Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-28 / 98. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. április 28. JL 7uää£ naföZáti Gondolat és a cselekvés Nem ia jelentős emlékmű­sorok közül való, nem is fő műsoridőben hangzott el. — Nem messzehangzó, s nem tűnik ki a programból. Eszköztelen műsor, tulaj­donképpen nem történik semmi. Csupán két ember beszélget. Őszintén, s épp ezért szavakat keresve, itt- ott akadozva, de mégis na­gyon tisztán. 'Tulajdonképpen ez az egyetlen „műfaj”, a spontán, bensőséges beszélgetés, amely az embernek ezt a különle­ges hangulatot meg tudja te­remteni. Az egyidejűség va­rázsát, a születő gondolat melletti „bábáskodás” élmé­nyét. Ehhez persze az is kell, hogy a beszélgető partnerek következetes vaslogikával vé­gig gondolják, minden laza felszínességet szigorúan ke­rülve, a gondolatmenet lán­colatát. Erdei Ferenc akadémikus és Huszár Tibor kandidátus úgy beszélgettek önmaguk­ról, környezetünk, népünk, az emberek ügyéről, hogy oda kellett figyelni. Ez a fajta, fegyelmezett figyelmet kívánó beszélgetésmód talán tisztán rádiós műfaj, mert, minden megosztó mellékkö­rülményt képes kikapcsolni — csak a szöveg, a gondolat a fontos. Úgy emlékezni Leninről, hogy róla tulajdonképpen vi­szonylag kevés szó esik, s mégis ott van mindenütt a gondolatok mögött — talán a legméltóbb hozzá. Mert emberi és mert egyszerű. Kazimir és Karolin Ödön von Horváth, a ma­gyar származású osztrák ha­ladó polgári író nálunk ed­dig tulajdonképpen ismeret­len volt. Ez a rádiójáték el­ső magyar nyelven szereplő műve. Vidám köntösbe öl­töztetett keserű hangulatú színdarabjából írt kiemelke­dő hangjátékot Zolnay Vil­mos. Igazán modern játék ez a darab, egy majálisi történet, vurstlival, hajóhintával, tö­rökmézzel, vásári olcsósá­gokkal — és igazi drámával. Itt jászódik a gazdasági vál­ság „jóvoltából” munkanél­külivé vált munkásfiú. Kazi­mir és szerelmese, Karolin tör­ténete. Marton Frigyes rendező ki­tűnő dramaturgiai keretet talált Horváth ellenpontos szerkesztés-módjának hang- súlyozására. A cselekményt egy vurstli-keringő és az éneklő-kikiáltó csúfondáros hangja fogja össze. S egyben szét is tördeli, úgy, hogy a legmeglepőbb pillanatokban szakítja meg a darabot, még­is mindig ott, ahol az épp el­hangzó mondat és az ének­betét összecsen gése gondolat- társításra ad lehetőséget. Külön kell említeni a já­tékhoz tökéletesen illeszkedő zenei rendezést, Erkel Tibor munkáját. Az egyenletes színészi ala­kítások közül is kiemelkedik Törőcsik Mari Karolinja. Ka­rakterformáló ereje, hangi adottságait messzemenően kihasználó játékfelfogása egy kiforrott művész szinte töké­letes alkotását adja. — trömböczky — 25 év a nép szolgálatában X. Egy vonat kísiklott cselekménysorozatot idézzük, aki egy három tagú családot irtott ki, vagy ha Burai Ár­pád nevét említjük, aki 1966. szeptember 17-én öt embert, köztük gyermekeket ölt meg. Ez n eset v-mcse'- a megye, hanem az ország közvélemé­nyét is sokáig foglalkoztatta. Mondják, hogy Szolnok megye a „ritkaságszámba” menő cselekmények sorát produkálta az utóbbi évek­ben. Ezt látszik igazolni az a tény is hogy mintegy egy évtizeden keresztül foglal­koztatta a megye és az or­szág bűnüldöző szerveit a Tiszaföldvár és Martfű kör­zetében elkövetett kéjgyil- kosság sorozat. Végül is si­került elfogni Kovács Péter tiszaföldvári lakost, aki ösz- szességében négy embert ölt meg, két nőt pedig meg akart ölni, akik csak a vé­letlen szerencsének köszön­hették megmenekülésüket. Természetesen egyik bűnöző sem kerülte el az igazság­szolgáltatást. Az említettek mindegyikét a bíróság halál­ra ítélte. Közlekedési balesetek A közlekedési balesetek k^zül egy vasúti szerencsét­lenség történetét idézzük fel, ahol a gondatlanság okozott tragédiát: A tiszatenyői vasútállomás Budapest felé eső részén 1962-ben vágánycserét haj­tottak végre... Az újonnan behelyezett vágányrészen még folytak a Munkálatok. A pályarész azonban a kí­méletes forgalom lebonyolí­tására már alkalmas volt, ezen a szakaszon, pontosan a váltó közötti részen a vo­natok sebességcsökkentéssel közlekedtek. Ez a csökkentés maximálisan 40 km órán­kénti sebességben volt meg­határozva- ennél a pályarész­nél a normális forgalmi vi­szonyok között megengedett sebesség maximálisan 100 km óránként. Békéscsaba állomáson a Békéscsaba—Budapest 6601. sz. gyorsvonat vezetője ré­szére — indulás előtt — írásbeli rendelkezést adtak ki, hogy Tiszatenyő állomás meghatározott részén pálya­építés miatt csökkentett (maximális 40 km/óra) se­bességgel kell haladnia. Ti- szatenyő állomáson a vonat­kozó szabályoknak megfele­lően a sebesség korlátozásá­ra vonatkozó „Lassú!” jelzés ki volt tűzve. A gyorsvonat Tiszatenyő áliomás felé 85—90 km/óra sebességgel rohant. A ki­adott1 írásbeli utasítás és ki­tűzött „Lassú!” jelzés elle­nére sebességét nem csök­kentette és ilyen iramban érte el azt a váltót, amely után 300 méter sugarú. íves pályarész következett. A óriási sebességgel ívbe érő vonat mozdonya a vas­úti sínt a centrifugális erő következtében elhagyta, elő­ször jobbra, majd balra vá­gódott Közvetlenül a váltó után balra dőlt, mintegy 40 —50 méter távolságban csak a bal oldali futóművén ha­ladt, majd a sínről óriási robajjal a 4 méter magas vasúti töltés aljára lezuhant. A baleset következtében a gyorsvonat egyik fűtője a helyszínen, a másik kórház­ba szállítás közben vesztette életét. A balesetnek az el­haltakon kívül öt nagyon súlyos és számos könnyebb sérültje volt. A gyorsvonat szerelvénye a kisiklás után leszakadt a mozdonyról, to­vábbhaladt a pályán, majd a vágány mellé készített, be­helyezésre váró vágányrész­be ütközött. Két kocsi ki sik­lott, az első kocsi erősen megrongálódott. A forgalom 20 órát szünetelt P. J.» a gyorsvonat moz­donyvezetőié dőlés közben a mozdonyból kiesett és agy­rázkódás szenvedett. A pá­lya mintegy 250 méter hosz- szan megrongálódott, n for­galom 20 órát szünetelt. A kár megközelítette a másfél millió forintot. A felelősség megállapítá­sánál nem volt kétséges, hogy P. J., a gyorsvonat ve­zetője a vonalön elrendelt sebességkorlátozást semmibe vette, vonatával a megenge­dett maximális sebességet annyira túllépte, hogy a ka­tasztrófának törvényszerűen be kellett következnie. Az­zal, hogy foglalkozásának szabályait nem tartotta be, közvetlen munkatársai halá­lát okozta, az utasok életét, testi épségét, egészségét pe­dig közvetlen veszélynek tette ki. A baleset vizsgálatával kapcsolatban megemlített még egy körülmény. A vo­natkozó forgalmi utasítás szerint a vonatszemélyzet­nek a „beutazándó” vonalat ismernie kell. önálló szolgá­lattételre történő beosztás előtt a vonal viszonyainak megismerése céljából a mozdonyszemélyzetet három nappali és három éjszakai próbaútra kell kirendelni. Amennyiben a mozdonyve­zető nem ismeri a vonalat, köteles maga mellé „pilóta” kirendelését kérni. Pilóta bármilyen beosztású, vasúti dolgozó lehet- 3 hangsúly a vonal ismeretén van. A tanúk meghaltak A tiszatenyői balesetnél megállapították, hogy a moz- danyvezető és az egyik fűtő nem rendelkezett kellő vo- nalismeretel. E célból mind. össze egy nappali és egy éj­szakai szolgálatra voltak ve­zényelve. A másik fűtő azonban is­merte a vonalat. A moz­donyvezető a vizsgálat során joggal hivatkozhatott arra, hogy pilóta kirendelését ezért nem is kérte. A bal­eset, során azonban mindkét fűtő. tehát a vonalismerettel rendelkező is életét vesz­tette, így annak megállapí­tására. hogy a mozdonyve­zető ténylegesen felkérte-e a fűtőt a pilóta-teendők ellá­tására, nem volt lehetőség. (Folytatjuk) Varga Viktória Lengyel mezőgazdasági tsz küldöttség látogatása hazánkban A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa elnökségének meghívására Stefan Jedrysz- czak, a lengyel mezőgazda- sági termelőszövetkezetek központi szövetségének elnö­ke, a LEMP Központi Bizott­ságának tagja, országgyűlési képviselő vezetésével három tagú küldöttség tanulmá­nyozta a magyar tsz-mozga- lom eredményeit. A vendé­gek többek között megtekin­tették a