Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 28. Á csillagászat új útjai A távoli égitestek, a ti­tokzatos univerzum vizsgála­ta nemcsak a tudósokat ér­dekli, hanem az eredmények iránt igen nagy kíváncsiság nyilvánul meg a legszélesebb ' közönség részéről is. A kö- • zönség elképzelése azonban a modern csillagászatról sok­szor téves, de legalábbis el­maradott. Ezért kerestük fle Balázs Béla kandidátust, az ELTE Csillagászati Tanszék vezetőjét,' hogy néhány, a modem csillagászatot érintő kérdésre választ kérjünk. — A közvélemény nagy része a csillagaszatról ma is azt hiszi, hogy a csilla­gász éjszakánként ül a táv­cső mellett és kémleli az eget. Valóban ez jellemzi korunk csillagászatát? va alakult ki jelenlegi for­mája. — Mindezek alapján felté­telezhető, hogy a távcső mellett sok egyéb műszer is a csillagászati kutatás fegy­vertárába lépett? — Ez valóban így van. — Egészen az 1930*as évek ele­jéig ugyanis csak az emberi szem számára is érzékelhető, úgynevezett optikai tarto­mányban tudtuk az égboltot megfigyelni. 1932-ben • fe­dezték fel,' hogy a Tejútról rádióhullámhosszokon is ér­kezik hozzánk sugárzás és ezen felismerés alapján a második világháborút kö­vetően fejlődött ki az azóta a csillagászat egyik legfon­ciklussai. A naphoz hasonló távoli csillagokat csak mint pontokat tudjuk megfigyelni. Mégis megállapíthatjuk, hogy van-e a Naphoz hasonló folt­ciklusuk, ha megvizsgáljuk színképük ultraibolya ré­szében ezeknek a vonalak­nak az intenzitását. — Ily módon tehát közvetett úton csilíagfoltok is felfedezhe­tők. A világűrből jövő gamma- sugárzás észlelése elsősorban a kozmikus sugárzás erede­tének megfejtése szempont­jából fontos. — A csillagászati kutatás eredményei régen is, ma is világnézet-formáló jelentősé­gűek. Tudna olyan új ered­ményt mondani, amely kü­Bélyeg­gyűjtőknek Metró A főváros lakossága, de aki csak néha jár Buda­pestéin, az is tapasztalhatta a közlekedési eszközök zsú­foltságát. Nagy öröm, hogy üzembe helyezik az új föld­alatti első szakaszát, amely gyorsabbá és kényelmesebbé teszi az utazást. A Magyar Posta 1 forint névértékű bélyeg kiadásával vesz részt a főváros polgárainak örö­mében. Az események-évfor- dulók sorozatban április 3-án megjelenő bélyeget a buda­pesti Pénzjegynyomda ké­szíti ofszetnyomással, Bok­ros Ferenc grafikusművész terve alapján. A bélyeg a metró egyik szerelvényét ál­lomáson mutatja be, amint az utasok ki- és beszállnak. — Természetesen igaz, hogy a csillagászat elsősor­ban megfigyelő tudomány. Igen kevés kivételtől elte­kintve a világegyetemből ér­kéz» különböző sugárzások elemzésére vagyunk utalva. Ez azonban távolról sem je­lenti azt, hogy a csillagászok munkája egyszerűen abból áll, hogy éjszakánként, táv­csöveikkel: „lesik az eget". Egyrészt maga a megfigyelés is egyre ritkábban történik már csupán az emberi szem segítségével; ennél sokkal érzékenyebb és pontosabb műszereink vannak. Más­részt az anyaggyűjtést min­den esetben hosszai kiértéke­lő munka követi (átlagban ez a megfigyelési idő 5—6-szo- rosát teszi ki), amelynél a csillagászok felhasználják a matematika, fizika és a ké­mia fegyvertárának igen sok eszközéi. — Melyek a modern csil­lagászat fő célkitűzései, tu­dományos feladatai? — A modern csillagászat fő célkitűzései lényegében J probléma köré csoportosítha­tók. Egyrészt a naprendszer keletkezése, és a Nap, vala­mint a bolygók felépítésének vizsgálata. Másrészt a csil­lagok keletkezésének és élet­útjának vizsgálata. Harmad­részt a csillagrendszereknek, az univerzum műszereink számára belátható részének, határesetben az egész világ­mindenség szerkezetének a vizsgálata. Az első témakör azért vált az utóbbi időben rendkívül élővé, mert mes­terséges égitestek felbocsátá­sával egész sor olyan új adatot sikerült megtudnunk Holdunkról és bolygótestvé­reinkről, valamint a Nap külső rétegéről és az úgyne­vezett napszélről, melyekről akár 15—20 éve gyakorlati­lag fogalmunk sem volt. Az új adatok szintetizálása még tart, azonban már teljesen új képünk alakult ki a Nap­rendszerről. A csillagok ke­letkezésének és fejlődésének mind pontosabb nyomonkö- vetése főként az infravörös és ultraibolya színtartqmá- nyokban végzett legújabb mérések segítségével vált lehetővé. Ebből az előbbiek segítségével sikerült megfi­gyelni a még keletkezőben lévő igen alacsony felszító hőmérsékletű csillagokat. Így bizonyítottnak vehető az az elképzelés, hogy a csillagok csillagközi anyagból állnak össze. Az utóbbi segítségével beigazolódott, hogy a legfé­nyesebb óriáscsillagok sok­kal gyorsabban élik le életü­két. mint azt eddig gondol­ták, így Tejútrendszerünk ed­digi létezése során sok-sok csillagóriás generációnak kel­lett már követnie egymást: Másrészt a világegyetem műszerekkel belátható részé­nek szerkezetével kapcsolat­ban az utóbbi években ro­hamosan fejlődött a tudá­sunk, miután sikerült meg­figyelni a világegyetem úgy­nevezett háttérsugárzását. A minden irányból egyforma intenzitással hozzánk érkező 3 Kelvin fokos hőmérsékle­tű háttérsugárzás ugyanis azt bizonyítja, hogy az univer­zum körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt sokkal sűrűbb állapotú volt, mint jelenleg, — abban az időben még nem voltak csillagok és csillag- rendszerek, ezek ebben az időben alakultak ki —, és ebből folyamatosan kitágul* Ilyen rádióteleszkópok fogják fel a világűrből érkező rá­diósugárzást tosabb ágát képviselő rádió­csillagászat. .— Jelentőségét egyetlen példával is megvi­lágíthatjuk. Tejútrendsze­rünkben a csillagok közötti tér nem teljesen üres, ha­nem ritka gáz és por tölti ki. A csillagok közötti por a látható sugárzást bizonyos irányokban erősen elnyeli, viszont a rádiósugárzás aka­dálytalanul áthalad rajta, így rádióhullámhosszon. a Tejút­rendszer olyan részeit, pél­dául középponti tartományát is megfigyelhetjük, ahonnan közönséges fény nem juthat el hozzánk. A rádióhullámok hasznosí­tása azonban csak az első lé­pés volt és az űrhajózás meg­indításával egyre újabb és újabb hullámhossz-tartdlria- nyokon érkező információkat használtak fel a csillagá­szok. Gondolok itt az infra­vörös, az ultraibolya, a röntgen és a gamma sugár­zásra. Ezek túlnyomó részét a földi légkör elnyeli, ezért korábban, az űrhajózás meg­indítása előtt, rendszeresen nem használhattuk fel őket. A Nap koronájában keletke­ző egyes ultraibolya szín­képvonalak erősségé • szoros összefüggést mutat a napfolt Ionosén fontos ilyen szem­pontból? — Köztudomású, hogy a csillagászati eredmények döntő fontosságúak voltak annak kijelölésében, hogy mi is a valódi helyünk a világ­ban. Csak a csillagászat volt képes arra, hogy döntő csa­pást mérjen a geocentrikus­antropocentrikus szemlélet­re. A későbbiek során, a múlt századtól kezdődően a csillagászati észlelések, egy­értelműen bizonyították a vi­lágegyetem anyagi egységét, az elmúlt néhány évben pe­dig döntő fontosságú ered­mények születtek az életnek az élettelenből való keletke­zésével kapcsolatban. Rá­diócsillagászati észlelésekből ugyanis kiderült, hogy a csil­lagok közötti térben lévő anyagban víz, metán és for­maldehid molekulák is Van­nak, miután pedig a Föld az egésa rendszerrel együtt ép­pen csillagközi anyagból alakult ki, ezért tehát már megszületésekor jelen voltak az életképződéséhez a leg­egyszerűbb molekulák. Horli József Kinek érték a bélyeg? A gyűjtőnek, aki soroza­taiban gyönyörködik és féltő szeretettel óvja esztendőkön át. Az újabb magyar bé­lyegeknél — sokszor még szakértőnek látszok is — túl magasnak ítélik a Magyar Bélyegek Árjegyzéke értéke­lését. sőt olyan teljesen alap­talan vélemények is elhang­zanak, miszerint az árakat a megmaradó (postai stb.) készletek befolyásolják. A legutóbbi festmény blokk 353 ezer példányban jelent meg. ebből a mennyi­ségbe a magyar filatelisták albumai mintegy 250 ezer példányt rejtenek. A továb­bi mennyiség külföldi meg­rendelések, első napi boríték, carte maximum stb. kielégí­tésére szolgál. Az ismert számokat csak azért is­mételjük, , hogy mindenkinek emlékezetébe idézzük, hogy a legtöbb kiadás maradékta­lanul elfogy, különösen mióta a posta az újdonságokat ki­sebb példányszámban hozza forgalomba. Az Árjegyzék­ben az újabb bélyegekre megadott ért-"c a kiadás rit­kaságát tükrözi és tájékoz­tatást ad a sorozat nemzet­közi értékéről. Figyelmezteti a gyűjtőt, fila tel istáink se­regét. akik szinte kizáróla­gos tulajdonosai az újdonsá­goknak, hogy a bélyeg ér­ték. amelyet a gyűjtőtábor magatartása emel vagy tesz tönkre. Számos esetről hal­lani. amikor valaki bélyegeit 1 év után a névérték több­szöröséért szeretné eladni és nagyon csalódott, amikor ez nem sikerül. A gyűjtés nem hasonlítható a bankbetéthez, de olyan valami; amely a velejáró sok örömön, tanul­ságon és élvezeten kívül • anyagilag is meghálálja a belevetett bizalmat, az éve­ken át tartó hűséges ragasz­kodást. Vadászat Mongóliában 1970 első mongol sorozata a vadászoknak szerez örömet. Az Ázsia közepén fekvő or­szág 7 bélyege a mongol he­gyek gazdag állatvilágának legszebb fajtáit mutatja be, míg a befejező értéken egy 2000 éves vadászjelenetben gyönyörködhetünk. Ä fogyasztási cikkek nyári bemutatója lesz a 25. Szegedi Ipari Vásár A nyár egyik legmozgalma­sabb városa Szeged az idén is változatos gazdag prog­rammal hívja és várja ven­dégeit. A programok fontos­sági sorrendjében a szabad­téri játékokat az ipari vásár követi. Az idén július 17 és 26-a között rendezik meg az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozó­jára lehetőséget nyújtó 25. Szegedi Ipari Vásárt. A kettős jubileum jegyé­ben sorra kerülő ipari se­regszemle minden bizonnyal az iparosodó alföldi váro­sok, egész Dél-Magyarország ipari fejlődését szemléltető reprezentatív árubemutató lesz. A vásáron több orszá­gos nagyvállalattal együtt összesen 130 magyar kiál­lító mutatja be termékeit. A szegedi vásár olyan kérdés­re is választ ad majd, hogy mikor és hol, mennyiért le­het vásárolni az új fogyasz­tási 'cikkeket. A \%sár célja az idén sem több, mint a belföldi keres­let és kínálat földerítése, az egyes árucikkek iránti ér­deklődés alapján. A vásáron kiállított termékek megvásá­rolhatók, s megrendelhetők lesznek. Tehát nem csupán áruminta vásár lesz a sze­gedi jubileumi vásár. Mint a már korábbi esztendőkben, az idén is a határmente áru­csere forgalom növelését is szolgálj^ maid, mert a ma­gyar kiállítók mellett 20 ju­goszláv vállalat is bemutat­ja az árucserére ajánlott ter­mékeket. A Szegedi Ipari vasait az idén már nemcsak a hagyo­mányos vásárterületen ren­dezik meg. A nagy ipari és kereskedelmi érdeklődés már az előkészületek időszakában „szétfeszítette" a vásár ke­rítését. Űjabb iskolaépülete­ket bocsátanak a vásár, a kiállítók rendelkezésére. Lé­nyegében megduplázódik a kiállítási terület és közel négyezer négyzetméter fe­dett és négyezer méter nyi­tott területen mutatják be termékeiket a magyar és kül­földi vállalótok, a szegedi vásár iránti érdeklődésre jel­lemző, hogy máris kiteheti a táblát a Szeged városi Idegenforgalmi Hivatal, mint vásárrendező: „teltház”. Növekszik az EAK kereskedelme a szocialista' országokkal Az EAK Kereskedelme Len­gyelországgal. az NDK-val, Csehszlovákiával és Magyar- országgal lo százalékkal emelkedett és volumene 110 millió egyiptomi font volt, az előző évi 100 millióval szem­ben. El Sajed Mohamed el Kha­vaga. gazdasági és külkeres­kedelmi miniszterhelyettes visszaérkezve Kairóba Buda­pestről, ahol az EAK-ot kép­viselte a közös kereskedelmi és gazdasági együttműködési bizottság tárgyalásain, közöl­te. hogy a négy országgal kö­tött kereskedelmi szerződések biz,tosítják az egyiptomi ex­port növekedését. Egyszers­mind kikötötték, hogy ezek az országok gépeket, nyers­anyagot, segédanyagokat és cementet szállítanak Egyip­tomnak. Budapesten megegyeztek abban, hogy 1971-től ötéves szerződést kötnek az éves szerződések helyett, ami je­lentősen fokozni fogja a ke­reskedelem és a gazdasági együttműködés volumenét. A lengyelek az 1967-ben nyúj­tott kölcsön törlesztési ha­táridejét meghosszabbítják. A 20 millióból 15 millió dol­lárt az EAK már felhasznált és a fennmaradó összeget is fehasználja tervei végrehaj­tására. A négy szocialista ország, tette még hozzá a miniszter- helyettes, gazdasági delegá­ciókat fog az EAK-ba külde­ni, hogy tárgyaljanak a ke­reskedelem fejlesztéséről és a hitel kibővítéséről. Torna Granfil nyilatkozata Jugoszlávia és a Közös Piac egyezményéről — Jugoszlávia és az euró­pai Közös Piac kereskedelmi szerződését március 19-én ír­ták alá Brüsszelben. A szer­ződés három évre szól, s az aláírástól számított egy hó­nap múlva lép érvénybe — jelentette ki Torna Gran­fil, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, szerdai sajtó- értekezletén. Torna Granfil hangsúlyoz­ta: Jugoszlávia és az európai Közös Piac még inkább fej­leszteni kívánják együttmű­ködésüket, s erre lehetőséget nyújt a kereskedelmi szer­ződés. A szerződés megköté­se után érvényét vesztik Ju­goszlávia és a közöspiaci tag­államok kétoldalú szerződé­seinek rendelkezései, ezeket ugyanis az új szerződés sza­bályozza. Másrészt lehetőség van rá, hogy a jövőben ilyen módón rendezzük a többi kér­dést is, amelyeket a tagálla­mok az európai Közös Piac hatáskörébe utalnak/ A Jugoszlávia és az EGK közötti kereskedelmi szerző­dés az első többoldalú szerző­dés. amelyet a gazdasági kö­zösség egy kívülálló országgal köt. A kereskedelmi egyezmény szerint mindkét fél a legna­gyobb kedvezmények elvét szavatolja egymásnak, s ez teljes mértékben összhangban áll a GATT rendelkezéseivel! Hongkong kereskedelme Kínával Hongkong kereskedelme Kínával tovább élénkül. Hongkong 449,8 millió dollár értékben vásárolt árut a nép- köztársaságtól, 10 százalékkal többet, mint 19687ban. A Hongkongban felhasznált élelmiszerek kereken 65 szá­zaléka érkezik Kínából. Emellett egyéb fogyasztási cikkeket, épílb'snyagot, ce­mentet és téglát is importál­nak a népköztársaságbóL Az amerikai embargó lazításából a kínai áruk kereskedelme Hongkongban jól profitál. Ma Hongkongban minden ameri­kai turista 100 dollár értékű kínai árut vásárolhat, és sze­mélyes használatra szolgáló műtárgyakat korlátlan meny- nyiségben lehet venni. A hongkongi kereskedők már­is nagyobb mennyiségű mű­tárgyat és ip \rművészeti cik­ket szereztek be Kínában. Az NDK iparának termelési súlypontjai 1970-ben Az NDK ipari árutermelé­sének idén 8 százalékkal kell növekednie. A növekedés elő­irányzatai az egyes termelési ágakban a következők: hide­gen hengerelt könnyű idom­acél 27 százalék, 600 millimé­teren felüli’ hidegen hengerelt szalagacél és hidegen henge­réit finomlemezek 30,7 szá­zalék. műanyagok 20,5 száza­lék, szintetikus szálak 35 szá­zalék, textilfonalak 85 száza­lék, komplett adatfeldolgozó berendezéseké 60 százalék, könyvelőgépeit 41,4 százalék, távolság- és szögmérő optikai műszerek 33 százalék, szám- vezérlésű szerszámgépek 138 százalék, szintetikus szálakat előállitó berendezések 38 szá­zalék. komplett egészségügyi felszerelések, több mint há­romszáz százalék, nitrogén- műtrágyák 16 százalék, fosz­for-műtrágyák 15,7 százalék, helyi forgalmú automata te­lefonközpontok 18 százalék, fizikai-optikai mérőműszerek 15 százalék, textil-, konfek­ció- és bőripari gépek 17,3 százaiéit, nyomdaipari és pa­pírfeldolgozó gépek 18,8 szá­zalék, daruk 18,3 százalék, építőanyagok 13,5 százalék. A külkereskedelmi forgalomnak 13,6 százalékkal, a beruházá­sok volumenének 11,4 száza­lékkal kell növekednie. Az NDK kereskedelmi kapcsolatai a tőkés országokkal A lipcsei Tavaszi Vásár al­kalmával G. Beil, az NDK külkereskedelmi miniszter- helyettese nyilatkozott a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a nyugat-európai tő­kés országok közötti kereske­delmi kapcsolatok alakulásá­ról. Az NDK számos tőkés or­szággal — Nagy-Britanniával, Franciaországgal. Olaszor­szággal és Finnországgal kö­tött hosszúlejáratú kereske­delmi megállapodást, s e meg­állapodások némelyike tartal­mazza az NDK-ból az adott országba irányuló behozatal liberalizálására vonatkozó zá­radékot Is. A Franciaországgal kötött többéves kereskedelmi meg­állapodás például — amely 1970. január 1-től 1974. de­cember 31-ig van érvényben — a szóban forgó ötéves idő­szakban kétszeresére emeli a két ország közötti árucsere­forgalmat. Ugyanakkor Fran­ciaország idén mintegy har­minc cikk behozatali korlá­tozását oldja fel és a követ­kező években tovább libera­lizálja az NDK-ból származó importot. Ezenkívül megálla­podás született arról is, hogy a francia ipar állandó kép­viseletet állít fel Berlinben, ami elősegíti az NDK és Franciaország vállalatai kö­zötti kereskedelmi és koope­rációs kapcsolatok további kibontakozását. A nyugati sajtóban közölt adatok sze­rint a Franciaországba irá­nyuló NDK export az 1967 évi 126 millió frankról 1968« ban 179 millió. 1969-ben pe­dig 253 millió frankra emel­kedett. Ugyanakkor az NDK- ba irányuló francia export 168 millió frankról 131, illetJ ve 137 millió frankra csök7 kent.

Next

/
Thumbnails
Contents