Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 12. Csongrádi megye Á mi huszonöt esztendőnk Irta : Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke Negyedszázaddal ezelőtt ezen a vidéken, a mai Békés és Csongrád megye déli körze­teiben léptek először hazánk földjére a felszabadító szovjet csapatok. Az ország nyugati részében még folytak a harcok, amikor itt: a délkeleti, keleti területeken, a „Viharsarokban” és Csongrád megyében már az új élet megteremtésén munkálkod­hattunk. Az elmaradottságtól a nagyiparig Hazánk felszabadulása előtt Csongrád megye az iparilag kevésbé fejlett, mező- gazdasági jellegű megyékhez tartozott. Bár néhány üzem, mint például a Pick Szalá­migyár és a Szegedi Kendergyár az ország határán kívül is ismert és keresett termékeket gyártott, ennek ellenére a megyében az ipar fejletlen, elmaradott volt. Ezt bizo­nyítja, hogy 1938-ban mindössze 8 olyan ipari üzem működött, amelyben a foglal­koztatottak száma meghaladta a százat. Az ötvenes évek elején fölépült Szegeden a Textilkombinát első nagyobb gyáregysége. Hódmezővásárhelyen létrehozták a Mérleg­gyárat — az ország egyetlen ilyen jellegű üzemét.’ Mindez kevésnek bizonyult a vá­rosokban, és falvakban jelentkező munka­erő teljes foglalkoztatására. Emiatt a me­gye lélekszáma — elsősorban a községek lakossága — évről évre csökkent. A megye iparosítása a második ötéves terv idősza-- kában meggyorsult. Létrejött Szegeden a Kábelgyár, az Emergé Gumigyár, Szente­sen a Kontakta Villamossági Alkarész- gyár, Csongrádon a Fűtőberendezések gyáregysége. Hódmezővásárhelyen felépült a Porcelángyár, nagyüzemmé fejlődött a Kötöttárugyár és a Majolikagyár. Üj lehetőséget, gyökeres fordulatot te­remtett a megye ipari fejlődésében az olaj- és földgázkincs felfedezése. A kutatások tulajdonképpen már a század elején meg­kezdődtek ebben a térségben. 1908 és 1909- ben, majd 1911-ben személyesen Eötvös Lóránd végzett itt torziós-inga méréseket, ezek azonban még nem adtak összefüggő geofizikai képet a területről. Ezután ötven év múlva újították fel a kutatómunkát. — Eredményeként megállapították, hogy az algyői olajmezőn van az ország legjelentő­sebb szénhidrogén lelőhelye. A tervek sze­rint 1974 végén az algyői medence évi egymillió tonna kőolajat, egymilliárd köb­méter földgázt, 140 ezer tonna propán-bu­tán gázt és gazolint, 10—15 ezer tonna petánt ad az országnak. Algyő térségében már kezdenek kibonta­kozni e hatalmas létesítmény-komplexum körvonalai. A fúrótornyok mellett gyűjtő­állomások, vezetékhálózatok és egyéb léte­sítmények sorakoznak. — nagyiparivá for­málva ennek az ősidők óta mezőgazdasági jellegű tájegységnek az arculatát. A hagyma és paprika hazájában A mezőgazdaság fejlődésében a földre­form után — mely Pusztaszeren, megyénk egyik községének határában megrendezett ünnepélyes földosztással kezdődött, annak jelképeként, hogy mint ezer évvel koráb­ban, most is innen indult a nép új hon­foglalása a föld birtokbavételére — legfor­radalmibb lépést a termelőszövetkezetek létrehozása jelentette. Kedvező légkört te­remtett ehhez az átalakuláshoz a párt 1956 után kialakított helyes politikája, amelyet a lakosság legszélesebb rétegei őszintén, meggyőződéssel támogattak. A felszabadu­lás óta Csongrád megyében a szántóterü­let több mint tíz százalékán végeztek talaj- javítást és mintegy tíz százalékát rendezték be öntözéses gazdálkodásra. A jobb agro­technika, minőségi vetőmagvak és magas műtrágyaadagok felhasználásával a nagy­üzemekben a búza termésátlaga 1969-ben csaknem kétszeresét érte el az 1935-ös évek átlagának. A kukorica termésátlaga az említett időszakhoz képest 70—80 szá­zalékkal, a burgonyáé 50—60 százalékkal emelkedett. Növekedett az állatállomány is — bar a lehetőségeket sem itt, sem a növényter­mesztésben korántsem merítettük ki. Az ál­latállomány a megyében a mezőgazdasági területre számítva magasabb . az országos átlagnál, a szarvasmarhaállomány 30 száza" lékkai, a sertésállomány 50 százalékkal, a juhállomány több mint 200 százalékkal gyarapodott, ugyanakkor á lóállomány egy- harmadára csökkent. A megye mezőgazdaságában kiemelkedő szerepe van a zöldségfélék termelésének. Ennek vetésterülete eléri a búza és rozs együttes területének 30 százalékát. Csong­rád megye jellegzetes tájnövénye a vörös­hagyma és a fűszerpaprika. Ezeket itt több mint 14 ezer holdon termesztik. A Csong­rád megyében termelt vöröshagyma 95 szá­zaléka, a fűszerpaprika 96 százaléka, a zöld­ségfélék 77 százaléka, a szőlő és gyümölcs 46 százaléka, a baromfi 41 százaléka, a marha és sertéshúz 35 százaléka, a kenyér- gabona több mint 30 százaléka a megyén kívül kerül értékesítésre, az ország ellátá­sát és a mezőgazdasági exportot szolgálja. Az egyéni és a közérdek találkozik közös gazdaságaink vezetőinek abban a törekvé­sében, hogy a zöldségtermelés intenzív fej­lesztését szolgalmazzák, a primőr zöldsé­gek arányát és termésmennyiségét igyekez­nek említeni a termálenergia felhasználá­sával, az üvegházak és fóliás termesztés bővítésével. Az elmúlt évben már több mint 360 ezer négyzetméter fűtött üvegházban és fóliával borított területen termeltek cse­megepaprikát, paradicsomot és más korai primőrt. Az életkörülmények javulása és a kulturális forradalom Csongrád megye egészségügyi ellátottsága sokat fejlődött a felszabadulás óta. Míg 1953-ban hatszázötvenhat orvos volt a me­gyében, 1968-ban már ezeregyszázharminc. A felszabadulás előtt tízezer lakosra tizen­négy, 1968-ban már huszonhat oryos jutott a megyében. Az orvosok számát tekintve a fentiek szerint, Budapest és Baranya me­gye után' harmadik helyen állunk. A kór­házi ellátottságban viszont közvetlenül Bu­dapest után következünk. Ma 2900 ágy áll a fekvő betegek rendelkezésére. Megyénkben minden tízezer lakosra hatvan kórházi ágy jut. A kultúráltabb életnek, s egyben az életkörülmények javulásának nagyon fontos mutatója a lakásépítés és a kommunális ellátás növekedése. 1960. január 1-től el­telt 10 évben Csongrád megyében. Szeged­del együtt, hozzávetőlegesen mintegy 20 ezer lakás épült. A megye lakosságának 58 százaléka a városokban él. A céltudatos közművesítés eredménye­ként a városokban és a községekben ki­épült magasnyomású vízvezetékhálózat hossza száz lakosra ma már 277 méter, az országos 162 méterrel szemben. A megyé­ben az összes lakások 47 százaléka van el­látva hálózati vízvezetékkel. Szegeden ez az arány 75 százalékos, a községekben 31 százalék. Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Csongrádon most építik a lakosság veze­tékes gázellátását szolgáló hálózatot, Szege­den pedig jelentősen bővítik. A városi gáz­vezeték hossza ma már meghaladja a 180 kilométert, és több mint tizenötezer fo­gyasztó használja a gázt. A vezetékes, vala­mint a propán-bután gázt együttvéve, a háztartásoknak mintegy fele van ellátva gázzal. Nagy gondot fordítottunk az óvodák é- iskolák fejlesztésére is. Ezer óvodáskorú gyermekre számítva, a megyében 1626 óvo­dai hely jut, az országos 489-cel szemben. Megyénkben az általános iskolai tanulók 80 százaléka teljesen osztott, 20 százaléka részben osztott vagy kislétszámú iskolában tanul. Egy nevelőre számítva 18 általános iskolai tanuló jut, az országos 20-as átlag­gal szemben. Jelenleg a III. ötéves terv célkitűzéseinek befejezésén és a IV. ötéves terv kidolgo­zásán munkálkodunk. A IV. ötéves tervet a megye lakosságának széleskörű közre­működésével, javaslatainak, észrevételei­nek figyelembevételével kívánjuk elkészí­teni. Épül a bokrost borkombinát 25 ÉV SZOMSZÉDUNK : * Ez alkalommal szép fo- lyónk, a Tisza másik „hazájá­ba” kalauzoljuk olvasóinkat. Csongrád megyéből, az ott lakók életéről, munkájáról vil­lantunk fel képeket, koránt­sem a teljesség igényével. Egy gazdag megye és szorgos népe huszonöt esztendejéről lehetetlenség lenne két olda­lon beszámolni. Csupán ízelí­tőt kívánunk adni mindarról amit alkottak, amit maguk nak két kezük munkájával teremtettek az ottani Tisza- parti emberek. Segítségünk­re voltak ebben testvérla­punk, a Csongrád megyei Hírlap munkatársai. Bencze István, a makói Lenin Tsz elnökhelyettese mondta: a szövetkezet terü­letének negyedén mintegy 900 holdon termelnek hagy­mát. Egyébként a Maros-menti kertészek már 1880-ban Arad környékén piacoztak hagymafüzéreikkel. Ma négy termelőszövetkezetbe tömö­rültek a hajdani kertészek utódai, és közülük egyben, a Lenin Tsz-bep a közös munka eredményeként tavaly 128 mázsás holdankénti termésát­lagot értek el. A hagyma termesztés mun­kaigényes. A szövetkezetek nagyüzemeiben — kisüzemi módon ültetik, kapálják, sze­dik, csomózzák a hagymát. A gépek — a föld megmunkálá­sán túl — vajmi keveset tud­nak segíteni. A fáradtságos Szegedi papucs, paprika, ünnepi játékok. És újabban két határ Röszke és Nagy­lak — csomópontja. Csak ei-ről lenne híres az ország ötödik városa? Az elsők kö­zött hozták ide a békét a szovjet csapatok: 1944. októ­ber 11-én kezdődött az új történetírás. A krónikás így ír az akkori helyzetről: „A lakosság iszonyatos örökséget kapott; rombadőlt hidak, há­zak, felszaggatott utcák, a fasiszták által kifosztott üzemépületek, aknásított szántóföldek, elcsigázott, két­ségbeesett, kiéhezett nép, ín­ség, hadirokkantak, hadiár­vák ezrei és fenyegető jár­vány veszélye.” Szegeden — a szovjet csa­patok és a kommunisták se­gítségével — napok alatt helyreállt a közigazgatás, ok­tóber végén már minden je­lentősebb üzem termelt. A város éledezett, itt ahol az írott történelem előtti évez­redekben, mintegy huszon­négyezer éve is élt már az ember, s a Szeged városnevet már III. Béla (1183-ban ki­adott) oklevelében olvashat­juk a tatár és török pusztítás után éppúgy életrekelt „Se- gedin”, akárcsak az 1879-es vad tavaszi árvíz után. Az a . - ;an százéves katasztrófa íré bejárta a világot, az rák alatt elpusztult nagyvá­s megmaradt népén eglész ürópa segített. De 1944-ben • :|ész Európa beteg, sebesült olt — mindenkinek egyedül llett talpraállni, ha élni :art. Egyedül? Segítség volt, mind az egész országnak munka azonban kifizetődik. Tavaly 66 forintot ért egy munkaegység a Leninben, a tagok évi átlagjövedelme pe­dig mintegy 24 ezer forint volt. A MÉK és a konzervgyárak szinte korlátlan mennyiség­ben vásárolnak makói hagy­mát de külföldön is keresik a világ leggazdagabb illó- anyag tartalmú hagymafaj­tát. Miért pont Makón te­rem a legízletesebb hagyma? Kedvez a termesztésének a középkötött talaj, sok itt a hozzáértő szakember és nap­fény is több mint az ország más részében. Az egyébként 10—15 dekát nyomó főzőhagymának „kis- öccse”, a