Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-28 / 98. szám

1970. április 28. 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az április 3-án felavatott új emlékmű Jászberény főterén. „Segítsük fiataljaink tanulását“ Szocialista brigádok as iskoláért Tizenegy ipari körzetközpontot alakítanak ki megyénkben pesti ipari üzemek célszerű vidéki telepítésére, fejleszte­ni kell a lakosság közvetlen ipari ellátását, a fogyasztói igényeket kielégítő ipar­ágakat. — Az iparosítás gazdasá­gosságának szemelőtt tartá­sával — a decentralizálás célszerű elve szerint — ti­zenegy ipari körzetközpont kialakítására törekszünk a megyében. Ide tartozik a me­gye hét városa, a városias fejlesztésre kijelölt Kun- szantmárton és Tiszafüred járási székhelyek, valamint a viszonylag jelentősebb ipar­ral rendelkező Jászárokszál- lás és Kunhegyes nagyköz­ségek. A tájékoztató ezután a harmadik ötéves terv ipar- fejlesztési, telepítési eredmé­nyeiről adott számot, s vá­zolta a következő tervidő­szak legfontosabb terveit is. Külön szólott a tanácsok iparfejlesztést, telepítést se­gítő munkájáról: az anyagi támogatás, munkásképzés és toborzás mellett n tanácsok biztosítják a szakközépisko­lai és szakmunkásképző is­kolák fejlesztését, s fokoz­zák az urbanizációs igények kielégítését. eének eddigi tapasztalatairól. Valamennyien kedvezően ér­tékelték a tanácsszervek tá­mogatását, segítségét, amely- lyel gyáregységeik, telephe­lyeik létesítését lehetővé tet­ték a megyében. A megyei tanácskozás résztvevőinek ezután bemu­tatták Szolnok városát, majd közösen megtekintették a megye 25 éves fejlődéséről készült filmet a Vörös Csil­lag Filmszínházban. A megyei tanácskozás résztvevői ebéd után Jász- boldogházára látogattak, ahol a helyi Aranykalász Termelőszövetkezetben és a Hűtőgépgyár telephelyén is­merkedtek a jászsági embe­rekkel, élet- és munkakörül­ményeikkel. S. J. A Fínfa múzeum a népművelésért A túrkevei városi tanács vb értékelte a Finta Mú­zeum tevékenységét. A múzeum jövőre lesz 20 éves. Eredetileg csak népraj- ~zi. helytörténeti gyűjtő- és bemutatóhelyként működött, de anyaga az elmúlt években képzőművészeti műkincsek­kel gyarapodott A múzeum 1967-bem vet­te fel a Finta-testvérek ne­vét — jelentősen bővült, új kiállítócsamokot kapott — és azóta Finta Sándor és Firvta Gergely alkotásaival állandó kiállítást tart fenn. A végrehajtó bizottság nagy elismeréssel szólt a múzeum gyűjtő, feldolgozó és népművelő munkájáról. Kiemelkedőek voltak az el­múlt években rendezett ki­állítások. Tavaly hat idő­szaki és vándorkiállítás volt a múzeumban. Ezek közül legjelentősebb a Magyar Ta­nácsköztársaság 50. évfordu­lója alkalmából és felszaba­dulásunk 25, évfordulójára rendezett bemutató. Az utób­bit különösen sokan tekin­tették meg. A túrkeveiek sajátjuknak érzik a múzeumot. Ez nem­csak látogatottságban nyil­vánul meg, hanem a múze­um gyűjtőmunkájának tá­mogatásában is. Szép példá­zata ennek, hogy a felsza­badulási kiállítás a város lakosságának nagymérvű tá­mogatásával létesült. A 25 évvel ezelőtti események résztvevői önzetlenül a mú­zeum rendelkezésére bocsá­tották a náluk lévő értékes dokumentumoka t. Jelentős segítséget ad a múzeum az iskolai oktatás­nak is. Rendszeresek a ki­sebb, a tananyaghoz kapcso­lódó kiállítások. Néhány, főleg anyagi vo­natkozású hiányosságot is feltárt a végrehajtóbizottság elé terjesztett jelentés. Így azt. hogy a világhírű Finta anyagról még nem készült prospektus, pedig Európa minden országából, sőt ten­gerentúlról is érke*znek láto­gatók a múzeumba, -akik ezt hiányolják. AllástfogLalt a végrehajtó- bizottság a múzeum környé­kének szépítése érdekében is. Szombaton délután az is­kolanapok záróünnepsége­ként került sor Szolnokon, a Ságvári körúti általános is­kolában az új létesítmény, a korszerű természettudomá­nyi előadó átadására. Az ün­nepségen megjelent Zagyi János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának titkára és Tóth Tibor, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Csorna Kálmán, a városi tanács vb elnöke mondott beszédet az új létesítmény átadása alkalmából. A szol­noki városi tanács végrehaj­tó bizottsága — mutatott rá avató beszédében — az 1968- ban hozott 28-as határozatá­ban feladatként jelölte meg; — a város minden isko­láját el kell látni a korszerű oktatás tárgyi feltételeivel. Eddig négy iskolában sike­rült korszerű előadótermet létesíteni, 1969 és 1975 között pedig szertárfejlesztésre, elő­adótermek létesítésére és fel­szerelésére a tervek szerint hozzávetőlegesen 4 millió forintot biztosítanak. Ugyan­akkor ezt az összeget várha­tóan még további 2 millió forint értékű társadalmi se­gítség és munka növeli. A most átadásra került előadó­terem létesítéséhez is 90 ezer forint értékű a társadalmi hozzájárulás. Méltatta beszé­dében a városi tanács vb elnöke azt a támogatást, — amelyet az ÉPSZER Válla­lat, az ÉVM építőipari válla­lata, az épületelemgyár, a megyei tervező iroda, a TI- TÁSZ és a vegyiművek nyúj­tott. Külön köszönet illeti azt a munkát — mondotta — amit e vállalatok Leninről elnevezett szocialista brigád­jai nyújtottak centenáriumi munkafelajánlásaik során. — Sokszor esik szó mostaná­ban arról, mit tegyünk azért, hogy segítsük, támogassuk a fiatalokat, biztosítsuk tanu­lásuk, fejlődésük feltételeit. Az ilyen segítségnyújtás pél­dája annak, mit tehet nap­jainkban az idősebb nemze­dék azért, hogy segítsük, tá­mogassuk a fiatalságot. A gyermekektől pedig azt kér­jük, hogy úgy vigyázzanak egy-egy ilyen új létesítmény­re, úgy hagyják el azt taní­tás után, mint ahogyan egy olyan üzemben, ahol jól szer­vezetten és fegyelmezetten folyik a munka, műszakvál­táskor távoznak a munkások a műhelyből.” Az iskolavezetés nevében Majoros Károlyné igazgató- helyettes köszöntötte mind­azokat a szerveket, amelyek anyagi támogatást nyújtot­tak az új létesítmény felsze­reléséhez. ezüst és 30 bronzérmes volt. Érdemes megjegyezni, hogy a 335 bakból 182-t külföldi vadászok lőttek ki,, jó pénzt fizetve a vadásztársaságok­nak. Túzokkakas és vaddisznó Négy Túzokkakas, s két vaddisznó kimúlása is a mos­tani vadászati idény króni­kájához tartozik. A vaddisz­nókat Újszászon lőtték, a túzokka kasokat Besenyszö- gön és Kisújszálláson. Az utóbbiakat csak külföldiek puskázhatták le. A vadászok megyei inté­zőbizottságában nagy jelen­tőséget tulajdonítanak an­nak, hogy a vadásztársasá­gok vadgazdálkodási együtt­működésre törekszenek a termelőszövetkezetekkel. Mostanáig hét vadásztársa­ság kötött ilyen megállapo­dást. (Folytatás az 1. oldalról.) távlati célkitűzésekkel bizto­sítani kell az országos és he­lyi érdekek összhangját. A tájékoztató megyénk sa­játos helyzetével indokolta az iparfejlesztés szükségességét és időszerűségét. Míg az or­szág — és a környező alföldi megyék népessége 3,5 — il­letve 0,5 százalékkal növe­kedett 1960—1970 között, ad­dig Szolnok megye lakossá­gáruik száma mintegy tizen­kétezerrel csökkent A csök­kenés egyik oka, hogy a munkaerő 24—25 százalékát lekötő ipar viszonylag kon­centrált telepítése nem biz­tosította a megye általános fejlődése szempontjából lé­nyeges foglalkoztatottság nö­velését. s ennek területileg arányosabb megoszlását a nők, a fiatalok és a mező- gazdaságból felszabaduló munkaerő munkábaállítását. Különösen a nők ipari fog­lalkoztatása volt sürgető, hi­szen az ipari aktív kereső nők aránya az alföldi me­gyék közül a 60-as évek kö­zepéig Szabolcs-Szatmár me­gye után megyénkben volt a legalacsonyabb. A megyei tanács vb el­nöke ezután az elmúlt két- három év fejlődéséről bér- szélt — 1968-ban a szocialista iparban foglalkoztatottak 33 százaléka Szolnok városra, 14 százaléka Jászberényre, a többi öt városra pedig mind­össze 16 százaléka jutott A szolnoki járás területén lévő Tisza Cipőgyárban dolgozott az ipari munkásság 12 szá­zaléka. Az aránytalanság az ipari állóeszköz elhelyezke­dése szempontjából még szembetűnőbb. Értéke mint­egy 67 százalékban a megye- székhelyen összpontosult A tájékoztató ezután rész­leteiben értékelte a megye- székhely. valamint Jászbe­rény, s a kun-városok ipa­rának fejlődését. Ez utóbbi­ról a következőket mondot­ta Fodor elvtárs: — Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága 1967 első felében állástíoglalt a kun-városok iparának gyors­Nagy építkezésbe kezdett a Szolnok megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat. Szolnokon, a Vágóhíd utcai telepen, a leendő székház ötödik szintjét betonozzák az állami építőipari vállalat munkásai. Az új székház be­A telepen új feldolgozó csarnok is épül. A régi fel­dolgozó üzem 180, az új 500 négyzetméter alapterületű lesz. Mellette raktár, hűtőte­rem épül. Az olvasztott zsírt eddig Ceglédre, Békéscsabá­ra és Budapestre szállítot­ták Szolnokról. Az új üzem elkészülte után helyben cso­magolják. Az új feldolgozó üzemet korszerű gépekkel szerelik fel. Technológiai tervét a tröszt szakemberei készítet­ték el. Nem kell majd háton becipelni a súlyos húst, ki­épül a szállítólánc. Megszű­nik a jelenlegi zsúfoltság is. A beruházás költsége — gé­pekkel együtt — 7 millió fo­rint. Az átadás az építőkön múlik. Janklovits Márton A munkafolyamat a vágó­hídon kezdődik. — Naponta 70—80 marhát cs 280—300 hízott sertést vágnak le, és tisztítanak meg. A felvásá­rolt mennyiség ennél jóval nagyobb. Évente csaknem 200 ezer hízott sertést vásárol­nak a gazdaságoktól, mely­ből 65 ezret dolgoznak fel. Az emberek nehéz munkáját ütemű fejlesztése mellett. Ugyanezen állásfoglalásának adott kifejezést 1968-ban a városias fejlesztésre kijelölt Kunsaentmárton és Tiszafü­red járási székhelyű nagy­községek iparának fejleszté­sére hozott határozatában. A természeti és gazdasági adottságok kedvező alakulá­sa. helyzete után az iparfej­lesztés. telepítés további fel­adatait vázolta a megyei ta­nács vb elnöke. EL távlati fejlesztés feladatai Fodor Mihály elvtárs a legfőbb célkitűzéseket a kö­vetkezőkben foglalta össze: — Lényeges előrehaladást kell elérni a terület egészsé­ges ipari struktúrájának ki­alakításában. az iparilag ke­vésbé fejlett területek kör­zet központjainak kialakítá­sában. e települések komp­lex fejlesztésében. — Az iparilag ’ fejlettebb területeken az extenzív fej­lesztést egyre inkább az in­tenzív fejlesztés irányába kell megváltoztatni. Fokozot- tan törekedni kell a hu da­A tanácskozás délelőtti szünetében a jelenlévők meg­tekintették a megye ipará­nak fejlődését bemutató ki­állítást A megyei tanács nagytermében tizenkét tabló mutatja be az iparfejlesztés, telepítés eddigi eredményeit A dokumentációs anyagok­nál utalnak a negyedik öt­éves tervben , bekövetkező fejlődésre, új vállalatok Szolnok megyei beruházá­saira is. A kiállítás megtekintése után néhány vállalat. — a Ganz Villamossági Művek, a Pannónia Szőrmeárugyár, a Phylaxia Oltóanyag- és Táp­szertermelő Vállalat, a Má­jus 1. Ruhagyár és a Tisza Cipőgyár — igazgatói, illet­ve vezérigazgatói mondták el véleményüket Szolnok megye ipartelepítésének. fejleszté­hús ipari biék elmentek, könnyebb munkát és nagyobb kerese­tet remélve az állami gazda­ságok vágóhídjaihoz, s a kis­kereskedelem pultjai mögé. Pedig ^ vállalat képezte ki őket. Szolnokon szereztek szaktudást, s havi keresetük 3 ezer forint körül mozgott. Az említett cégek nem ké­peznek húsipari szakmunká­sokat, készen, ingyen kap­ják az utánpótlást. ösztöndíj a tanulóknak A munkaerőmozgás, — a tanulóképzés gyorsítására ösztönözte a vállalatot. Je­lenleg negyvenegy tanulójuk van, közülük huszonketten elsőévesek. Az üzemben gya­korlati, Cegléden elméleti képzést kapnak. A vállalat a II—III. éves tanulókkal külön szerződést kötött, — méghozzá tizenegy III. és hét II. éves tanuló­val. Megállapított juttatásai­kon felül havonta 250 forint ösztöndíjat kapnak. Cserébe vállalniok kell, hogy ugyan­annyi hónapot dolgoznak a vállalatnál, mint ahány havi ösztöndíjat felvettek. — így akarják stabilizálni, növelni a szakmunkásgárdát. Ezért is javítják a munka feltételeit, az üzemi közérzetet; S L rs A puskák rég elhallgattak már. s a vadászok is túl van­nak szenvedélyes sportjuk téli fáradalmain. Az 1969/70-i vadászati idény eredményei­nek számbavétele azonban még most történt meg a MA VOSZ megyei intézőbi­Százhúszezer apróvadat ejtettek Ennyivel fogyott a megye hasznos apróvad állománya- Ami durván azt jelenti, hogy majdnem 7,5 holdról sikerült egy vadat ejteni, vagy háló­val befogni. Ez a megyei átlag. Magasan e fölött a legjobb vadásztársaság, az abádszalóki vadász közösség földjein már 2,5 holdanként fogtak, vagy lőttek vadat. Nem sokkai marad mögöttük a jászkiséri és a jászjákó- hálmi társaság sem. Huszon­négy vadásztársaságra áll, hogy tíz hold alatti terület­ről tudott vadat „kiállítani”. A leggyengébb a jászfelső- jí^JgjwgyieJs és a cserke­zottságán. S valóban sike­rekről van szó. A tájunkon működő 35 vadásztársaság — 877 ezer hold vadgazdálko­dási terület gazdája — ezer- kétszáz vadásza nem hiába járta a mezőket, erdőket a télen. szőllőiek „hozama”. 30, illet­ve 18 holdról egy vad. A megyében lőtt apróva­dak súlya mintegy 415 ezer kilogramm vadhús. A mostani vadászati idény­ben is alkalmazták a hálós befogást. Több mint 25 ezer élő nyulat, majd 14 ezer fácánt, másfélezer foglyot sikerült hálóba csalni. il­letve hajtani. Ennek nagy részét exportálták. Puskával 24 ezer nyulat, 51 ezer fá­cánkakast, 2 ezer 800 fog­lyot „terítettek le”. Három­százharmincöt őzbak is áldo­zatul esett, s 1535 őzsuta. Az őzbakok közül 21 arany. 20 Új székház, üzemcsarnok Építkezik az állatlorgalmi és vállalat Naponta iSQ marha, 300 sertés ruházási költsége 12—13 mil­lió forint. Alsó két szintjén férfi, illetve női öltözők, für­dők épülnek, a többi három szinten pedig irodák lesznek. Ide költözik majd a vállalat központja a Beloiannisz út­ról. Előreláthatólag 1971. jú­niusában, igazgató és Bényei Lajos fő­mérnök bízik a tószegi Épí­tőipari Ktsz-ben, hogy még az idén átadja az üzemcsar­nokot, melynek állnak már a falai. Az ellátás, az igények nö­vekedése is sürgette a fel­dolgozás bővítését. A napi kapacitás a jelenlegi 60—70 mázsáiéi 100—120 mázsára növekszik. A választékot is bővíteni akarják. Bevezetik például a tartósított nyári turistaszalámi gyártását is, melyet eddig másutt kellett beszereznie a kereskedelem­nek. Tancsik Mihály feldol­gozó üzemvezető és az ötven tagú munkás kollektíva ne­hezen várja az új üzem át­adását a gépek könnyítik. Az utób­bi években e téren sokat fejlődött 'az üzemrész. A munka azonban még most is nehéz. Talán ezért is nagy a fluktuáció. Honti József, a vágóüzem vezetője arról panaszkodik, hogy ötvennyolc helyett csak negyvenen dolgoznak. A töb­Kiállítás halat, vadat, s mi jó falat...“ Vadászati zárszámadás Szolnok megyében Gépekkel együtt 7 millió forint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents