Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

1970. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 nyelvművelés) Ismételünk, ismételünk __ H a figyelmesen hallgatjuk az előadások, a hozzászólá­sok nyelvi formálását, gyak­ran tapasztaljuk, hogy az előadók, a felszólalók sok­szor feleslegesen szavakat, kifejezéseket s mondatokat ismételnek meg. Olyan meg­nyilatkozást is végighallgat­tunk, amelynek néhány per­ces részletében nyolcszor is­mételte meg a felszólaló a neheztelnek szót. Itt az is­métlés oka a szegényes szó­kincs, A lényeges mondani­való szempontjából helye­sebb lett volna a neheztel ige rokonértelmű változatainak felhasználása: megsértődnek, méltatlankodnak, haragud­nak, mérgelődnek, háborog- nak, duzzognak stb-. stb. Vannak azonban esetek, amikor a kiemelés céljából, a kifejezés erősítése végett is­mételünk meg szavakat. Az alábbi mondatban a kiemelt, a hangsúlyozott fogalmat nyelvi burokba öltöztető jelzős szerkezet megismétlése ezt a célt szolgálja: „Mi a jó munkást felkeressük, a jó munkást megbecsüljük, de a jó munkástól követelünk is...” A hosszabb felszólalások­ban, előadásokban az ismét­lések más célt is szolgálhat­nak. Mivel a felszólalások, az előadások időben kötöttek, gyorsan elhangzanak, előfor­dulhat, hogy a hallgatóság nem tudja követni a gondo­latmenetet. A megértésben hézagok támadnak, s ugyan­akkor a hallgató nem kér­heti meg az előadót, hogy is­mételjen, ezért a felszólaló­nak kell ezen segítenie, úgy, hogy kapcsolatot tart fenn állandóan hallgatóságával, g azonnal érzékeli, mikor kell bizonyos részeket megismé­telnie. Az ilyen jellegű is­métléssel hallgatóinknak ve­lünk való együttgondolkodá­sát akarjuk elősegíteni, vagy a felvetett probléma mélyebb elemzését kívánjuk elérni. Feltétlenül rontja azonban az előadás, a felszólalás ha­tásfokát, ha sok a felesleges ismétlés. Néhány példát eb­ből a fajtából is. Az itt fel­sorakoztatott. információ nélküli szavak, nyelvi kép­letek ismétlése súlyos hiba: .,meg kell mondanom.... úgy gondolom.. „ őszintén kije­lentjük .... az a vélemé­nyünk .;.. hogy most már tulajdonképpen azt ne is emlegessük” stb., stb. Van­nak, akik egy-egy teljes kerek mondatuk utolsó részét han­goztatják újra, s csak azért, hogy időt nyerjenek, s a megtört gondolatmenetbe új­ra bekapcsolódhassanak. Ilyenkor helyesebb szünetet tartanunk, hiszen a „beszé­des csend.” sokszor többet mondhat. • A felesleges ismétlések ti­pikus példája, amikor az elő­adó. a felszólaló ugyanazt a gondolatsort ismétli meg, nyelvileg kissé átformálva, de mindenképpen helytele­nül. Az eredmény legtöbb­ször az, hogy az előadó. a felszólaló kiesik az egységes értelmi folyamatból. Gondol­kodása s nyelvi formálása nincs szinkronban. A neki­lendült gondolat- és szóis­métlések áradata elsöpri a helyes mondatformákat, és a csupa töredékmondat, mon- datfoszlány nehezen áll ösz- sze értelmes közléssé. Mi a felesleges ismétlések ellenszere? A fegyelmezett gondolkodásmód és a még fegyelmezettebb nyelvi for­málás. Valójában csak akkor szóljunk valamihez hozzá, ha van mondanivalónk, ille­tőleg soha ne legyen több szó, mint mondanivaló. Dr. Bakos József Propagandista önkéntes rendőrök ünnepsége Tavaly ős* óta üzemel Jászberényben a 7-es számú AKÖV új telepe a Hatvani úton, a város szélén. A korszerűen felszerelt telepet az idén tovább fejlesztik. Üzem­anyagkutat és darabárus raktárt építenek hozzá. így ez lesz a Jászság egyik legszebb, legkorszerűbb forgalmi műszaki bázisa • • Ülést tartott az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alföldi termelési szakcsoportja Pénteken a Szolnok me­gyei Műszaki Hetek rendez­vényeinek keretén belül az SzMP Ságvári körúti szék­házában ülést tartott az OMBKE alföldi termelési szakcsoportja. Az ülésen a vidéki olajbányász üzemek küldöttei is resztvettek. Az elhangzott előadások az al­földi szénhidrogén bányászat 25 éves fejlődését méltatták. Dr. Zakó Vilmos, a Nagy. alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat igazgató­helyettese előadásában ele­mezte az élmúlt 25 év olaj- bányászatának történetét. Elmondotta, hogy ma már több ezer kilométer hosszú távvezetékrendszeren áram­lik az alföldi földgáz a fo­gyasztók felé, de a vasúti vagonokban szállított kőolaj sok ezer tonnája is az alföl­di olajbányászok eredmé­nyes 25 évét igazolja. A vál­lalat 1954-ben alakult, ami­Szolnok megye iparfejlesztése, az ipartelepítés eredménye Hétfőn az MSZMP Szol­nok megyei bizottsága és a Szolnok megyei tanács a me. gye iparának fejlődéséről ta. nácskozást rendez a megye- székhelyen. A találkozóra mintegy harminc olyan ipar- vállalat vezetőjét hívták meg, amelyek a közelmúlt­ban telephelyeket, gyáregy­ségeket létesítettek me­gyénkben. A tanácskozáson Szolnok megye általános helyzetéről, fejlődéséről Csáki István elvtárs, az MSZMP KB tag­ja- a megyei pártbizottság első titkára, — az iparfej­lesztési és ipartelepítési eredményekről, a fejlesztés további feladatairól pedig Fodor Mihály a megyei ta­nács vb-elnöke tart tájékoz, tatót. A találkozón nyitják meg a megyei tanács nagy­termében Szolnok megye iparának fejlődését bemutató dokumentációs kiállítást. Ki a legény a gáton ? kor a Szovjetunió átadta olajipari részvényeit a ma­gyar államnak. A nagykőrö­si, pusztaföldvári és hajdú- gzoboszlói eredmények után kerültek 1960 végén Szolnok­ra, hogy az Alföld ezen cent­rálisán elhelyezkedő városá­ból irányíthassák az egész alföldi szénhidrogén terme­lést. A vállalat ma már 59 szénhidrogén lelőhely terme­lését kapcsolta be az ország energiatermelésébe s jelen­leg is több milliárdos beru. házási tevékenységet folytat az ország déli részén. Az elmúlt 25 év alatt a kőolaj- termelés kétszázszorosára emelkedett, de még ennél is nagyobb a földgáztermelés­ben elért növekedés. A vál­lalat kezelésében közei ezer szénhidrogénekre mélyített kút van. Termelésük«»- negy­ven tankállomás biztosítja. A feszített termelési ütemtől függetlenül most már tarta­lék szénhidrogéntelepekkel is rendelkeznek. Az eddigi alföldi termelést elemezve elmondotta, hogy „ kitermelt 4,3 millió tonna kőolaj és a 12,4 milliárd köb­méter földgáz kereken 37 millió tonna 4 ezer kalóriás fűtőértékű szénnek felel meg. Ez a hatalmas ener- giamen.nviség tette lehetővé a jelentős hazai energiafo­gyasztó üzemek földgázfo­gyasztásba való bekapcsolá­sát, amelyek között a borso­di iparvidéken túl ma már megtalálható a Dunai Vas­mű, n Dunai Hőerőmű, és a főváros is. Erre települt az európai szinten is jelentős orosházi Üveggyár, de a szé­leskörű kommunális fogyasz­tókat is éz látja -el. Az ülésen előadást tartot­tak még a jóhírű vállalat műszaki gárdájából Dienes Mihály, Csákó Dénes, Fa­lucskai Lajos és Borkő Re­zső mérnökök, akik az el­múlt 25 év egyes szakprob­lémáit és a jövő feladatait elemezték. Az ülés után le­vetítették p Magyar Kőolaj­ipar 25 éve című színes fil­met. amely képekben is jól demonstrálta az ipar negyed­százados fejlődését és ered­ményeit. — fekete — Az algériai népi együttes sikere Szolnokon A szolnoki propagandista önkéntes rendőri csoport szombaton délelőtt ünnepé­lyesen megemlékezést tar­tott a felszabadulás évfor­dulója és a Lenin-centená- rium alkalmából. A főként pedagógusokból álló csoport vezetője Szur- gyi István a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizott. ságának titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Lévai István, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága marxista —leninista esti egyetemének tanszékvezetője, a csoport tagja emlékezett meg Lenin munkásságáról. Az ünnepségen Szabadai Mihály, n Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság előadó­ja, a csoport tagja. „Közle­kedésünk és közlekedésren­dészetünk társadalmi vonat­Kétezer társadalmi munkaóra — Megnyílt — és szebb, mint új korában volt — ez mindenkinek a véleménye, aki már látta a martfűi fia­talok megűjhodott ifjúsági klubját. Tágasabb is lett — külön tévé-terme van már. Szép és korszerű a beren­dezése. Rengeteget dolgoztak érte a Tisza cipőgyári KISZ-ta- gok. Szinte kivétel nélkül, mind a 29 alapszervezet tag­sága vállalt társadalmi mun­kát. Az ipari tanulók is részt kértek a gyáriak gondjából. A megnyitás ünnepi nap­jaiban összeszámolták a tár­sadalmi munkaórák számát a KISZ bizottságun. Kétezer a végeredmény! A martfűi fiatalok való­ban beváltották ígéretüket, amit január 23-án, a KISZ- klub kiégésének napján tet­tek: két kezük munkájával helyreállították szórakozá­suk, művelődésük otthonát. kozásainak 25 éves fejlődése’’ címmel tartott előadást. Végül dr. Sarkadi Imre, rendőr őrnagy. a megyei réndőrfőkapitányság közleke­dési osztályának vezetője megköszönte a csoport tag­jainak eddigi tevékenységét és további jó munkát kí­vánt. — Egy kolléganője volt itt a minap Budapestről. Az­iránt érdeklődött, hosrv hol szakadt át a gát az idén? — Sehol — mondtam. — De legalább vadakat mentettek az ártérről? — Azt sem. Igazán semmi rendkívüli nem volt. Lát­szott rajta, hogy elkesere­dett. amiért nem láthatott borostás, karikásszemű ár­vízi védőket. Bármennyire is sajnáljuk, nem . szolgálha­tunk velük. Ugyanis a víz­zel mi a szervezettséget ál­lítjuk szembe. Pedig az idei árhullám nem volt jelentéktelen. Az 1888 óta nyilvántartott ára­dások közül a tizenegyedik helyet foglalja el. Bármeny­nyire is furcsa, az igazi kárt nem a levonuló víz okozta. A töltések mentén elterülő szántóföldek közepén itt-ott kisebb tó éktelenkedik. A falcadóvíz az. amely a gátak alatti homokrétegen keresz­tül szökik el és sokkal több kárt tesz, mint a gátak kö­zött hömpölygő áradat. Ezek Tiszaroff térségében Mol­nár Lajos irányítja a védel­Gyors tempóban A nem nagy ügy a követ­kező; Tv-készülék szállításá­ra hívtam a TEMPÓ tricik­lijét Szolnokon. Már 18 óra 15 perckor ott volt a GELKÁ-ban, s húsz perc múlva a ház kapujában bú­csúztam tőle. Húsz forintot kért a legény. Vitatkoztam, az lehetetlen, hiszen fél órá­ig csak 10 forint számolható el. Kötötte magát, fizettem, elment. Újabb tíz perc múl­va azonban nyomta az aj­tócsengőt. — Elnézést, utánanéztem bent, — lihegte —, valóban tévedtem. Hoztam a pénzt. S már el is viharzott. Mó­dot adva röpke kis töpren­gésre: mert istenem, hát mi­lyen szép is lenne ez a világ, ha édesmindnyájan ilyen gyors tempóban ismernénk be tévedéseinket. b. L r Újabb energia­forrással gazdagodik Kunmadaras Több mint 2 kilométeres szakasza készült el Kunma­darason a község belterületét földgázzal ellátó 3,7 kilomé­ter hosszúságú gázvezeték­nek. A mintegy 5 millió forint önköltségű munkához a köz­ségi tanács 1 millió 200 ezer forinttal járult hozzá. A be­ruházás összegének jelentős részét a Tiszántúli Gázszol­gáltató^ és Szerelő Vállalat viseli, amely egyben kivite­lezője és üzemeltetője lesz a létesítménynek. A gázszolgál­tatás először — előrelátha- tóan júniusban — a bölcső­dében, az egészségházban, az orvosi rendelőben és a fürdő­ben indul meg, ezeken a helyeken már a belső szere­lési munkát végzik. Ezzel a „tanmesével” kezdte Polgár László a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság árvízvédelmi és fo­lyamszabályozási csoportve­zetője a beszélgetést. Elrestellteim magam és egyben megspóroltam né­hány hasonló kérdést, me­lyeket már .fogalmaztam. Az­tán gépkocsiba ültünk és meggyőződtünk róla, hogy — tulajdonképpen tényleg nem történt semmi rendkí­vüli a Tisza mentén. helyét most repülőgépről téri képezik, ezért fehérük öt kilométerenként egy-egy le­pedő a, töltések oldalán. Szolnoktól Tiszaroffig autóztunk a gát tetején. Visszavonulóban a víz — és visszavonulóban a védő- sereg is. A harmadfokú ké­szültség idején — április 10- től 22-ig volt olyan nap, ami­kor ezerkétszázharminc em­ber őrizte a folyót. Tegnap már csak kilencszázharmin- can álltak a gáton. mi munkálatokat. Harminc- három éve. hogy rabja a Ti­szának. Más talán a tizedik munkahelyén dolgozik ennyi idő alatt. — Szeretem a munkámat, szórakozva végzem még ak­kor is, ha ez néha veszélyes szórakozás. A Tiszát úgy kell szeretni, akár egy rakoncát­lan gyereket. És persze is­merni kell minden mocca­nását. — A víz egy nyitott könyv, csak tudni kell olvasni be­lőle. Áradáskor zavarosan hömpölyög, a felülete dom­ború és a fákon nem látni a gyűrűket. Most homorú, apadás van. Nemcsak Tiszaroffnál, de az egész Tisza mentén meg­indult az apadás, de így is lesz május közepe, mire tel­jesen leszalad a hatalmas vízmennyiség. A töltések mentén mindenesetre 86 ki­lométer hosszúságban lát­hatók még a rőzsekötegek. melyek a hullámverés el­len védik a gátat. A napos idő hatására fogy a belvíz, de még mindig 7 ezer ka- tasztráüs hold van víz alatt. A Tisza mentén megkez­dődtek a tavaszi munkák. A folyó letette a fegyvert? — palágyi — Pénteken este a Ságvári Endre megyei művelődési központ színháztermében az algériai állami népi együttes mutatta be műsorát. Az Algériai Demokratikus Népi Köztársaság Népi Nem­zeti Együttese 1964-ben ala­kult, amikor az algériai kor­mány egy néprajzi és nép­művészeti intézetet hozott létre a népi és nemzeti ha­gyományok felkutatása és feldolgozása céljából. A IV. tunéziai folklór fesz­tiválon már nagy sikerrel szerepeltek, azután a pánaf- rikai kulturális seregszem­lén ezüstérmet szereztek. — Európai kőrútjaik során jár­tak a Szovjetunióban, Romá­niában, szerepeltek a spa­nyolországi ' néprajzi feszti­válon. Hazai vendégszerep­lésük első állomása pedig Szolnok volt. _ ☆ A szolnokiak szerencsések lehetnek; néhány éven belül brazil guineai. lengyel, cseh és szlovák, indiai és még jónéhány folklór együttes műsorát tekinthették meg. A hazánknál — területét tekintve — hússzor nagyobb arab ország rendkívül gaz­dag természeti adottságai­ban; a főváros mellett lévő tengeröbölben február hó­napban is fürödni lehet, in­nen 60 kilométernyire pedig síelni. Tengerparti modern nagyvárosok és sivatagok mélyén zöldellő oázisok ha­zája. Kultúrájában is berber, föníciai, római, vandál, bi­zánci török elemek, mind megannyi rétege a történel­mi időknek. Ugyanakkor a Marokkóval határos, vala­mint a déli és a keleti vidé­kek egy és ugyanazonidőben is sokféle népcsoport tradí­cióit őrzik, E nagykiterjedésű ország­ban a nép főközlekedési esz­köze a ló táncaik a lovas és vadásznépek kultúrájának érdekes atmoszférájú világát elevenítik, máskor — pél­dául a tindoufi táncban — kultikus, ártó hatalmak el­leni varázslat elemei jelent­keznek, ismét más számaik­ban a függetlenségi harc em­lékei idéződnek. Rideg pásztor­élet, sőt; egyes vidékeken a matriarchatus ma is élő elemeinek kulturális tradí­ciói elevenednek. Egyik — öt tételből álló műsoruk — a törzsek közti viszály kodáson győzedelmes­kedő nemzeti összefogás szük­ségességét hirdeti a tánc sa­játos kifejező eszközeivel, máskor meg csak a ritmus és a legősibb emberi han­gok; női sikoly, férfiak kiál­tása, sírása jelezte az embe­ri érzelemvilág rétegeinek atavisztikus és döbbenetes mélységét. Fellépett a műsor kereté­ben Algéria legnevesebb magánénekese, Lamari Mo­hamed. Egy klasszikus mű­dalt, egy Che Guevarát si­rató éneket és egy szerelmes dalt adott elő rokonszenve­sen, a népi és a modern elő­adóművészet sajátos színei­vel ötvözve. A szokatlan ritmus, zene és előadásmód ellenére is mindvégig feszülten figyelt a közönség, és lenyűgözve hallgatta, nézte a tőlünk föld­rajzilag távol, de népi ha­gyományainak ápolásában és anti-imneriaiista harcával oly közelálló arab nép nemzeti műsorát, és fergeteges taps­sal újráztatta az egyes pro­dukciók részleteit. (Cs) , Lepedők a töltésen A víz nyitott könyv?

Next

/
Thumbnails
Contents