Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

1970. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Vidáman magunkról Például: CSONGRÁD A mi megyénk a legszebb, legvonzóbb, legérdekesebb, legváltozatosabb. Egyszó­val: szerény kiterjedésű honunkban a közepes megyék közé tartozik. A törté­nelem során hol innen, hol onnan irá­nyították sorsát. Úgyhogy minden váro­sában — Csongrádon, Szentesen, Hód­mezővásárhelyen. Makón, Szegeden — is volt vagy van megyeháza. Sőt Szeg­váron is. Ezért amennyiben az illetéke­sek másképp határoznak, nem esünk kétségbe. Pillanatokon belül harminc, vagy akár hatvan kilométernyi távol­ságba is áthelyezhetjük a megyeszék­helyet. Különben: Szegeden süt legtöbbet a nap (állítólag), Szentesen keresnek leg­többet a tsz-elnökök (tényleg), Csongrá­don isszák a legtöbb bort (valószínűleg), Makón termelik a legtöbb hagymát (ha igaz), Vásárhelyen van a legtöbb kép­zőművész (a statisztika szerint). Persze azért itt is előfordul, hogy esik az eső, hogy vissza kell fizetni valamennyit a jövedelemből, hogy vizet is isznak, hogy nincs hagyma, és hogy elkelne egy jó festmény. Napja válogatja. Pedagógusnak legjobb lenni a szegedi járásban, valahol Szatymaz környékén, mert ha van a tanügyi dolgozónak egy kis őszibarackosa, akkor havi fizetése jól kiegészíti a heti zsebpénzét. Persze az némiképp előny ha az itteni ember­nek nincs diplomája, mert akkor nincs ami elvonja a munkától. Az egyszerűbb családokban Volgával fuvarozzák az őszibarackot, országjárásra Opelt hasz­nálnak. A tehetősebbeknél van egy har­madik kocsi is, hogy kényelmesebben utazhassanak. Itt van aztán az olaj. Meg a földgáz. Előfordul, hogy száz négyzetméteren százmillió forintnyi értéket termelnek, ami még a melegházi volumenhez mér­ten is jelentős profitnak számít. Úgy­hogy egyes termelőszövetkezetek góréi- nak fejében már az is megfordult, ho­gyan lehetne legalább két, háromszáz négyszögölön meghonosítani az olaj mel­léküzemágat. S majd később, ha jobban dotálják az állattenyésztést természete­sen fognak tartani apaállatokat, sőt anyakocákat is. Mint bizonyára tudják, nálunk ren­dezik a (reklám szerint) világhírű Sze­gedi Szabadtéri Játékokat. Bizonyára sok Szolnok megyei dolgozó, is elzarán­dokolt már ide főidényben, persze csak akkor, ha jóba volt a CSÉB-bel. Nem mi dicsekszünk, vendégeink mondják: ilyen­kor itt lehet kapni a legjobb sültkol­bászt. és hogy itt akkor is van Kőbányai és Kinizsi sör, amikor sehol másutt az országban nincsen. Különben természe­tesen színházi előadásokat is tartanak a (szintén) világhírű Dóm-téri szabadtéri színpadon, amely olykor a világon a leg­nagyobb (operát mutatnak be éppen), olykor meg rendkívül kicsi. Ilyenkor a János vitézt adják. Természetesen erőteljesen fejlődünk. Beruházásaink közül egyik-másik oly hatalmas, hogy szinte már univerzális­nak tekinthető. Például az Újszegeden létesülő hatalmas építmény, amelynek — egy ellaposított Eiffel-toronyhoz hasonló — vasszerkezete fenyegetően feszül az ég felé. Mondom: ez is univerzális. Az illetékesek ugyanis még nem tudják, hogy fedett uszoda lesz-e belőle, vagy tornaterem, netán esetleg vásárcsarnok. Persze ha tulajdonképpen jól belegondo­lunk, alapjában véve tökéletesen mind­egy: víz — víz... Önkritikusan szólnunk kell arról, hogy hosszú éveken át tendenciózusan csök­kent Csongrád és Makó lakossága. Most már újra növekszik. Egyesek a helyes, arányos vidékfejlesztési-iparosítási kon­cepciónak tudajdonítják ezt, mások más­nak. A makói és a csongrádi nők min­denesetre mostanában csinosabbak. Nem maradhat ki megyei színképünk­ből a hírneves szegedi papucs (sarkával jól lehet formálni az elkutyult férjek tudatát, már persze a koponyán ke­resztül), valamint a halászlé-kocka, amely annyiban halászlé, amennyiben világháború egy világháború — vaktöl­tényekkel. Különben megvolnánk. Papp Zoltán Csongrád megye egyik híressége a dorozsmai szélma­lom. Nóta Is született róla, s az erre járó külföldi — belföldi vendegeknek is kedvent kiránduló helye. lónak ígérkezik 1970 a megyei kórházban A nagy hagyományokkal rendelkező szentesi megyei kórház fejlődésének jelen­tős szakaszához érkezett az idén. Hosszú évek óta nem történt ott különösebb kor­szerűsítés. most viszont szinte egyszerre pótolják az elmulasztottakat: mintegy 25 millió forintot fordítanak az új 90 ágyas belgyógyá­szati pavilon, az emeletes or­vosotthon és több más fon­tos létw'tmény építésére. Szintén a kórház területén kezdik meg az új modern rendelőintézet építését, amely elsősorban városi célokat szolgál, de gondoskodik a közeli községek betegeinek ellátásáról is. A megyei kórházban éven­te 14 ezer beteget gyógyíta­nak, és az orvosok száz ágy­ra eső aránya 8,1, a statisz­tika kimutatása szerint. Nemrégiben oldották meg a belső szállítás problémáit különféle járművek alkalma­zásával. valamint utak, jár­dák építésével. A közelmúlt­ban adták át a Kurcán át­ívelő közúti hidat. (A Kur- ca a város „mini folyója” — a kórház területén fut keresztül.) Lépést tart a mai követelményekkel a kór­ház technikai felszereltsége, például nemrégiben szerez­ték be a legkorszerűbb alta­tógépeket. a kórházban dol­gozik dr. Bugyi István Kos- suth-díjas orvosprofesszor, akiinek szakkönyved széles körben ismertek. Jónéhány orvos tudományos dolgozata jelenik meg rendszeresen a szaklapokban. A megyei kórház 1953 óta rendszeres időközönként megtartja or­szágos tudományos üléseit, ahol a legidőszerűbb szak­mai és tudományos kérdé­seket tárgyalják. A kórház szép parkja messzi környékén egyedül­álló. Itt található Kisfaludy Stróbl Zsigmond „A kis makrancos” című szobra. A kórház területén fúrták 1957- ben a város első termálkút- ját és ennek segítségével fű­tik a kórtermeket, műtőket és az egyéb kisegítő helyisé­geket Nemrégiben gyógy­vízzé nyilvánították a kór­háznak föld mélyéből feltörő kincsét és ezzel függ össze — a távlati tervek alap­ján — egy új hidro és fizi­koterápiái részleg létreho­zása a mozgásszervi betegek gyógyítására. Szabó Róbert Nem forog a dorozsmai szélmalom A festőben ügyes női kezek „tetoválják” a takarék- malacot. A Marx-téri piacon ...Szegeden készült ez a kép. A kötélverők árulják itt portékájukat. Növekszik a kishaiár- forgalom Magyarország és Románia között január 12-ével megin­dult a kishatárforgalom. Ez azt jelenti, hogy a határtól — mindkét oldalon — 15 kilorr/,-"-re lakók személyi igazolványukhoz csatolt be­tétlappal utazhatnak Ma­gyarországról Romániába és - viszont. Nagylak az ország keleti részének egyik nemzetközi határátkelő helye. Igen sok Romániába, Bulgáriába vagy a közel-keleti országokba utazó veszi