Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

1970. március 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP .3 Fejőgép az istállópadláson Mennyit ér a mezőgazdasági szakmunkás­bizonyítvány *? A jánoshidai Vörös Hajnal Tsz gépjavító műhelyében folyamatosan javítják az erőgépeket. Jelenleg a március 21-i szemlére készülnek. Képünkön egy VE 28-as trak­tor nagyjavítását végzik. Miről fr a Társadalmi üzemi© új száma? A puszta számok is sokat mondanak olykor. A jász- dózsai Petőfi Termelőszö­vetkezetben hat fiatal vég­zett eddig mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákon, jelenleg kilencen tanulnak Jászapátdn. Jászberényben. Kunhegyesen, Kenderesen. S ismét öt, nyolcadik osztályt végzett gyerek szerződött ősztől a szövetkezettel. A Petőfi Tsz-nek kétszázhet­ven tagja van. Amiből ki Pillanatnyilag nincs egyet­len szakmunkás a tehené­szetben. a juhászaiban, s a növénytermesztésben sincs. Szakmunkások dolgoznak a borimfi tenyésztésben, vannak a gépesítésben, s a növény- védelemben. Maradjunk ke- vésnyi időt a tehenészetnél. A honfoglaló magyarok már pontosan úgy fejhették te­heneiket, mint ahogy ma is fejik még a Petőfi Tsz-ben. Az egyéni gazdálkodás ide­jéhez hasonlítva is csak annyi a változás, hogy na­gyobb istállókban, több te­hén van együtt, de ellátá­suk, kiszolgálásuk éppen úgy történik, mint akkor. Csak nagy tehenészet, de nem nagyüzemi. Erről azt mondják a szö­vetkezet szakvezetői, a kor­szerű állattartás megterem­tésének gátlója: kicsi a szö­vetkezet. Kétségtelen a kis gazdaság hátrányban van a nagyobb szövetkezettel szemben. Am az is igaz, hogy a fejlett nyugati agrár- államok legtöbb parasztgaz­dasága meg sem közelíti a jászdózisai Petőfi Tsz 3200 holdas birtoknagyságát, s a korszerűséget mégsem lehet­ne összehasonlítani az itte­nivel. Magyarán szólva a kultú­Ennek ellenkezőjére ugyan­ebben a szövetkezetben is van jó példa. Krista Piros­ka, baromfitenyésztő brigád­vezető keze alatt csak szak­munkások dolgoznak. A két baromfitelepen, a jászapáti szakmunkásképző iskolában végzett lányok gondozzák a csibéket, az idősebb Baka néni pedig felnőtt fejjel szerzett képesítést. — Azt mondja Kiásta Piroska: — Az olyan jó dolog, hogy bármiről esik szó. azonnal szót értünk, mert a lányok mindenről tanultak, ami a szakmához tartozik, ismer­nek mindent. El sem tud­nám képzelni a munkámat ilyen feltétel nélkül. Horváth József, a kápol- nási üzemegység vezetője viszont el tudná képzelni ilyen feltételekkel. Ha las­san is, utat törnek maguk­nak az új termelési eljárá­sok e szövetkezetben is. A kápolnásá üzemegységben például a nagyadagú műtrá­gyázásról. a napraforgó vegy­szeres gyomirtásáról van szó. Elég sok ideje rámegy az üzemegységvezetőnek. mire megérteti az emberekkel, miért, s hogyan kell csinálni. A szakvezetők — szinte kivétel nélkül technikusi képzettséggel — lépten, nyo­mon érzik a mezőgazdasági szakmunkások hiányát — Csakhogy a végzők egy ré­sze is a gyenge képességű tanulókból kerül ki, s nem nagyon alaoozhatnak rájuk az első években. A szőlé­szetben volt esy jó felké- zültséeű fia'al szakmunkás. Alexi István, ám otthagyta őket, elment a borforgalmi vállalathoz. Béres Pál elnök leihet következtetni: ha a szakmunkásképzés üteme nem gyorsul a tsz-ben, néni kevesebb, mint hatvan év múltán jut odáig a közös gazdaság, hogy szakmunká­sokkal dolgoztasson. Ez ter­mészetesen már nagyon ideá­lis állapot feltételezése. De a legfontosabb munkakörök szakmunkásokkal betöltésé­hez is majd fél évszázad kell a jelenlegi ütemet te­kintve. rált munkakörülmény meg­teremtése nem mindig bir­toknagyság. nem mindig pénz dolga, hanem az igé­nyesség is közrejátszik ben­ne, Éppen a Petőfiben de­rülnek rajta, hogy a ltözség- beli másik közös gazdaság­ban, a Tamamentiben meg­vásárolták a fejőgépeket, de a padláson tartják azokat. Fejőgépekhez nyilván szak­munkások értenek, s az idős és képzetlen tehenészek nem szívesen bajlódnak vele. — Ahogy Rédei József, a Pe­tőfi Tsz tehenész brigádve­zetője is vallja: az öreg te­henészek nem vonzódnak az új iránt. Tíz tehenész van beosztva Rédei Józsefhez, s mint mondja, az egyedi ta­karmányozás bevezetésével is meg kellett küzdenie. Ar­ról van szó, most tértek rá arra a módszerre, miszerint az állatok a tejelő képesség­gel arányosan kapják az ab­rakot. Egyáltalán, nem új dolog ez a szövetkezeti gaz­daságok nagy részében, év­tizedes múltja van n tejelő takarmányozásnak. A Petőfi Tsz-ben még most is nehe­zen értették meg az embe­rek, miér kell csinálni. — Ügyszintén a takarmány­összeállítás új módszeréért sem rajongtak. meg is fogalmazza: hiába hívják a fiatalokat. nem mindig az jön, akit szeret­nének. Magyarán nem vonzó a fiatalok előtt a mezőgaz­dasági pálya. Pavluska Péter főagronő- mus érzi miről van szó: — Addig nem nagyon vár­hatjuk a fiatalokat, amíg a munkahelyeket nem tesszük kultúráltabbá. amíg az ipar­hoz közel azonos munkafel­tételeket és jövedelmet nem biztosítunk. Jövedelem. Az iparban szinte törvényként elfogadott gyakorlat: a szakmunkás többet keres, a tanulatlan munkásnál. A mezőgazda­ságban kivétel, ha így van. Sándor József, a jászapáti szakmunkásképző iskola igazgatója mondja: — Nem tudok róla, hogy valahol magasabb bért kap­nának a szakmunkások. Ép­pen most kaptunk Bács-ICis- kun megyéből egy ilyen le­velet. volt tanítványainktól. A szövetkezetek nagv több­ségében úgy kalkulálnak: a szakmunkás megtanulta a szakma fortélyait, s eleve többet tud ezáltal keresni. Igen ám, de a valóság mégis csak az: három évig tanul a fiatal az általános iskola elvégzése után, s ugyanott és ugyanazzal a feltétellel kezd, mint a ta­nulatlan ember. Mi vonzza akkor a jókéoessésű fiata­lokat a mezőgazdaságba? Az üzemi önállóságba beletarto­zik, hogy az üzem döntsön arról, hogvan fog’alVoztatja a szakmunkásokat. Bár ez is érdekes. Egy mezőgazdasági szakmunkás kiképzésére az állam hozzávVőlegesen 70 ezer forintot költ. A szövet­kezet maximálisan 15 ezret. Kérdés: ha az állam hozza a nagyobb áldozatot, nem lenne-e célszerűbb nagyobb beleszólása is? A magyar falu jövője A jászapáti igazgató egyébként örömmel mutatja, az idén nagyon sok a je­lentkező. Szövetkezetek ne­veit is sorolja, ahonnan dömpingben kérték felvételü­ket a fiatalok. Ismerős ne­vek, Tisza II-s és szakosí­tott telepeket építő szövet­kezetek. A szakosított tele­pek felépítéséhez csak ak­kor járul hozzá az állam, ha az üzem szakmunkások­kal dolgoztat ott. Egyébként csak a Tisza Il-őt kiragad­va. Másfél évtizedig a nem­zeti jövedelem jelentős ré­szét költjük a hatalmas be­ruházásra. Üj termelési el­járások, új agrotechnika, új gépek, új feltételek. De kik fogják úgy üzemeltetni, úgy hasznosítani e hatalmas ön­tözőrendszert. hogy a leg- Igyorsabban megtérüli jön a befektetett pénz. A Szolnok megyei szövet­kezeteknek nyolcvanezer tag­juk. negyvenháromezer dol­gozó tagjuk van. Eddig majd egy évtizedes szakmunkás­képzés eredménye, három­ezer nyolcszáz mezőgazdasá­gi szakmát tanult ember. Évente átlagosan kétszázöt­ven fiatal, s ugyanennyi fel­nőtt szerzi meg a szakmun­kásbizonyítványt. Nem nehéz kiszámolni, mily soká érünk ei a kívánt állapotokig. — borzák — A makacs tél még mindig a nyakunkon ül, de a köny­vesboltokban élénk, tava- szias a forgalom. Március 21-ig tart a kedvezményes könyvvásár, 50 százalékos árleszállítással, de már ke­resik a felszabadulási évfor­dulóra megjelenő könyve­ket A kiadók gazdag vá­lasztékot ígérnek. Az utolsó notesz Az abdai sírban találták meg az öt nyelvű kérést: „Ez a jegyzőkönyvecske Rad­nóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra...” A bori notesz volt. Benne a mártírhalált halt költő utolsó, legnagyobb versei. Ezt a harminckét oldalas füzetet adja közre fascimile kiadásban a Szépirodalmi Könyvkiadó, OKutay Gyula előszavával, Bori notesz címmel. Emberek és szobrok Világhírű szobrászművé­szünk. Kisfaludy Stróbl ?.sig- mond emlékiratait a Kép­zőművészeti Alap Kiadóvál­lalata jelenteti meg. Művészeti életünk nagy öregje, 85 éves. gazdag élet­pályájának jelentősebb állo­másait; eseményeit írta meg. A folyóirat márciusi szá­mában Balázs Györgynek a demokratikus centralizmus lenini elvének néhány kér­déséről írott tanulmánya ol­vasható. Aki a kommuniz­mus elveivel vitatkozik — írja a szerző —, annak nincs mit keresnie a kom­munista pártban. Aki azon­ban egyetért ezekkel, annak joga, de kötelessége is, hogy ha kell, vitatkozzék taktikai vagy elméleti kérdésekben, így segítse a leghelyesebb álláspont kikristályosodását. A mozgalmon belüli konflik­tusok demokratikus megol­dásának biztosítása — elvi alapon; az egység szüntelen erősítése, erélv és fegyelem a párt fellépéseiben a vá­lasztott testületek többségi, demokratikus döntése alap­ján. ezen a lenini szervezeti elvek ma is érvényes, mara­dandó útmutatásai. Pozsgai Imre kandidátus, az MSZMP KB alosztályve­zetője Gondolatok a párt­szervek döntési módszereiről címmel írt cikket, a politi­kai és szakmai elvek össze­kapcsolását — állapítja meg — a választott pártsaervek Számos nevezetes személyi­séggel való találkozásáról, barátságáról — Shaw, Voro- silov marsall, Zamercev tá­bornok stb. — olvashatunk. Életünk tükörben A Kossuth Könyvkiadó Nemes György válogatásá­ban jelentette meg az el­múlt negyedszázad hu­szonöt legjelentősebb ri­portját A szerkesztő munkagond- jábói: a vizsgált időszakban negyedmillió riportot írtak, vagyis minden tízezer közül kellett egvet kiválasztani! Lehetetlen felsorolni is a kötet minden írását: egytől egyig kulcsriportok. Illyés Gyula a paraszti honfogla­lásról írt. Karinthy Ferenc- től az Ezerév -et adja közre a kötet. Dérv Tibor tollából a pócspetri eseményeket elemző riportot olvashatjuk. Több megyei vonatkozása is van a gyűjteménynek. Il­lés Béla: Pillanatképek a felszabadulásról címmel. Jászapátiban történtekről ír, Csák Gyula pedig a paraszti élet változásairól. Mezőtúrról, If «szónk, Magyarország Huszonöt tiport. negyed­század történelem, — így le­és a munkájuk segítségére létrehozott apparátus jó együttműködésével lehet megteremteni. A pártappa­rátus tulajdonképpen szakér­tők csoportja. A párt poli­tikai munkájában a siker egyik fontos feltétele az apparátus és a választott szervek, valamint a párttag­ság közötti bizalom, az ap­parátus csak magasfokú po­litikai és szakmai felké­szültségével nyerheti el ezt.” Megfigyelhető — írja Poas- gai Imre —, hogy ahol a feladatok nagyságához ké­pest alacsony színvonalú a választott testület, ott több­nyire minőségi engedménye­ket tesz az apparátussal szemben; ez pedig azzal jár, hogy az adott területen nem alakulhatnak ki a pártirányí­tás megfelelő módszerei.” Ballai László, az MSZMP KB alosztályvezetője a ter­melékenység alakulásának és növelésének feltételeit elem­zi behatóan, dr. Kovács Ist­ván pedig a Francia Kom­munista Párt XIX. Kong­resszusának jelentőségét mél­tatja o folyóirat márciusa számában. hetae szú kr es za bártan be­ajánlani a kötetet, amelynek minden írása mestermunka, nagyszerű olvasmány. Erdei Ferenc szerkesztésé­ben jelenik meg A hazánk, Magyarország című enciklo­pédiája, amely azt mutatja be. hogy milyen fejlődést ér­tünk el az elmúlt negyedszá­zad alatt A Kossuth Kiadó jelenteti meg Rényi Péter és R. Sán­dor Ilona munkáját: A mi negyedszázadunk címmel. Kétezer fényképen mutatják be a szerző-összeállítók az elmúlt huszonöt év történe­tét. Az értékes tanulmánnyal kiegészített történelmi ké­peskönyvet elsősorban az is­kolai szemléltetőtárak fi­gyelmébe ajánljuk. Díjnyertes regények Sípos Gyula A senki föld­jén című regénye első díjat nyert a Szépirodalmi Könyv­kiadó pályázatán. A kiadó az évfordulóra jelenteti meg a konvvet Thierry Árpád Évszakok című regényének főhőse egy húszéves fiatalember, aki jó poijvedszázaddal ezelőtt egy Don ~ "rtti tábori kórház ásván kezd az igazsásra esz­mélni. A könyv második díjat nyert « Szépí-oialmi Könyvkiadó pályázatán. — ti — Pedagógiai tudományos ülésszak Az V. Nevelésügyi Kong­resszus. előkészítése j egye­ben, felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. év­fordulója tiszteletére több intézmény, társadalmi és tömegszervezet közös rende­zésében pedagógiai tudomá­nyos ülésszak kezdődik Szol­nokon. Az ülésszak első rendezvé­nyét március 25-én a Ságvá- ri Endre megyei Művelődé­si Központban rendezik, ahol délelőtt Simon' Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára „Társadalmi, gaz­dasági és tudományos-techni­kai fejlődésünk várható kö­vetelményei a nevelésüggyel szemben” címmel tart elő­adást. A délutáni ülés témája „A pedagógus hivatás”, előadója Miklósvári Sándor, a Műve­lődésügyi Minisztérium osz­tályvezetője. Ezen a napon kezdődik a Ságvári Endre megyei Műve­lődési Központban a rajzta­nárok és pedagógus képző­művészek kiállítása, amelyet dr. Voksán József, a Pedagó­gusok Szakszervezete közpon­ti vezetőségének titkára nyit meg. Április 16-án a Magyar Pedagógiai Társaság Szolnok megyei tagozata és a Pedagó­gusok Szakszervezete Szol­nok megyei Bizottsága együttes emlékülést tart ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére a Ságvári Endre megyei Műve­lődési Központban. Április 23-án ismét tudó mányos ülés lesz, amelynek témája: „Leninizmus és szo­cialista pedagógia”. Előadó­ja Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága osztályvezetője. Az ülés helyén, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban április 23-án ki állítás nyílik a tanulók g.\ űi tő. kutató munkájúnak ere ményeiből. Szolnok megyei Gabona felvásárló központi mű helye felvesz 8 esztergályost. 4 laka tost. 6 kőműves seget) munkást Heti 44 órás munkaidő Külszolsálatos munkakör 1 Bér megegyezés sv.e •? r: Jelentkezés; ím szerűm klós. Bethlen u j 45—49. Ahogy már a honfoglalók fejtek ,,.f lányok mindenről tanultaku Az évfordulók könyvei Mit ígérnek a kiadók?

Next

/
Thumbnails
Contents