Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
1970. március 35. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Felszabadulási emlékmű Battonyán. Foto: Demény Gy. ~.de már szabaditó nagy szívvel rohantak felénk hős hadak! — Folyamba roggyant hidak mellől, hamuba, füstbe dőlt falak közül emeltek talpra minket, s az életbe ragadtak- vittek! (Részlet Üj Rezső békéscsabai költő „Alkotmányunk’’ című verséből.) Szigligeti: A trónkereső című történelmi drámájával nyit az idén a Gyulai Várszínház A Gyulai Várszínház társadalmi vezetősége február 13-án Budapesten, a Fészek klubban tartotta ez évi első tanácskozását, melyen a várszínház 1969. évi programjának végrehajtását és az új nyár műsortervét, feladatait elemezték. A tanácskozáson dr. Malonyai Dezső. ,, Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztályának helyettes vezetője vázolta az idei évad tervét. Miszlay István, a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, a várszínház művészeti vezetőjének részletes tájékoztatója után a társadalmi vezetőség több tagja kifejtette véleményét. Elmd|ndották, hogy a gyulai várszínház mindeddig híven követte célkitűzését, az elfelejtett, értékes történelmi drámák bemutatását, népszerűsítését. Ezt a koncepciót, hangsúlyozták, továbbra is meg kell tartani. Ennek jegyében állították össze az új évad műsortervét. Július 3-án Szigligeti Ede: A trónkereső című, 1868-ban bemutatott történelmi drámájával nyitnak. Nyolc előadás után lesz a második premier, július 18-án, amikor Calderon: Két szék közt a pad alatt című vígjátékát játsszák. Szigligeti drámáját Miszlay István rendezi, díszlettervező Csányi Árpád, a Calderon- vígjáték rendezője Sándor János, díszlettervező Lang- már András. A várszínház bemutatóira sok külföldi vendéget várnak, elsősorban Romániából és Jugoszláviából. — Sass — Gázfűtéses égetőkemencék A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetői az elmúlt évben különösen nagy gondot fordítottak az üzem korszerűsítésére. Ennek eredménye, hogy termelésük nőtt, tavaly 76 millió cserép készült, ami 2,5 millióval haladja túl az előző évi termelést. A többlet 760 családi ház befedésére elegendő. Téglából 190 milliót gyártottak. Tavaly őszszel tértek át Békéscsabán a kemencék gázfűtésére. A világszívonalon álló berendezés hazai találrrjány, s az országban először itt alkalmazták. A gázfűtésre való átállás után két kemence évi 50 millió cserepet, s 40 millió téglát égek Az idén 42 millió forintos beruházással saját tervezésű úgynevezett alagút kemencét létesítettek, melyet már a termelésben hasznosítanak. — Kasnyik — Készlet a téglagyárból — (Fotó: Demény Gyula) Békéscsaba legnagyobb beruházása Békéscsaba egyik legnagyobb beruházása a Kner Nyomda többszintes űj épülete, mely 350 millió forintos költséggel épül. A város legszebb üzemének kapacitása, a régi üzem ötszöröse lesz. Előreláthatólag ez év decemberében adják át rendeltetésének. A jelenlegi üzemet pedig raktárrá alakítják át. Képünkön az új üzem makettjét látjuk. — (B'otó: Demény Gyula) TŰZ ÉS VÍZ A gyulaiak joggal büszkék városukra. Vannak akik a város nevének hallatán a múltat szimbolizáló várra, hazánk egyetlen téglavárára gondolnak. Mások azt is tudják, hogy a hangulatos Körös-parti város az utóbbi évtizedben kedvelt gyógy- és üdülőhellyé vált. Az ősi vár szomszédságában 1959—1969 években felépült a gyönyörű Várfürdő. A műemlékekben, erdőkben, parkokban gazdag, festői környezetű város legújabb történetéhez tartozik a Várszínház, amelynek színpadán 1964 nyarán hangzott el az első színészi szó, s amelynek vonzereje, népszerűsége évről évre nő. A címben szereplő „tűz” szimbólum. Arra a lelkesedésre, áldozatkészségre, önzetlen munkára utal, amely- lyel Gyula lakói és patrónu- sai egyre szebbé formálják a város arculatát. Amikor a fürdő építése megkezdődött, a város egész társadalma megmozdult. Amikor pénz kellett, pénzt adott a lakosság, amikor munkáskézre volt szükség ásót, lapátot fogott az orvos, a művész, a város apraja-nagyja. — A gyógyfürdő építéséhez szükséges 80 millió forintból több mint tízet az emberek adtak, téglajegyeket vásároltak. Azok közül, akik legtöbbet tettek a fürdőért, többszázan büszke birtokosai a „Gyuláért” és a „Társadalmi munkáért” jelvénynek, oklevélnek. Sokan kaptak fürdőbérletet is s már tizenegy örökös fürdőjegy tulajdonos van a városban. Ma már a téli hónapokban is naponta többszáz ember keresi fel a fürdőt. A gyógyászati részlegen íizikothe- rápiás, hydrotherápiás kezeléssel gyógyítják a betegeket. Sokan látogatják az 1966-ban épített tisztasági kádas fürdőt is. Az egykori grófi lovardából átalakított fehér-kékcsempés fedett medencecsarnokot is kedvelik a fürdőzők. Űszóleckét vesznek az óvodások, edzést tartanak a sportolók. Gyula egyre méltóbbá válik a fürdőváros névre. Tavaly négyszázharmincötezer ember keresett felüdülést, gyógyulást a Várfürdőben, amely évről évre szépül, fejlődik. Az idén megnyitja kapuit a gyógyfürdő szomszédságában épített modern kilencszintes SZOT üdülőszálló is, amelyet zárt folyosó köt össze a fürdővel. Ismét újabb létesítménnyel gazdagodik tehát a város, ahol az emberekből fakadó „tüzet” a víz táplálja. N. K. Az első tavaszi nap melege cirógatja az ősi gyulai vár szomszédságában megpihenő lányok arcát. — (Fotó: Demény Gyula) KETTŐS-KÖRÖSI „KISKÖRE“ Tavaly áprilisban adta át rendeltetésének Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese a Kettős-Körösön, Békés mellett épült duzzasztóművet. Ez Békés megye második jelentős vízmüve. Az elsőt még a második világháború előtt Békésszent- andráson építették. A békési műnek az építtető nagy jelentőséget tulajdonított, mivel olyan szerkezeti részeket építettek be, melyek nagyobb kivitelben a Tiszán most épülő kiskörei vízlépcsőnél lesznek találhatók. A békési duzzasztómű 27 millió forintba került. A felfogott vízzel biztonságossá válik a korábban berendezett 11 ezer hold állami gazdasági és termelőszövetkezeti föld öntözése s újabb 9,5—10 ezer hold öntözése válik lehetővé. Az előkészületek ebben az irániban elkezdődtek. Jelentős részt vállalt éhből a munkából a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság.
