Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

1970. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 LVASÖINK „Elakadt“ as áram Ev elején, többen besze­reltettük: a villanyvezetéket a lakásunkban. A nagy örömre gyorsan megvettük a televíziót, a mosógépet, arra számítva, hogy hónap végén már nézhetjük a tv- műsort, kényelmesen, gép­pel moshatunk. Sajnos, nem így történt A tv-műsor helyett a fal­ból kiálló öt szál drótot nézzük, petróleumlámpa fé­nyénél. És egyelőre marad „üzemben” a mosóteknő, mert hogy a villanyáram „elakad” valahol, csak azt nem tudjuk, hol. A villanyórát szerelőmun­kások azt mondták, a ta­nácshoz menjünk, ott sür­gessük az áram bekötését. A tanácsiak a TITÁSZ-hoz küldözgetnek bennünket, ingajárat ide-oda. de ára­mot csak nem kapunk. Sze­retnénk, ha segítenének ne­künk. Balogh Lajos Vígh József Rákócziújfalu Sártengerben í. A szolnoki dohányelosztó a Raktár utcában van, amelyet megközelíteni csak bokáig érő sárban, ha­barcsban lehet. Igaz, az elosztónak mindössze négy dolgozója van. De hozzánk tartozik harmincegy doliány- kisárus, akik havonta négyszer-ötször jönnek áruárt. Elszomorító látvány, amikor egy hadirokkant, vagy idős, 60—70 éves asszony két, egyenként 14—25 kilós csomag­gal iparkodik a sártengeren keresztül. Nem tudjuk elképzelni, hogy valamilyen 1 ormában ne lehetne ezen az áldatlan helyzeten segíteni. Ez az állapot azóta még elszomorítóbb, amióta a szomszéd­ságunkba költözött az építőipari vállalat betonkeverő üzeme. Modia Sándornc Szolnok 2. önökhöz fordulunk segítségért, mert a mi bajun­kat nem orvosolja a városi tanács. Évek óta kérjük a járdát és a kutat a Kisföldek III. utcába. ígérik is, de eddig még nem történt semmi. Ősszel, télen igencsak meggondoljuk, hogy kimoz­duljunk itthonról, mert r/lintha tanyán élnénk, olyan nagy a sár. Mi is rendszeresen fizetjük a községfej­lesztési adót, csak éppen nem részesülünk belőle. Pandúr Imréné Karcag Kuhoricahalmas as ég alatt Ha időm lenne, az újság minden sorát elolvasnám. Ha pedig az ember sokat olvas, akarva-akaratlanul is sok mindenbe beleszól. Kicsit bosszant engem a sokszor tapasztalható pazarlás. Most például a Tisza-parton lévő gabonaraktár előtt lévő kukoricaihalmaz. Megvan tehát a termés, csak ésszerűen fel kellene használni. Vagy már olyan jól állunk, hogy nincs rá szükség? Akkor meg minek termelték, minek bajlódtak vele. ha nincs hol tárolni? Tönkremegy a szabad ég alatt. Olyan érzésem van, ha az egyik helyen pazarolnak, a másik helyen velünk, vásár­lókkal fizettetik mag a kárt. Sok példát sorolhatnék. Elég sok áru silány', selejtes. Fi­am kis jéger alsóján egy mosás után szétnyílt a var­rás. Tréningruháján a mű- anyag-cipzár kétheti haszná­lat után felmondta a szolgá­latot Felsorolni is lehetet­len; mennyi újságcikk ki-i- tizálta a cipők minőségét. Nem mehetünk el szó nél­kül a visszásságok mellett, nem lehetünk közömbösek egymás munkája iránt! Mindannyiunk érdeke, hogy kifogástalan áruk kerüljenek az üzletekbe, a megtermelt javak ne menjenek pocsékba! Molnár Ferencné Szolnok tünk. Nem tudjuk, megta­lálták-e azt a bizonyos le­hetőséget, magyarán: kap-e időben elegendő és friss ke­nyeret a Sashalmi úti bolt ezután? ERKESZTöl D. S. Üjszász: A honvédel­mi hozzájárulás felemelésé­ről rendelkező 1969. évi 32. számú tvr. szabályait 1970. ja­nuár 1. napjával kell alkal­mazni. A fentiek következté­ben a honvédelmi hozzájáru­lás mértékét a kifizetés idő­pontjában hatályos jogsza­bály határozza meg. Tehát ha a munkabér kifizetése napján a fizetési kötelezettség fenn­áll, a kifizetés napján érvény­ben lévő hozzájárulási kulcs alkalmazásával kell a hozzá­járulást megfizetni, függetle­nül attól, hogy a kifizetett járandóság korábbi időszakra szólt. A fentiek alapján he­lyesen állapították meg hon­védelmi hozzájárulásának mértékét, mert az 1969. de­cember havi illetményét csak 1970. január hónapjában vet­te fel. s 1970. január 1. nap­jától a felemelt honvédelmi hozzájárulást kell megfizetni. B. F. Törökszentmiklós: A nyugellátás folyósítása a Munka Törvénykönyvének szabályaival összhangban, a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint havon­ta utólag történik. Az utóla­gos fizetés megszünteti azo­kat a vitákat, hogy a nyug­díjas halála esetén mennyi­ben illeti meg az örökösöket a nyugdíj. E tekintetben az Rny. 64. § (4) bekezdése ki­fejezetten akként rendelke­zik, hogy a nyugdíjas halálá­ig esedékessé vált, fel nem vett nyugellátás felvételére az örökösök jogosultak. A nyugdíjas halála hónapjában kiküldött nyugdíjat tehát jog­szerűen felvehették volna. Ezt utólag a törvényes örökös a SZOT Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságától (Bu­dapest, V., Guszev utca 10.) írásban kérheti. A. F. Jászberény; Korláto­zás nélkül megkapják a ré­szükre megállapított öregsé­gi és rokkantsági nyugdíjat azok a tsz-tagok, akik a ter­melőszövetkezetben fizikai munkát végeznek, függetle­nül attól, hogy a közös gaz­daságban végzett munkájuk eredményeként milyen jöve­delemre tesznek szert. Az olyan tsz-tagoknak, akik nem fizikai munkát végeznek a termelőszövetkezetben, addig folyósítják korlátozás nélkül a nyugdíjat, amíg teljesítmé­nyük egy naptári évben meg- nem haladja a 120 tízórás munkanapot. Ha a 121. mun- napot eléri, a következő hó­nap első napjától a naptári év végéig szüneteltetik a nyugdíj kifizetésiét. 25 éve jeligére; Javasoljuk, hogy kérésével a Magyar Te­levízióhoz (Budapest, V., Sza­badság tér 17.), vagy a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Nagykövetségéhez (Budapest, VI.. Bajza utca 35.) forduljon. Ä fenti szervek valamelyikéhez beküldött fényképhez természetesen minden olyan adatot tüntes­sen fel, amit fontosnak tart, és a keresést segítheti. P. S. Szolnok: A vállalat kollektív szerződése tartal­mazza: ki milyen arányban részesül a nyereségrészese­désből. Panaszára orvoslást kizárólag munkahelyén kér­het. K. L. Szolnok; A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkeze­ti Vállalatnál (MAVAD) ér­deklődjön. Címük: Budapest, V., Arany János út 26. Sz. M-né, Jászberény: Az Mt. 42. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a dolgo­zónak minden munkaviszony­ban töltött naptári évben 12 munkanap alapszabadság és a munkviszonyban töltött ide­jéhez igazodóan — kétéven­ként 1 nap — pótszabadság jár. — A határozott időre szó­ló munkaszerződéssel dolgo­zók munkaviszonyban töltött idejük után jogosultak pót- szabadságra akkor is, ha a pótszabadság alapjául szolgá­ló szolgálati éveket határo­zott időre szóló munkaviszony keretében teljesítették. Azt tanácsoljuk, hogy ki nem adott pótszabadsága miatt forduljon vállalata munka­ügyi döntőbizottságához. Ha panaszát e szerv is elutasítja, adjon be a határozat ellen fellebbezést a Szolnok me­gyei Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz. ($J JOGI TANÁCSADÓ A nyugdíjak és járadékok kiegészítése A rögzített nyugdíjak és az emelkedő árak következ­tében a nyugdíjasok több ka­tegóriájában az életszínvo­nal vagy stagnált, vagy fo­lyamatosan csökkent. Ezért a kormány, a SZOT és a Mun­kaügyi Minisztérium együt­tes előterjesztése alapján, az 1970. január 21-én hozott 3034/1970. számú határozd-,- tavai szabályozta a nyugel­látások kiegészítését. A kormányhatározat vég­rehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat SZOT szabályzat állapítja meg. En­nek alapján a nyugellátások kiegészítése iránt a folyósító szervek — külön kérelem nélkül — hivatalból intéz­kednek. A kiegészítésre vonatkozó fontosabb szabályok a követ­kezők; Az 1954. október 1-e előtt érvényben volt bármelyik nyugdíjjogszabály szerint megállapított nyugellátáshoz 20 százalékos, de a saját jo­gú (öregségi és rokkantsági) nyugellátáshoz legalább havi 60, a hozzátartozói (özvegyi, szülői és árva) nyugellátás­hoz legalább havi 40 forint kiegészítés jár. Az 1954. október 1-e és 1958. december 31-e között érvényben volt jogszabályok szerint megállapított nyug­ellátásokhoz 10 százalékos kiegészítés jár. A kiegészí­tés összege ezeknél sem le­het saját jogú nyugellátás esetén havi 60 forintnál, a hozzátartozói nyugellátások esetén pedig havi 40 forint­nál kevesebb. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdí­járól szóló jogszabályok sze­rint 1969. január 1-e előtt megállapított saját jogú nyugellátásokhoz a kiegészí­tés egységesen havi 60 forint, a hozzátartozói nyugellátá­sokhoz pedig havi 40 forint. A nyugellátások kiegészí­tésére vonatkozó rendelkezé­sek módosítják a nyugellátá­sok legkisebb összegét is. Az öregségi és rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 1970. március 1-től havi 550 forint helyett 610 forint, az özvegyi nyugdíj és a szülöt­ten árvaellátás legkisebb összege havi 385 forint he­lyett 425 forint, az árvaellá­tás legkisebb összege pedig havi 193 forint helyett 233 forint A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti nyugdíj-jogsza­bályok szerint megállapított öregségi és rokkantsági nyug­díjakhoz havi 60 forint, az özvegyi és a szülői nyugdí­jakhoz, valamint az árvael­látásokhoz pedig havi 40 fo­rint kiegészítés jár, ha a nyugellátást 1969. január 1-e előtt állapították meg. Ezt az időpontot követően megálla­pított vagy megállapításra kerülő nyugellátások közül azokhoz jár a kiegészítés, amelyeket a nyugellátások legkisebb összegére vonatko­zó rendelkezések szerint ál­lapították, illetőleg állapíta­nak meg. Ennek megfelelően pl.: á nyugdíj havi 400 forin­tot kitevő legkisebb összege 460 forintra, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 300 forintról havi 340 forintra, az árvaellátás leg- kiebb összege pedig hayi 150 forintról 190 forintra egé­szül ki. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti öregségi, mun­kaképtelenségi és özvegyi járadékosok — a járadék megállapításának időpontjá­ra tekintet nélkül — havi 40 forint kiegészítést kapnak. Ennek megfelelően 1970. március 1-től az öregségi és a munkaképtelenségi jára­dék összege havi 260 forint helyett 300 forint, az özve­gyi járadék összege pedig havi 200 forint helyett 240 forint. A kisipari nyugdíjjogsza­bályok szerint 1969. január 1-e előtt megállapított öreg­ségi és rokkantsági nyugdí­jakhoz havi 60 forint, a hoz­zátartozói nyugellátásokhoz pedig havi 40 forint kiegé­szítés jár. Ilyen összegű ki­egészítés jár az ez időpon­tot követően a nyugdíjak leg­kisebb összegére vonatkozó szabályok szerint megállapí­tott vagy megállapításra ke­rülő nyugellátásokhoz is. A nyugellátásokat legfel­jebb havi 1600 forintra lehet kiegészíteni. így pl. az a nyugdíjas, akinek a nyugdí­ja havi 1580 forint, 20 forint kiegészítést kaphat. A havi 1600 forint határösszeg szá­mításánál a házastársi pótlék, a családi pótlék, valamint a baleseti járadék figyelmen kívül marad. Ezeket az ellá­tásokat a kiegészített nyug­ellátás mellett változatlan összegben folyósítják tovább. A kormány az említett rendelkezések mellett hatá­rozatot hozott arról is, hogy a nyugellátásokat — vásárló- értékük megóvása érdekében — 1971-től kezdődően éven­te 2—2 százalékkal fel kell emelni. Ez az intézkedés azt ■ jelenti, hogy a nyugdíjasok életszínvonala a jövőben lé­Jó, ha tudjuk ... mindazt, amit lapjuk feb­ruár 28-i számában írtak „Ritkán robban a palack­gáz. de naev kárt okozhat” című cikkükben. Figyelme­sen elolvastam; tartogatott újat a számomra. Pb-gázzal rendelkező ismerőseim fi­gyelmét is felhívtam a meg­jelent, értékes információkra. Az újságcikkből tudtam meg, hogy nálunk a pb-gáz kiszolgáltatásánál nincs minden rendben. Én még például soha nem tanasztal­Munkatársunk cikket írt február 26-i lapunkban „A városperemi boltokban” címmel. Ebben a szolnoki Sashalmi úti bolt vezetője — többek között — a kenyér minőségére, szállítására pa­naszkodott. Ezúttal — és en­nek őszintén örülünk — igyekezett a válasszal a Szol­noki Sütőipari Vállalat. Csak- hát— tam. hogy a telepvezető megmért volna egy palackot is a vásárló előtt. De ne­künk nem is ez a legfáj­dalmasabb. Hisszük, hogy