feltétlenül kiugró. Másrészt a magas beosztás, a jól hangzó név általában tehetséget feltételez. De csak általában. Ez is szemlélet kérdése. — trömböczky — Milyen lesz az idei nyár? Az időjárás kutatói számára nem az idő néhány- hetes szeszélye a mérvadó, hanem a több évtizedes átlag. amikor az időjárás ,,rendjét” megállapítják. A ..rendet” most amerikai tudósok csinálták meg számítógépek segítségével. A gépezet az utóbbi évtizedekből begyűjtött 500 millió hőmérsékleti adatból kiszámította, hogy az évi középhőmérséklet a Földön 1881- től 1940-ig fél Celsius fokot emelkedett. azóta viszont süllyed. Azt. hogy az éghajlat a jövőben hidegebb lesz-e, nem tudják megállapítani a klimatológusok, és azt sem hogyan viszonylik a mostani éghajlat n régi időkéhez. A rérebbi korokból nincsenek pontos adataink, és a középkori krónikások feljegyzései a természeti jelenségekről, katasztrófákról nem szolgáltatnak elegendő adatot az akkori kiimáról. így hát csak elméletek vannak. A geológusok szerint S0 millió évvel ezelőtt 21 fok volt az átlagos hőmérséklet Európában és ez az egymil- liomodik évig egyenletesen 10 fokra süllyedt (3 mai átlag 8—9 fok). Azután jött a jégkorszak nullás évi átlaggal, amely 70 000 évvel ezelőtt kezdődött és i. e- 9000 évvel fejeződött be. Azóta szabálytalan ingadozások voltak. Hatezer évvel ezelőtt olyan meleg volt a Földön, hogy az Északi-tenger minden bizonnyal teljesen jégmentes volt. Újabb lehűlések és aszályok i. e. 400 évvel keletkeztek és ezek még népvándorlásokat is idéztek elő. A korai középkor ismét meleg volt, úgyhogy az akkor felfedezett szigetet, a mai Grönlandot „Grünland- nak”, zöld földnek neveték el. Később 1200 körül a sziget növényzete teljesen jégbe „fulladt”. Egy hosszabb meleg periódus után újabb erős lehűlés következett úgyannyira, hogy egy krónikás 1658-ban egy vidám korcsolyázásról számol be. Köln és Hamburg között és pedig október hónapban. Az angol tudósok az 1600 és 1900 évek közötti időt kis jégkorszaknak nevezik. Az i. e. 9000 évtől máig terjedő időt az összes hőmérsékleti ingadozásokkal utó jégkorszaknak is mondják. Egyesek feltételezik, hogy okvetlenül be fog következni egy újabb jégkorszak, míg mások elutasítják ezt a prognózist. Amerikai tudósok szerint — éppen ellenkezőleg — a sarki jeges tengereken is erős olvadások észlelhetők. Sokan az időjárás szeszélyességét és ingadozását a levegő szennyezettségével magyarázzák, ami főként a sokféle közlekedési eszköztől származik. Azt is állítják, hogy a vulkanikus kitörések füstburkot hoznak létre a Föld körül, amely mind nehezebben engedi át a napsugarakat Az is csak elmélet, hogy ez a burok a Föld melegének kisugárzását gátolja, de az is lehetséges, hogy kiegyenlíti a két effektust. A szovjet tudósok anti- jégkorszak elméletet vallanak azzal érvelve, hogy az ember annyi hőt termel és ebből annyi kerül a légkörbe. hogy ez kétszáz éven belül olyan erős lesz, mint * Nap behatása a Földre. A téü hótakaró lassú olvadása késlelteti a meleg idő bekövetkezését. A hó a napsugarak 85 százalékát visszaveri a világűrbe. Egy hamburgi meteorológus a jégkorszak veszélyét nem hideg és hosszú télben látja, hanem az átlagnál jelentősebb hűvösebb nyárban. Minél kevesebb hó olvad el a nyár folyamán, a hótakaró annál több napsugarat ver vissza a világűrbe, és ősszel már korábban bekövetkezik a havazás Minél nagyobb és összefüggőbb lesz a hótakaró, annál több napfény verődik vissza és ez végül is jégkorszakhoz vezet. Ugyanez 3 meteorológus mondta, hogy az idén még' biztosan lesz nyár. de kérdés, hogy milyen. Ugyanis az Egyenlítő fölötti magas szelek, amelyek nagy hatással vannak a hőmérséklet alakulására, visszatérő ritmusban kétévenként változtatják irányukat. Ez a jelenség 1945 óta minden páratlan évben ,,jobb” nyarat idéz elő, de az idén — sajnos — páros évben vagyunk és nem tudni, milyen nyárnak nézünk elébe. Hogyan érzékeljük a színeket ? Első ízben sikerült a müncheni egyetem zoológiái intézetében egyes látósejtek színérzékenységét közvetlenül mérni. Hogy az emberi szem több mint egymillió színárnyalat megkülönböztetésére képes, az a teoretikusok számára már mintegy 150 éve ismeretes. Meglehetősen valószínűtlen, hogy a szemben minden színtónusra külön „vevő” legyen. Thomas Joung (1806) és Hermann von Helmholtz (1954) óta tudják, hogy elvben elég háromféle látósejt az összes színek érzékelésére: egy n kék, egy a zöld és egy a vörös tartomány iránti különös érzékenységgel. Ha az elfogadott teória helyes, akkor a szem recehártyája erre a három tartományra bontja a kívülről jövő tar- kü3 képet, hogy a központi idegrendszer azt ismét ösz- szerakja, valahogy úgy, mint ahogy a többszínű lenyomatok készülnek. Az elmélet megvesztegető- en egyszerű volt. de ahhoz, hogy helyességét igazolhasCsak nálunk kapható legújabb termékünk a korszerű kényelmes fröccsöntött talpú kordbársony cipő örömmel látjuk önt mintaboltjainkban: Karcagon, Kecskeméten. Martfűn és Szolnokon. TISZA CIPŐGYÁR suk. ki kellett még mutatni a specifikus színérzékenységű, parányi látósejtek létezését a recehártyán. A müncheni Kari von Frisch professzor elkezdte hát vizsgálni az állatok látását, főleg a méhekét, amelyek szeme tudvalevőleg az emberével azonos törvények szerint működik. Vizsgálatainak eredményeképpen valóban sikerült kimutatnia egyes sejtek színérzékenységét. A következő módszerrel járt el: tudva, hory a látósejtek kb. egy huszad volt feszültségű elektromos áramot termelnek, amely , ráeső fény erősségével fordítottan arányos, szerkesztett egy parányi üvegkapillárist (a hegyén tízezred mm-es átmérővel) és azzal mintegy lecsípte 3 sejtről ezt a feszültséget. (A sejt átmérője valamivel kisebb mint egy század mm.) Az így nyert feszültséget aztán felerősítette. Ha a látósejtre színes fényt bocsájtott, , mért feszültség annál nagyobbnak bizonyult, mennél intenzívebb volt a fény. Ilymódon sikerült tehát háromféle spektrális érzékenységű sejtet egymástól megkülönböztetnie: ibolyántúli, kék és sárgazöld színre reagáló sejteket. A Joung és Helmoltz által több mint másfél évszázad., kidolgozott elméletet ilyenképp tehát sikerült igazolni Síparadicsom a Magas Tátrában