igénybe máris. Tehergépkocsi és autóbusz kivételével minden járművel szabad az átkelés. Ez azt je­lenti, hogy akik a magyar- országi Nagylakig vonaton utaznak, még gyalogosan is átkelhetnek a határon. A romániai Nagylakról közvet­len autóbuszjárat van Arad­ra A határállomás, mint nemzetközi átkelőhely, éjjel­nappal nyitva áll az utasok előtt. Mindez a kedvezmé­nyes kishatárforgalomra is érvényes — tehát a Romá­niába utazók vagy a Ma­gyarországra jövők a nagy­laki Jiaitárátkelőhelyet a nap minden szakában, éjjel ugyanúgy, mint nappal, hasz­nálhatják. Megtudtuk a határállomá­son, hogy eddig közel szá­zan utaztak már Romániá­ba a személyazonossági iga­zolványhoz csatolt betétlap­pal. Volt, aki gyalogosan, kerékpáron vagy személy­autón ment át ismerőseihez. Romániában az Arad me­gyeiek nagy szeretettel fo­gadták a Magyarországról érkező vendégeket. Romá­niából viszont március ele­jére várják az első vendé­geket. A határátkelő helyen előre felkészültek a várható nagy forgalomra. Gyorsan intézik -T átlépéssel kapcso­latos formaságokat, a vám- vizsgálatot stb., hogy a ven­dégek minél hamarabb úti­céljukhoz érhessenek. A pénzbeváltást is megszer­vezték; a határátkelő helyen át lehet váltani a forintot leire, illetve a leit forintra. A naoy forgalomra számít­va megjavul a közlekedés Nagylak—Makó, illetve Nagylak és Szeged között is. Az autóközlekedési vállalat "műszeres buszjáratokat in­dít. Förgeteg Szilveszter Vásárhelyi cserepek Divat lett a majolika — Negyven színből választanak Kívülről semmiképpen sem látszik 60 évesnek. Belül pe­dig kimondottan fiatal. A hódmezővásárhelyi majolika üzemről van szó, amelyik két év múlva ünnepli alapí­tásának 60. évfordulóját. Divat lett a majolika. Ez lemérhető a gyár termelési adatain is. Bár a háború után évekig állt az üzem, 1950-től egyre nő az itt készült vázák, tányérok, dísz­tárgyak száma. Az évi egy­milliós termelést már 1951- ben elérte a gyár, jóllehet mindössze kilencvenen voltak a formázok, égetők, festők. Ma a dolgozók száma három­száz és az üzem évi terme­lése 16,5 millió forint érté­kű, amelynek a felét export­ra szállítják. Érdemes végigmenni az ország egyetlen jelentős ma­jolika üzemén. — Hatalmas agyaghegyek tornyosulnak a korongok előtt Az ügyes ko- rongozók kezei alatt enge­delmesen tekergőzik, formá- zódik, az agyag. Az egyik mester takarék- malacokat formáz, melybe A forró kemencékben csillogó fényt kaptak a köcsögök. kunkorit nekik egy fiatal- asszony. Ezután a mázba fürdetett munkadarabok a festőbe kerülnek. A festők negyven színből választhatják ki a legmeg­felelőbbet. Lányok, asszo­nyok vezetik az írókát bá­mulatos ügyességgel. Az em­ber úgy érzi behunyt szem­mel is ugyanígy tudnák csi­nálni. A „megírt” malac, kö­csög aztán kemencébe ke­rül, itt kapja a csillogó fé­nyét a majolika. A hatalmas raktár polcain ezernégyszáz féle termék vár csomagolásra. A megrende­léstől függően ötventől, öt- venezres szériáig készülnek a kerámia tárgyak. Ismerő­sek a gyártmányok, hiszen az ország szinte valamennyi népművészeti boltjában ta­lálkozhatunk velük mint vá­sárlók, majd a forintokat gyűjthetik a spórolósabb gyerekek. A másik könnyed ívű vázát „épít” a " forgókorongon. A malactestek alá négy láb kerül, majd ügyes farkincát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents