Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-22 / 93. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. április 22. LENIN a magyar művészetben Hazánkban sok neves művészt foglalkoztatott Lenin alakja. Budapesten és vidéken a felszabadulás óta sok helyen állítottak emléket a nagy forradalmárnak. összeállításunkban bemutatjuk élvonalbeli szob- részművészeink Lenint ábrázoló alkotásait. Gyula makói szobrászművész RIagyararsz„g ic.szab_.du- lásának 15. évfordulójára elkészítette Lenin domborművűt Szombathelyen 1965-ben. felszabadulásunk 20. évfordulóján állítottak emléket Leninnek. A szobor Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész alkotása Kiss István szobrászművész alkotását, a három méter magas Lenin szobrot Szegeden, a megyei párt- és tanácsháza előtt helyezték el. A szobrot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója emlékére emelték Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész Lenin szobra Budapesten. a Dózsa György úton. A szobrot hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján leplezték le Tiszaszederkény - a mai naptól Leninváros — Ez a róros az utóbbi tíz évben többet változott, mint azt megelőzően ezer év alatt — így mondják mai lakói. így a krónika. Amikor 1955-ben az első barakkokat? felállították, hogy erőművet építsenek nem messze a Tisza partjától és sereglettek ide az építők, csodálkozással vegyes kétkedéssel kérdezgették a falu lakói: — ugyan, lesz-e ebből valami jó nekünk? A városnak akkor még nyoma se volt. Állt a falu, Tiszaszederkény, hosszú utcájával, egyforma fehérre meszelt nádfedeles házaival. Állt a falu. több mint 700 éve — halászok, földművesek lakták, amióta 1268-ból az első írásos feljegyzés datálódott. Szántóföld volt a terület, amelyet az erőmű helyszínének kijelöltek és megvették egy amerikás magyartól a tanyáját. Az építők, a szerelők nyolc barakkban meg 100 palkonyai paraszt családnál laktak. Az új városlakóknak szánt első lakásokat 1957-ben emelték a mai város területén, vagy négy kilométernyire az erőműtől. Aztán felhúzták a többi házat is. A faluban meg kigyulladt a villany, megszólalt a rádió. És itt. ahol évszázadok, évezredek óta a föld adta a szűkös kenyeret, az ipari fejlődés szédületes méreteket öltött A dél-borsodi vidék n hazai vegyipar egyik fellegvára lett. A kétszáz megawattos hőerőmű, a lakk-festék és műgyantagyár. a műtrágyagyár, a m-űanyagleldolgozó üzem — egy-egy állomása az ipari fejlődésnek. A falu mellé felépült a város. Iskolákkal, üzletsorral. knlbir-kömonttaJ. kehely alakú víztoronnyal, modem, süsükben már némileg hangulatos lakóházakkal. Ezek természetes tartozéka a távfűtés, a hideg-, melegvíz, a gáz és a .beépített bútor. S a városhoz hozzá idomul lassan a falu is — a régi zsup- fedeles vályogházakat sorra lebontják és helyébe három- négvszobás, tágas családi házakat. építenek. A Tiszai Vegyikombinát, a Tiszai Erőmű Vállalat dolgozói jól keresnek. Sok a magasan képzett szakember. a mérnök, a technikus. A legtöbben szakmunkások, alig van képesítés nélküli segéd-, vagy betanított munkás. A 11 ezer lakosú Tiszaszederkény most Leninváros lesz. Hogyan, miért, mitől? — erre kérem, keresem a választ, a feleletet. A tiszaszederkényi városi tanács vb ülésének jegyzőkönyvéből: „Tiszaszederkény ifjú szocialista város hazánk /elszabadulása óta létesült és vált virágzó ipari bázissá. Mint a szocializmus szülötte méltó reprezentánsa < hazánknak, a Szovjetunióhoz jűzödö mély és megbonthatatlan barátságának. Vegyiparunk létesítményei nagyrészt a Szovjetunió baráti segítségével és szovjet berendezésekkel épültek fel". És az Elnöki Tanács Lenin születésének 100. évfordulójára, a szovjet és a magvar nép örök barátsága jeléül a felszabadulás óta épült új, szocialista város Tiszaszederkény elnevezését április 22-i hatállyal Lenin- városra változtatta. — Mély és igen szép szimbólum ez a névváltozás — mondja az erőmű egyik dolgozója. — A lenini eszmék diadalát hirdeti, és példázza városunk léte is. Hiszen hol lennénk mi, volt cselédek, summások. ha nincs mellettünk a Lenin alapította szovjet állam, ha nincs fel- szabadulás? — Örülök, hogy olyan város viselheti Lenin nevét, amelynek termékeit az egész világon ismerik, becsülik — jegyezte meg némi szakmai lokálpatriotizmussal a TVK mérnöke. Fehér parasztházban fekete parasztasszony. A ház 150 éves az asszony 65. — Szeretjük mi Lenint. Az unokáin tanulja az egyetemen. Itt vannak a könyvei. Néha. ha kész vagyok a munkámmal, belelapozok. Olvastam már Lenintől is. Nem értettem mindent. De azt tudom, hogy a fiam nem lehetett volna vegyész. a lányom orvos, ha ő nem harcol ériünk is. Fedagógusnő a zeneiskolából: — Váratlanul ért a hír, hogy Leninváros leszünk, örülök, hiszen nem akármilyen város kapja a nagy forradalmár, államférfi nevét! Sokat is várunk ettől. Én például személy szerint uj zeneiskolát. — Mi dolgozók, tudjuk, hogy mit kell tennünk — vélekedik a TVK egyik szocialista brigádja. — Még több 1 "b /tállá'.Cr a tárrnital- mi áldozatvállalásra kötelez bennünket a név viselése. A Szőke Tisza Termelő- szövetkezet traktorosa: — Amikor meghallottam a rádióban a hírt. azt mondtam a brigádvezetőnek: no most mutassuk meg, mit tudunk; mutassuk meg, hogy nem érdemtelenül viseljük Lenin nevét. Az egyik gépkocsivezető így szól: — Szép nevet kap a város, de most aztán itt az ideje, hegy megcsinálják a városba vezető utat is. — Lenin nevét azért kapta a város, mert eddig is bizonyított. Dinamikus fejlődésével, lakóinak szocialista közösségével, — ez egy fiatal szakmunkás véleménye. Tiszaszederkény még a KGST szerepét is példázza — mondja a közgazdásznő. — Az erőmű csehszlovák szerelőkkel, a TVK szovjet gépekkel és szakemberek közreműködésével épüli- Itt ível a Barátság olajvezeték. És az új gyárakat újból szovjet segítséggel tervezik. Leninváros óriási távlatokat sejtet. Jövőre 600 új lakást adnak át. Maketten már látható e 25 ezer lakosúra tervezett város. Dísztóval, torony házakkal, üvegfalú középületekkel, bölcsődékkel, óvodákkal, iskolákkal. öregek házával. (Pillanatnyilag csalt 3(!) nyugdíjas él a városban, s az átlag életkor alig éi^ el a 26 évet.) Ipartelepítésre, bővítésre az elkövetkező 10 évben 30 milliárd forintot fordítanak. Kétezer megawattos hőerőmű, kőolajfinomitó és a TVK bővítéseként polietilén-gyár épül. Az iskola előtt elsőasztá- lyos gyerekekkel beszélgetek: — Gyűjtjük a Lenin képeket. — Nekem már tizenöt van. — Nekem nyolc. — Nekem egy. de az a legnagyobb — kiabálják egymást túlharsogva. — Én meg verset tudok Leninről — szalad utánartr egy szőke kislány — elmondjam? — Mondd! — kérem. Leteszi a táskáját. Hátrasímítja a haját és kedves, csengő gyerekhangján szar valja: „Bejárja bolygónkat Lenin, a bolygónk fölött az éjben, pirosló csillag kering, vöröslő fénye ég fenn". A város közigazgatási határában tegnap még állt az útjelzőtáblán: Tiszaszederkény, de mára megfestették és felállították az újat, a messzire látszót, a távlatokat jelzőt: Leninváros. Kádár Márta Népek a forradalom útján' Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, a világháború okozta általános válság közepette, a háború befejezéseként általános európai forradalmat várt, amelyben élen járnak majd a legfejlettebb nyugati országok. Sokszor hangsúlyozta, hogy Oroszország, az orosz proletariátus. csak addig képezi a nemzetközi proletárforradalom élcsapatát, amíg a fejlett nyugati országok munkásosztálya rá nem tér a proletárforradalom útjára. Voltak azonban olyan megállapítási is, amelyek arra mutattak, hogy lehetségesnek tartotta a történelmi fejlődés olyan alakulását, amikor továbbra sem a legfejlettebb országok fognak az élen hálálni a szocializmus megvalósításának útján, így 1918 januárjában, Marx és Engels ide vonatkozó várakozására utalva ezt mondotta: „Mi most a nemzetközi szocializmus erőinek más kombinációját látjuk. Mi azt mondjuk, hogy könnyebben kezdődik meg a mozgalom azokban az országokban, amelyek nem tartoznak a kizsákmányoló országok közé, vagyis azok közé, amelyeknek lehetőségük van köny- nyebb fosztogatásra és meg tudják vesztegetni munkásaik felső rétegeit... Másképpen alakult a dolog, mint ahogyan Marx és Engels várták, nekünk, orosz dolgozó és kizsákmányolt osztályoknak jutott osztályrészül a nemzetközi szocialista forradalom élcsapatának megtisztelő szerepe és mi most világosan látjuk, hogyan megy majd messzire a forradalom fejlődése: az orosz kezdte — a német, a francia, az angol befejezi, és a szocializmus győzni fog”. Tehát az orosz kezdi — már megkezdte — és a nagy nyugati népek majd befejezik. Lenni akkori elképzelése ég várakozása szerint azonban a kezdet és a befejezés között nem lesz lényeges időkülönbség. az egész egy rövid folyamat két vége. Nem volt tehát lényeges az sem, hogy a kezdet és a befejezés között milyen közbeeső állomások lesznek, milyen sorrend alakul ki. És bár Lenin zseniális előrelátásával megmutatta, hogy az imperializmus korszaka az imperialista háborúk és szociális forradalmak korszaka lesz, maga az egész folyamat a Lenin által vártnál hosszabbnak bizonyult. Ennél fogva újra nagy jelentőségűvé vált a forradalom „menetrendje” további alakulásának kérdése, az a kérdés, hol. melyik ország és országok fogják folytatni azt az utat, amelyet az orosz proletárforradalom mutatott a világnak. Lenin tudományosan kimutatta és megindokolta, hogyan és miért helyeződött át a XX. század elején a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom központja Németországból Oroszországba, és miért győzött a proletárforradalom először ebben az elmaradott országban. Nincs még azonban tudományosan feldolgozva az a kérdés miért követték Oroszország példáját elsősorban olyan országok, amelyek ugyancsak a kapitalista fejlődés, ugyancsak alacsony fokán álltak. (1919-ben Magyarország, 1945-ben az európai népi demokratikus országok, később Korea, Vietnam, Kína. Kuba. — Kivételnek tekinthetők a kapitalista fejlettség szempontjából Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság.) Részbeni magyarázatot adhat az, hogy az első világháború után a háborúban vesztes országok, a második világháború után pedig a fasiszta elnyomás alól a Szovjetunió által felszabadított országok bizonyultak a legfogékonyabbaknak a proletárforradalom, a munkás- osztály hatalmának megteremtése számára. Viszont ez a magyarázat nem kielégítő: a teljes igazságnak csak az egyik oldalát mutatja meg. Nem ad magyarázatot arra, hogy az első világháború után miért csak Magyarország lépett erre az útra, s éppígy a távol-keleti országok szocialista forradalmaira sem. A kérdés teljes, tudományos megválaszolása a nemzetközi marxsta—leninista tudományos kutatás még elvégzendő feladata, Lenin életében _ kevésbé jelentős, egészen átmeneti természetű rövid kísérletektől (Bajorország, Szlovákia) eltekintve — egyedül Magyarország követte Szov- jet-Oroszország példáját. Nem csoda tehát, ha Lenin rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a Magyarországi Tanácsköztársaság létrejöttének és mind fennállása idején, mind leveretése után kitartó figyelemmel tanulmányozta tevékenységét^ eredményeit és hibáit. •Részlet Réti László: „Lenin és a magyar munkásmozgalom” című könyvéből.
