Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-11 / 59. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 11. Wesselényi Miklós: X. Fordul a történelem... Április 4-én a Vörös Hadsereg teljesen felszabadította Magyarország területét, ezzel s helyzet teljesen megváltozott A kormány ugyan még ideiglenes volt és a novemberi választásokig az is maradt, de nem működhetett tovább Debrecenben. Április végén Budapestre költözött. Az ellentétek, amelyek a debreceni korszakban is itt-ott megmutatkoztak, most, hogy az egész országra kiterjedő tevékenységről volt szó. még- inkább jelentkeztek. Ennek egyaránt bel- és külpolitikai okai voltak. Amikor azonban a kormány a fővárosba költözött és teljes egészében felmerült a demokráciáért folytatandó harc szükségessége, már nem volt többé vita a párton belül. A Magyar Kommunista Párt május 20—21-én összeült első országos értekezlete programot dolgozott ki az ország gazdasági rekonstrukciójára és útmutatást adott a főbb politikai irányelvek tekintetében. Mindkettőre nagy szükség volt. Hiszen az országban még éppen csak megkezdődött a romok eltakarítása. Április-májusban Budapesten megindult a rendszeres közszolgáltatás. A Kelenföldi Erőmű helyreállítása és a bánhidai távvezeték újjáépítése például olyan gyors ütemben haladt, hogy 1945. májusára az Elektromos Művek a háború előttihez hasonló mennyiségű áramot tudott szolgáltatni a lakosságnak. Május 1-én nemcsak a nagy munkásfelvonulás mutatta a bizakodást, hanem az is, hogy ezen a napon jelent meg a Nagy-, körúton Budapest egyik jellegzetes színfoltja, a hatos villamos. Az angolszászok a hidegháborút választották Politikai szempontból a helyzet kevésbé volt örvendetes. Ennek elsősorban az volt az oka. hogy az angolszász hatalmak és főleg az Egyesült Államok a Németország elleni háború befejezése után, — sőt bizonyos értelemben már az előtt, amikor a fasizmus feletti győzelem már biztosnak látszott. — a hidegháború útjára lépett. Roosevelt halálával az Egyesült Államok politikájában lassú, de állandó változás következett be. Washington mindinkább bátorítani kezdte a jobboldali és szovjetellenes erőket. Ez pedig nem maradhatott következményeik nélkül. Az angolszász hatalmak és a velük együttműködő jobboldali magyar emigráció élénk figyelemmel kísérte az itthoni helyzetet és egyre fokozottabb mértékben támogatta a' hazai jobboldali elemeket. A felszabadulás után a két munkáspárt mellett, a magyar közélet legjelentősebb politikai pártja a kisgazdapárt lett. A kisgazdapárt összetétele azonban nagyon heterogén volt. Valóban haladó gondolkodású polgári politikusok mellett soraikat a különböző árnyalatú jobboldali elemek töltötték fel. A nyugati hatalmak természetesen figyelemmel kísérték ezt a fejlődést. és nem egészen jogtalanul. A kisgazdapárt jobboldali, szárnyában látták politikájuk letéteményesét. A Kisgazdapárt vezetősége és főleg annak a Kis Újság köré tömörült legmozgékonyabb és politikailag legaktívabb csoportja gyorsan reagált a nyugati szövetséges hatalmak kezdeményezéseire. Kisgazdapárti ellenpólus így Budapesten a kisgazdapárt azoknak az erőknek a gyűjtőtábora lett, amelyek a fővárosban túlsúlyba jutó munkáspártok ellenpólusát képviselte. Más polgári pártok, mint a Polgári Demokrata Párt. vagy a Radikális Párt összefogtak ugyan bizonyos csoportokat, de semmiesetre sem tömegeket. E/_ a politikai szituáció azért volt érdekes és azért vezetett a helyzet lassú, de állandó kiéleződéséhez, mert hiszen az ideiglenes nemzeti kormány nem maradhatott örökké ideiglenes és az ország felszabadulása után legfőbb ideje volt annak, hogy választások útján az országban végre állandó kormány legyen. Különben is a kormányzat megerősítését általános demokratikus választások útján, nemzetközi szerződések írták elő. A Potsdami Egyezmény (1945: július), Magyarország diplomáciai elismerését az ország mielőbbi demokratikus berendezésétől tette függővé: a békeszerződés megkötését és az ország felvételét az ENSZ-be, stb, A szeptember 16-i VIII. törvénycikk november 4-ére tűzte ki a választások jdőHogy mik vannak?! Kakukk Marci természetű barátom) a népszámlálás adatait nézegette. — Te, mennyi a város lakossága? Megmondta. — Ebből férfi, nő? Több a nő? Don Jüanunk szomorúan meresztette rám nagy, nőcsalogató kék szemét. — Én úgy érzem pajtás, hogy kettővel okvetlenül többen vannak... ☆ Sok ember olthatatlan vonzódást érez a meteorológus szakma iránt; egész életükben a széljárást figyelik. Vállalati burleszk, avagy lánc-lánc eszterlánc játék több tételben. Vezér: Ez a munka kérem rossz. Alvezér; Ez a munka kérem rossz. Főosztályvezető: Ez a munka kérem rossz. Osztályvezető: Ez a munka kérem rossz. Osztályvezető helyettes: Ez a munka kérem rossz. Műhelyfőnök: Ez a munka leérem rossz. Művezető a melóshoz: Ez a munka kérem rossz. Melós: Tudtam én azt kérem már akkor, amikor megcsináltatták velem. * Groteszk. Két, hasban erős, fogyókúrás pennahuszár beszélget: — Te hol ebédelsz? — En sehol! És te? — En is sehol. — Jó, akkor ebédeljünk együtt. m, ti — pontját és meghatározta, hogy azon mely pártok indulhatnak. Törvény szerint a választásokon indulhatott a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Radikális Párt. A polgári pártok közül a kisgazdapártról már szóltunk, a Demokrata Párt a régi Rassay-féle polgári liberális vonalat képviselte, míg a Radikális Párt folytatása volt annak a nagymultú pártnak, amely az 1918-as polgári forradalom előkészí- tésébein oly nagy szerepet játszott, a Galilei Kör, a Huszadik Század és a Világ révén. Számottevő tömegek azonban csak a két munkáspárt és a kisgazdapárt mögött álltak. Bizonyos jobboldali körök elsősorban katolikus oldalról szerették volna feltámasztani a régi Wolff-féle Néppártot is, mely a háború utolsó szakaszában ugyan németellenes volt, de azt megelőzően messzemenően kiszolgálta a Horthy-rendszart. Az Országos Nemzeti Bizottságok engedélyezték is indulásukat a választáson, de a koalíció balszárnya végülis megakadályozta a rosszemlékű ál- demokrata párt indulását. Az első demokratikus választás Nyugodtan mondhatjuk, hogy a november 4-i szavazás az első demokratikus választás volt Magyarországon. Míg 1935-ben a lakosságnak mindössze 27,9 százaléka volt választásra jogosult. 1945-ben 72,8 százalék. 1935-ben a jogosultak 79,8 százaléka élt választójogával, 1945-ben 89,9 százalék. A választási küzdelem heves volt, élesen kirajzolódtak a hal- és a jobboldal körvonalai. A választások után kormányalakítási vitában a kisgazda párt haladó szellemű elemei kerekedtek felül és a párt a koalíció fenntartása mellett döntött. így Tildy Zoltán elnökletével megalakult az új kolíciós kormány és a felszabadult ország véglegesen elindult az újjáépítés és a demokratikus fejlődés útján. ÍVéfirc) Szöllősi Sámuel kalandos feltámadása A most következő napokban bocsátja útjára a Gondolat Könyvkiadó Vértes László posztumusz kötetét, a Kavics ösvényt. Álljon itt a nemrég elhunyt, hírneves ősrégész izgalmasan érdekes „tudományos kalandregényének” néhány jellegzetes fejezet-címe: Hámozzuk meg a ,,fehér zajt”, — Diadalmenet hasoncsúszva, — A hosz- szú cső démona, — Sárkány az ösvényen, — Sámuel színre lép. Vértes László rendhagyó tudományos pályafutásáról így emlékezik meg özvegye: „Érdekes életpálya volt Vértes Lászlóé. Az első világháború első évében született s a háborúban elvesztette apját. Így csak középiskolát végezhetett, egyetemre már nem tellett: támogatnia kellett a kisebb testvéreket. Sportszereteto vitte őt tudományos pályára. Szenvedélyes barlangászó volt. majd barlangkutató lett, s végül a barlangok ősi lakóira, az ősemberekre specializálta magát.” Most megjelent művének hőse. Vértesszőllősi Sámuel kereken félmillió éves, s ezt a tekintélyes időt a vértesszőllősi kőbánya mésztufa rétegében töltötte, békében nyugodva egészen 1965 nyaráig, amikor feltámadott és tudományos világszenzációvá változott. Ekkor, egy augusztusi vasárnapon munkatársai lóhalálában a lelőhelyhez szólították Vértest. — Odatérdeltem a csont mellé és néztem, majd a földre feküdtem. Munkatársaim engem , néztek;. Azt hiszem szugeráltak... — Aztán visszaálltam négykéz- lábra — írja Vértes. Végre egyik munkatársam. Futó szólalt meg: — Az az? — kérdezte. — Ez az. Ez ember — válaszoltam. Felkiáltásom után hozzám fordult Futó: — A neve Sámuel! Emlékszik tanár úr. azt mondtam: ha találok embert. Sámuelnek nevezem el. Néhány hét múlva derült ki, — micsoda véletlen! — hogy a fellelés napja, augusztus 2' éppen Sámuel napja a napiár szerint. Még egy érdekesség: az itteni „nyomozás” pont fordított sorrendben történt, mint a krimikben. Először találták meg az ősembert, s ez vezetett a lábnyomának felfedezésére később. A megkövesedett iszapban fennmaradt 500 OOO éves lábnyom ma az összehasonlításképpen melléhelyezett mai lábnyom — Lakatos’ Gabriella lába- nyoma társaságában látható a vértesszőllősi régészeti mi- ni-múzeuimbain. At i TiKÉPERNY&JE ICI ELŐTT Képernyőn a kézilabda Nem lehet eléggé hangoztatni, hogy a televízió milyen népszerűsítő erő. Bizonyára most is százezrek barátkoztak meg egy eddig kevésbé ismert és népszérű sportággal. a kézilabdával. A világ- bajnokság eseményeiben három alkalommal részeltetett a televízió, s a vasárnapi döntő — helyszíni közvetítésben — valódi sportcsemegét jelentett a néző számára. Igaz, magyar sikerek nem születtek; a babér másoknak jutott. De erről a tévé nem tehet. Talán majd az olimpián! A bajnokság fináléja azonban minden várakozást felülmúlt. Vitray Tamás joggal állapította meg a Telesport adásában, hogy a pályán nem mindennapi dráma folyik. S a közvetítésnek sikerült is visszaadni nemcsak a játék szépségét, hanem a Pályán dúló.harc magas szenvedélyét is. Még az sem vehette kedvünk, s az sem zavarhatta meg élvezetünket, hogy némileg fölöslegesen, el is túlozva Szőnyi János egy másik dráma körvonalait — a technikáét — alakítgatta. Pedig ennyi technikai szépséghiba még megbocsátható; a kellő riporteri érzék hiánya azonban már kevéssé. Szőnyi János nem először dramatizálja túl a technikai nehézségek következtében előállott helyzetet. Mindez persze csak a körítésre tartozik; a lényeg: a kézilabda meghódította a képernyőt, és mi is behódoltunk a valóban érdekes és izgalmas sportág szépségeinek. Még arra is képessé váltunk, hogy a hosszabbítás perceit felvételről a késő esti órákban nézzük meg. (Hátha még azt is egyenes adásban láthattuk volna! Eny- nyit megtehetett volna még a televízió!) Repülj, lélek Csak felsőfokon lehet szólni a Röpülj páva újabb sikereiről, eredményeiről. Még a legmerészebbek se remélték, hogy a népdalgyűjtésnek ilyen forradalma támad a vetélkedés nyomában. Három nap alatt 289 dal gyűlt egybe, s valamennyi a rangos kiadvány, a Népzenetár kötetébe kívánkozik. Szinte hihetetlen, hogy a kommunikáció mai lehetőségei idején ilyen felfedezetlen kincsek élnek ilyen tömegben. Akik a középdöntőben az él-1 re kerültek, az első adásban — a nagy számú kapott dalok támogatásával lehet, hogy meg is őrzik elsőségüket. — Hisz Faragó Laura, akit csodálattal hallgattunk a kecskeméti középdöntőn, 60 dalt kapott egymaga. E népdalgyűjtő buzgalom láttán valóban az lehet az érzésünk; itt jelentős ügyről van szó, amelyről beszélnek már » parlamentben is, de amelyről hovatovább — egyszerűbb körökben is több szó esik, mint a slágerek fesztiváljáról. És itt már a színvonalra sem lehet panaszunk. Nemcsak a Faragó Laurákat és a Budai Ilonákat hallgatjuk nagy gyönyörűséggel, de azokat is, akik a derékhadat alkotják. A salgótarjáni középdöntőben, főként a kórusok remekeltek ízes-tiszta szép éneklésük magával ragadó volt. — Nemtudni, hogy a versenyzők érdekében ezúttal milyen számban kerülnek ismét elő újabb és újabb népdalok, és hogy majd ez a szám felülmúlja-e az előző tekintélyes mennyiséget — egy már azonban biztos: Vas Lajo- séknak sikerült új fejezetet nyitni a veszendő népi értékek gyűjtésében, esetlej megmentésében is. Nők küldték nőknek hóvirág helyett; egy kis nőnapi elmélkedést az ünnepnap estéjén. A tévé tehát szakított az eddigi szokásokkal — érzelmes alaphangú irodalmi összeállítás nők napjára — és egy humoros-szatirikus egyveleggel próbálkozott. S ami külön is érdekes, ehhez a produkcióhoz férfiembernek vajmj kevés köze volt — talán éppen a női egyenjogúság jegyében, minden női kézből való. A szerkesztés éppúgy, mint a rendezés; hasonlóképpen a zene vagy a szöveg és az egyéb írások, jelenetek. NéMagyarország külkereskedelmi forgalma 1969-ben CSEHS210VAKIA 232 tENBYELORSZfe 1372) 8519.3 SZOVJETÜNK? Ausztrália. úJ-zeund' AMERIKA rí íj r a’q ii AFRIKA ALBJÍMAJU60SZLAVIA ÜULGARIA fy.v.v.'v.'V Behozatal dlllllllíllfliífl Kivitai dHI 1909-ben B legdinamikusabban fejlődő népgazdasági ágazat a tervezett 8 százalékos növekedéssel szemben 12 százalékos növekedést elérő külkereskedelem volt. Magyarország szempontjából különösen fontos ez az ágazat, hiszen a nemzeti jövedelem több mint 40°/o-a a külkereskedelmen keresztül realizálódik. Az 1968-ban elért 42 milliárd devizaforinthoz képest 47 milliárd devizaforintot forgalmazott, és mind a szocialista, mind a kapitalista országok felé gyorsabban növekedett akivitelünk, mint az onnan származó behozatal. (A szocialista országokba irányuló kivitelünk. 11,3 százalékkal, az onnan származó behozatalunk 5,6 százalékkal; a tőkés országokba irányuló kivitelünk 35 százalékkal, az onnan szármáz* behozatalunk pedig 12 százalékkal növekedett. Ennek eredményeként az 1969-es forgalom 65 millió dollár aktívummal zárult. A gyors fejlődés annak köszönhető, hogv a gazdasági reform már érezteti hatását; egyre több termelő vállalat épít ki közvetlen piaci kapcsolatot — 1967-ben csupán nyolc. 1969-ben pedig már negyvenhét termelő vállalat folytatott önálló külkereskedelmi tevékenységet. 1970- ban az exportképesség további javulása várható, ami a szocialista országok felé irányuló forgalom 8 százalékos tervezett növekedésé* biztosba, míg a dollár elszámolású forgalomban kivitelünk 5—6 százalékos, behozatalunk 10—11 százalékos növekedése várható. mi kárörömmel most mondhatnánk: meg is látszott rajta. De erről nincs szó! Akik részt vettek ebben a sikertelen köszöntő műsorban, máskor már alaposan bizonyítottak; valamennyien tehetséges művelői a műfajnak. Ezúttal azonban nem sikerült. Talán mégis jobb lett volna, ha ünneplésüket a férfiakra bízzák a képernyőn is? Akkor talán nem kerültek volna az ünnepi csokorba olyan jelenetek, amelyek már rég „elhervad- tanak”, sem kiszáradt közhelyek, amelyekből szintén hiányzott az élet. Ugyanis csak a közbeiktatott riportokból áradt valami frissesség Psota Irént is elsősorban riporternői közreműködéséért illeti dicséret, s nem a régi daláért. A kitűnő színésznő, Berek Kati is csak „vergődött” szerepében, amely igazi alakításra nem is adhatott lehetőséget. Zsurzs Éva irányította a női együttest, jó ritmusban. De a pergő ritmus sem tudta feledtetni a műsor gyengéit — legalábbis velünk, férfiakkal. A kocka „eíYetteletl“ Oj szerkezetű és új fajtájú játék indult útjára péntek este: hosszabb kihagyás után a zenei ismeretterjesztés klasszikus hármasa ismét megjelent a képernyőn. A Ne nevess korán-játék alapján a vetélkedés új módozatát építették ki, s ha az elején még nem is ment minden simán, ez az újabb elképzelés még beválhat. — Igaz, ahhoz kockavetésben a játékvezető hármasnak is meg kell emberelnie magát, mert mint láthattuk, Kollár tanár úrnak a játék során egyetlen árva hatost sem sikerült dobnia. A csapata bizony így el sem indult a kijelölt pályán, csücsült békében, várva a szerencsés pillanatot. Még csak elindult a másik két csapat is =— mindhárom egyetemistákból áll —, korai volna tanulságokat levonni. V. M.