a töltőtelepen ellenőrzik a súlyt. Az a sérelmes ne­künk, hogy 33 forint helyett mi még mindig 51 forintot fizetünk egy-egv gázpalac­kért. Jó volna tudni, med­dig részesülünk még ebben a „szerencsében”? Tóvizi István TCenffvp-l . A cikk nyomán ki­vizsgáltuk a bolt ellátását és részben igazat tudunk adni a panaszosnak. Kerestük a lehetőségét annak. h»ev azt kis mennyiséget, melyet na­ponta rendel, lehetőleg a friss áruból elégítsük ki. Sainos. ez a kényszeré'lapot vá’lakatunk már ismert kel v- zetébői adódik, melynek ki­küszöbölése naponta . sok problémát okoz---” Sokkal okosabbak nem let­I/&H (Egy gyufacimke margójára) Gyufacimkéink margója általában oly kicsiny, hogy az egyikükkel kapcsolatos alábbi észrevételemet sehogy sem körmöl- hetném reá. Ezért kénytelen vagyok e he­lyütt feszegetni a BOV egyik gyufacimke- reklámjával kapcsolatos véleményemet. Az bizonyára köztudott, hogy ez a han­gban hangzó szótagocska: BOV — a Ba­romfiipar Országos Vállalat névrövidítése. Mégsem árt ezt itt közölni, hogy a dolog még világosabb legyen. Már csak azért is. mert a szóbanforgó reklámján n BOV is világossá próbál tenni valamit. Grafikailag ezt úgy oldja meg, hogy egy absztráháli csirkeformát nyomatott a címke közepére, s innen sugarak lövellnek szét köröskörül, úgymond a szélrózsa minden irányába. A rajzos kivitel lényege tehát az. hogy a középpontban lévő csirke a világosság jótevő sugaraival árasztja el környezetét. Sőt. mi több. magát az emberi értelmet is hivatott ez a reklám végre megvilágo- sílani! Ügy bizony. Tessék csak jól. megfiave’ni, milyen je­lentős szerepe* szánt * BOV »nnak „ rek­lámnak. Manát - fölnil*—•—«-»/íst hozza meo nekünk a célból, honu felérhessük ésszel a baromfihús jelentőségét. És ha valaki kétkedne e rajzocska ilyetén horderejű mondanivalójában, vesse rá vigyázó sze­meit a reklámszövegként mellékelt Ige első felére. Ez egy kérdésfeltevés, s a le­hető legközvetlenebb modorban így hang­zik: Van már sütnivalója? Magyarán: mondja kérem, megjött már Önnek kellőképpen a magához való esze? — ha igen, akkor ugye, tudja mit tegyen. „Vásároljon konyhakész baromfit!” — szó­lít fel az épeszű cselekvésre a BOV min­denkit, akinek van már annyi sütnivalója. hogy képes fölfogni e korszakalkotó Ige rendkívül áldásos jelentését. Személy szerint nekem fikarcnyi sütni- valóm sincs arról, hogy mások miképpen vélekednek BOV-unknak erről a reklám­járól, hiszen nem végeztem ilyen irányú közvéleménykutatást. Feltételezem viszont, hogy velem együtt nagyon sokan ennél jóval ízlésesebbnek tartják például azt a másik BOV-reklámot, amely ugyancsak gyufacimkén hozza nyilvánosságra n való­ban figyelemre méltó igazságot: „ínyenc- falat, fehérjedús — Nem hizlal a ba­romfihús.” Ez tény — elég jól hangzó rímbe foglalt, ha úgy tetszik, szállóige­szerű valóság, nem pedig hatásvadászó kétértelműség. Éppen ezért: nem a baromfihústól ugyan, de igenis van annyi sütnivalóm. hogy „ BOV reklám-szakembereinek ez­úton - fülükbe súgjam: legújabb igehir­detései1' nyilvánosságra hozatala elö*t jó­zan sütnivalóval mérlegeljék azokat (mis) pést tart majd a dolgozók életszínvonalának emelkedé­sével. Dr. Cs. I, Felvétel a Szegedi Állami Védőnő­képző Iskolába A kétéves szegedi egészség- ügyi iskolába 1970. július 10- ig lehet jelentkezni. A felvé­telihez szükséges a középis­kolai végzettség, a testi és szellemi alkalmasság az egészségügyi pályára. A je­lentkezők korhatára 18—32 év. A vizsga tárgyai: bioló­gia és kémia, a középiskolá­ban tanultak alapjáa A kér­vényhez csatolni kell a szüle­tési anyakönyvi kivonatot, az érettségi bizonyítványt, a hatósági orvosi bizonyít­ványt. két igazolvány fény­képet és önéletrajzot. A felvételi kérelmet a lak­hely szerint illetékes járási, ’ városi tanács egészségügyi csoportján keresztül a Szol­nok megyei tanács vb egész- . ségügyi osztálya vezető főor- I vosához kell benyújtani. Nem lettünk okosabbak...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents