Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970; április 29, 25 ét a nép szolgálatában XL Technika és bűnüldözés Az utóbbi éveKben mind több szó esik arról, hogy sok a fiatalkorú bűnöző. Nos, Szolnok megyében az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet és 1966-tól mintegy 25 százalékkal csökkent a fiatalkorúak által elkövetett bűnesetek száma. Előtérbe kerültek viszont a közlekedési bűntettek; sok a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, az ittas vezetés és bizony jócskán akadt a segítségnyújtás elmulasztásával összefüggő gondatlan veszélyeztetés bűntette is. Éppen ezért a rendőri munkában előtérbe került a balesetek megelőzése: a párt, az állami, a társadalmi szervekkel közösen a rendőrség közlekedésrendészeti osztálya megalakította a balesetelhárítási tanácsokat, elindították a Vezess baleset nélkül' mozgalmat. Ettől az időtől kezdve folyamatosan csökkentek a közúti balesetek, jelezve, bizonyítva e mozgalom hasznosságát. És ugyancsak a közlekedésrendészeti osztály hívta életre a megyében az úttörő szövetséggel együtt a közlekedési úttörők hálózatát: a megye 40 általános iskolájában hétszáz közlekedési úttörő dolgozik. A legkorszerűbb eszközökkel Az elmúlt huszonöt év alatt hatékony, a közrendet, közbiztonságot híven őrző, vigyázó rendőrséggé lett a hajdani polgárőrség. Ma már a legkorszerűbb eszközök segítik a nyomozók munkáját. Bűnügyi laboratórium, fototechnika, mikro, makro és színesfilmek használata mindennapos gyakorlattá lett. Jól képzett nyomszakértők, írásszakértők, különböző szaktechnikusok dolgoznak a rendőrségen. URH-gépko- csik járják az utcákat. a bűnügyi és közlekedésrendészeti osztályon dolgozók munkáját a Legmodernebb technikával felszerelt helyszínelő kocsik segítik. Csupán érdekességként említjük: annakidején Németh Lajosné kunhegyesi lakos ügyében folytatott nyomozásnál éppen az alapos szaktudással rendelkező írás- szakértő bizonyította be, hogy a búcsúlevelet, amelyben közli az asszony, hogy öngyilkos lesz, nem ő, hanem a férje írta. Ez volt egyik döntő bizonyítéka annak, hogy a férj ölte meg a feleségét. Javult a bűnüldözési munka A jól képzett emberek, a nagyszerű felszerelés együttes hatására javult megyénkben is a bűnüldözői munka, fokozódott a társadalmi tulajdon védelme. S a további feladataik? A tudományos, technikai forradalom kibontakozása — amely hazánkban egybeesik a szocializmus teljes felépítésével —, a társadalom jelentős átalakulásával jár. Ez további fokozott követelményeket támaszt a belügyi munkával szemben. Számot kell vetni a munkaidő csők. kentésének rendőri vonatkozású kihatásaival, figyelembe véve a belügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. A gépjárművek számánaK nagyarányú növekedése, a hazai és külföldi turizmus kiszélesítése, a bűnözők mozgásának könnyebbé válása a rendőrség anyagi, techniKai ellátottságának további korszerűsítését követeli meg. Az MSZMP K. B. 1969. novemberi ülésén megállapította: ,,Belügyminisztérium egész tevékenységét pártunk és népünk szolgálata vezérli, hivatását betölti...” Ez az elismerés minden bizonynyal megyénkben is forrása lesz a rendőrség további helytállásának, a rendőri munka magasabb szintre emelésének. Korántsem a teljesség igényével idéztük fel cikkeinkben az elmúlt negyedszázad rendőri vonatkozású történéseit, összekapcsolva a hazánkban végbement nagy átalakulási folyamatokkal. Számtalan, az olvasó szemében bizonyára nagyon izgalmas, érdekes bűnesetet írhattunk volna még meg, amelyeknek kiderítésében - az említett példákhoz hasonlóan — sikeresen tevékenykedett bűnüldöző szervünk. A párt politikájának megfelelően „A rendőrség negyedszázados fejlődésére visszatekintve megállapíthatjuk hogy összességében — a hibák ellenére is — a párt politikájának megfelelően hajtotta végre megyénkben a rábízott feladatokat A társadalom fejlődésével együtt alakult és formálódott politikai arculata és szilárdult erkölcsi helyzete. Tevőlegesen hozzájárult a szocializmus alapjainak lerakásához. Védelmezte az állam biztonságát, a társadalmi tulajdont, az állampolgárok személyét és javait, a közbiztonságot” — írták a rendőrség 25 éve Szolnok megyében című tanulmány készítői. És ez így igaz. Napjaink történései a bizonyítékok erre. (VÉGE) Varga Viktória Lehár A Magyar Posta április 30-án két forint névértékű bélyeget ad ki Lehár Ferenc születésének 100. évfordulói ja alkalmából. Lehár 1870- ben Komáromban született. Zenei érzékét apjától örö- Költe, aki a hadseregben működött, mint karmester. A fiatal muzsikus apja nyomdokain haladt az osztrák— magyar közös hadseregben. Első nagy sikerét 1905-ben aratta a Víg özvegy című operettel. amely ma is világszerte sok örömet szerez ,a könnyűzene barátainak. Sok népszerű műve közül megemlítjük még A drótostót, Luxemburg grófja, mosoly országa című alkotását. A bélyeg a szerző arcképét, néhány hangjegyet és aláírását ábrázolja. Az em- lékkiadáshoz Lehár arcképes levelezőlap kapható, így a carte maximum képzésinek nem lesz akadálya. A zenei motívum kedvelőinek a Magyar Posta már számos bélyeggel szerzett örömet. 1934-ben már első blokkunk Liszt Ferenc arcképével jelent meg. 1953 és 1961-ben is bélyegre került Liszt, de Erkel Ferencet ugyanígy 3 kiadás. Bartók és Kodály emlékét két-két bélyeg örökítette meg. Bemutattuk a legnépszerűbb operák színpadi jeleneteit, a szegedi szabadtéri színpadot és a budapesti Operaházat is bélyegen. Felszabadulás 25 évvel ezelőtt, a magyar nép felszabadulását követően a német megszállás alatt álló országok egymás után nyerték vissza szabadságukat. A Magyar Posta különleges blokkal emlékezett meg felszabadulásunk jubileumáról, folyamatosan jelennek meg a most ünneplő országok emlékkiadásai. Hollandia április 21-én forgalomba került bélyegén a győzelmet jelképező „V” utal a nácik kiűzésére. Ausztria két bélyeggel ünnepli fel- szabadulásának jubileumát. Az első érték Leopold Figlt, az első kormányfőt, a piros— fehér—piros lobogót és az elnyomás legyőzésére utalva szögesdrótot ábrázol. A második bélyeg a bécsi Belvedere kastélyt mutatja be, Növekszik a betétállomány Huszonötmillió forinttal növekedett megyénkben a takarékszövetkezetek betét- állománya 1970. első negyedévében. Ez az összeg megközelíti a tavalyi év betétállományának egész évi növekedését. Ha a fenti számokhoz hozzávesszük, hogy ez időszak alatt készpénzzel és a kiadott hitellevelekkel soksok televíziót, rádiót, különböző tartós fogyasztási cikkeket. bútort, gépkocsit és lakást vásároltak, úgy látnunk kell. hogy a számok mögött érdekes, sokatmondó tényék vannak. Ilyen arányú betétállomány növekedés és vásárlás elsősorban n jövedelem növekedését. ezen keresztül a lakosság emelkedő életszínvonalát jelenti. A drótos Kivágódott a vagonajtó és az öreg, hátán a műhelyével felnyomult a kocsiba. Nagyot sóhajtott, megtörölte izzadó homlokát, azután óvatosan letette a terhet. Akarattal ndm ládát, hanem terhet írtam, mert bizony ez a láda, — melyben minden megtalálható, ami egy drótosnak kell — láthatóan teher már neki. — Hazafelé? — kérdeztem, amikor kifújta magát. — Igen, Kiskunfélegyházára. * — Merre járt? — Tiszainokán, Tiszaugon és Tiszasason voltam, mert nekem ez a területem, a Tiszazug. Negyven éve járom. — Foldoztatják még az edényeket? Én azt hiszem, ha kilyukad, újat vesznek. — Nem úgy van az. Kell még az én munkám, csak már másra, mint régen. — Megfoldozom a tűzhely hátulját, kacsaitatót csinálok, meg ilyesmit. — Kifizetődő a falvakat járni? — Hogy kifizetődő-e? Nehéz erre így válaszolni. — őszintén szólva már nem nagybn kifizetődő, de én nem tudom soha sem elfelejteni, hogy régebben szépen kerestem ott. öt gyereket neveltem fel becsületesen. — Mind az ötnek szakma van a kezében. Egyik sem lett drótos. A mi időnk lejárt. Amíg erővel bírom, nem hagyom abba a munkát. Régen én húztam az emberekből a hasznot, most legalább a kamat egy részét szeretném letörleszteni. — Mit szólnak hozzá a gyerekek? — Mindig azt mondják, hogy édesapánk, hagyja már abba a drótozást, hiszen nincsen rászorulva. Persze, hogy nem vagyok rászorulva, de a kuntsaftok viszont rám vannak még szorulva. — S ha majd abbahagyja? — Akkor nyugdíjat kapok. Kisiparos nyugdíjat is, meg iparit is. 1929 óta minden nyáron a téglagyárban dolgoztunk az asszonnyal. — Még most is? — Most is? Képzelje a múltkor megyek haza és azt mondja az anyjukom, felvállalt kétszázezer téglát. Tőlem vállalhatod, én nem csinálom. Nem? — kérdezte az asszony. Jön ám a kisme- nyünk is. Kell a pénz nekik, most vesznek szövetkezeti lakást. így már más. — mondtam az asszonynak. Természetes, hogy megcsináljuk. — Mennyit kapnak érte? — Harmincnyolcezer forint munkabért és húsz mázsa kukoricát, mert tsz-é a téglagyár. Hát így vagyunk kérem. • Lakiteleken leszálltunk. Sokan üdvözölték az öreget. — Hogy van, Pista bácsi? Mi újság, Pista bácsi? Az öreg drótos megint le- vetetté a műhelyt. Odaállította az állomás fala mellé. Elindult, hogy igyon egy fröccsöt. — Majd én vigyázok rá — ajánlkoztam. — Felesleges kedves uram, nem kell az senkinek... — bognár —• Sok a baleset a ktsz-ekben A munkavédetem mindenki érdeke Ülésezett kedden a KI- SZÖV vezetősége. Több időszerű napirend között megvitatta a szövetkezetek munkavédelmi helyzetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy 1969-ben a megye kisipari szövetkezeteinél jelentősen javult a dolgozók munka- és egészségügyi, valamint szociális ellátottsága. A javulásban közrejátszott az, hogy több helyen új üzemházat, szociális létesítményeket adtak át. Sok üzemben elszívóberendezéseket, korszerű felszereléseket építettek be. A jászárokszállási Vas- és Fémipari és ugyancsak a jászárokszállási Faipari Ktsz-nél és több jászberényi és jászsági szövetkezetnél javították a munka- és egészségügyi ellátást A KISZÖV munkavédelmi felügyelője tavaly 25 szövetkezetnél végzett balesetelhárítási vizsgálatot. Az összesített számok alapján kiderült hogy tavaly harminckilenc ktsz-nél háromszáz- huszonketten szenvedtek három napon túl gyógyuló üzemi balesetet. A balesetesek között sok volt az ipari tanuló, csaknem negyven. A kiesett munkanapok száma pedig elérte a háromezerötszázat. Ez az arány meghaladja az előző évi balesetek számát. A KISZÖV vezetősége megállapította a vizsgálatok alkalmával gyakran tapasztalható, hogy a dolgozók maguk sem tartják be a technológiai előírásokat. A Vezetők pedig eltűrik, hogy kiiktassák a védőberendezéseket A KISZÖV vezetősége ez alkalomrhal is felhívta a szövetkezeti vezetők figyelmét a balesetek megelőzésének fontosságára és javaslatokat tett a dolgozók testi épségének fokozott védelmére. KÉPERNYŐJE ELŐTT SommáBan ítélve is azt mondhatjuk: nem volt rossz ez a televíziós hét, a múlt heti. Mj több, jóval felülmúlta a közepes átlagot. S erre bizonyítékképpen nemcsak a hét programjának valóban gazdag, sokrétűségét említhetjük meg, hanem azokat — s főként azokat — a televíziós produkciókat, amelyek rangban és színvonalban még az érdekes programok közül is kiemelkedtek; mint például A döntés, vagy az Üvegkalitka, de ide. sorolhatom a Bolyai Jánosról készült portréfilmet is. Az pedig külön örvendetes, hogy a Lenin-évforduló új utak keresésére is ösztönözi te a televíziót. Többféle műsorral is idézte a tévé Lenin emlékét. Láthattunk filmet a róla készült képzőművészeti alkotásokból. Egy másik összeállítást Lenin forradalom-koncepciójáról, érdekesen, ritka, ság számba menő dokumentumok bemutatásával. Ri- portfilmet Tiszaszederkény- ről, amely most vette fel a nagy forradalmár nevét. Az igazi szenzációt azonban Gyurkó László tévéoratóriuma jelentette, amelyről lapunk már április 22-én beszámolt. Az üvegkalitka A Péntek esti bemutatóban láthattuk, s ha nem is szolgált olyasféle műfaji újdonsággal, mint Gyurkó mű. ve, azért a történet friss szemléletű tálalásával, a felvetődő kérdés korszerű megoldásával magára hívhatta figyelmünket, A probléma, amelyet n Kertész Ákos novellájából készült film felvet, igaz nem új. Röviden úgy fogalmazhatnánk meg: a boldogsághoz nem elég a pénz, más is kell hozzá. A jól üzletelő, rámenős feleség, egy töltőállomás dolgozója, aki a szabadságot a pénztől várta, sajnos, épp ezt nem tudta. S bár anyagiakban mindent biztosított férjének,! nem vette észre, hogy .«aranyaiból” kalitkát épített köréje: bezárta. És a férj ezért akar szabadulni a langyos világtól és a saját lábára állva élni; felszabadultan, emberi módra. Zsurzs Éva rendezése bár nem .tette egyértelműen világossá a férj igazságát, a feleség erőszakos, helyenként durva beállításával mégis az előbbi, a férj cselekedetének helyességét sugallta. Feszült drámát teremtett, s kitűnően élt a töltőállomás zárt üveg. kalitka színhelyének kifejezésbeli lehetőségeivel. Ugyancsak átlagon felülit nyújtott Galambos Erzsi, Somogyvár! Rudolf és Márkus László, a tévéfilm egy-egy szerepében. A tudásról és a tudósról Két műsorról van szó. egymást követték vasárnap este. • Az emberi tudásról szólt közvetve vagy közvet« lenül, a humortól sem visz- szariadva a Világirodalmi Lexikon első kötetének megjelenését köszöntő Magazin. Helyet kapott benne Anatole France szatirikus írása éppúgy, mint Brecht súlyos drá. mája — egy részlettel — a Galilei. Stefan Zweig Könyvmolya hagyott tán legmélyebb nyomot bennünk. A tudásnak ez a szürke eminenciása. rabiatus könyvszerelmével és tragikus pusztulásával — ahogyan Kállai Ferenc állította elénk, sokáig emlékezetes maradhat. Egyébként megtudhattuk ebből az egyvelegből, hogy a tudás hatalom, meg azt is> hogy a tudásért nemcsak izzadni lehet, de. kínt is lehet szenvedni érte. Végeredményben a köszöntő szórakoztató programmá kerekedett. Még inkább Kardos István Bolyairól készült portréfilmje. A fellelhető dokumentumok és táravi bizonyítékok felvonultatásával sikerült hiteles képet és meg- nvfv/.ő noi-trét rajzolnia a kissé elfeledett nagy ma^var ■tudósiről, őzt többnyire tudtuk róla. hogy geometroáta, amelv eltör az euklideszi tői, forradalmian na^v tett- a tudományágban, de hogy milyen küzdelmes, nehéz és magányos élet áll n tudós Bolyai mögött — sokan csak közvetve, Németh László drámájából sejthettük. Most a dokumentumok vallottak, s kirajzolódott előttünk a tudós ingénieur-kapitány emberfeletti drámája. Ö a paralelláknak nem hagyott nyugtot, neki meg az élet nem adott nyugalmat. A csaknem egy órás film régi adósságot törlesztett: széles körben ,megismertetni az egyik legnagyobb magyar tudóst, akire méltán lehetünk büszkék S a fő dolog, hogy tette ezt vállalkozó kedvvel, nagyszerű segítőtársakkal — általános sikerrel. .Ugyanez nem mondható el Deme László műsoráról, mely egyben-másban hasonlított volna a Bolyai-filmhez. — Csakhogy itt a dokumentumok elsikkadtak, a részletek hangsúlytalanná váltak, s csak az előadó tiszta magyarságában gyönyörködhet, tünk, s abban, amit mondott nyelvünk történetéről; arról az útról, amelyet falusias állapotától mai művelt színvonaláig megtett. A Magyar Nyelv Hete alkalmából elhangzott előadás statikus- ségával. tudós szárazságával nem volt épp a legszerencsésebb propagandája a nyelvművelés ügyének. V. M. Kollégiumok versenye Tizenkét kollégium és három diákotthon vett részt az országos középiskolai kollégiumi verseny megyei fordulóján. A verseny célja a diákönkormányzat demokratizmusának, a politikai nevelőmunkának, a közéletiség- nek a fejlesztése a kollégiumok—diákotthonok munkájában. A magas színvonalra jellemző, hogy azokban a kollégiumokban is eredményes munka folyt, amelyek nem értek el helyezést. Ezért a megyei bíráló bizottság a versenyben réizt vevő három diákotthon kollégiummá alakítását javasolta. A verseny első helyezettje a Szamuely Tibor gépipari technikum kollégiuma, második a kisújszállási Móricz Zsigmond gimnázium kollégiuma, harmadik a törökszentmiklósi Bercsényi gimnázium fiúkollégiuma. A KISZ Szolnok megyei bizottsága az első öt kollégiumot összesen tízezer forint értékű tárgyjutalomban részesítette, az első három helyezett pedig vörös selyemzászlót is kapott. A jutalmakat tegnap délután Bíró Boldizsár, a KISZ megyei bizottság iskolafelelőse adta át. lAz országos versenyben a rríegyét az első helyezett képviseli. Ma Szolnokra érkezik az országos bíráló bizottság, s megvizsgálja, milyen helyezésre érdemes a Szolnok megyei első helyezett. Tavaly, mint ismeretes,, a Szamuely Tibor gépipari technikum kollégiuma nyerte el az első helyet az országos versenyben. • - —
