Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
1970. március 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hétmillió kölcsönkönyv Csaknem hiétmillió kötetet kölcsönzött ki a múlt évben a fővárosi Szabó Ervin könyvtár hálózata* Világviszonylatban is ritka adat: a kikölcsönzött példányok 34 százaléka ismeretterjesztő mű volt Magyar alkotás az oszakai világkiállításon Az oszakai világkiállításon április 1—10 között nemzetközi filmfesztivált rendeznek. Csaknem száz ország nevezett a bemutató sorozatra, de csupán azt a húsz filmet, pergetik le, amelyet a zsűri a legrangosabbnak ítélt. A magyar filmgyártás nemzetközi elismerését jelzi, hogy Gyöngyössy Imre első- filmes rendező „Virágvasárnap” című alkotása a húsz film egyike. Az oszakai fesztiválon egyébként nem osztanak dijakat. Közös nyelv: a MUNKA! A karcagi állomáson a vártnál kisebb a felfordulás. Jóllehet a síneket pincényi gödrök kísérik. Ezekbe „ültetik” a vezetéktartó rácsos traverzeket. A végtelennek látszó futóárkokba kábeleket fektetnek, melyekben annyi energia fut majd. hogy egy kisebb gyárat mozgásba hozhatna. A Budapest—Nyíregyhaza vasútvonal villamosításán a gépeké a szó. A sínen ácsorgó szerelvény egyik kocsijából lomha kar nyúlik ki, s tép akkorát az anyaföldből egyetlen markolásra, hogy egy kubikos fél napi munkájának is nagyon elég lenne. „Elektrizace zelenic Praha” — olvasom a gép oldaláról a felírást. Október óta csehszlovák szomszédaink is besegítenek az építésbe. Hetvenkét kocsiból álló szerelvénnyel érkeztek Hajdúszoboszlóra. Itt lakinak lakókocsi-falujukban. ölt ássák a gödröket az oszlopoknak. Cseri Kálmán Nyitratállyá- ról jött. És bár. Magyarországon még soha nem volt, mégis tökéletesen beszéli nyelvünket — Nem udvariasságból mondom, de jól érezzük, magunkat Magyarországon, Minden hónapban öt napra hazamegyünk. A húsvétot is otthon töltöm a családom körében. Nagyon vár már a négyéves kislányom. Sok-sok csokit összevásároltam a számára. Ez lesz az ajándék — és természetesen barack- pálinka a rokonoknak. — Év végére készen leszünk a munkával. Addig azonban lesz még alkalmunk néhányszor megcsodálni Debrecenit. Valamennyiünknek nagyon tetszik ez a város, és a szoboszlói fürdőnek is állandó vendégei vagyunk. — Írja meg — szól közbe Obonya László —, hogy a sör lehetne jobb is. Az itteni barackpálinkának viszont nincs párja. Miközben a gép nyikorogva birkózik az agyagos földdel, megtudom, hogy a mexikói labdarúgó világ- bajnokságot nem is nyerheti más, mint Csehszlovákia, és az itt dolgozó ötvennégy munkás este egy emberként szurkol a klub-lakókocsiban a televízió előtt jégkoron- gozóiknak. Híg a brassói készül Gulas, gulas, gulas... —számolja a pincér a megrendeléseket A kábelfektetők — az AZD Prága munkásad — minden délben a karcagi állomás melletti étteremben ebédelnek. Valamennyiük előtt egy-egy korsó sör apadozik, míg az ebédre várnak. A brassóira is várni kell, így ráérünk Sramak Károly- lyal beszélgetni. aki Érsekújvár mellett él. Ók hatva- nan mindössze egy hete érkeztek, és Püspökladányban ütöttek tanyát. A tenger halálra ítélt foglyai A Földközi-tengeren eltűnt az Eurydice nevű francia tengeralattjáró. A hullámsírba merült tengeralattjárón 57 személy tartózkodott. Két évvel ezelőtt súlyos veszteség érte a francia flottát: büszkesége, a Minerve búvárnaszád 52 főnyi legénységével — még ma is ismeretlen okból — a hullámók martaléka lett Most a Miner, ve testvérhajóját, az Eurydi- cet érte hasonló sors. Akkoriban a francia földtani szakértője víz alatti tektonikus jelenségekben keresték a katasztrófa okát, s ma sem zárják ki ezt a lehetőséget —• való igaz, hogy a földrengésjelző intézetek műszerei az adott időpontban kilengtek — habár valószínűbbnek tartják, hogy összeütközés vagy túlságosan mélyre való merülés következtében pecsételődött meg a búvámaszád sorsa. Hasonló tragédia érte 1963- ban a Threshert. 1968-ban pedig a Scorpiont (értéke kb. 40 millió dollár), mindkettő amerikai atpmtengeralattjáró volt. Az előbbin 129. az utóbbin 99 főnyi személyzet tartózkodott. 1968-ban egy izraeli tengeralattjáró — a Dakar — is szerencsétlenül járt, 69 áldozatot víve a hullám- sírba. 1 A mentés reménytelen A szakértők csak akkor tudhatnának — a feltételezések helyett — pontos magyarázatot adni a tragédiák okára, ha az elsüllyedt tengeralattjárók nyomára bukkannának és felszínre hoznák őket. Ez eddig egy esetben sem sikerült, ami nem is csoda. hiszen a Scorpion például az Atlanti óceán 5000 méteres vízmélységű részén tűnt el, de a legújabb áldozat, az Eurydice is legalább 1500 méter mélységben fekszik a víz színe alatt. A tudomány mai állása szerint az így elsüllyedt tengeralattjárók személyzetének semmi lehetősége nincs a túlélésre, a megmenekülésre. E búvárhajók legfeljebb 300—400 méter mélyre képesek lemerülni az összeroppanás veszélye nélkül (a második világháborúban még csak 120—130 méter volt a maximális merülési mélység). Ha néhány száz méter mélységben sértetlenül is érne talajt a tengeralattjáró, még mindig csaknem reménytelen a legénység kimenekítése (feltételezve, hogy rövid időn belül f efed ezik a felszínről), hiszen kérdéses, hogy van-e olyan mentőjármű, amellyel le tudnak szállni, s ha igen, rendelkezik-e megfelelő oxigén tartalékkal a búvárhajó, hogy kitartson. Az utóbbi évek ' . tengeralattjáró-tragédiái egyre jobban felhívták a figyelmet a megfelelő mentő-búvárhajók kialakításának a szükségességére is. Ennek egyik eredménye a Deep Quest nevű amerikai mélytengeri jármű, mely 1800—2700 méter mélyre képes lemerüni. A két személy befogadására alkalmas búyárhajó pillanatnyilag csak arra jó, hogy felkutassa, megközelítse a szerencsétlenül járt társát, s segítséget nyújtson az: esetleges kiemeléshez. A személyzet mentésíét közvetlenül nem tudja végrehajtani. liékés célú tengeralattjárók A tengeri közlekedés — főként a tengeri szállítás — jövőjét körvonalazó szakemberek úgy vélik, hogy a századforduló idején már igen sok, atomhajtású teher-ten- geralattjáró fog közlekedni a világtengereken. Előnyét abban látják, hogy nyugodt, egyenletes sebességgel haladhatna a célja felé a vízfelszín alatt, ahol már nincs hullám. s jelentős útmegtakarí- tást érhetne el, hiszen jéggel borított vízfelszín, például az Északi-sark jege alatt is közlekedhetne. Ehhez természetesen a hírközlő és navigációs berendezések további nagymértékű tökéletesítésére van szükség. E teherszállító búvárhajók megálmodói az első megodásoknál még emberi irányítást .fetételeznek, de nem titkolják, hogy távolabbi céljuk a teljesen automatizált, robothajók megteremtése. A gazdasági számítások azt bizonyítják, hogy mindenképpen életre való ötletről van szó, mivel Amerika. Európa és Ázsia északi kikötői között a legrövidebb út valóban a jég alatt vezet! Bárcsak eljönne már az idő, amikor a konstruktőrök teljes energiájukkal kizárólag békés célok érdekében tervezhetnének búvárhajókat. Arról ugyanis egy percig sem szabad elfelejtkezni, hogy áz említett katasztrófák áldozatai mind a túlfeszített fegyverkezési verseny keretében vesztették életüket.. A Deep Quest nevű mély ten gerkuUto cs mentő tengeralattjáró — építés közben — A háború alatt jártam Magyarországon, a mostani viszontlátás természetesen! összehasonlíthatatlanul kellemesebb. Ami a rövid itt tartózkodásunk alatt is feltűnt: az, hogy nagyon jó itt a nép. Ha valami hiányzik, szívesen segítenek. A munkánkhoz is megkapunk minden támogatást. — Már meghívtam, a feleségemet és két gyermekemet a nyárra Magyarországra Feltétlenül látniuk kell Debrecent, Hajdúszoboszlót. — A fizetésem kétezer korona és ezt hazaérkezésünk után otthon kapjuk meg. Itt a beváltott forintjainkból élünk. Az a véleményem, hogy az üzletekben mindent lehet kapni — csak pénz legyen. Számunkra szokatlan, hogy a sörnek nagyon magas az ára- Otthon 10—15 korsóval is megittam naponta. Ezt itt nem engedheti meg magának az ember. Különben a munka jól halad, reméljük, fél év alatt befejezzük a kábelek fektetését. Délután ismét felkerestem újdonsült ismerőseimet. Az egyik csehszlovák munkás kézzel-lábbal magyarázott a jelzőnél álló munkavonat magyar mozdonyvezetőjének. — Nem nehéz az együttműködés a csehszlovákokkal, hiszen nem mindegyikük ért magyarul? — kérdeztem tőle. — Dolgozni mindenütt egyformán kell — válaszolta. Nekünk a közös nyelvünk a munka. — palágyi — Nemzetközi matematikai diákolimpia Az idei — sorrendben 12. nemzetközi matematikai diákolimpiát hazánkban rendezik. A versenyre, amelyet a tervek szerint júliusban bonyolítanak le. 16 országból hívtak résztvevőket. Az olimpiám 8—8 tagú csapatok mérik össze tudásukat. A diákok két írásbeli dolgozatot készítenek, s hat-hat feladatot kell megoldaniok. ' A magyor „olimpikonokat” a hazai versenyeken elért eredmények alapján jelölik majd ki véglegesen. A keret tagjai már elkezdték a felkészülést Reiman Istvánnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársának irányításával. Ugyancsak hazánk lesz a színhelye a 3, nemzetközi kémiai diákolimpiának, amelyre előreláthatólag szintén júliusban kerül sor. Három millió a közalkalmazottak üdültetésére A Közalkalmazottak Szak- szervezete az idén hárommillió forintot költ szociális, kulturális és üdülési célokra. A művelődési intézmények, klubok, művészeti csoportok támogatására több mint 600 ezer forintot irányoztak elő, üdültetésre és az idős szak- szervezeti tagok segélyezésére másfél millió forintot szánnak; a sportkörökben félmillió forinttal támogatják ezenkívül a szakszervezet félmillió forinttal járul hozzá SZOT üdülők építéséhez. Mario Del Monaco ismét Budapesten Az áprilisi Operaprográm kiemelkedő eseményének ígérkezik Mario Del Monaco újabb budapesti vendégszereplése. A világhírű tenorista 25- én és 28-án Sámson és Delila előadásain lép fel az Operaházban. A jövő hónapban egyébként több más neves vendégművész is érkezik. A Varázsfuvola 10-i előadásán például Jasper Bellát és Kaposy Andort, a zürichi operaház magánénekesét hallhatja az Operaház közönsége. A Carmen április 18-i előadásán Ilosfalvy Róbert alakítja Don Jose-t. partnere a címszerepben K'ystina Szostek-Radkova, a varsói t operaház tagja- ^ Uj gépek a Patyolatnál Négy új nagyteljesítményű vasalógépet állítottak üzembe a szolnoki Patyolat vállalatnál Az új szárítógép beállításával egyharmadára csökkent a textíliák szárítása Az anyagmozgatás meggyorsítására és könnyebbítésére szállítópályát állítottak üzembe %