túrkevei Vörös Csil­lag és a mágocsi Béke Tsz-t, majd a pécsi területi szövet­ség munkájának tanulmá­nyozásával fejezték be vi­déki programjukat Mesterséges" halak if Tavasszal szaporodnak — a természet megújulásával égyidőben — a különféle halfajok. A lerakott és meg­termékenyített ikrák közül azonban nagyon sok áldoza­tul esik a zord természeti körülményeknek, hullámve­résnek, a ragadozó állatok­nak. A haltenyésztők ezért sorra megoldották a haszon­halfajok mesterséges meg­termékenyítését és a fejlődő embrió mesterséges kelteté­sét. Legnehezebb a tokfélék, például a kecsege mestersé­ges szaporítása. Az anyaha­lakat — hormoninjekciókkal késztetik az ikrák lerakásá­ra, ívásna, — ezzel a mód­szerrel viszont előre, szinte órára kiszámítható az ikra­rakás. A megtermékenyített ikrák védett helyen nevelőd­nek, és kikelés után még sokáig az ember gondosko­dásával fejlődnek. Csak ak­kor bocsátják ki őket a ter­mészetes vizekbe, ha kellően megerősödtek. Képünkön: megtermékenyí­tett kecsegeikrák és a kikelt ivadékok. Az ismeretek óceánján, a felfedezések tengerén Évszázadunk több állandó jelzőt Kapott már: atomkor, az űrhajózás százada, az elektronika százada. És mind gyakrabban mondják róla: az információk százada. Ki­számították, hogy csupán az utóbbi 10—15 év alatt annyi tudományos és technikai mű született, amennyi az em­beriség egész megelőző tör­ténelme folyamán. A világon évente mintegy 100 000 tu­dományos és műszaki Könyvet adnak ki, több mint 300 000 szabvány leírását közük, s kétmillió cikket tar­talmazó, harminezemél is több szakfolyíirat hagyja el a sajtót. Jog­gal nevezhető mindez az is­meretek, felfedezések, ötle­tek és találmányok végtelen tengerének. — A legújabb tudományos és műszaKi vívmányok is­merete nélkül korunkban egyetlen mérnök vagy or­vos sem dolgozhat eredmé­nyesen. Ha másként cselek­szik, ténykedése könnyen zá­tonyra fut — mert már is­mert igazságokat fedez fel. De ahhoz, hogy sikerrel le­hessen hajózni az ismeretek és felfedezések tengerén, jó navigációs eszközökre, meg­bízható iránytűre van szük­ség. Ezt hivatott megadni a V. M. Frolov vezetése alatt Moszkvában működő Nem­zetközi Tudományos és Mű­szaki Információs Központ. Pontosan egy évvel ezelőtt gyűltek össze Moszkvában nyolc szocialista ország — a KGST tagállamai — tudomá­nyos és műszaki állami bi­zottságainak minisztériumai­nak vezetői. Bulgária, Ma­gyarország, az NDK, Mongó­lia, Lengyelország. Románia, a Szovjetunió és Csehszlová­kia képviselői, figyelembe véve, hogy „a tudományos és műszaki információ tökéle­tesítése nélkülözhetetlen elő­feltétele a tudomány és a technika fejlődésének”, egyezményt írtak alá, amely kimondja az információs központ létrehozását. Tavaly nyáron zajlott le az új nem­zetközi szervezet legfelsőbb szervének — a meghatalma­zott képviselők bizottságának — első ülése. Szeptember 1- én„ ? szervezet megkezdte működését. Az egyik legelső tennivaló, a munkatársak ki­választása. nem volt egysze­rű feladat, mivel a nemzet­közi összetétel érdekében valamennyi tagországból kel­lett szakembereket jelölni. A jövőbe tekintve felvető­dik a kérdés: milyen úton fognak fejlődni az informá­ciók felkutatásának és köz­vetítésének technikai eszkö­zei, milyen távlati feladatok állnak a központ előtt, mi­lyen lehetőségei vannak a baráti tagállamok informá­ciós központjai közötti együttműködésnek. Napjainkban minden or­szágnak — álljon a fejlődés bármely fokán is — a legkü­lönfélébb információ forrá­sokra van szüksége. Ezeknek segítségével fejleszthetik op­timálisan népgazdaságukat, s vehetnek részt hatékonyan a nemzetközi munkamegosz­tásban. összefüggés figyelhe­tő meg az információ áram­lás és az adott állam gaz­dasági és tudományos-műsza­ki potenciálja között. Az információ ellátottság azonban egyelőre messze el­marad a szükséglet mögött. Ezért nélkülözhetetlen, hogy nemzetközi csere alakuljon ki ezen a területen. A meg­valósítás elképzelhetetlen modern technika nélkül, amelyet az információval kapcsolatos valamennyi mű­veletben — az adatok auto­matizált kikeresése, gépi ol­vasása, idegen nyelvekre történő fordítása, másolása, sokszorosítása — alkalmazni kell. Mindenekelőtt azonban ki kell dolgozni az egyesített információs rendszer felépí­tését, ami egymagában is bonyolult tudományos fel­adat. A jövőben minden felhasz­náló rövid úton igényelheti a központi katalógust, és fel­derítheti a kívánt tudomá­nyos munka lelőhelyét, Ezt követően elektromos vagy ennél is egyszerűbb össze­köttetés — például posta — útján a megrendelő szerve­zet könnyűszerrel hozzájut­hat a szükséges anyagok másolatához. Tökéletesíti az ügymenet hatékonyságát, ha egy olyan gépet is bekap­csolnak a munkába, amely a felhasználók igényeinek meg­felelően el tudja végezni a tárgykör szerinti bibliográ­fiai kikeresést, i V. Frolov igazgató hang­súlyozza: a legfontosabb fel­adat kidolgozni a szocialista országok egységes nemzetkö­zi tudományos műszaki in­formációs rendszerének el­méleti előfeltételeit. A kö­vetkező szakasz az elmélet­nek a gyakorlatba történő átültetése. Az információ ku­tatás és továbbítás módsze­reire és technikai eszközei­re vonatkozó javaslatok ki­dolgozása során gondosan ta­nulmányoz! kell az egyes nemzeti rendszerek sajátos­ságait, hogy ne legyen szük­ség a meglevő intézetek gyökeres átalakítására. A legfőbb cél, hogy valameny- nyi nemzeti rendszert egyet­len, egységes rendszerbe le­hessen egyesíteni. A központ tudományos-kutató osztálya modelleken tanulmányozza a megvalósítás lehetőségeit. A végső modell kiválasztására a szocialista országok kol­lektív döntése után kerül sor. Feltételezhető, hogy a központot munkairányítód feladatkörrel is megbízzák. A tudományos-kutató osz­tályon kívül továbbképző és szerkesztő kiadói osztályok is létesülnek. Az előbbi tan­folyamokat rendez majd a szocialista országok szakem­bereinek részvételével. Az utóbbi osztály feladata bul­letinek, szemlék, tájékozta­tók, kibocsátása lesz. A központ legfelső szerve, a meghatalmazott képvise­lők bizottsága, a szervezet tevékenységével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben hi­vatott határozatokat hozni. A tanácskozó szerv jogaival a központ tagállamainak neves szakembereiből álló tudomá­nyos tanácsot ruházták fel. Fémek viselkedése az abszolút nulla foknál Egy szovjet tudóscsoport kísérleteket folytat annak megállapítására, hogyan vi­selkednek bizonyos fémek az abszolút nulla fokot megkö­zelítő hőmérsékleten. A kísérletek máris érde­kes eredményekkel jártak. Kiderült például, hogy igen alacsony hőmérséklet esetén az alumínium, a réz. a nik­kel a fém károsodása nélkül deformálódhat akkor is, ha többszörösére nyújtják, mint a szokásos hőmérséklet ese­tén. Sőt, mi több, igen ala­csony hőmérséklet mellett szilárdságuk az elméleti ér­téket megközelítő mértékben növekszik. A nyert adatok­ból meglehetősen váratlan következtetés ered. A fémek e csoportjára nem érvényes az a Közmondás, hogy „ad­dig üsd a vasat, amíg forró”. Ezeket a fémeket szilárd­ságuk fokozására nagyon ala­csony hőmérsékleten kell megmunkálni. A kísérletek során másra is fény derült. A tiszta fémek, amelyeknek közönséges hőmérséklet ese­tén az ötvözetekhez képest alacsony a szilárdságuk, igen alacsony hőmérséklet esetén jóval szilárdabbakká válnak, mint az ilyen fémek alapján előállított ötvözetek. A tervezőnek így még ab­ban az esetben sem kell tar­tania a tiszta fémek töré­kenységétől és károsodásá­tól. ha az ilyen anyagokból készült gyártmányok a kozmosz viszonyai közé ke­rülnek. A különlegesen alacsony hőmérsékletnek a fémekre gyakorolt hatását a Szovjet Tudományos Akadémia Jof- féról elnevezett fizikai-mű­szaki intézetének tudós cső- _ portja tanulmányozz^ . ,j Az elmúlt években me­gyénkben sajnos töhb erő­szakos, életellenes és garáz­da bűncselekmények történ­tek. Míg az 1964—68-as évek között tízezer lakosra orszá­gosan 1.7, megyénkben 2>7 emberölés történt. Elég ha csak Hőgye Sándor karcagi lakos által elkövetett bűn­Kéjgyilkosságsorozot

Next

/
Thumbnails
Contents