Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 2®. * 25 év Szomszédunk: Békés megye A most megjelenő két oldalas összeállítás szerkesztői — épp úgy. mint a korábban megjelenőké — sem választottak könnyű feladatot. Egy sok munkával, eredménnyel és bizony kudarcokkal is tarkított negyedszázadról beszámolni nem egyszerű. Huszonöt évvel ezelőtt az ország egyik legszegényebb vidékén — a Békés megyei Battonyán — köszöntötték elsőként az emberek a hazánkat felszabadító szovjet katonákat. Ez az esemény, úgy érezték: kötelezi őket. Munkára. soha nem szűnő tenni- akarásra, amellyel szebbé, gazdagabbá tehetik magukat, gyermekeik, az elkövetkezendő nemzedékek életét, S, hogy munkájuk eddig sem volt hiábavaló, íme erre bizonyságul a viharsarki embereknek ez a két oldalnyi önvallomása. Hiszen az itt megjelenő cikkeket Békés megyei barátaink: a Népújság szerkesztőségének munkatársai írták, Gázkazánok Hét és fél millió forintért építtetett új üzemet az endrődi Cipész KTSZ Béikés megye egyik legnagyobb ktsz-e 1969-ben kezdte meg új üzemének építtetését. A csaknem ezer dolgozót foglalkoztató szövetkezet megalakulásától régi;, korszerűtlen épületben, túlzsúfolt körülmények között dolgozott. A község szélén azonban már átadásra készen áll a világos, levegős csarnokkal és készáru raktárral épült üzem. A beruházás egyelőre 7,5 millió forintba került. A ktsz főkönyvelője. Véha Illés arról tájékoztatott bennünket, hogy az üzemet még tovább kívánják bővíteni. Az áprilisban átadásra kerülő új létesítmény ugyanis csak részben oldja meg a ktsz elhelyezési gondjait. Távlati tervük, hogy a jelenlegi szűk helyről véglegesen a kpzség szélére költöznek. a teljes beruházás ösz- szege előszámítások szerint meghaladja majd a 14—15 millió forintot. A most megépült üzem nagy segítséget ad az endrődi cipészeknek abban, hogy a nagyrészt export megrendelésüket . — amely össztermelésüknek mintegy 80 százaléka — határidőre teljesíthesísék A Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyáregységében készül az ÉTI-tí- pusú gázkazán, amely már több kiállításon díjat nyert. Hőenergia felhasználása meghaladja a 85 százalékot. Az eddigi 7, 10, 15, 25 és 60 ezer kalóriás gázkazánokon kívül a 75 és a 100 ezer ka- lóriások szériagyártása is megkezdődik az idén. A két utóbbira azért van szükség, mert Magyarországon is bevezetik a tetőkazánházas gázfűtés alkalmazását, amely külföldi tapasztalatok alapján a leggazdaságosabb megoldás. A vállalat a gázkazánokat az idén külföldi kiállításon is bemutatja. Ez az a ház... Mielőtt az olvasó dúdolni kezdené Koncz Zsuzsa ismert dalát, eláruljuk, hogy a ház, amelyről itt szó lesz; tulajdonképpen palota, fellegvár és minden egyéb, amellyel a játékos fantázia felruházhatja a békéscsabai Ifjúsági és Uttörőház négyemeletes kolosszusát. Az elmúlt évben, november 22-én született. A házat Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titkára adta át a békéscsabai fiataloknak, akik azóta nem mulasztják el, hogy kiérdemeljék a „megrögzött látogató’ címet. Az induláskor 22 úttöröszakkört hívtak életre, de itt kaptak helyet a teremgondokkal küzdő őrsök, rajok is, foglalkozásaik megtartására. A szakköri termek berendezése méltó az épület külső képéhez; minden igényt kielégít. Megtalálható itt minden szerszám, gép; az esztergapadtól a festékszóró kompresszorig. A KISZ korosztályú fiatalok részére teljesen új lehetőségeket nyitott a Körös- parti palota, hiszen azelőtt nem volt ifjúsági háza a Viharsarok fővárosának. Itt kapott helyet többek között a KISZ történelmi színpada, a fiatal alkotók, az utazók, az idegen nyelvet beszélők klubja. Megalakult a tíz városi KISZ alapszervezet ifjúságát összefogó Tizek klubja, valamint öt nagyüzem fiataljainak otthont adó Szivárvány klub. Itt működik majd, az első premierjét még a színházban tartó Viharsarok 70 elnevezésű Stúdiószínház. Hosszan lehetne sorolni az események, rendezvények, klubok, szakkörök listáját. Rövid fél év alatt Békéscsaba egyik központi épülete lett az ifjúsági ház. Ám nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk az oly sokszor idézett, úgynevezett hiperbolikus — paraboloid tetőszerkezetű nagyteremről. Van akinek nem tetszik, más meg országosan is egyedülálló építészeti ritkaságnak tartja. Egy biztos; a hajlított boltozató nagyteremben rendeztek már beat-hangversenyt, — nagygyűlést, táncbemutatót, ökölvívó mérkőzést, balettestet, szalagavató bált, s éppen legutóbb az országos visszhangot kiváltó földreform ünnepséget. Egy szó, mint száz, ez az a ház, amely Békéscsaba ifjúsági és kultúrközpontjává vált Brackó István Országosan az első helyen Űj véradó állomás, kórházi pavilon, egészségház Tizenkilenc megye, négy megyei jogú város és Budapest tavalyi egészségügyi versenyéből Békés megye került az élre, országosan első helyezést ért el. A munkát 1969 végén miniszteri szinten értékelték. Fő szempont volt a lakosság egészségügyi ellátása, az arra hivatott szervek vezetési, szervezési és tartalmi munkájának vizsgálata. Különböző mutatók alapján — a lakosság egészségügyi állapotának változásai, a csecsemőhalálozás aránya, a koraszülcs, táppénzes állomány alakulása stb. — pontozással állapították meg az elsőbbséget, s e megtisztelő helyre 636,7 ponttal Békés megye került. Érdemes megemlíteni, hogy a kórházakat, egészségügyi intézményeket illetően a leggyengébben ellátottak közé tartozik. Éppen ezért az első hely a jó szervezést irányítást, az orvosok és egészség- ügyi középkáderek áldozatos munkáját bizonyítja. Az egészségügyi ellátás további javítására, nemcsak az új beruházások, felújítások megvalósításával, hanem új körzeti, szakorvosi rendelések kiépítésével is törekednek az egészségügyi szervek, A Gyulán működő megyei kórházat több évi munkával felújítják. Emellett még az idén és az elkövetkező években is több új épülettel gazdagodik megyénk egészség- ügyi hálózata. Régen húzódik már Békéscsabán az űj véradó állomás építése. Az idén áprilisban végre megnyitják. Átadták rendeltetésének a mezőhegye- si kórház új pavilonját. Békésen még tavaly megkezdték a tíz munkahelyes rendelőintézet építését, s a tervek szerint ez év júniusában elkészül. Hasonló rendelő építését kezdik meg az idén Szeghalmon és Mezőkovács- házán. A gyulai rendelőintézet zsúfoltságának megszüntetésére új rendelőintézetet építenek, mely 27 munkahelyes lesz, Az idén fejezik be Békéscsabán a kórházban létrejött 7 ágyas intenzív osztály építését. A belső átalakításokra egymillió, a műszerekre 1,5 millió forintot költenek. A jobb gyógyító munka érdekében bővítik az orvosi körzeteket, a szakrendeléseket. Békéscsabán a meglévők mellé újabb két gyermekorvosi körzetet alakítanak Ki. Orosházán ez év végére már négy gyermekorvosi körzet lesz. 1971 végére pedig mind a négy városban teljesen kiépítik az ilyen körzeteket. Távlati ten', hogy az elkö- vetkező években minden tízezer lakosú — vagy olyan község, ahol három körzeti orvos működik — kapjon gyermekorvosi körzeti ellátást. Tovább fejlesztik az 1969-ben megkezdett gyermek szívbeteg valamint a félnőtt cukorbeteg gondozást is. A körülmények javulásával lehetőség nyílik arra, hogy az elkövetkező időszakban még jobb eredményeket érjenek el a megye egészség- ügyi ellátásában. K. J. Világhírű szőnyegek A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet kiváló termékeivel nagy hírnevet szerzett. Szőnyegeik öt világrész ötven országába jutnak el. s köztük — mint érdekességet említhetjük meg — a perzsaszőnyegek hazáiéba is. Ausztria és Ausztrália éppen úgv megrendelők közé tartoznak mint Kanada. Kuwait. vagv Franciaország. Legutóbb éonen Párizsban, egv világkiállításon szerepeltek perzsa szőnyegeik. Az ’dén különleges megrendelést is kantok kerek nerzsá- vat gvártonaV Franciaországnak F7 évi terme'éri tervük hiwonnnvnJé millió forint, ebből 14 millió forint értékű árut exportra szállítanak. Békés megye 25 éve Beszélgetés Kloukó Mátyással, a Békés megyei tanács vb elnökével Békés megyében is a történelmi sorsforduló akkor vette kezdetét, amikor az első szovjet katonai egységek 1944. szeptember 23-án Bat- tonya községnél átlépték a magyar határt és 1944. október 6-án az egész megye felszabadult a német fasizmus uralma alól. Az eltelt 25 év eredményeiről, gondjairól rövid áttekintést kértünk Klaukó Mátyás elvtárstól, a Békés megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökétől. — Ismeretes, hogy a felszabadulás előtt Békés mer,ye volt az ország egyik legelmaradottabb megyéje. És ma? — Felszabadulásunk után megyénkben is történelmi jelentőségű eredmények szülte ttek. A földreform során Békés megyében több mint 40 ezer agrárproletár részesült föld juttatásban. Csaknem 180 ezer katasztrális hold föld jutott végre a jogos tulajdonosok birtokába. Ezzel egy csapásra megváltozott a megye földbirtok viszonya. Míg az 1930-as években a földnek alig egyhar- mada volt a kis- és törpe- birtokosok tulajdonában, a földreform során ez a szám csaknem 80 százalékra alakult. Békés megye politikai, gazdasági és kulturális fejlődésére iellemző, hogy a rohamos fejlődés 1957 után következett be. Az MSZMP Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak helyes, vidéki ipartelepítési politikája alapján megyénkben is megkezdődött az iparosítási prog-' ram valóra váltása. Ma már fejletti korszerű iparral rendelkezünk. a megye üzemi munkásainak száma . 1930- ban alig haladta meg a tízezret. ma több mint ötvenezren dolgoznak a szocialista ipari üzemekben. Főleg az utóbbi években, a második és harmadik ötéves tervek során új, korszerű üzemek létesültek megyénkben. Így; az Orosházi Üveggyár. a Békéscsabai Hűtőház, konzervgyár, forgácsoló szerszámgyár, hajtómű és felvonógyár, ruhagyár, nyomdaipari vállalat, Gyulai Bútoripari Vállalat, telefongyár. Békési Kosáripari Üzem és gépgyár. Ugyanakkor a régi üzemekre sem lehet már ráismerni. a rekonstrukciók következtében sokat fejlődtek. Erősödtek megyénk kisipari termelőszövetkezeted is. E tények önmagukban is sokat mondanak, pedig még nem szóltunk arról, hogy az elmúlt évtizedben új iparág, az olajbányászat fejlődött ki mefwómTcben. Gázprogramunk megvalósítása milliárdos nagyságrendű. Villamosítottuk megyénk összes falvaik Korszerűsítettük az úthálózatot. fejlesztettük a közmű és kommunális ellátást. — Mi a helyzet falun? — Történelmi jelentőségű az a változás, ami a falva; inkban végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. Megyénkben 135 mezőgazdasági termelőszö- vetó°'7,c+ 5Q4 ezer katosrttó- lis hold földterülettel, 86 107 taggal gazdálkodnak. Munkájukat megkönnyíti, hogy állandóan bővül a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa. Ezáltal mind jobban kibontakoznak a nagyüzem keretében rejlő lehetőségek. Míg 1935-ben megvénkben mindössze 500 traktort tartottak nyilván, ma több mint ötezer szántótraktor és egyéb modem, korszerű mezőgazdasági gép jelzi a fejlődés útját A jövedelem sem mondható rossznak, hiszen egy termelőszövetkezeti tagnak jutó közösből származó átlagjövedelme meghaladja a 18 ezer forintot A kenyér- gabona termesztésben 1931 és 1940 között mindössze 8 mázsa átlagot értek el kataszteri holdanként. tavaly viszont a megye átlagtermése kenyérgabonából 17,z mázsa volt (Az utóbbi öt év átlaga pedig 15 mázsa.) Nagyszerű eredmények születtek tavaly a kukorica termelésben is. Májusi morzsoltra átszámítva kataszteri holdanként meghaladta a 25 mázsát Jelenleg egyik fő feladatunknak tekintjük a növény- termesztés eredményeinek megtartása mellett az állat- tenyésztés, az állati termékek hozamainak növelését a hús- program megvalósítását — Ügy tudjuk, hogy jő harminc évvel ezelőtt a megye lakosságának csaknem tiz százaléka analfabéta volt. Beszélhetünk-e most analfabétizmusról? — Nem. Arról inkább; hogy ma minden iskolaköteles gyermek elvégzi a nyolc osztályt Üj felsőfokú és középfokú technikumok, gimnáziumok szolgálják az általános és szakmai műveltség megszerzését. Évente körülbelül kétezerötszázan érettségiznek, e létszámnak több mint fele kéri felvételét egyetemekre, főiskolákra. Javult megyénkben a kommunális és egészségügyi ellátottság is. Míg 1934-ben 10 ezer lakosra mindössze négy orvos jutott a megyében, jelenleg tizenöt orvos védi tízezer ember egészségét. — E szép eredmények mellett bizonyára vannak gondjaik is. — A figyelemre méltó ipartelepítés ellenére továbbra is a gyengén iparosított megyék közé tartozunk. Foglalkoztatási gondjaink bár jelentős mértékben csökkentek. nem szűntek meg. Békés megye lakáshelyzete országos szinten — más megyékhez hasonlítva — a népesség, ezen belül a családnagyságot. valamint a nagy kiterjedésű korszerűtlen. elavult tanyákat figyelembe véve a nagyon rosz- szul ellátott megyék közé tartozik. Példa erre, hogy a száz lakásra jutó családok száma száznégy, a városok lakáshelyzete még ennél is rosszabb, a megyeszékhelyen, Békéscsabán 118, Gyulán 105. Orosházán 103, Szarvason 110. Ezenkívül azt is figyelembe kell venni, hogy 1960—68 között a megépült lakások 40 százalékát kellett a megszűnő lakások pótlására felhasználó* megyénkben. A lakás szám 1960 és 1970 között csurrS-i 6,4 százalékkal több. Az országos átlag pedig 14,5 százalék. Ügy hiszem. ehhez nem kell külön kommentár. Gondjaink mellett megyénkben a politikai hangulat jó és bizakodó. Dolgozó népünk egyértelműen megérti és támogatja pártunk, kormányunk Politikáját. Joggal állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa — ez a megállapítás all Békés megyére is —. hogy megszilárdult a szocialista nemzeti összefogás, melynek tartalma a szocializmus teljes felépítése hazánkban — fejezte be rövid tájékoztatását Klaukó Mátyás elvtárs. Rocskár János
