Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

1970. április 9. * SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FALL: SZTAMBUL RÓZSÁJA SZÍNHÁZI LEVEL % * Szabady József és Hubay Anikó Hatmillió gépekre Müanyagesomagolású tej Szolnokra, Jászberénybe és Budapestre Alig egy éve alakult meg a jászapáti termelőszövetke­zetek tejfeldolgozó közös vállalkozása a Jász-tej. A magas tejhozamú tehenésze­téről híres Velemi Endre és az Alkotmány Tsz alapítot­ta. A közös vállalkoáshoz ez év elején a két szomszédos község, Jászkisér és Jász- szentandrás is csatlakozott. A tej feldolgozása (pasztő­rözése), túró-, habtejszín-, Sikeres háromnegyed év A közös vállalkozás sike­res háromnegyed évet zárt, 679 ezer forint tiszta nyere­séget ért el. A szövetkezetek literenként 45 fillérrel maga­sabb összegért értékesíthet­ték a tejet, mintha a tejipar­nak adták volna el. Ám a fogyasztók is jobban jártak, mert lerövidült a tej útja, s így frissebb árut vásárolhat­tak. És garantáltan tbc-men- tes állomány tejét kapják. Meg jelent a polipaeltt csomagolású sacs hős te j óvári sajtkészítés tavaly jú­nius elsején kezdődött. Ellát­ták a helyi lakosságot, a fe­lesleget pedig Budapestre szállították. A vállalkozás ugyanis csatlakozott a TOT keretén belül működő Tsz- tej együttműködési Irodá­hoz. A Jásztej termékei az- óta ismertté váltak a Duna és Sasad tsz-ek, valamint a KÖZÉRT üzlethálózatában. Szinte a vállalkozás létre­jöttével egyidőben kezdődött meg a feldolgozó üzem kor­szerűsítése. A meglévő üzem kapacitása nem győzte volna a helyi és szomszédos tsz-ek, háztáji gazdaságok növekvő szállítmányait feldolgozni. Ez év január 1-től ugyanis á tejzsírtól függően a tej fel- vásárlási ára emelkedett és az átvétel is növekedett Kedves Barátom! Azt írtad legutóbbi leveled­ben, hogy számoljak be a Szigligeti Színház új operett bemutatójáról, írjam meg, érdemes-e beutazni érté Szol­nokra. fülbemász'ó-e a zenéje, lehet-e derülni a cselekmé­nyén. milyen a szereposztás? Azt írod még, hogy tapasz­talt kritikaolvasó ember vagy, s ha lehúzom) a darabot, meg­nézitek, ha feldicsérem, nem nézitek meg. Ez egv kicsit rosszul esett nekem. Ti bizto­san nem tudtátok, hogy a kritikusok legmegfelelőbb életcélja a művészeti alkotá­sok eszmei mondanivalójának felderítése. Drukkol nekik a közönség, velük izgulnak ma­guk a szerzők ... Hogy gyak­ran rossz helyen keresik — krimiben, operettben, tánc­dalszövegben —, az hozzátar­tozik a játékhoz, azért nem szabad megharagudni rájuk. Ha azonban neked nincs hoz­zá humorérzéked, drága ba­rátom, akkor lássuk a mesé­jét minden körítés nélkül. A színpadon kedves, régi ismerőst látsz majd Varga D József személyében (Ke­rnül). Mióta utoljára láttad, török pasává lépett elő, s egyetlen gondja, hogy felnőtt lányát, Kondzsát (Hubay Anikó) férjhez adja. Hogy re­pül az idő...! Természetesen vőlegényben nincs hiány. Achmed (Szabadi József) a gazdag délceg és ifjú török — előttem) végig rejtélyes és megmagyarázhatatlan okból — mindenképpen meg akar nősülni, s emellett még ál­néven verseket is ír, ami még gyanúsabb tünet egy Párizs­ban élő fiatalember esetében. Ekkor azonban közbeszól a női egyenjogúság, s a női sze­replők a modernség jelszava alatt fellázadnak a férfiak alkotta törvények ellen és mindent fejetetejére állíta­nak. Van még a történetem­ben félig sikerült nászéjsza­ka, meghiúsult erőszak, női ruhába bújt férfi, s néhány átlátszó fátyolba öltözött szén lány. — tovább azonban nem mondom, mert 1. ezekután úgyis megnézed; 2. a szöveg itt is csak váz, helyzetterem­tés a zeneszerző szebbnél- szebb dallamai számára. Csodálkoztam rajta, hogy Leo Fall műveit kérdezed. A kitűnő bécsi operettkonvpo- nista a Strauss-iskola hagyo­mányait folytatta századunk­ban: daljátékainak gerince a bécsi keringő. Dallamgazdag­sága kimeríthetetlen, szama — A dollárkirálynő, Pompa- dur. Az elvált asszony, Sztam- bul rózsája részletei — ma is gyöngyszemei az operett­irodalomnak. Achmed belé­pője például — amely véle­ményem szerint az egyik leg­szebb operettária — még gye­rekkoromban megragadott. Most, hogy felnőtt fejjel ül­tem a nézőtéren, s hallgat­tam a zenei anyagot át meg átszövő melódiát, bevallha­tom, varázsa 'semmit sem ko­pott. Ha melléteszem, hogy ugyanekkor néhány opera­részlettel már ki lehetne za­varni a teremből — úgy ér­zem, ennél szebb dicséretet nem is mondhatnék a szerző tehetségéről, invenciójáról. Néhány szót most a szerep­lőkről, akik a siker fő része­sei voltak. Régen dohogsz rpiatta, Barátom, hogy nincs megfelelő operelthős Szolno­kon, vagy modoros, vagy cset- lik-botlik a színpadon (bár ez nemcsak helyi jellegű probléma). Megnyugtatlak, kellemes meglepetésben lesz részed! Rutinos mozgású, jó megjelenésű, s ami legfőbb, kiváló hangadottsággal ren­delkező vendégművész, a Pé­csi Nemzeti Színház énekese énekli — operai szinten — a főszerepet; Szabadi József. Hőstenor, kinek ércessége megfelelő hajlékonysággal párosul, könnyedén veszi a magasságokat, hangindításai és kiegyenlítettsége magas technikai tudásról tanúsko­dik, s fogékony a muzsika belső dinamizmusa iránt. Já­téka kidolgozott és magabiz­tos. s — amitől már gyakran elszoktunk — cselekményt lendítő szuggesztívitással ren­delkezik. Hubay Anikó meg­győző. sokszínű .alakítást nyújt szerepében, energikus és gyengéd, harcias amazon és szerelmes nő egyszerre. Hangilag méltó párja part­nerének, s ha zenei anyaga nem is olyan népszerű, mint a férfi főszereplőé, betétjeit tisztán, átélve, könnyed szár­nyalással szólaltatja meg. A vidámságot a már meg­szokott — és összeszokott — kettős: Krasznói Klári és ifj. Újlaki László szolgáltatja nagyüzemileg. Az operettsab­lonok ellenére is sok vidám •percet szereznek n közönsrn- nek. Krasznói játékkedve, ki-, robbanó temperamentuma és Üjlaky kisfiús humora meg­felelő ellenpólust képez az élcek elektromos kisülései­hez. Különösen Üjlaky szok­nyajelenete állítja megpró­báltatás elé a nézők rekesz­izmát, bizonyítva, hogy ha némelyik helyzetkomikumi motívum régi is, a tehetséges színész újraformálásában is­mételten frissnek hat, s szó­rakoztat. Varga D. József Kemál szerepében szűkresza- bott gúnyát kapott, lehetősé­geit azonban így is nagy biz­tonsággal, meleg emberi de­rűvel használja ki. Említésre méltó Sebestyén Éva ezer hájjal megkent, de természe­tességében elragadó társal­kodónője, Halász László öreg- urasan komédiázó Müllerje, valamint Czibulás Péter ra­gyogóan megformált, poéta­lelkű hoteligazgatója. A mi­ni tánckar mini ruhában mi­ni számokat produkál. Min­denesetre mély elismerés a szövegírónak, hogy a törté­nést nem az eszkimók föld­jén, hanem a török hárem lenge fátylas világában szö­vögeti, így legalább P felve­tett nőkérdést a maga mez­telen valóságáan tudjuk ta­nulmányozni. A zenekar lelkes, odaadó játékkal igyekszik pótolni a létszám kiegészítései ellenére is itt-ott megfakult hangzá­sokat (Fali sajnos nagyzene­karra hangszerelt), s általá­nosságban sikerrel is oldja meg ezt a feladatát. Pázmány Tibor karmester erélyesen kezében tartja az együttest, színpaddal való kapcsolata harmonikus, a rövid felké­szülési idő ellenére értékes zenei betanító és irányító munlcát végzett. Végére hagytuk az előadás elsőszámú, láthatatlan diri­gensét: Orosz György vendég­rendezőt, Nagyvonalúan, jó felfogásban oldotta meg fel­adatát, az előadás tempója, gördülékenysége, egységes já­tékstílusa dicséri rendezői koncepcióját. A táncok kore­ográfiája egészében véve öt­letes, a ruhák szépek, a dísz- letezés szerény és takarékos, hiába, azoknak, a törököknek sem megy már valami jól..." Kedves Barátom! Tudom, hogy szereted a vidámságot, a happy endet, a jó muzsi­kát. A színház új operettje nem nagyigényű előadásnak készült, de kedves és szóra­koztató. Nézzétek meg. NAGY PÁL A tejüzem korszerűsítése befejezés előtt áll. Bővítet­ték, tatarozták az üzemet. S ami a legfontosabb: a leg­korszerűbb gépekkel szerel­ték fel. A beruházás költsé­ge csaknem 6 millió forint. Pasztőröző, tejföl érlelő, sajt gép automatikusan vágja, s 0.5, 1 literes zacskókba tölti a pasztőrözött tejet és lezár­ja. Óránként 1300 adag tejet csomagol e szellemes gép. A csomagolóanyag szilárd­ságát Bern át Pál üzemveze­tő szemléltette. Amikor a Íme: a svájci gyártmányú automata csomagológép. Foto: N, Zs. Tízórai Tamáspusztán Három tanyai iskolát ingyenesen tízóraiztat a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság készítéshez szükséges gépe­ket szereztek be. Hűtőkam­rát építettek. A svájci importból szár­mazó automata gép 2 millió forintba került. A szalagsze- *rű, polipacht műanyagot a zacskóra ráállt, akkor sem ment széjjel. A gép most már teljes ka­pacitással üzemel. Naponta nyolcezer liter tejet csoma­gol. Talán nem is olyan nagy dolog ez. Februártól a Tö­rökszentmiklósi Állami Gaz­daság a területén lévő há­rom tanyai iskola gyerekeit térítésmentesen tízóraiztat- ja. Kezdték a csorbái tanya­világban, folytatták a tamás­pusztai majorban, s szerve­zik Surjánban. Az üzemi konyhákról minden nap pontosan háromnegyed tízre ott a kakaó, a kávé. a tea, a vajas kenyérrel, kolbász­zsíros kenyérrel, mézes ke­nyérrel. a tepertős pogácsá­val, a lekváros kiflivel. Csak akkor éreztem meg valóban mit is. jelent ez, mikor a tamáspusztai tanító néni, Kiss Imréné elmondta: nem minden gyerek hozott tízórait az iskolába. S hogy nem egynek a reggelije, meg a;! ebédje Is egyben ez. Lip- ták Györgynétől, Marika né­nitől, a tamáspusztai fő­szakácstól hallottam, a T. gyerekeket — három kis csemetét — elhagyta az any­juk. Apjuk segédmunkás. Ettek is, meg nem is_ ezek gyerekek. Kiss: Imréné. kö­zeli tsz-elnök félesége. Mó­ra Ferenc: A csalóját jut­tatta eszembe. A szegedi Ißaftwa világ .IPfVöre’* lopta ki az iskolateiet kishugának. giss Irefrénének is feltűnt« hogy a tanyán lakó barna kis cigánylány mindig repe- tázik kákaóért, kávéért, a kenyeret sose eszi meg. Kér­dőre vonta. — Azt hazaviszem a Ró­zsinak — válaszolta a gye­rek. Tehenészek, traktorosok, majorbeli emberek. tanyai lakosok sokgyermekes csa­ládjai élnek itt. Legtöbbjé­ben szépen beosztják a tisz­tességes keresetet. Nem ke­vésben nézték a gyerekek, mikor a többiek tízóraiztak. Tanyán régen az volt a szokás: télen kétszer ettek naponta. Nem így van már. de nem is kis gond a napi tízórai elkészítése. hiszen messzi a bolt, nincs friss kifli, otthon meg nem könv- nyű változatos kosztot elő­teremteni. — Erre gondoltunk. Meg arra, hogy n legtöbb család­ban mindkét szülő dolgozik, könnvítsük meg az anyák munkáját. Szívesen fogad­tuk. mikor igazgatónk fel­vetette n javaslatot. Napon­ta 1.20—7 50 forintba kerül­het eay tízórai, a százhúsz anereket számítva is kifutja 200 forint Tizenkétezer hol­das üzem, megtehet envnít munkásaiért — mondja Kecskés Ferenc, a párttitkár. Közpénzből, a gazdaság dolgozóinak nyereségrészese­déséből történik. Lőrincz Antalt, a tamáspusztai szak- szervezeti titkárt faggatom, mit szóltak ehhez a emberek. — örültek nagyon. A mi gyerekeinkről van sző. No- hogy Tamáspusztán „ negy­venhárom gyerekből hatan nem a gazdaság dolgozói, hozzátartozói. Nem teszünk kivételt azért a pár forintért. Ütött-kopott, régi épület a tamáspusztai tanyai is­kola. Még az uradalom ide­jén épült fel. a felsőtagozat már Törökszentmiklóson a városban tanul. Bár azt úi- ságolja Lőrincz Antal, a szocialista brigádok rendbe­hozzák az iskolát, az első pillantásra kitűnik, óriási hátránnval indulnak innen a gyerekek. Erre gondolt a gazdaság. Dr. Rózsik Tibor igazgató' Szolnokon városban élő ember vo1*-. Valamikor tanvai tanító. Mikor beipr+n a mostani tanvai iskolákat, elhatározás született benne Olvan gondolatok, am el vek tetszettek „ szakszervezet­nek. o nárt,S7erVOTetr,öV i ,s TT <nr*oTz-^<r 17arpin7» wrvnr^-ín* — Hatvanezer forintot ősz- löndíira tartalékoiu~k éven­te, Ebben az is benne van, amelyik tanyai parasztgye- rek bejut a középiskolába, ezer forint ruhapénzt kap. Amelyik az egyetemre, az kétezer forintot. Mutatják Sindellár László törökszentmiklósi iskola- igazgató köszönő levelét. S ott vannak a fiókban gyere­kek, szülök hálás sorai is. A meleg tízóraiért. n nagt’ hidegben messziről induló gyerekek szülei írták. Tudom, hogy nem világ- szenzáció ez. Csak annnvi történt: egy nagy gazdaság­ban észrevették, többet te- hetrlének a tanyai gyereke­kért. A tízórai csak a kez­det, csak a jelkép. _ — borzák — Magyar szövetkezeti küldöttség utazott Bukarestbe Dr. Kovács Sándornak, a SZÖVOSZ elnökhelyettesé­nek vezetésével szerdán szö­vetkezeti küldöttség utazott Bukarestibe. A delegáció részt vesz a román fogyasz­tási szövetkezetek kongresz- szusán. s tárgya! a két or­szág 1 fogyasztási szövetkeze­tei közötti kapcsolatok bő­vítéséről. A közös vállalkozást a társ tsz-ek által delegált igazgató tanács irányítja. — Igazgatóul a Velemi Endre Tsz főkönyvelőjét, Pataki Já­nost választották meg. Az üzemben most harmincötén dolgoznak, főként nők. A létszám tovább növekszik. Az idén ugyanis mintegy 4 millió liter tejet dolgoznak fel. Juhsajtot is készítenek. — Lesz-e piac? — Kérdé­sünkre az igazgató. bizako­dóan válaszolt. — Ellátjuk a három köz­ség közű létéit, lakosságát. A budapesti társulásnak rend­szeresen szállítunk tejet és tejterméket. — Az illetékes szervek kérésére — Jászbe­rénybe és Szolnokra is vi­szünk polipacht csomagolású tejet. Az igényeknek megfe­lelő minőségben szállítunk. A zsírdús (3.6 százalékos) tej fogyasztói ára 4.20. Az úgy­nevezett kannatej minőségűé (2.8 zsírszázalékos) 3.60 fo­rint. Bízunk benne, hogy a jászberényi és a szolnoki fo­gyasztók is megkedvelik a korszerű csomagolású, jó mi­nőségű tejet. A szövetkezetek közös ösz- szefogása tehát sikerrel járt. Korszerű üzemet hozott létre és közvetlenül segíti a lakos­ság ellátását. — m. 1. — GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ Építész­technikust azonnal felveszünk. Jelentkezéseket: Vasipari Vállalat szer Myzeti cso­portjához kérjük. Szolnok, Hunyadi u. A, Termékeik keresettek

Next

/
Thumbnails
Contents