fokhagyma is kezd tért hódítani Makón. A Le­nin Tsz-ben az elmúlt évben 40 holdon termelték a gerez- des kolbászba valót. mind a Szeged népének a Szovjetunió sokoldalú támo­gatása. Új életünk garanciája, záloga volt e testvéri szövet­ség. Hosszú hasábokat töltene meg ha csak felsorolnánk, mennyit kapott, mit fejlődött Szeged 25 év alatt. Lakótele­pek, gyárak, helyreállított műemlékek. A nagyszabású városfejlesztési terv pedig felvázolja egy igazi nagyvá­ros jövőjét. A városét, amely maholnap olajváros is, ha­zánk legnagyobb szénhidro­Kis sorozatban i A cipőpiac eseménye Csongrád megyében az, ha a MINŐ cipőgyár, időközön­ként egy-egy újdivatú soro­zattal lepi meg vásárlóit sze­gedi boltjában. A borsos árait ellenére is gyakran megro­hanják az üzletet a vevők. Általában a cipőket a haszná­lat és az uralkodó divat kö­vetelményeinek és a különbö­ző árkategóriáknak megfele­lően tervezik. Eddig a gyár szegedi saját üzletében is csak a nagy sorozatban gyár­tott cipőket árusította. Áz üzem vezetői most elhatároz­ták hogy az idén már kis sorozatban gyártott fazonok­kal is ellátják saját boltjukat. A vállalat Moszkva körúti üzemében levő tanulóműhely gyártó szalagján készítik eze­ket a cipőket. Első műszak­ba az ipari tanulók dolgoz­nak, s a második műszakban ügyeskezű szakemberek a kis sorozatú fazonokat ké­szítik. Milyen jó lenne, ha azokból a csinos lábbelikből Szolnokon is vásárolhatnánk. város" génmedencéjének „fővárosa”, Dél-Magyarország legjelentő­sebb ipari, mezőgazdasági és kulturális centruma. A ven­dég, aki Szegedre érkezik, nem az ipari vagy mezőgaz­dasági jelentőségét érzékeli, de a rendezett, szépen parko­sított és egyre szebben vilá­gított, sajátos" hangulatú vá­rost kedveli meg. Mert Sze­ged erről is nevezetes. Bizo­nyára sok-sok szolnoki ta­pasztalta már vendégszerete­tét. P. Szőke Mária 1A maga nemében egyedül­álló az a vállalkozás, melybe jó másfél évvel ezelőtt kez­dett a bokrosi Kossuth Tsz tagsága. Elhatározták, hogy felépítik a csongrádi körzet első önálló termelőszövetke­zeti borgazdaságát. S ezzel a jelenlegi borfajta-választék növelésén túl megpróbálják helyreállítani az egykor nagy hírű csongrádi kadarka rang­ját is. Palásti Béla, a termelőszö­vetkezet elnöke mondotta el: a következő években mintegy 500 kataszteri holdra egészül majd ki a gazdaság szőlőter­mő területe. Ezentúl még öt környékbeli tsz betársulása várható ide kisebb-nagyobb szőlőterülettel. A kombinát feldolgozó üze­mében egy-egy szüreti sze­zonban átlagosan 30 ezer má­zsa szőlőt lehet majd feldol­gozni és mustját a két nagy pincetérban elhelyezni. A be­ruházás terv szerint 25 millió forintba kerül majd, és két év alatt fejeződik be. Az úgy­nevezett első szekció átadá­sa, melybe a feldolgozó üzem és a pinceépület egyik fele tartozik, ez év szeptember elsején lenne esedékes. Cs. J. BsVöllözés e’őit a MIRKwZ „A" c-arnolm Csongrád északi ipari öve­zetében gyorsan épül és fej­lődik a MIRKÖZ Diesel- és Hűtőtechnika Szövetkezet csongrádi üzeme, a Tisza parton. Ez az üzem méreteit és elhelyezését tekintve is a város legimpozánsabb ipari létesítménye. Múlt év au­gusztusában kezdték meg a munkát a „B” csarnokban, ahol azóta folyamatosan, mind nagyobb munkáslét- számmal termelnek. Az épí­tők — a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásai — már az utolsó simításokat, javításokat vég-, zik az „A”, csarnokban, , „Szeged híres Hagyomány a hagyma Szegedi üdvözlet — a líóm-térröl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents